Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

The Elder Scrolls V: Skyrim VR (PS4, PSVR)

[i](A teszt a PSVR verzió alapján készült, amely [u]kizárólag VR-módban játszható.[/u] Ha érdekel az eredeti, PS3-as változat tesztje, azt [url=http://playstationcommunity.hu/note/6375]ITT[/a] olvashatod, míg a PS4-es újrakiadásét [url=http://playstationcommunity.hu/note/15657]ITT[/a].)[/i]A virtuális valóság technológiájának babacipőben járó stádiuma miatt a túlzottan hosszú, komplex alkotások veszélyesnek tűnhetnek, bármennyire is szeretne a játékos végtelen számú órát eltölteni egy expanzív szerepjátékban. A felbontás hiányosságai, a kényelmi faktorok, valamint az általános technikai megvalósítások kiforratlansága nehezíti meg ezt az elgondolást, annak ellenére, hogy a videojátékozás egy igazán egyedi és friss irányába indulhatunk el a VR-nak köszönhetően.Nos, a [b]The Elder Scrolls V: Skyrim VR[/b]-nak sikerült – többé-kevésbé – keresztülsasszéznia a felsorolt buktatókon, megalkotva a PlayStation VR első, brutálisan közösségi élet- és időgyilkos élményét. Mielőtt belevetném magamat az értékelésbe, szeretnék vallomást tenni: nem játszottam előtte a [i]Skyrim[/i]mal. Sem 2011-ben, amikor először megjelent az előző generációra, sem tavaly, amikor a jelenlegire, se múlt hónapban, amikor hordozható változata látott napvilágot. A sorozatot már jól ismertem, de az egekig magasztalt sikersztori, amelynek rengeteg újrakiadása már belső poénná vált, kimaradt. Mindig volt valami más, és ismerve a minimum 100 órás játékidőt, állandóan kifogásokat találtam. Amikor pedig elkezdtem komolyabban is foglalkozni a videojátékokkal, pontosan ez szolgálta az ellenérvet: nincs lehetőségem belevágni, mert most épp cikket kell írnom valami teljesen másról. Így magamban széles vigyorral fogadtam a sors ezen korrigálását: Leo, te nem úszod meg a [i]Skyrim[/i]ot. A kaland egyébként – egy-két apróságot leszámítva – teljesen vágatlan, és minden eddigi kiegészítőt magába foglal. Az már önmagában lenyűgöző, hogy egy ilyen kaliberű élményt sikerült összerakni életképesen a VR-ra, de szintén elgondolkodtató az a tény is, hogy a [i]Skyrim[/i] nem erre készült – szó sem volt akkoriban VR-ról. De kezdjük inkább az elején.[YOUTUBE]3RvstpSSkKA[/YOUTUBE]Karakterünk létrehozását követően szokhatjuk a belső nézetes létet, körbetekintve a tágas világban amíg begurul kocsink az intróban. Itt már konstatálhatjuk azt, ami többször is megerősítésre kerül bennünk: az emberek csúnyák. Teljesen mindegy, hogy miféle szerzettel futunk össze, a PSVR korlátai miatt a karaktermodellek nagyon ritkán ábrázolnak olyan élőlényeket, amelyek ne hajaznának félresikerült plasztikai műtétek áldozataira. Azonban ez fokozatosan az élmény bájának részévé idomul, ahol a bénácska megvalósítások a karakteresség jellegzetes képviselői. Grafikai vonatkozásban a részletességből engedtek, hogy bírja a temérdek textúrát és anyagot a program.Ezt azonban kárpótolják a tájak, amelyekben állni és haladni már önmagában fenomenális érzés. Ugyan a látótávolság szűkült pár métert, és általánosságban egy kisebb maszat fedi a távolabbi testeket, mégis lélegzetelállító megmászni egy hegyet, majd körbetekinteni ormáról. Szintén mesés az erdőben bolyongani, figyelni a pillangókat, vagy csak egy patakon átlovagolni. A [i]fantasy[/i] világ tényleges érzése hatja át a játékost, amely megszépíti és tompítja a kiálló, göcsörtös részeket. Egyébként állandóan az az érzésem volt, hogy bár kalapot emelek a VR-port csapata előtt, a valódi érdem talán mégis az eredeti fejlesztőket éri – elvégre az ő munkájuk áraszt magából egy ennyire jellegzetes, ennyire sajátos aurát.A barangolás egyébként a klasszikus módon és a Move kontroller-párossal történik. A DualShock 4-gyel való irányítás egy hagyományosabb, de megbízhatóbb élményt nyújt, amely stabilabbá, kezelhetőbbé, de „illúziórombolóbbá” teszi az egészet. A [i]Skyrim[/i] számos kényelmi opcióval készült, így a VR-t kevésbé tolerálók is kikísérletezhetik lehetőségeiket. Én például szeretem, ha a [i]joystick[/i]okkal mozoghatok szabadon, de a fejfájás és hányinger elkerülése érdekében fokozatossá is lehet tenni a forgást, illetve teleportációvá módosítani a haladást. A harc során a gombok a megszokott módon működnek, míg fejünkkel célozhatunk – ami eszméletlenül intuitív és precíz. A Move-okkal pedig már szabadjára engedhetjük a fantáziánkat. A kis kütyük fájdalmas hiányossága a [i]joystick[/i] nemléte, ami a forgást gombokhoz köti, a haladást pedig egy ravaszhoz. A teleportálás például hatékony és hasznos, de a lopakodást, a csapdák kikerülését meg az általános közlekedést túlzottan leegyszerűsíti; az alternatív megoldás pedig egyfajta „gáz adás”, ahol a ravasz lenyomásával karakterünk megindul előre, irányát pedig forgással módosíthatjuk.A Move-ok szépsége a fegyverekben rejlik. Íjászat során egyik kezünkben az íjat tartjuk, míg a másikkal kihúzhatjuk a nyílvesszőt, ami a hagyományosnál sokkal gyorsabb lehetőséget biztosít. Az áldozat azonban a pontosság, ugyanis a látszat ellenére elég nehéz célba lőni vele. Varázslás során két kezünk külön-külön használható, összetartva őket pedig erősebb a választott varázslatok hatása: nincs is jobb annál, mint amikor kézfejünkből tüzet okádunk egy gonosz csontvázra. A közelharc az egyetlen, ahol határozottan gagyinak tűnik a Move-os változat: felemelve kezeinket védekezhetünk, suhintva pedig támadhatunk. Ez a valóságban azonban inkább csuklólendítésekké vagy koordinálatlan hadonászásokká devalválódik, ami ráadásul túl gyorsan és túl sokat sebez, elvéve a harcok élvezetét. A menü- és az enyhén módosított térképkezelés azonban kínszenvedés a Move-val, amit fokoz a [i]Skyrim[/i] alapvető játékmeneti tulajdonsága: sokat kell menükben baktatni, sokat kell pakolászni, és sokat kell beszélgetni. A tökély valahol a kettő között rejlik, de ideális megoldás hiányában a legjobb – ha megteheti az ember –, hogy váltogat a kettő között, alkalomhoz illően.[YOUTUBE]Tl9BFHslqbU[/YOUTUBE]A játék tartalmi mivoltába nem mennék bele, mert ezt mások már megtették előttem. Minden maradt a régi: akár a tolvajok céhének tagjaként törünk be egy villába, akár a sötét testvériség nevében ontunk vért, akár a Szövetségesek nevében küzdünk. Csak minden sokkal közelibb, sokkal látványosabb, és sokkal kézzel foghatóbb. Nyilat ereszteni egy bandita szemei közé, vámpírként áldozatokra vadászni, vagy osonva zsebelni ki egy járókelőt most már zsigeribb, és emiatt roppant szórakoztató.A [i]bug[/i]ok, a butácska kivitelezések, a nem túl kifinomult harcrendszer, az egyenetlen szinkron és a bizarr mesterséges intelligencia mind jelen van, de könnyű megfeledkezni róluk, amikor egy sárkány landol előttünk. Szórakoztató és magával ragadó, ahol a szabad irányválasztás és a lehetőségek, megközelítések széles tárháza csak hozzájárul az egészhez. Butácska, csúnyácska, néhol pedig igazán maradi, de az alapképlet annyira életképes, hogy a mai napig órákon keresztül le tudja kötni az embert. A kardinális kérdés azonban az, hogy megéri-e újból, teljes áron megvenni a Skyrimot? Mint VR játék, az eddigi legösszetettebb, legnagyobb és leghosszabb élmény, amiben része lehet a játékosnak. Bebizonyítja, hogy, ugyan nem ez a fő profil, de van helye a több tíz, sőt, több száz órás élményeknek is a virtuális valóságban. Újoncoknak kiváló alkalom, hogy belevessék magukat, de néha jól esett volna, ha nyomkodhatnám simán a képernyőn: bármennyire is kényelmes és kalibrálható, a sisak melegít, fáraszt, és szemüvegesként az orrnyergemet sem kíméli. A [i]Skyrim[/i] veteránoknál pedig inkább a nosztalgia teheti szebbé az élményt: trappolni Whiterun piacterén, bolyongani Markarth kőcsarnokaiban, vagy üvölteni az ikonikus „Fus Ro Dah”-t. Ha már akkor csömöröd volt a játékból, akkor bizonyára [i]annyival[/i] nem nyújt többet, de ha izgatottan vártad az újrakiadásokat, akkor ez egy teljesen friss képet adhat.És hogy mennyire veszélyesen időgyilkos: én este 11-kor felvettem a sisakot, mondván játszom egy-két órát.Mire levettem, hajnali 5 óra volt.[i]

(A játékot a Magyarországon forgalmazó Cenega biztosította tesztelésre. Köszönjük! Ha te is elindulnál egy virtuális kalandra, akkor beszerezheted az alkotást támogatónk, a [url=http://platinumshop.hu/product/7885/PlayStation-4-PS4/ar-akcio-olcso/Jatek/RPG/The-Elder-Scrolls-V-Skyrim-VR-PlayStation-VR]Platinum Shop[/a] budapesti boltjaiban, vagy webshopjából egyszerűen meg is rendelheted, a megadott linkre bökve.)[/i]

7 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Nem akkora élmény,sajnos eljárt az idő felette.Illetve beokádás efektus elég magas arányban tarol itt is….

  2. A szereplők feje VR nélkül is gecironda, ez a Bethesda védjegye.

  3. PS3-n gennyesre játszottam, megvettem PS4-re is de kb a sztori felénél abba is hagytam, rettentően unalmas ha mindent meg akarsz csinálni (és miért ne akarnál egy fantasy játékban) és sok szempontból már gagyi így 2017-ben. A VR biztosan dob rajta persze, szívesen kipróbálnám hogy elviszi-e a hátán.