Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Travis Strikes Again: No More Heroes Complete Edition (PS4, PSN)

Mivé lettek hőseink.

Kifejezetten érdekes figyelni a videojáték-ipar különböző trendjeit. A játékok hajnalán ötletszerű elképzelések által születhettek meg az első videojátékos műfajok. A műfaji keretek létrejötte után pedig az innovációt a folytonos iteráció követte: azaz a meglévő sémát próbálták finomítani, csiszolni és gazdagítani, szemben új sémák kitalálásával. Ehhez a folyamathoz állandó technikai, ezzel együtt pedig grafikai fejlődés párosult. Ennek egyfajta ellentéziseként robbantak be később a független játékok, akik az eredeti ötleteket, valamint a klasszikus sémák friss elképzelésekkel való megbolondítását részesítették előnyben. Idővel pedig már a „nagyok” is a „kicsiktől” kezdtek meríteni, ez a folyamatos egymásra hatás pedig visszaköszön a különböző termékekben, ahogy az oda-vissza utalások is. A Travis Strikes Again: No More Heroes Complete Edition ennek a jelenségnek egyfajta ünneplése: hódolat a múltnak és a jelennek egyaránt, kellő humorral, eszement ötletekkel és egy monoton játékmenettel.

Suda51 igazi rocksztár a gaming világában: excentrikus elképzelései emlékezetes és sajátos játékok sokaságát eredményezték, változó kritikai és eladási sikerekkel. Egyik közismert kalandja a No More Heroes: Travis Touchdown, egy geek-kultúra rajongó története, aki belekeveredik a világ bérgyilkosainak rangversenyébe. A sorozat egyfajta mellékvágánya jelen cikk tárgya, amelyben hősünk életére tör egy korábbi áldozatának, Bad Girlnek apja, Badman, és ketten belekerülnek egy rejtélyes titkokat bújtató videojáték-konzol prototípusába.

Travis és Badman sorban haladhatnak a konzolra elérhető videojátékokon, amelyek meglévő alkotások, klisék és műfajok paródiái és hódolatai egyszerre – kizárólag a stílus és prezentáció tekintetében. A játékmenet szempontjából azonban szinte minimális változtatást tapasztalhatunk, és csak néha üti fel egy kis üdítő minijáték a fejét. Az alkotás alapvetően három fő szegmensre osztható.

Travis főhadiszállása lakókocsija a texasi vadon – értsd: semmi – közepén. Itt menthet – úgy, hogy pottyant egyet a toalettben –, szerkót cserélhet, olvasgathatja üzeneteit, és belevetheti magát a Death Drive Mk II. virtuális gyötrelmeibe (amely nyitóhangja az emlékezetes SEEE-GAAA hangot idézi).

Ilyenkor veszi kezdetét maga a játék, ahol ikonikus fény-katanájával kell aprítani a kiadatlan gép szoftverében felbukkanó bugokat. A klasszikus hack and slash stílusnak megfelelően a ránk rontó gonoszok hadát apríthatjuk egy gyenge és gyors, valamint egy erős, de lassú támadással, csapásaik elől pedig az ugrással vagy gurulással térhetünk ki. A kaland során különféle képességeket szerezhetünk, amelyeket hozzárendelhetünk a négy főgombhoz – használatuk azonban változó mértékű visszatöltési időt igényel. Egyszerű, agyatlan darálás az élmény jelentős része, amelyek közé beiktattak a készítők pár ugrálós elemet. Minden videojátékos világ főhőse végigvitte már saját játékát, és saját problémáival viaskodik: Travis így őket levadászva egyrészt abszolválhatja őket, másrészt új kontextusba helyezheti magának az alkotásnak a címét, miszerint „nincs több hős”.

Ha teljesítünk egy játékot, akkor a lakókocsi melletti motorhoz botorkálva a régi idők visual noveljeire emlékeztető formában tudhatjuk meg, hogy az újabb és újabb szoftvereket – amelyek nem lemezen, nem kazettán, hanem „halálgömbökön” találhatóak – miként kutatta fel Travis. Ezek az intermezzók egyszerre szórakoztatóak a végtelen mennyiségű kikacsintással és a videojátékok szituációs humorával, néhol viszont értelmezhetetlenül idétlenek és fárasztóak: bár az első ilyen történetszelet aránytalanul hosszú jellegére önironikusan hősünk is felhívja a figyelmet, és elhatározza, hogy a következőkben visszafogottabb lesz.

Suda51 alkotásának igazi gondja az, hogy milyen mértékű potenciált rejtegetett magában az elképzelés, és hogy mennyire felületes, önismétlő és elnyújtott a végeredmény – mindez úgy, ha el tudjuk nézni azt, hogy mekkora koppanás vár arra, aki a kezdeti marketinganyagok vázolta vízióra várt. A helyzet ugyanis a következő: a játék készítőjének egyik fő felütése az volt, hogy mivel ma már nagyon meghatározók a független produktumok, nem csak, hogy tiszteleg előttük, de merít is stílusukból – ezt hivatott tükrözni a nyitójelenet, amelyben Travis épp a Hotline Miamit püföli konzolján. Jobb lett volna, ha ezek mintájára, de sajátos elemekkel kiegészítve járhatjuk be a különféle világokat. Helyette a több tucat független alkotóval a kollaboráció kifullad feloldható pólókban, míg magukban a „halálgömbökben” ugyanazt csináljuk szinte mindig: hiába versenyzős játék, hiába gyilokkrimi, hiába logikai alkotás az álca, valójában csak kaszabolunk és püfölünk úgy, hogy csak a környezet változik.

Ettől függetlenül néha felüti fejét a kreativitás, vannak igazán szórakoztató elképzelések és megvalósítások – főleg az utolsó pályákon –, és van egyfajta furcsa vonzereje az egész játékmechanikai huroknak. Plusz elég nagyot dob az élményen a humor és prezentáció: a kiszólások, az önirónia, a műfaji sajátosságokra és régi klasszikusokra tett utalások, illetve a széria sorozatának alakulása – bár a legtöbb akkor igazán szórakoztató és értelmezhető, ha ismerjük a videojátékok történetét, Suda51 munkásságát, valamint magát a No More Heroest. Az összképen azonban dob egyet a teljes verzió, ugyanis egy plusz karakter is elérhető – bár ő sem dob rajta túl nagyot –, vannak új képességek, sztoriszegmensek és egy ötletes búcsúpálya is.

A Travis Strikes Again: No More Heroes Complete Edition egy átlagos játék, sajátos köntösben, ami azért csalódás, mert nyilvánvaló, hogy mi lehetett volna belőle. Rajongóknak remek hiánypótló, mindenki másnak viszont semmi extra. Önmagában nem egy nagy eresztés, de látszik, hogy többnek indult, csak valami – talán a költségvetés, talán az idő – az útjába állt. Kár érte.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

★★★
KÖZÉPSZERŰ
Kiadó: Marvelous
Fejlesztő: Grasshopper Manufacture
Méret: 7.73 GB
Megjelenés: 2019. október 17.
Ár: 12490 Ft
Feltöltőkártya: PlatinumShop

Hozzászólás