Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

WORLD OF FINAL FANTASY (PLAYSTATION 4, PSV)

A tavalyi E3 egyik legpozitívabb meglepetése számomra a Square Enix részéről a PS4-es (de van Vitára is) World of Final Fantasy bejelentése volt. A sorozat hamarosan a 30. évébe lép, és ez idő alatt nem kevés rajongót termelt ki magának, akik mára kedvenc szériájukkal együtt nőttek fel. Ideje volt hát újra megszólítani a fiatalokat, lehetőleg úgy, hogy a régi FF hívőknek is kijusson a jóból.Szerény személyem relatíve későn, a PS2 korszak derekán kóstoltam bele a konzolozásba és úgy en bloc az egész videojátékosdiba, egy ismerőstől olcsón szerzett, ütött-kopott PS1 segítségével, amihez két játékot kaptam: a The Legend of Dragoont és a Final Fantasy VII-et. Az FFVII valahogy nem jött be elsőre, a Legend of Dragoon szebbnek, gördülékenyebbnek, és játszhatóbbnak bizonyult első látásra. És milyen szerencse is volt ez! Így már nem tapasztalatlanul állhattam neki a világ egyik legkomplexebb és legtartalmasabb JRPG-jének. Mondanom sem kell, örökre meghatározta a videojátékok iránti érdeklődésem a dolog. Alighogy befejeztem a történetet, pár hét múlva már úton is volt hozzám az addigi összes spórolt pénzemen vásárolt a PS2-m egy játék társaságában, amiről akkor még nem is tudtam, hogy örök kedvencem lesz. A Final Fantasy X-ről volt szó.Visszavonhatatlanul FF rajongó lettem. Jöttek az újabbak, pótoltam a régieket, faltam a rajongóknak szánt mellékszálakat. Viszont tegyük hozzá: ha tapasztalatlanul vágtam volna bele a Square legendás játékaiba, bizony nem bolondultam volna beléjük, hanem talán fel is adtam volna a zsánert örökre.Hogy értelmet nyerjen a hosszas bevezetőm, elárulom miért húztam eddig: a [B]World of Final Fantasy[/B] egyszerre szolgálja ki tökéletesen mindkét réteget, az öreg rajongókat, és a lelkes kezdőket egyaránt.[YOUTUBE]FYMStXz7ZtI[/YOUTUBE]Grimoire furcsa egy világ: nem elég hogy a lakosok hihetetlenül cuki, mélynövésű figurák, de a világot rajtuk kívül hozzájuk hasonlóan aranyos lények, úgynevezett Mirage-ok népesítik be. Lesz is felfordulás, mikor hőseink, az emlékek nélküli ikerpár, Reynn és Lann megérkeznek ide, és kiválasztottként elkezdik a Mirage-ok begyűjtését és nevelését, hogy általuk egyre erősebbé válva beteljesítsék a próféciát, és megszabadítsák Grimoire földjét az elnyomó bahamuti seregtől, és annak vezérétől, Brandelis-től.Nos, igazából a történet elég jól bevált panelokból építkezik, mégis a hangvétele és szándékosan játékos, önironikus felfogása túllendít ezen. Igazából az utolsó órákban indul be igazán, addig viszont bőven jól elszórakozunk Grimoire lakóinak ügyes-bajos dolgainak megoldásával, és az ezekből fakadó mini sztorikkal.Már csak azért is, mert ezek hihetetlenül szórakoztató módon lettek előadva, piciny nosztalgiával megfűszerezve a fanservice jegyében. Az egész világ gyakorlatilag egy nagy “best of” gyűjtemény, a főbb karakterekkel együtt, ám az eddigi crossover címektől eltérően a különböző részek szereplői itt nem a saját világukból lettek kiragadva, hanem mindig is Grimoire lakosai voltak. Ennek ellenére nagyon ismerős dolgok történnek itt is velük, Squall és Quistis itt is a SeeD tagjai, Cloud itt is egy ezüst hajú rejtélyes férfi után nyomoz, Rikku pedig Grimmoire-ban is kincsekre vadászik napi 24 órában… A fanservice faktort remekül megnyomja az is, hogy a poénok nagy része bár a laikusok számára is érthető, az igazán elmebeteg beszélgetéseket csak akkor értjük meg igazán, ha leesik az adott utalás. Én például halálra röhögtem magam, mikor Tidus híresen hírhedt idióta kacagós különszámát felemlegette az egyik főhősünk elrettentő példa gyanánt. De a karakterleírások és a Mirage kódex szövegei is okozhatnak heves nevetőgörcsöt.A karakterek nagyon jól lettek megírva, személyiségük sokat hozzátesz a felhőtlen, vidám hangulathoz. A kissé agyalágyult és egyszerű észjárású Lann és hirtelen haragú, tudálékos és szarkasztikus nővére Reynn egy csapásra szimpatikussá válik, ahogy segítőtársuk, Tama, az apró idegenvezető Mirage is. Ők már önmagukban kiváló alap lenne a vicces hangvételre építeni, de rajtuk kívül megannyi nevetésre ingerlő furcsa szerzet bukkan még fel. A humor az egész játékot végigkíséri, még a komolyabb pillanatokban is. Kevés játék mondhatja magáénak ezt a féle bájosságot, nekem elég volt két perc játék, és máris jobb kedvre derültem tőle…A hangulattal mindenesetre egy csöpp gond sincs, ráadásul attól sem kell félni, hogy a szokatlanul könnyed hangvétel túlzottan gyerekessé tenné a játékot: annak infantilis mivolta elébe megy ennek a dolognak, és cukin bizarrá teszi. Újoncoknak kiváló belerázódni az FF játékok hangulatába, az öreg motorosokat pedig pillanatok alatt berántja, és nem is ereszti…A játékmenetre is jellemző ez a jól sikerült kettősség: a klasszikus ATB rendszer némileg egyszerűsítve és áramvonalasítva tér vissza, viszont kibővült két nagyon fontos dologgal, amiket a játék narratívája amúgy is megkövetelt: a karakterek méreteinek dinamikus változtatásával, valamint a szörnyvadászattal.A szörnyvadászat egyszerű: a „Szerezd meg mind!“ elven működő rendszer szinte egy az egyben a zsebszörnyek játékait juttatja eszünkbe. Ahhoz hogy egyet elkapjunk, bizonyos érték alá kell csökkentenünk az életerejét, ekkor a legyengült példány vérmérsékletétől függően elmenekül, vagy csatlakozik hozzánk. A csatákért kapott tapasztalatból ők is részesülnek, és fejlődnek, valamint bizonyos kritériumok teljesítése (megadott szint fölé fejlődés, melléküldetésért kapott jutalom megszerzése) esetében át tud alakulni erősebb formába. Képességeket és újabb, erősebb formákat egy FFX-et idéző táblán lehet vásárolni zsebszörnyeink számára.És itt jön képbe a méretekkel való játszadozás! A game négy mérettípust különböztet meg: S, M, L, XL. Reynn és Lann két méret között válthat szabadon, az M-es lilkin, valamint az L-es eredeti alakjuk között. A Mirage-okat pedig egymásra tornyozhatjuk, hogy az alapvetően gyenge lények ereje és képességeik összeadódjanak. Itt a szabály, hogy mindig a legnagyobb van alul, a legkisebb pedig legfelül. Összesen négy szörnytornyot állíthatunk össze kettő-kettőt a testvérek aktuális mérete alapján. A tornyokban lévő szörnyek statisztikái összeadódnak, képességeik pedig egymást erősítik fel.Megfelelő szörnyek esetében pedig egészen brutális képességek nyílnak meg egy-egy kombinációból: az egy dolog, hogy ha a toronyban lévők mindannyian rendelkeznek Fire képességgel, az Firaga-vá adódik össze, de emellé még néha brutálisakat sebző fizikai támadások is társulhatnak. Jól kitalált, okos rendszer ez, aminek legnagyobb ereje, hogy jóformán nincs rossz kombináció, minden torony valami egyedi, nagyon hasznos képességgel bír. Viszont a tornyozás hátránya, hogy a bekapott ütésektől instabillá válhatnak, és egy kritikus pont után szétesve a Mirage-ok lepottyannak a földre, ahol az újbóli feltornyozásig a saját, elég harmatos képességeikkel és statisztikáikkal bírnak. Cserébe ilyenkor legalább egy közös támadás helyett egyenként tudnak cselekedni mindhárman, úgyhogy annyira nem tragédia egy torony lebontása. Sőt, instabillá váló szörnytornyok esetében kifejezetten ajánlott is manuálisan megszüntetni az egymásra pakolást, majd újra összeállítani őket, hogy így gyorsan cselekedve elkerüljük az ebből következő negatív hatásokat.Bizonyos fejtörők megkövetelik az okosan való tornyozást: a továbbjutás érdekében bizonyos szempontok alapján kell kupacokat létrehoznunk egy kapcsolótáblára pakolva őket, hogy megnyíljon a továbbvezető út.Oh, és nem is említettem az XL méretre hizlalt Mirage-ok használatát: ők sajnos nem lehetnek részei a tornyoknak, cserébe a csaták során folyamatosan újratöltődő AP pontokból megidézhetjük őket, hogy pusztítóan hatalmas erejük segítségével megfordítsuk a csaták állását. A megidézésük hasonlóan működik, mint a Final Fantasy X esetében: ilyenkor mindenki más elhagyja a csatát, és csak az XL Mirage marad harcolni, akinek mi osztjuk ki az utasításokat.A fanservice jegyében viszont nem csak az XL Mirage-ok töltik ki a megidézhető lények sorait, hanem az itt Champion jelzőt viselő legendás, közönség kedvenc karakterek is. A teljesség igénye nélkül feltűnik itt Cloud, Tidus, Lightning, Squall, Tifa, Terra is az ismertebb nevek közül, de olyan kevésbé ismert arcok is tiszteletüket teszik, mint Shelke a Dirge of Cerberus FFVII mellékszálból. Ők a régi FF játékok idézéseinek játékmechanikáját „idézik“ meg, behívjuk őket a harcba, ütnek egy óriásit, és vissza is adják a terepet nekünk. Jobb esetben ilyenkor már nem sok dolgunk marad, max a bucira vert ellenfelek végső kegyelemdöfését megadni…Az ATB rendszer mindig is a legkedveltebb JRPG harcrendszer volt, és itt azt hiszem a lehető legjobb formájába sikerült azt kalapálniuk a fejlesztőknek. Áramvonalas és egyszerű a felszínen, de kellően összetett az alatt. További finomság, hogy az L1 gomb lenyomásával előcsalható a klasszikus, összetett FF menü, az R1 nyomva tartása pedig sokszorosára gyorsítja az egyébként elég lassú harcokat.Az ATB-hez hasonlóan a játék minden részlete ezt a felhasználóbarát letisztultságot képviseli, aminek legörvendetesebb része a világtérkép. Igaz ugyan, hogy a világtérkép csak egy listából áll, amin az addig meglátogatott helyszínek szerepelnek, ám azok között megkötések nélkül utazhatunk szempillantás alatt, hogy az elmaradt dolgokat felvehessük, vagy szimplán harcoljunk egy kis extra tapasztalat érdekében.Na, meg persze a rengeteg kisebb-nagyobb trükkel megtalálható rejtett kincsek, valamint újabb mini-történetek érdekében. Ezek a mini történetek egyébként is megérik a pénzüket: ezekben ugyanis a klasszikus FF főhősök ügyes-bajos dolgaiba nyerhetünk betekintés, ami hatalmas poén, mivel az írók leginkább itt voltak elemükben: minden ismerős karakterpillanatból hatalmas poént csinálnak, elég csak szegény Gilgamesh-re gondolni, aki folyamatosan hülyét csinál magából azzal, hogy csatára hívja ki Bartz-ot. Ráadásul ezekért a mini történetekért elég szép tapasztalatot és jutalmat is ad a játék, szóval már csak emiatt sem érdemes kihagyni őket.Grimoire földjén egy aréna is található, ahol próbára tehetjük képességeinket. Itt különböző csapatok ellen harcolhatunk, akik legyőzéséért tapasztalat ugyan nem jár, de cserébe itt igen ritka Mirage-ok is felbukkanhatnak, akiket csak itt tudunk befogni. Na és nem mellesleg itt található a játék multiplayer szekciója is, ahol előre összeállított szörnytornyunk erejét mérhetjük össze más játékosok szörnykupacával.Tartalomban nincs hiány: a tesztpéldány megérkezése óta folyamatosan gyűröm a játékot, és maga a fő sztori 21 fejezete önmagában közel 25 óra szórakozást tett ki, a mellékes dolgokról nem is beszélve. De az igazi meglepetés a stáblista lepörgése után következett, mikor megnyílt még egy fejezet, minden addiginál komolyabb kihívásokkal, addig nem elérhető rejtett helyszínekkel, egy világtérképen használható léghajóval, és egy elvarrandó történeti szál lezárásával. Egyeseknek eddigre már túl sok is lehet ez a jóból, ugyanis a nehézség itt az egekbe ugrik, szóval előkerül minden JRPG átka, a folyamatos lelketlen tápolás, ami annyira nem mókás, ugyanis a fejlődés érezhetően lassul a 60-as szint elérése után, némely kihíváshoz pedig ajánlott a 100. közelében lenni.[YOUTUBE]mlUBnfvRwjU[/YOUTUBE]Miután a legfontosabb dolgokat jól kiveséztem, már csak a technikai részletek maradtak hátra. A jelenlegi konzolgenerációt sújtó felbontás és képfrissítés-háborút félretéve csak annyit mondok, hogy a maga nemében ennél szebb játékot nem találni, a saját egyedi stílusa annyira egyben van, hogy nincs szükség pixeleket és másodpercenkénti képkockákat számolgatni, mert egyszerűen örömmel tölti el az embert ha a képernyőre néz.Hangok tekintetében szintén csillagos ötös: az angol hang parádés, szinkron tekintetében sosem spórolt a minőségen a Square, ráadásul a már jól bevált hangok szólaltatják meg az ismert karaktereket itt is. Ám az örök elégedetlenkedő japanofil játékostársak is megnyugvásra lelhetnek: a játék dobozában található letöltőkód segítségével hamar letölthetjük a nippon-hangsávot is.Masashi Hamauzu kiváló érzékkel hangszerelte át a klasszikus zenei témákat úgy, hogy azok illeszkedjenek a World of Final Fantasy saját zenei világába.Mindent összevetve a World of Final Fantasy igazi pozitívumbomba, egy élmény, ami feltétel nélkül vidámságot tud okozni bárki számára. Egy igazi optimista tiszteletadás a közel 30 éves széria és annak rajongói irányába. Az általában pénzéhesnek gondolt Square elmúlt éveinek egyetlen tiszta szívű megnyilvánulása a rajongók és a Final Fantasy játékokkal még éppen csak ismerkedő újoncok részére…(A játékot a forgalmazó Cenega Hungary biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a [A http://www.konzolokszervize.hu/playstation4/world-of-final-fantasy-ps4]Konzolok Szervize[/A] budapesti boltjaiban, vagy webshopjából a linkre bökve meg is rendelhető.)

8/10
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat:

7 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Szämomra ez a jätek nem premiuim äras!! Ez a baj a Square Enix-szel! Nagyon penzehesek!

  2. Se időm,se energiám nem lenne rá,de egyszer tuti megveszem.

  3. Imádom a játékot, jó vásár volt a limited 😀

  4. rajta van a listámon a vita verzió. Az írás meg kifejezetten jó lett.

  5. Remek írás!

  6. Mindenképp érdekes időpontban jött ki vele a Square. Vita-ra szerettem volna megvenni, de az utolsó pillanatban jött egy kihagyhatatlan PS4-ajánlat, így inkább az lett.:) Ennek ellenére valamelyik verziót be fogom szerezni.