Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

The Dark Eye: Chains of Satinav (PS4, PSN)

Arkania világai.

Mivel szokás szerint szinte kizárólag képek alapján választottam ki játéktesztelői munkásságom következő áldozatát, fogalmam sem volt róla, hogy egy lassan 30 éves széria legújabb kori eljöveteléhez van szerencsém a The Dark Eye: Chains of Satinav személyében. De nem is csoda, hogy nincs igazán a köztudatban a The Dark Eye, mivel elsősorban német hagyományai vannak, és az ottani piacon minden idők legsikeresebb RPG sorozatának számít, a Dungeons & Dragons-t is maga mögé utasítván. Az eredeti Dark Eye 1984-es debütálása óta cirka 15 önálló rész jelent meg elsősorban PC-re, illetve legalább 8 mobil és 3 társasjáték is napvilágot látott… nem semmi, igaz? A szóban forgó, PS4-es Chains of Satinav (valamint az ugyancsak nálam landolt folytatás, a Memoria) mondjuk részben azért nem képes közvetíteni a PC-s eredeti sikerességét, mert mindösszesen 8 éves késéssel követte azt, egy nagyjából a PS3-tól várt színvonalon. De bizonyára nem csak én vagyok úgy, hogy kedvenc műfajaimnál elnézem a prezentáció archaikusságát, amennyiben a tartalom tetszik, és ez nincs másképp a Chains of Satinav esetében sem.

Annak ellenére, hogy a Dark Eye eredetileg egy RPG sorozat, jelen epizód egy sima point & click cucc, amelyben csupán a főszereplőt, Geront tudjuk három dimenzióban mozgatni. A középkori Andergast királyságában élő hősünk foglalkozására nézve madarász, és a város lakói által kitaszítottnak számít, mivel egy korábban máglyán elégetett varázsló, a Látó megjövendölte, hogy Geron fog rossz szerencsét hozni a birodalomra. Megpróbálván ezt az óment kijátszani, a játék történetének első fejezetében a fiú részt vesz egy kihívásban, amit – versenytársai legnagyobb bosszúságára – meg is nyer, majd ennek következtében találkozik egy Nuri nevű tündérlánnyal, akivel a Dark Eye univerzumának Aventuria (leánykorában Arkania) nevű, veszélyes orkokkal, gonosz manókkal, beszélő varjakkal, mágikus portálokkal teli világát bejárva végül is Andergast megmentőjévé válik.

A kellőképpen tipikus sztori 5 fejezetben és a vége felé kissé szétszórva és nehezen értelmezhető módon kerül előadásra. Éppen ezért nekem a Chains of Satinav először nagyon tetszett! Az első helyszínek olyanok, mintha egy képeskönyvet néznénk, és ugyan bőven szokni kell az addig más konzolos point & clickektől idegen irányítást, némi segítséggel ugyan, de sikeresen haladtam előre a – természetesen – rejtvények kikövezte úton. Viszont annak ellenére, hogy számomra nem szokatlan a teljes tudatlanságom esetén mindent mindennel kombinálás módszere, a játék második harmadában egy egész fejezetre kiterjedő és egymással összefüggő lépésekben megoldandó feladat hosszú távon tényleg frusztráló, mivel egyrészt olyan objektumokkal is interakciózhatsz, melyeknek semmi köze a megfejtéshez, másrészt az egyik kulcselem leglényegesebb funkciója valóban csak akkor derül ki, ha minden, nálunk levő tárgyat végigpróbálunk rajta. Az opciók menüben ugyan lehetőségünk van segítséget kérni egyrészt az interaktív objektumok jelzésének bekapcsolásával, másrészt azon tárgyak nevének fehér színnel történő megjelenítésével, amelyekkel még dolgunk van, harmadrészt pedig az eszközkészletünkben levő, egymással kombinálható cuccok megmutatásával. El ne felejtsem megemlíteni a rejtvények megoldását egyrészt színesítő, másrészt viszont tovább komplikáló, a két főhős speciális tulajdonságát sem: Geron tárgyakat tud széttörni, Nuri pedig széttört vagy sérült tárgyakat összerakni, melyek az eszköztárban helyet foglaló felszerelésünkre is igaz.

A korábbiakban említett színvonalesés a helyszínek kidolgozottságára is igaz, vagyis a játék vége felé már nem olyan tetszetős a látvány, mint az elején. Geron és a többi karakter inkább csak állóképekre jellemző, szinte semmilyen értelemben sem animált változatban került prezentálásra, de őszintén szólva ez engem nem zavart. A szinkron a szereplők többségénél megfelelő és a zenével sincs gond. A Chains of Satinav egyetlen technikai hibája az, hogy a feliratok engedélyezése esetén a “Language” szó ottmarad a képernyőn, de amikor kikapcsoljuk a szövegezést, ez eltűnik.

Nyilván van a piacon jobb point & click is, mint a Chains of Satinav, de én szinte biztosan megvettem volna, ha nem tesztelném, tekintve a műfaj konzolokon történő szórványos jelenlétét. Maradjatok vételen, mert a következő írásomban beszámolok, hogy muzsikál a Memoria című folytatás!

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

★★★
KÖZÉPSZERŰ
Kiadó: Daedelic Entertainment
Fejlesztő: Chromatrix
Megjelenés: 2021. január 27.
Ár: 7090 Ft
Feltöltőkártya: PlatinumShop

Hozzászólás