Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

newkratos7

The Order 1886 CE vs. PE

2015.03.15. in

[1] The Order 1886 CE vs. PEAz idei év játékmegjelenései nem csak a gamerek szívét dobogtatják meg. A gyűjtők szíve is megdobban egy-egy kiadás hallatán. Limited, special, collectors editionök tömkelege telíti el a piacot, több kevesebb érdeklődéssel és sikerrel. Az, hogy a kiadásoknak mi lehet a siker kulcsa, nincsen rá pontos recept. Néha elég pusztán annyi, hogy egy mutatós szobor, vagy esetleg egy szépre sikeredett művészeti album ékesíti a kiadást. Néha az is elég, ha a játék jól sikerül. Az én szemszögemből nézve mindenképpen fontos, hogy mi a játéknak a múltja, mit sugall a jelene és mit tartogat a jövője számomra.A mostani górcső alá került gyűjtői kiadás nem más játékot rejt, mint az igen megosztóra sikeredett Ready at Down és a Santa Monica Studio közös csillagát, a The Order 1886-ot. Az, hogy sarkcsillagként ragyog, elenyészik a több millió között, vagy fénylő üstökösként hullik az örökkévalóságba, nem szeretném én eldönteni. Ezt már a szaksajtó és a játékosok megtették.Az egyébként háromféle gyűjtői kiadással rendelkező játékból kettőnek vagyok boldog tulajdonosa. A Collector’s Editionnek illetve a Premium Editionnek. Sajnálatos módon Magyarországon hivatalosan egyik sem beszerezhető. Természetesen leleményes kereskedőknek köszönhetően a Collector’s kiadásból egy pár darab mégis csak tulajdonosra lelt kis hazánkban. Persze az eredeti árhoz képest drágábban.Lássuk, mit is rejtenek ezek a szépnek egyáltalán nem mondható papírdobozok. Ezzel az első benyomásomat már meg is osztottam veletek. Sajnos egyik kiadásról sem mondható el, hogy patinás tárolót kapott volna. Sőt.. Szerintem egyenesen stílus nélküli, szépérzékgyilkos csomagolásuk van. Az igazságot megvallva ezen a téren a Ubisoft kiadásai igen magasra tették a lécet. Az AC Unity és az FC4 is annyira szép és praktikus gyűjtői boxba kerültek, ami iránymutatóként szolgálhatna az összes kiadónak.[2] A Collector’s Editiont kibontva rögtön egy Steelbook kerül a kezünk ügyébe, ami idézi a játék Guy Ritchie stílusú, ködös, szürke Anglia hangulatát. A tok mindkét oldalán a játék címe domborodik, belsejét pedig a játékból jól ismert négy főszereplő közös képe ékesíti. Ami miatt ezt a kiadást választhatjuk, az a Steelbook alatt rejtőzik, a gondosan összepattintott, két darab átlátszó polisztirol között. Ez nem más, mint Sir Galahadot ábrázoló, fedezékből lőni készülő alakja. A szoborról jelen esetben Galahad barátunk történetéből megismert nyugodtsága árad. Hősünket természetesen a tömeggyártás és az olcsó munkaerő hazájában, Kínában fröccsentették, a Pure Arts nevű gyárban. Nekik köszönhetjük az összevont anyagmegművelést, a pvc és a guargumi együttes használatát. Az AC-sorozat, illetve a Batman-játékok szobrait. Munkásságukra jellemző a játékhű színvilág, a precíz vonalvezetés, és az aprólékosság. Sajnos az arc megformálása nem az erősségük, de azért nem szembetűnő, csak a nagyon igényesek veszik észre a különbséget. A doboz tartalmaz még matricát, illetve digitális tartalmat, ezek szót sem érdemelnek. Itthoni forgalomba hivatalosan nem megjelent kiadás körülbelüli forgalmi értéke 40 ezer forint, szemben az amerikai megjelenés 70 dollárjával.[3]A Premium kiadás három dologban tér el az előbb említettekhez képest. Tartalmaz egy artboknak jó szándékkal sem nevezhető albumot, amit ha kinyitunk, megleljük benne annak a bizonyos fiolás üvegnek a nagyon-nagyon gyenge replikáját, ami Galahad és társai nyakában lóg, segítve a sérüléseikből való regenerálódást. Ami merőben más ebben a kiadásban, az a szobor, ami nem csak a másik kiadás méretét űbereli, hanem Galahad nyugodtságát felváltva, már inkább a harciasságát és bátorságát mutatja be az az igen mozgalmasra sikeredett csatajelenet. Ezen most már a játékból jól ismert ellenségünk, a farkasember is szerepet kapott. A kivitelezés az előzőhöz hasonlóan itt is nagyon szépre sikeredett. A festés, a színek és a vonalvezetés itt is hibátlan, egyszerűen gyönyörű. Ami miatt a szépségéből veszíthet, az a 150 dolláros amerikai és a körülbelül 70 ezer forintos hazai ár. Pontosan annyira sikerültek jól ezek a kiadások, mint a játék. Gyönyörűek a szobrok akárcsak a játék látványa, de valahogyan még is hiányzik valami. Valami a tartalomból, valami kis plusz, ami miatt késztetést éreznénk, hogy megfogjuk, átlapozzuk vagy végigjátsszuk még egyszer. Személy szerint én a legszebb kiadású szobrok közé sorolnám mindkét darabot. Egy biztos, ennek a játéknak nincs múltja, kicsit sivár a jelene, de olyan jövő előtt áll, ami igen értékes darabbá fogja emelni magát a gyűjtők szívében. Collecors Edition:Külcsíny: 5/10Belbecs: 5/10Szobor: 10/10Ár, érték arány: 6/10Összesen: 21/40Premium Edition:Külcsíny: 5/10Belbecs: 6/10Szobor: 10/10 Ez tényleg prémium minőség!!!Ár, érték arány: 6/10Összesen: 22/40

Dualshock4 Charging Station

2014.11.03. in

DUALSHOCK4 Charging StationGeneráció váltásnál, generációs problémák szoktak előbukkanni nehezen összekuporgatott konzolunkból. Nem volt ez most sem másképpen. De nem akarom most minden szívfájdalmamat kiadni ebben a piciny írásomban, pedig hát lenne mit. Gondoljunk csak a legutóbbi ”2.0” upgreadre.Igaz kedves Sony?Most ami miatt írásra adtam a fejem, mindenki döntse el az olvasmány után, hogy tényleges vagy csak kitalált problémával, ill. probléma megoldással foglalkozok. A problémám, problémánk forrása nem más mind a Dualshock 4 fantázia névre hallgató kontroller. Most tekintsük el a fölött, hogy kb. 200 óra játék után a L3,R3 karok gumiborítása, szétfagyott gumimaciként morzsálódnak szét szobánk padlójára. Nem ez, ami bánt engem. Hanem az a 6 óra játék idő, amit az akkukból lehet kisajtolni. Jól van, persze ott a vezeték dugd fel, játsszál, ne nyafogj………………. De nem én vagyok szerintem az egyetlen, akinek a konzolja a játék színterétől 3 méterre van. Meg könyörgöm, vezeték nélküli világban élünk nem akarok egy vezetéket keresztben látni a nappalimban. Ugye azért megszokhattuk, hogy ahonnan elvesz a jó isten oda adni is szokott. Ezért a konzolforradalom istenétől megkaphattuk ezt a gyöngyszemet, amit asztali töltőnek hívnak. Potom 9 ezer forintért meg is vásárolhatja a kedves játékos az egyébként sem olcsó konzol mellé. Mit ad isten, hogy ha 100%-osan ki is akarja használni, költ még 15 ezer forintot még egy kontrollerre és minden gondja meg is oldódik.[1]Ez a piciny szerkezet, amit nyújt, tényleg jó. Garantálja az 1 órás töltési időt mind két kontrollerre. A kontrollereknek nagyon biztonságos az állványon kialakított foglalata. Bár felhelyezésük picit nehézkes. Vagy csak én öregszem?! Masszív erős anyagból készült és hálózati adapterről működik. Ami azt jelenti, hogy a töltés miatt többet nem kell Rest módba raknunk konzolunkat. Ezt a módot a 2.0 óta nem is érdemes használni.[2]Egy szó, mint száz, ha van még 20*20cm felesleges hely az asztalodon. Van felesleges 9 ezer forintod a töltőre. Esetleg van még 15 ezer forintod még egy kontrollerre. A konzolod mellett nagyon jó barátod lesz ez a kis ketyere. Léteznek persze nem a Sony által gyártott darabok is, melyekről nyilatkozni sajnos nem tudok. De ha bárkinek bármi tapasztalata van az után gyártott töltőkkel, az ossza meg velünk a hozzászólásival tapasztalatait, bánatait, pozitívumait.[3]Előnyök:- Gyors töltési idő, egyszerre 2 kontrollerrel.- Masszív, strapabíró anyagból készült.- AC adapterről működik.- Kicsi, ezért kevés helyet foglal.Hátrányok:- Nem túl olcsó.- Kicsit nehézkes a felhelyezés.- Tutira veszel hozzá még egy kontrollert.

Diablo 3 ROS “A titkos szerető”

2014.09.05. in

[1] Diablo 3 Reaper of Souls „A titkos szerető”Nem tudom, hogy említettem e már valaha, de a Playstation és a játékok iránti szenvedélyem, illetve annak elvetett magját Brianaspirin barátomnak köszönhetem. Ő volt az, aki a gondos ápolással és rengeteg gameplay bemutatóval valamint a közösen játszott órákkal hagyta, hogy a magból egy fanatikus játék és konzol szeretet cseperedjen. Ezt, ezúton is köszönöm neki. Amikorra a már számunkra a lehető legizgalmasabb játékokat is külön-külön, vagy éppen coopban végigjátszottuk, csöppent bele az életembe a Diablo3. Akkor még Ps3-as platformon. Ezt a titkos szeretőt, szintén neki köszönhetem.[2]Szerettem volna untig játszani, milliószor neki fogni ugyan annak az Act-nak. Megölni ismét és ismét Diablot. Nem sikerült! Nem tudtam megunni! Pedig mindeddig ez a fajta stílus és játékmenet nagyon messze ált tőlem. Nem szerettem az előttem villogó, életeket és sebzéseket számláló felvillanásokat vizslatni, azt lesve, hogy végre mikor pusztul meg az ellenség. Nem láttam át sosem, kaotikus volt a képernyő számomra. Mégis megszoktam és azon kaptam magam, hogy trófeákat gyűjtögetek. Mert szomjaztam rá és akartam, hogy az első platina trófeám nem más játékból legyen meg, mint a Diablo 3-ból. Beszippantott és imádtam azt, hogy mindig más és más karakterrel ölhettem meg Diablot, hogy véget tudtam vetni pokoli uralmának. Mígnem rajtam is uralkodott. Bármilyen játékot pörgettem a konzolban egy két óra után már sóvárogva raktam vissza a Diblo 3 korongját. Így lett titkos szeretőm a Diablo3, és ezzel a hévvel vártam, hogy végre megjelenjen az új generációra.[3]Tudtam mit várhatok, addigra teljes birtokában voltam a történet új vázlatának. Hála Blizzard rutinos gárdájának. A csúcsra pörgetett karakterek, Ps3-ról egy kis időráfordítással már a Ps4 platformján várhatták, hogy ismét emeljük pár szinttel a tudásunkat és képességeinket. A jól megszokott Level60-as szintünket 70-re emelhetjük, és Paragon szinteknek eltörölték a 100-as határát. „Egyébként, ha új karakterrel kezdünk, és elég ügyesek vagyunk, egy végigjátszással maxolhatjuk is a karakterünket.” Passzív képességeinket tovább bővíthetjük, és immár egyel többet is aktiválhatunk. A kovácsunk és a drágakövesünk tovább okosítható és végül, de nem utolsó sorban megismerkedhetünk Mystic-kel, a számomra igen jó képességekkel megáldott hölggyel. Az új Act szám szerint az 5., igen terjedelmesre sikeredett, kb az Act 2 terjedelmével vetekszik. Azt, hogy mi vár ránk nem kívánom veletek megosztani, tapasztaljátok csak ti meg. Egy biztos, izzadni fog és görcsben fog állni a hüvelykujjatok. [4]A terep a jól megszokott módon követhető, és végigjátszásról végigjátszásra újabb helyen nyílnak meg titkos zegzugok. Nagy könnyítés a játékban az, hogy jobbra nyilas teleportálás mellé kaptunk, egy fullos térképet, amin bármely területet megjelölhetünk úti célnak és pikk-pakk már ott is vagyunk. Számomra a játék elején választható nehézségi fokozatrendszer is egyszerűbb, öt fokozat létezik az újragondolt rendszerben. Minden fokozaton belül az ellenfelek, a mi képességeinkhez igazodva erősödnek. Nekem a legszimpatikusabb változás még sem ez, hanem az új hős, a templomos Crusader. Kicsit olyan mintha fogták volna a Barbárt és Monkot és jól összekeverték volna. Imádtam a fejlődését, minden képessége látványos, erőteljes és nagyszerű. Egy egy kísérővel kiegészítve az egyik legerősebb harcost faraghatjuk belőle. Nagyon sajnálom, hogy mikor ezeket a sorokat írom, nem ülhet mellettem a téma szakértője, Brianaspirin. Órákat tudna róla mesélni, mert ez csak egy kis ízelítője annak, hogy micsoda ráncfelvarráson esett át az alapjáték is. Új fegyverek, pajzsok, vértek, legendás fegyverek vagy szettek. Remélem kedvet csináltam annak, aki eddig bizonytalan volt a vétellel kapcsolatban, vagy annak, akitől eddig távol állt az ilyen és ehhez hasonló játék.Az én véleményem a Diablo 3 Reaper of Souls-ról:LÁTVÁNYOSSÁG : 9JÁTSZHATÓSÁG : 10SZAVATOSSÁG : 10ZENE/HANG/SZINKRON : 10HANGULAT : 10ÍTÉLET „az én véleményem” : 49/50

The Last Of Us Collection

2014.07.14. in

[1] THE LAST OF US COLLECTION Nem volt könnyű rávegyem magam, hogy egy olyan játékról és a hozzátartozó gyűjteményről írjak, ami méltó lezárása volt számomra egy korszaknak. Egy korszaknak amit Playstation3-nak hívnak. Meglehet nyugodtan kövezni, amiért ezt írom, de se előtte, se utána nem született még egy ilyen volumenű JÁTÉK „csupa nagybetűvel” Mint a Tha Last Of Us. Ezért döntöttem a mellett, hogy igyekszem az ország legnagyobb és legteljesebb gyűjteményét összerakni ebből a gyöngyszemből.De ne rohanjunk ennyire előre. Gyerek koromban az első horror film amit láttam, és meghatározta további érdeklődésemet a műfaj iránt, az 1968-as, Az élőhalottak éjszakája. A George A. Romero tollából származó remekmű, amit több tucat remake, illetve folytatás követett több kevesebb sikerrel. Voltak hatalmas költségvetésű produkciók bukásra ítélve és voltak alacsony költségvetésű sikerek is, tükrözve, hogy nem csak sok pénzből lehet jót csinálni. Sőt! Általában a magas költségű filmek tudtak a legnagyobbat bukni. A sikereken vagy az esetleges bukásokon felbuzdulva, a játékipart is kezdték elhalmozni az ilyen vagy hasonló pixelhalmazok. Resident Evil, Dead Island stb. stb. stb. A mozi nézők és a játékosok is szomjaztak a témára, és ami kell a népnek azt el is lehet adni. Mit sem törődve a már már unalomig ismételt témával. Zombi jön, zombi harap, csak a fejét meg ne sántuljon. Nem volt semmi új, semmi újdonság. Nem volt, és nem is lesz olyan év, hogy ne jelenjen meg legalább egy zombi film, vagy játék. Ezzel a tudattal és untig ismételt témával fogott bele a Naughty Dog a The Last Of Us című játékba. Jöttek mentek a hírek, a videók, a bemutatók, a gameplayek, de az előző évek csalódásai miatt tudomást sem vettem róluk.Eljött a napja, megérkezett a futár kezembe nyomott egy csomagot. Nem a TLOU-t, hanem a God Of War Ascensiont, aminek a dobozában egy pici és jelentéktelen papírom hívják fel a figyelmemet, hogy próbáljam ki a TLOU demóját. De nem tettem, sőt még a teljes játék megjelenését követően sem vettem rá magam. Míg meg nem láttam a PSC-n a róla írt tesztet. Ekkor keveredett elő a pár sorral imént említett cetli, amint egy számsor szerepelt. Bepötyögtem és feltelepítettem a játékot. Töredelmesen bevallom pusztán azért tettem, hogy trollkodás iránti vágyamat kielégíthessem a játékot magasztaló fórumokon.Ami ezután történt, az lett életem legmeghatározóbb játékos élménye. A teljes játék megszerzése után, úgy vetettem rá magam, mint gyöngytyúk a takonyra. Nem tudtam letenni, nem tudtam nem rágondolni, vele keltem vele álmodtam. Ez az érzés mai napig elkísér, még így generáció váltás után is. Ezért nem kérdéses, hogy nextgenre meg fogom-e vásárolni ezt az epikus művet. Aminek a kijátszása után ismét monitorra fogok vetni pár gondolatot azoknak, akik még nem játszottak vele, és azoknak is, akik össze akarják hasonlítani. Az itt elolvasott gondolatok és érzések ösztönöztek arra, hogy összerakjam a kis gyűjteményemet. Amit most szeretnék veletek megosztani. Illetve ezzel a kis irománnyal szeretnék köszönetet mondani, a közben járó személynek az egyedi darabok beszerzésében. Szeretném megköszönni kedves feleségemnek, aki ezt a sok, szerinte porfogót elviseli, kicsiny otthonunkban, és szeretném megköszönni két gyönyörű gyermekemnek, akik elfogadják, hogy ezek bizony apa játékai! :)Íme eddigi szerzeményeim:2014.06.Ellie EditionJoel EditionElli & Joel Pandemic StatuePress Kit Limited EditionArt Book[2]Update:2014.07.Strategy GuideFirefly kulcstartóThe Last Of Us feliratú póló “piros”[3]

Watch Dogs ‘Ahogyan én gondolom’

2014.06.11. in

[1] WATCH DOGS „Ahogyan én gondolom” 2013 év vége. Két dolog tart lázban, csak úgy mint másokat is. Generáció váltás és az Ubisoft új üdvöskéje, a Watch Dogs-ra keresztelt Sandbox játéka. Ekkor jött az első pofon, a játék megjelenése a 2013-as évben elmarad. Mondván van rajta még mit csiszolgatni. Csiszolgatni???? Akkor hát csiszolgassák, még is csak nextgen-ről lenne szó. Addig addig sikerült csiszolgassák, hogy a 1080p-ből 900 lett. Egyre jobban erőltetett videók láttak napvilágot. Elindult az a bizonyos gerilla kampány is, ami egyáltalán nem tette számomra szimpatikussá a játékot. Úgy gondoltam elég a csalódásokból, előrendelés lemondva!Teltek a napok és szép lassan egy példány, csak bevándorolt a gyűjteménybe. Mit sem törődve vele, belezsongva a Wolf hangulatába még egy párnapig a szekrény mélyén maradt. [2] Majd eljött a napja és a WD korongja a PS4-ben landolt. A telepítés gyorsan megvolt, Dlc-k aktiválása és már indult is a játék. Magyarosítása miatt a menü nem okoz problémát, jól kezelhető átlátható, ami egyébként magát a játékot is végig kíséri. Ha már kitértem rá, ugye adott a játékhoz a magyar felirat. Angolul tudó, fanatikus hardgamerek-nek is ajánlom a szinkron feliratot, ugyan is nagyon jól sikerült. Remek szinkron munka, külön dicséret érte az Ubi-nak. A játék első pillanattól szépen építkezik, egyik elemet teszi a másikra. Megtanítja nekünk az alapvető trükköket, kunsztokat úgy, hogy a játék első órája után már biztosan kezelhessük kontrollerünket, hackelhessük vele a környezetünket, irányíthassuk vele a főhősünket Aiden Pearce-t, ebben a csodálatos, lélegző városban. Mert hát az a város, Chicago, valóban lélegzik. Chicago utcáit róva, minden egyes ember telefonjára rákapcsolódhatunk, látva az ő profilját, nevétől kezdve a hobbiján át egészen a bankszámláján levő megtakarításáig, ezt persze nyomban módunkban áll lepucolni. Gyarapítva ezzel saját vagyonunkat, amit a játék során különböző apróságokra el is költhetünk. Legyenek azok, fegyverek, ruhák, egy üdítő, vagy esetleg egy egy minijáték, póker, sakk, vagy itt a piros hol a piros tétjeként használhatjuk fel. A hackelés, járókelők vagy esetleg célszemélyek profilozása pofonegyszerű. Adott az okostelefonunk, amivel minden elektronikai rendszerhez hozzáférhetünk. Robbanthatunk, jelzőlámpák, hidak, sorompók felett vehetjük át az irányítást, amire egy egy akció során szükségünk is lesz. Jól jöhet meneküléseknél vagy esetleg figyelemeltereléseknél. A menekülések, legyen az rendőr elől, vagy bűnbandák elől, igen kiélezettek. Nem érezzük azt a többszörös fölényt a javunkra amit az ehhez hasonló játékoktól megszokhattunk. A lopakodás illetve a céloz és tűz típusú játékok szerelmesei örömüket fogják lelni a játékban, ugyanis a megbízásokat több módon véghez vihetjük. Külön élveztem amikor egyetlen pisztolylövés nélkül elfoglaltam az adott területet vagy megbuheráltam az adott számítógépeket. A pálya hatalmas, jó nem a legnagyobb, de akkor is nagy. Bejárhatjuk gyalog, motorral, autóval, vagy motorcsónakkal is. Ezeket vagy ellopjuk, vagy rendelünk magunknak telefonunkkal, mondjuk szerintem ez tök felesleges. Minek költenék pénzt autóra, ha el is köthetem?! A járművek fizikáját egyébként rengeteg kritika érte, nekem azonnal megszokható volt, nem okozott különösebb problémát a vezetésük. Bár nekem nincs túl nagy tapasztalatom az autós játékokkal. [3] Órákat tölt az ember a játékkal mire azon kapja magát, hogy magával a sztorivonallal nem is foglalkozik. Nem lehet úgy eljutni A-ból B-be, hogy közbe ne akadjunk bele kisebb nagyobb mellékküldetésbe, amik egyébkén igen szórakoztatóra sikerültek. Pláne a Digitripek, de nem akarom lelőni a poént, ki kell próbálni!!!! A küldetések alatt szert tehetünk hírhedtségi vagy hirességi pontok beszerzésére ami befolyásolja a nép, felénk való viszonyát. Lehetünk a nép hőse, vagy a nép gyalázója, annak függvényében miként visszük végbe a megbízást. Továbbá képességeinket is a sikeres akciók teljesítésével finomíthatjuk, gyarapíthatjuk. A sztorira nem szeretnék kitérni, szerintem nagyon sablonos és kiszámítható lett, itt ott még bugyuta is. A szereplők jól formáltak, jól illeszkednek a valóságba, persze pont a mi főhősünk mimikája és arcjátéka lett olyan, mintha Christine Stewart és Steven Segal törvénytelen gyermeke lenne. Sőt, azt kell mondjam, számomra egyáltalán nem szimpatikus az általunk irányított karakter. Mégis az Ubisoft, a játékosok elvárásán alulteljesített, úgy gondolom letudott tenni egy olyan alapot amire érdemes építkezni. [4] A játék engem egyszerűen beszippantott, nem azt mondom, hogy rohanj megvenni. De ha egy pár ezressel olcsóbb lesz, semmi képpen ne hagyd ki! Órákat fogsz vele szöszmötölni és fogod magad szórakoztatni pusztán csak azzal, hogy profilozgatsz az utcán sétálva. Vagy esetleg hackeled online társaidait játék közben. Bár én ezt a funkciót gyorsan kikapcsoltam, de biztosan lesz pár óra mikor ezzel szeretnék foglalkozni. Összességében kaptunk egy agyon reklámozott játékot amitől többet vártunk, de szerintem eleget kaptunk. Ha belegondolunk, hogy az Ubisoft másik vonala az Assassin’s Creed, az 5. részre hova nőtte ki magát ………..Az én pontjaim alapján ez a játék:LÁTVÁNYOSSÁG : 7JÁTSZHATÓSÁG : 8 SZAVATOSSÁG : 8ZENE/HANG/SZINKRON : 10HANGULAT : 8ÍTÉLET „az én véleményem” : 50/41