Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

TOMB RAIDER: DEFINITIVE EDITION (PS4)

Nem semmi feladat meghatározni a videojátékok egyik legemblematikusabb figuráját, aki 1996 óta indítja be a nyáltermelődést, amolyan pavlovi reflexként a játékosok köreiben. Extrém nehézség, kicentizett ugrások, gyilkos fejtörők jellemezték a saját korát meghaladó játékot. A kezdeti csodából egy évente megjelenő, hanyatló színvonalú tömegtermék lett (nem is beszélve az Angelina Jolie-féle egészestés borzadályokról), szegény Larát jól ki is nyírták, majd a Dallas-t idéző drámai fordulattal visszahozták az élők közé… Mindazonáltal a Tomb Raider egy megkerülhetetlen jelenséggé vált, Lara ikonikus [s]kannái[/s] pisztolyai, zöld felsője ügyesen férkőzött be a pop-kultúrába. Örülünk, mert szeretjük Larát.És még mennyire szerettük tavaly, a szimplán csak Tomb Raider névre keresztelt reboot során (arról, hogy Petunia mennyire szerette, bővebben [URL]http://playstationcommunity.hu/note/8590]itt[/A] olvashatsz egy minden részletre kiterjedő remek teszt keretében).Én első körben Martint szerettem, amikor békés szombatomat felkavarva egy PS4-gyel, valamint a [b]Tomb Raider: Definitive Edition[/b]nel kopogtatott be hozzám. A PS3-as Tomb Raider nekem anno kimaradt, akkor még úgy gondoltam, sajnos; a fentiek fényében azonban most másképp látom a dolgot. Éppen ezért, engedjétek meg, hogy az én szemszögemből is elmeséljem amolyan ától cettig, több szem többet lát alapon. Szerencsére Főszerkesztő Atyánk biztosított számomra egy PS3-as verziót is, hogy ne maradjak összehasonlítási alap nélkül.
[YOUTUBE]gVIp6ZnPExo[/YOUTUBE]A [b]Tomb Raider: Definitive Edition[/b] a picivel több, mint egy éve megjelent Tomb Raider reboot felturbózott kiadása, és a poént már az elején lelőném: ha a tavalyi Tomb Raidert már megvetted és kipörgetted, újat a grafikán kívül ez a kiadás nem fog számodra nyújtani. Persze, a grafikai tupír mellé bónuszba megkapod az összes eddigi DLC-t (ami annyira nem egy nagy etwas, tekintve, hogy ezek zöme új multiplayer pályákat tartalmaz, ezen kívül pedig Lara ruhatára lett bővítve – a játékhoz ez utóbbi nem sokat ad hozzá).A szép és egyben ijesztő ebben a videojátékos fikcióban, hogy míg Lara az 1996-os starthoz képest 2014-re megfiatalodott, jómagam kaptam egy hármas szorzót a korom mellé. Koncentráljunk azonban Larára, illetve erre a masszív és látványos kalandra, mely azt hivatott elmesélni, hogyan lett a kezdetekben még esetlen leányzóból a mindannyiunk által megszeretett ereklyevadász. A történetért – a szerintem csapongó minőségű sztorikat produkáló – Rhianna Pratchett, bizonyos Terry Pratchett leánya felel. Az végtermék kettős lett: míg a hangulat és a játék fő motívuma bivalyerős, a horror keveredik a misztikummal és az akcióval, a szereplők – protagonistánkat leszámítva – eléggé jellegtelenre és gyengére sikeredtek. Miről is van szó?Az ifjú Lara élete első nagy kalandjára indul az elveszett Yamatai királyság felkutatására az Endurance hajó legénységével, a Sárkány Háromszögbe bemerészkedve azonban az események eldurvulnak, egy hatalmas, már-már természetfelettinek ható viharnak köszönhetően a hajótest kettészakad, a csipetcsapat pedig éppen hogy életben maradva, egy rejtélyes sziget partjain találja magát. Megkezdődik a harc az elemekkel, valamint a sziget rejtélyes lakóival az életben maradásért.Mint már említettem, a környezet és a játékot belengő miliő nagyon hangulatosra sikeredett, annak ellenére, hogy szerencsétlen Lara egy igazi torture-pornóba került, tízből legalább 7 ugrás ordenáré pofára esésbe (jobbik esetben, rosszabbik esetben megcsonkolt hullák bordáira, vérszomjas farkasok közé illetve egyéb kellemesnek nem nevezhető szituációkban landol a szó szoros értelmében hősnőnk) torkollik; eléggé meglepett, hogy a kaland végére érve, illetve a Tomb Raiderben átéltek után nem valami kerekesszék-szimulátorban gondolkoztak a készítők a további Tomb Raider játékok kapcsán. A nem egyszer erőltetettnek ható Larának okozott szenvedés főleg a játék elején volt zavaró, később a készítők szerencsére visszább vettek, illetve én is megszoktam ezt a sokkal akciódúsabb Tomb Raidert, az ezzel járó filmszerű jeleneteket (komolyan, az akció néha már Michael Bay magasságokat idéz, olykor már azt vártam, hogy a tengerből kiemelkedik Optimus Prime).[51488]Itt értünk el ahhoz a kérdéshez, amit Petúnia ugyan már körbetáncolt, de én sem szeretnék a dolog mellett szó nélkül elmenni. Szóval mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás?A mára már szintén gamer alapfogalomnak számító sorozatok, az Uncharted valamint az Assassin’s Creed nyilván nem tagadhatná le, hogy mind a gyűjtögetés, mind az akrobatikusabb elemeknél visszanyúlt a Tomb Raider által megalapozott zsáner gyökereihez, azt továbbfejlesztve (hardcore játékosok szemszögéből [i]lebutítva[/i]) egy lineárisabb, akciódúsabb játékmenetet fektetett le. Kölcsön kenyér visszajár, gondolhatták a Crystal Dynamics-nél, ezúttal a mester nyúlt a tanítványoktól. A Tomb Raider szériára jellemző kicentizett idegőrlő ugrások helyett egy folyamatosabb, filmszerű látványorgiát képzeljetek el – szerintem jót tett a sorozatnak a vérfrissítés, habár a logikai fejtörőkre (mely a boldog békeidőkben vetekedett a ’90-es évek kalandjátékaival) nagyobb hangsúlyt fektethettek volna véleményem szerint. Petúniához hasonlóan a titkos barlangok engem is az Assassin’s Creed bizonyos etapjaira emlékeztettek (azt azért megjegyezném, hogy ezen titkos barlangok előtt a DualShock 4 kontroller csipogva rezegve jelzi, hogy erre van a nagy titok, valamint a különféle falfirkák is egyértelművé teszik, hogy merre is van a bejárat; komolyan, már csak a villogó neonnyilakat hiányoltam ezen helyszínek mellől), míg a többnyire lineáris pályákon történő ugrabugra, valamint az akciójelenetek a jó öreg Nathan kincsvadászatát idézték fel bennem. S bár az akrobatika kötött pályákon zajlik, maga a nagy felfedezés már sokfelé ágazik.Adott van ugye egy hatalmas sziget, mely több, apró szegmensre van osztva – ha a fő történetre koncentrálnál, Lara megérzését aktiválva a játék nagyvonalúan jelzi a követendő irányvonalat, ha viszont szeretnél minden titkot, kincset, a rejtélyes sziget lakóinak emlékeit tartalmazó naplóbejegyzést, valamint Lara arzenáljának fejlesztésére szolgáló zsákmányt magadénak tudni, érdemes a kereszteződésnél mégiscsak balost venni jobbra fordulás helyett – egészen új szegmensei nyílnak meg a pályának, valamint a történettel haladva azon kapod magad, hogy ámuldozol a zseniális pályadesignnak köszönhetően. Amikor hihetetlen magasságokból tekintesz az alattad elterülő erdős részre és nosztalgikusan gondolsz vissza pár órával ezelőttre, amikor is nyulakra vadásztál a túlélés érdekében fák között, valamint bővülő készleteidnek köszönhetően új, alternatív útvonalakat fedezel fel a két szakasz között, elismerően fogsz biccenteni.Helyszínekből pedig került bőven a játékba, a már említett erdős rész mellett elhagyatott barlangok, egy elveszettnek hitt civilizáció által megálmodott és megépített helyszín-remekek, a sziget korábbi, pórul járt áldozatainak nyomai – felsorolni is nehéz, a változatosság azonban garantált és szemgyönyörködtető. Mindez az új hardvernek is köszönhető – bár a Tomb Raider már a 3-as számozású masinán sem szégyenkezett vizuális prezentáció terén, a PlayStation 4-es Tomb Raider örömkönnyeket fakasztott sokat látott szemeimbe. A már eleve gyönyörű alapra építkezve egy még élénkebb, még életteltelibb környezet tárulkozott a szemeim elé, mindez a legkisebb akadozás vagy szaggatás nélkül; a Tomb Raider kiemelkedő látványvilága eltörpül a Definitive Edition mellett, tudom, furán hathat, de Lara haját tudnám a leginkább kiemelni. Kisebb grafikai anomáliák a nyitottság illúziója miatt természetesen előfordulnak, nem egyszer haltam meg úgy, hogy hősnőm a falban eltűnve agonizált egy sort, mielőtt az a bizonyos 21 gramm elhagyta a testét, valamint volt furcsán, a saját tengelye körül 180 fokokat instant megforduló madár is, mely algoritmusnak a napalmos íjvesszőmmel adtam meg a kegyelemdöfést, a hecc kedvéért. A mozgások is természetesnek hatnak – leszámítva egy-két extrém esetet, amikor Lara már a negyedik métert zuhanva, ugyanabban a görcsös pozícióban megfagyva potyog alá, hogy az utolsó pillanatban megkapaszkodhassék valami tereptárgyban, de az égnek hála a fenti extrém példák csak nagy ritkán ütötték fel fejüket, pár perc múlva már nem is emlékeztem rájuk.Amit még pluszban nyújt a PS4-es verzió, az a hangvezérlés (nem nagyon használtam, de mint lehetőség adott, és működik – üvöltözve válthatsz fegyvert, lőszert, valamint navigálhatsz a menükben), valamint egy apró, de annál hangulatosabb újítás: amikor rádión szól hozzánk valaki, a kontroller hangszórójából szól hozzánk a hang, jópofa feature és sokat hozzáadott az élményhez, valóban, mintha távbeszélőn szólna valaki hozzánk, a játékoshoz.[51487]A grafikai tupírt, valamint a fenti apróságokat leszámítva a játékmenet maradt a régi: ugrálós-felderítős szekvenciák, valamint akciórészek váltogatják egymást. Kezdeti íjunk shotgunnal, pisztollyal és gépfegyverrel bővül, valamint fegyvereinket több lépcsőben fejleszthetjük a szigetről zsákmányolt limlomok segítségével. Fegyverrepertoárunk mellett hősnőnk képességei is folyamatosan fejlődnek, egy jópofa RPG-light rendszer segítségével fejleszthetjük túlélőképességeinket, a fegyverek kezelését valamint a közelharcot. A kezdeti szende lánykába egy minden helyzetre felkészült gyilkológéppé transzformálódik, aki agilisen hajol el az életére pályázó machetés őrültektől, hogy egy villámgyors ellentámadás (egy egy gombos QTE szekvencia) keretében csákányt vágjon a jobb sorsra érdemesebbek koponyájába, avagy nyílvesszőt szúrjon a térdébe. A vizuális erőszakkal nem spóroltak a készítők, ritkán mondok ilyet, de a 18-as karika bizony a Tomb Raider esetében indokolt, Lara olykor túlzásba vitt agóniáját leszámítva a harcjelenetek és a csonkolás nem hatott öncélúnak és nem ütött el a játék atmoszférájától.Ami viszont annyira nem tetszett, az a mesterséges intelligencia volt. Lehetőség van egyrészt lopakodásra, de bukta esetén a pályaszakaszon tartózkodó összes mindenki megindul felénk, na ilyenkor van az, hogy valami fedett sarokba beállva, shotgunt előkapva vidáman nyomkodtam ész nélkül a tűz gombot, a sok ostoba meg sétált bele az ólomesőbe, még célozni sem kellett. Éppen ezért én az íjjal való haladást erőltettem, predátorként, halálpontos fejlövésekkel operálva csendben haladva, adott esetben a többszintű – újfent hangsúlyoznám, zseniális – pályadesignból előnyt kovácsolva, macska-egér játékot játszva mit sem sejtő áldozataimmal.Külön öröm volt számomra, hogy a ma megszokott 5-8 órás játékidő a Tomb Raider esetében megsokszorozódott, és nem a dögunalmas Crysis-féle elnyújtott kínkeserves szenvedésre, hanem a figyelmünket végig lekötni képes élményekre gondoljatok, maximalisták akár 30-35 óráig is ellesznek a játékkal, aki „csak” végigrohanna a történeten, az is minimum 10-15 órával számoljon. A kincsvadászat – és itt ismételten csak ismételni tudom Petúniát – ugyan nem fogja különösebben megtornáztatni agyunkat (főleg a rejtett barlangok egyszerűbb fejtörőit éltem meg csalódásként), de adott esetben jól el lehet velük szöszölni és közben gyönyörködni a sziget magával ragadó faunájában.A legfájóbb pont ismét a multiplayer lett, a többszemélyes játékmódot ért jogos kritikák alapján azt gondolta volna az ember, hogy egy év alatt korrigálják ezt a csúf foltját a játéknak, sajnos azonban erre nem került sor, kétlem, hogy bárki egy-két menetnél tovább elmerülne a multiban, ha valamit, ezt bizony átalakíthatták volna a fejlesztők.Summázva a fentieket, a Tomb Raider: Definitive Editiont csakis azon büszke PlayStation 4 tulajoknak tudnám ajánlani, akik életéből valamilyen okból kifolyólag kimaradt volna a PlayStation 3-as kistestvér, vagy akik hirtelen jött vagyonukkal nem tudnak mit kezdeni, és szeretnék az új hardver által hajtva újra átélni Lara Croft életének meghatározó kalandját és utánajárni mindannak, amit a rejtélyes sziget és annak őrült lakói nyújtanak.(A játékot partnerünk, a CNG.hu adta tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a [URL]http://www.konzolokszervize.hu/playstation4/tomb-raider-definitive-edition-ps4]Konzolok Szervize[/A] budapesti boltjában, illetve webshopjában.)

9/10
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat:

47 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Remélem a Plusosok megkapják majd PS3-ra.

  2. Én most vettem meg…Nem bànom a dolgot mert brutkós a làtvànykülönbség…

  3. Lehet én nem értek hozzá, de nem úgy volt hogy tartalmazni fogja a dlc-ket is? Vagy benne is van a játékban, vagy esetleg később lehet majd letölteni?

  4. Nem igazán szerettem sosem a TR részeket, tán a Legend volt az, ami egyedül kellemes volt. Vártam ezt az új részt, mert papírom jó ötletnek tűnt ez az unchartedesítés, de a kész produktum csalódást okozott. Próbálkoztak a melósok, de annyira sótlan az egész, hogy eszméletlen. Ami tökéletesen megy az Uncharted sorozatnak, hogy kínál egy durvajó, kurjongatós popcorn akcióugrabugrát, addig ez az új TR megbicsaklik szinte minden téren. Pedig összképileg nem rossz, de játszani vele… Amit viszont értékelek, az az új Lara design. Egy érdekfeszítőbb játékot jobban megérdemelt volna.

  5. Jó a popója ennek az új Larának!!!:)

  6. lehettek volna kicsit kreatívak és a teljesen felesleges multi helyett valami kis survival coop-ot, vagy ilyesmit készíthettek volna online részre, szerintem az sikeresebb és jó is lehetett volna, méltóbb a single player minőségéhez

  7. Régi konzolon egy LAGG halmaz volt a multit, itt is az?

  8. B… meg írtam egy oldalas tesztet Petúnia hsz-ére reagálva, és basszus kiikszeltem véletlenül.. Nem írom le mégegyszer mert akarok ma még játszani is. Csak tömören kijavítom magam : a teszt jó, a régi is az volt. Ez a játék így ahogy van 9 pont. DE csak azoknak akik nem játszottak a PS3-as verzával. Illetve nem egy klasszikus TR-ert várnak, hanem egy néhány aspektusából az Uncharted szériára hajazó akció ugri-bugrit. Ami pusztán szórakoztat, és azt nagyon magas minőségben teszi. Sosem fogunk már olyan fejtőrökkel találkozni mint a korai TR-ekben, vagy olyan játékmenettel, mint a régi RE-ökben. Sajnos. Még az Uncharted-ben sincsenek komoly fejtőrök. Nekem ráadásul meglepetés volt a program, mert volt felesleges 16 ropim, és nem voltam hajlandó elkölteni, egy használt cod-ra 12 vagy 14 ezret(böhh). Így esett a választásom Larára, és nem vártam semmit, csak hogy kicsit játszogassak. Hát nekem oda..ott.:)

    • Neked is válasz az előző hsz-em.Még annyit hozzátennék, hogy mint önmagában álló játék tszetesen nem rossz az új TR, sőt megérdemli a 9 pontot. De a hagyományos TR-vonalba illesztve valahogy sehol sincs helye… legalábbis nálam. És a nagy veteránok általam ismert többsége sem volt elragadtatva tőle. Jó a változtatás és sokszor kell is, csak nem ilyen mértékben, ahol az eredetire, a megszokottra és szeretettre csak alig vagy egyáltalán nem ismerünk rá.

  9. Na akkor ezt már PS4-re fogom megvenni. 🙂

  10. PS3-an sikerült kiplatinázni,aki kihagyta,és PS4-e van,annak kötelező! Világbajnok.

  11. Elkezdtem játszani PS4-en, de sajnos maxoltam PS3-on már. :(A játék büntet, akinek kimaradt a 3-as az vegye.

  12. Nagyon remélem, hogy a kedvező fogadtatás miatt a legtöbb stúdió is erre az útra lép és nem pazarolják a kapacitásukat új játékok fejlesztésére. Szeretettel várom az UHD, Very HD és a további Definitív megjelenéseket.

    • így van , én is nagyon remélem . De erre is megy a világ ha megnézzük… Jön még ez mellett a GTAV, Far Cry 3… ez a legegyszerűbb…

  13. Csekkolni fogom de tényleg magas a léc: a PS3 verziótól simán letettem a hajam… 🙂

  14. Jópofa játék volt. Mondjuk a multit igazán fejleszthették volna, ha már újra kiadták.

  15. Na most már tényleg meg kell néznem egy PS4 gammát élőben, mert a képek alapján ez is csak nüansznyival tűnik szebbnek. Pénzesítve meg a gép (és a játék is) 2-3x annyiba fáj, mint az (amúgy brutál jó) PS3 változat…

    • A képek nem adják vissza, hogy mozgásban milyen is valójában!Hidd el nem nüansznyival szebb a ps3 változatnál, hanem SOKKAL szebb:)

    • Brutálisan, leírhatatlanul, kegyetlenül sokkal szebb mint ps3-on 🙂 Azon is játszottam uh. van viszonyítási alapom. Aki egy kicsit is vizuális típus annak mindenképp ajánlom a megvételét ps4-re.

  16. Nekem eddig kimaradt az új TR, biztos szebb lett ez a Definitive Edition, de PS3-ra már beszerezhető újan 5-6k-ért, valahogy emiatt inkább arra pótolnám, nem hinném, hogy ér +10k-t a PS4 verza. Ahogy hallottam, láttam már a PS3-as is gyönyörű Uncharted szintű graffal rendelkezik, az meg bőven jó.

  17. Jónak jó, de nekem hiányoztak a fejtörők, meg a misztikus hangulat. Inkább darálni kell benne. Persze ettől még élveztem. Ezen a szálon nyugodtan induljanak el a továbbiakban, de azért ne kíméljék a logikánkat

  18. szép és jo, csak éppen jo nagy lehuzás ez…. :9 már kitoltam 3on, max ha lehetne updradalni megtenném, de 17 et nem ér…

  19. @martin: az optimus primos képet a végére érted? mert nekem ott jott le teljesen 🙂

  20. Iszonyatosan nagy program! Minden a helyén van benne(na jó a multi nem, de az le van szaharva), és ha a fejlesztők megmaradnak ezen az ösvényen akkor a következő rész méltó ellenfele lehet akár az Ucharted szériának is! Hajrá Lara! 🙂

    • A vége kiált a folytatásért.Mondta is Lara a végén, hogy ő biza nem megy haza:)Remélem a fejlesztők ezt a Tomb Raidert viszik tovább, ezzel a Larával és nem térnek vissza az eredetihez. Ez sokkal jobban bejön.

      • elvileg ezzel folytatják, hisz mostanában elég sokat hangoztatták h ezzel a játékkal es karakterrel akarjak megmutatni h milyen is az elképzelésük az újgenerációs Lara-rol

      • Mivel nem csak előzmény sztorinak, hanem rebootnak is szánták a játékot, így ezt fogják tovább vinni.

  21. Sajnos nem felelt meg az elvárásaimnak. Egyszer kitolható játék, aztán semmi kedv sincs utána a szigeten gyűjtögetni, mert 3-4 lépést nem tudunk meg tenni úgy, h ne botlanánk ugyan abba a házsarokba ……