Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

NEXUS0001

Kempelni, vagy nem kempelni?

2019.10.30. in

Amíg várom, hogy a BF5 letöltse az aktuális 1.27 patchet és az új Pacific tartalmat, gondoltam összedobok egy pár sort a jelenleg népszerű FPS-ekkel kapcsolatos gondolataimról.A kempingezés miatt sokunk száját elhagyta már az online FPS-ezés során elhangzó leggyakrabb felkiáltás: *#&@ß+* Ez meg hogy!!!??? Miközben persze, azért legyünk őszinték, esetenként nekünk is jól esik néha a játékostársak ilyen módon történő megtréfálásának útját választani.Most a legutóbbi COD:MW reinkarnáció kapcsán merül fel hogy a kemper barátaink agyonvághatják a játékot. https://n4g.com/news/2304343/does-modern-warfare-have-a-camping-problemA cikkben felvetik, hogy az Infinity Ward okolható a játékot nyilvánosan és többrendben megerőszakoló ezen taktikai megoldás túlzott eluralkodásáért, amikor is a szokásos kissé szűk, klausztrofób, COD-ra jellemző pályatervezés helyett, egy realisztikusabb, több nyílt teret alkalmazó irányba mentek el.Nyilván a COD a korábbi, bevált pályatervezési jellemzői miatt, amikor egy viszonylag könnyen kitapasztalható útvonal mentén folyamatosan körbe-körbe haladva egy kisebb rush csapat uralhatta a játékot, a kemperek megjelenése, és a játékmenetet eluralása meglepetést okoz sokaknak. Ők egyszerűen nem ilyen lovat akartak, kérik vissza a régi COD-os élményt. Amivel bizonyos mértékig egyet is értek, bár jómagam pont amiatt szakítottam ezzel a szériával, mert egy idő után kicsit üresnek és repetitívnek tűnt a sáskajárásszerű körbe körbe rohangálás. Ha a probléma valóban nem abból fakad, hogy csupán csak nem ismerik egy új játéknál a játékosok a pályákat, a lehetőségeiket, a fegyvereket, akkor felmerül, hogy bizony a fejlesztők elvétették az online FPS-eknél a működést, a taktikázást biztosító kő-papír olló elvet. Ha sznájperrel, jösz mi tankkal megyünk, ha tankkal jöttök, mi panzerfausstal megyünk….Igazából a COD ilyen fajta vélt, vagy valós hiányosságainak boncolgatását itt abba is hagynám, mert a bétán kívül nekem se sok tapasztalatom van ezzel a játékkal. Azonban érdekes módon én is, már ott beleütköztem ebbe a jelenségbe, amit akkor a kezdőgámer mindenbe belefutó bénaságának tudtam be. Minden estre várom a fejleményeket, hogy az Infinity Ward új utakra lépésének botladozása végül tényleg olyan súlyos-e, mint ahogy egyesek érzik, vagy csak egy tanulással és/vagy néhány patchel megoldható probléma. Utóbbi esetben nyilván magam is beszerzem majd a játékot, amikor majd túllép ezen a „fizetős-béta“ szakaszon.Ugyan ilyen vádak érhetik persze a népszerű online szájkarate módján megjelenő konzumhábúzásnak ebben a műfajban a másik oldalát jelentő BF sorozatot. Ott persze a nagyobb pályákat a DICE tervezőcsapata már nagyobb rutinnal kezeli, de néha ott is megbicsaklik a lendület és van olyan pálya a BF5-ben is, ahol egyszerűen simán beszorulhatunk a bázisállomásra pl Conquer módban. Ilyenkor, amikor is az ellen már az összes célpontot elfoglalta a felgyorsult számláló is felfokozott ütemben pörgeti lefelé a kis zászlóinkat, spawn pontjainkat, ezzel is gyorsabban véget vetve a gyakorlatilag kilátástalan szenvedésünknek. Nem szép megoldás, mert se egy megkerülő alagút, se egy csapatszállító, amivel a bennünket kínosan presszionáló jóízűen kempingsajtot fogyasztó ellen hátába kerülhetnénk. Kb. a második ilyen 600-0-ás megszégyenítő vereség esetén, szerintem teljes joggal választja az ember, hogy a nem szép quitterkedéssel nemes egyszerűséggel otthagyja a lúzercsapatot.Ennél dühítőbb jelenség, és ha használnám a játék csetfunkcióját, már nyilván ezerszer kibaxtak, és a következő évezredig bannoltak volna a saját csapattársaimat illető keresetlen szavaim miatt, amikor is lenne ugyan lehetőség a kitörésre, de azt veszem észre, hogy mindenki kisnyusziként hasal a fűben és meg nem mozdítja a redves seggét, pedig egyetlen pontot sem birtoklunk és a számláló őrült módon ketyeg. Ilyenkor persze marha kevés az is, ha a saját kis lelkes 4 fős brigádunk töretlen lekesedéssel Zrínyiként rohan ki a záporozó géppuska és sznájpertűzbe, vagy pattanunk egy csapatszállítóba, ha a többség mentálisan dezorientált, mert nagyvonalúan elfelejtkezik arról, hogy nem dítmecs játékmódra jelentkezett be. Magam részéről ebben az esetben is a quittelést és néhány korty sör plusz lenyugtató cigi kombót választom.Folyt köv.

Console Wars Ep VI

2013.12.16. in

Console Wars Ep VIA dzsedi visszatérNem sokkal több mint egy éve kezdtek az első hírek szállingózni arról, hogy valóban színre lép az újabb konzolgeneráció. Azonban mára ez az egy év is immár történelem, ezáltal megérett arra, hogy a konzolháborút bemutató epikus ciklusunkba beillesszük.:DUgyan egyre inkább mellékszálnak tűnik ebben a sztoriban az amit a Nintendo művel, aki láthatólag folytatta azt a politikát, hogy egy saját alternatív valóságban, a főáramlattól elkülönülve, mint Mario próbálja megszerezni az ő szíve hölgyének (a játékosoknak) az elismerését, de úgy tűnik, hogy ez a Wiigjáték másodjára már nem ütött akkorát. A többieket messze megelőzve 2012 novemberében bemutatott WiiU teljesítményben összességében kb. az akkori aktuális generáció szintjét ütötte meg, és mindehhez ismét a kontrollerrel próbáltak valami extra élményt adni. Talán látták, hogy a tapiképernyős mobil eszközök mekkora konkurenciát jelentenek az asztali konzoloknak is, ezért aztán egy ilyen eszközt adtak a sajátjuk mellé. Csak hát a Nintendo ugye nem egy Apple, vagy Samsung, hogy ilyen eszközöket fejlesszen. Sikerük is kb tehetségükhöz mérten adatott ezzel az új géppel, eddig. (Felmérések szerint a vásárlók jelentős részének le sem jött, hogy ez már egy másik gép. Ciki!)Azonban az akkor kiszivárgott hírek szerint a M$ és a Sony is valami módon mégiscsak másolni kezdte a Nintendo stratégiáját, mert mindketten olyan olcsó hardverben kezdtek el gondolkodni, ami sem a vásárlótól nem kíván Világbanki kölcsönnel finanszírozható nagyberuházást, sem a fejlesztőtől atomfizikai ismereteket, ehhez pedig a PC-t jelentő X86 architektura ideálisnak tűnt. Ez a hír kezdetben nagyjából padlóara is küldte a magukat techgurunak gondoló konzolfanatikusokat, de ez a cégeknek elfogadható veszteségnek tűnt, és persze mára már ők is feltápászkodtak és ezerrel rohantak, hogy első napos vásárlók legyenek.Az X86 architektura, sőt a PC-k hardverét kezelő DirectX API (programozási felület) az XB platform alapját képezte eredetileg is, így a fogadóirodákban a köv generációra vonatkozó tippeknél a Sonyra fogadók jelentősen nagyobb kockázattal nézhettek valószínűleg szembe. De pár hónap múlva már minden megváltozott!A Sony által 2012. év végén kiszivárogtatott infok egy Orbis kódnevű kütyüről szóltak, aminek lelkét egy integrált CPU-t és GPU-t tartalmazó úgynevezett APU egység alkotta. Techgeekek szája újabb fintorra húzódott, mert ez a megoldás a laptopoknál/tábláknál alkalmazott, mérsékelt teljesítményű, igaz olcsó technológia csúcskonzolba hozását jelentette, ami sajna nem kecsegtetett túl sok jóval. Ehhez képest már nem volt nagy meglepetés, hogy ennek a vonalnak a fő képviselője az AMD fogja mindkét „erősgép” fő hardverét gyártani. Ez a döntés viszont egyből kiszorította mind az Intelt, mind az nVidiát a konzol pályáról. Az utóbbi cég ez okból hangos fikázásba is kezdett, amolyan savanyú a cukor módra, és azt hogy szerinte mennyit ér az egész konzolosdi demonstrálta is egy félresikerült kézikonzollal, ami azóta talán el is süllyedt a nevesincs androidos konzolok mocsarában.A nagyok közül az első demoval 2013 februárjában a Sony villantott. A viszonylag jól sikerült előadáson folyamatosan sulykolták, hogy egy felspécizett PC-t hoztak össze, és igyekeztek annyira informatívak lenni, amennyire csak lehetséges, így az egyetlen komolyabb titok valóban csak a gép doboza maradt. Már ekkor sejthető volt, hogy a Sony gépe kicsit erősebb lesz számítás tekintetében, azonban az új Xbox 8GB RAM-jával szemben a korábbi pletykák a PS4 esetében 4 GB-ról szóltak. És ez volt talán az első gyomros amit az M$-nek adott a Sony, amikor bejelentették, hogy ők is 8 GB RAM-ot pakolnak a gépbe, ami első blikkre hihetetlenül hasonlónak tűnt. Pedig nem, nagyobb a két gép közötti különbség, mint a tök más X360 és PS3 között! De ne szaladjunk ennyire előre.Annak ellenére, hogy folyamatosan nyomatták a felspécizett PC dumát, azonban kis utánajárásból nyilvánvaló lett, hogy ez marha messze van a valóságtól, ami bizony jó is egy adott szempontból. Az új konzolok ugyanis olyan technológiákat is magukban hordoznak az olcsó megoldások mellett, amivel a legcsúcsabb PC-k esetében még évekig sem találkozhatunk majd. Ez viszont a techgeekeknek volt egy kis ajándék, mert mégiscsak van egy kis mágia a konzolokban, ami megkülönbözteti őket a többi vastól (APU, HUMA, miegymás, hogy legyen mit zsolozmázni).Az év végi megjelenés is pozitívnak tűnt, de láttunk már olyat a Sony-tól, hogy csúsztatták a kiadást, ami azért szerintem benne volt a pakliban.Az M$ viszonylag sokáig várt hogy színre lépjen, ami viszont fergetegesre sikerült. http://www.youtube.com/watch?v=a8iRjQL_0MQ Az állandó netkapcsolat szükségességével, a széria tartozékká váló, állandóan figyelő Kinekttel, a használt játékok kereskedelmének korlátozásával és megannyi rosszul kommunikált dologgal már egy ideje a netes élcelődések középpontjába kerültek, de a csúcs az első sóműsoruk lett igazán. Ezek közül a fícsörök közül aztán annyi mindenben voltak kénytelenek a konzol közösség nyomására hátraarcot csinálni, hogy a gépet sokan elkezdték X180-nak csúfolni. Mert hát persze ráadásul maga a gép neve sem volt egy telitalálat, akárcsak a külalakja. Összességében amennyire profin és hatékonyan megcsinálták az X360 indítását, legalább annyira elbaxták az X1-ét. Az X360 reklámkampányának középpontjában trendi bulizós fiatalok voltak, akik ezerrel nyomatták a játékokat (akik most a PS4 reklámjaiban köszönnek vissza), eközben az X1 médiakampányát Lucasra és Spielbergre építették. Akik aztán mint elsővilágháborús veteránok meséltek arról hogy régebben minden jobb volt, mert ez az új dolog, ez a vidiójáték tönkreteszi az üzletet, a mozit, de majd a jövőben olyan játékok lesznek ám, amiben nem csak lövöldözni kell, hanem pl egy roppant összetett sztori lesz bennük, és az is lehet, hogy a jövőben lesz mozgésérzékelés, sőt és ez nagyon dúrva: a játék főszereplője is nő lesz, talán!!!! De erre természetesen csak az X1 képes.Nos ezekután a Sony marketingstartégiája csak abból állt, hogy néha mutattak valamit (pl az új dobozt végre) és valamelyik főnök a tweeteren beüzizett egy szmájlit. Ez általában a M$-ből egy hatalmas vehemenciával végrehajtott médiaműveletett váltott ki, amiben, mint egy elakadt lakótelepjáró a neves netes médiaszemélyiségek egyre mélyebbre ásták magukat az iszapban. A Sony pl kijelentette, hogy a világtörténelem legerősebb konzolgépét hozták össze (ami persze igaz is, nagyon nincs mit vitatkozni vele, de túl sok mindent persze nem jelent, hiszen a következő gép még erősebb lesz). Na erre a M$ 20 szakértővel, meg trollseregekkel bizonygatta, hogy nem is, de ha igen, az akkor sem számít, mert a ballansz, meg a játékélmény a fontos. Az egész legalja természetesen a MisterX vezette kis posztkommunista trollteam volt valahonnan a volt Szovjetunió valamilyen, a galaxis centrumától meglehetősen távol eső utód”köztársaságából”. Meglepően széles népszerűségre tettek szert a hülyeségeikkel, nem tudom miben bíztak, talán hogy Kaz Hirai lefénykardozza őket és így majd az örök dicsőségbe jutnak mielőtt (legkésőbb a X1 kiadásakor) kiderül, hogy mennyire lúzerek?Azonban azzal, hogy a M$ pörgött a saját problematikája szerint mint a búgócsiga elvitte annyira a figyelmet, hogy a Sony úgy tudott világszenzációs konzolstartot összehozni 2013. november 15-én, hogy az első bejelentésekhez képest gyak félévig semmi új játékot nem kapott ki a kalapból (egy nyamvadt Uncharted4 tréleren kívül). Végül a Sony tehát olyan fünfkomanojn kűrt mutatott be műkorcsojás szaknyelven, amit talán az M$ az X360 indulásnál produkált. Az egész lényege pár szóban foglalható össze: ár, teljesítmény dizájn, ja és játékok. Ennek eredményeképpen az USA-ban, ahol korábban vastagon vezetett az X360, egyből az indulásnál megfordult a sorrend. Azonban a M$ által folytatott elég primitív kommunikáció, az ezerrel agyba sulykolt minimális információtartalmú, de dzsedi elmetrükkel vetekedő fondorlatosságú szlogenek elérték a céljukat (Nem látsz különbséget a 720p és az 1080p között!!! – Köszönöm, nem látok különbséget a 720p és az 1080p között. Tovább haladhat.) Így amitől sokan tartottak végül is elkerülhető lett, az X1 nem hasalt el rögtön a starttal, bár begyűjtött még egy gúnynevet: X720p.Az hogy a NG konzolok hardvere viszonylag egyszerűnek tűnik, sok ember fantáziáját megindította, ott van pl Gabe Newel a Valvetól. A megannyi androidzombikonzol kiadója mellett ők is elérkezettnek látták az időt, hogy minekután a galaktikus PC birodalom maradványait egy Alapítványba, akarom mondani netes szolgáltatásba gyűjtötték valami kemény dologgal egy hardverrel is előjöjjenek. A Steambox specifikációji minden esetre meggyőzőek, a kontroller újszerű, így az a 12 ember aki előreláthatólag megveszi roppant elégedett lesz vele. És valószínűleg kijön rá a HL3-is, vagy 2,5, vagy micsoda.A sztorihoz tegyük még hozzá, hogy az M$ háza táján más okból is sűrűsödnek mostanában a fellegek. Miután a sötétköpenyes Lord Don Matrick a Kinekt nevű halálcsillagra alapozott kampányának csúfos bukása után látványos meneküléssel átűrhajózott az EA-hoz, a bukott és leendő bukott XBOX részlegvezetők menedékhelyére, az Uralkodó maga, Stevie „Developers” Balmer is bejelentette visszavonulását. Ekkor az XB részlegnél jelentős számú hivatalnok alsó traktusánál jelentkezhetett a zabszem effektus. Főleg, hogy az egyik utódjelölt, a Nokia nevű céget látványosan csődbe vivő és a M$-nek átjátszó Elop, a feldühödött honfitársai elöl, tetemes végkielégítését ellopva menekülő „üzlet”ember kijelentette, hogy ha ő lesz az újabb Istencsászár, akkor az X-részlegnek meszeltek. Ebből a szempontból rögtön érthetővé válik az a vehemencia, amivel az X1-et mindent megmozgatva, akár láthatóan sok szempontból félkészen is ki akarták adni, még most, ebben a karácsonyi szezonban. Ugyanis bizonyos szempontból ez az egy esélye volt a gépnek.Sokan mondják a jelenlegi szituban, hogy kell mégiscsak az a Mikró, meg az ő boksza, hogy egyensúlyt hozzon az erőben. Nem lenne jó, ha pusztulna, mert az a Sony ellustulását hozná, így meg van kihívás, verseny, meg konkurencia, ami az alapja ennek a kartelekre épülő monopolkapitalista globalizált világggazdaságnak. Vagy mi.Persze ha azt látjuk, hogy az Ektivízsön valószínűleg a M$ néhány milliócskájával is megtámogatva kb 800 dzsedideveloperrel kiizadott magából egy COD:GÓSCS-ot. És ha azt nézzük, hogy esetleg azt erőfeszítést, amit egy gyökér X-portra fordított a PS4 port kapja, akkor esetleg még nézne is ki valahogy a játék, akkor elgondolkodunk a világ, meg a zerő egyensúlyos kérdésein.Másrészt nem tudom mennyire hiányzik az a néhány milkó, meg minden fejlesztés mögé a 800 dzsedi + masszőr, + műkörmös, + HR-es, meg pszichológus, akik manapság egy projekthez csapódnak, ha azt látjuk, hogy az indi No Man’s Sky projektet, ami nem kevesebbet céloz meg, mint a végtelen űr képernyőnkre hozását, a végtelen kalanddal és végtelen határokkal, szóval ha azt látjuk, hogy ezt a projektet 4 ember indította, akkor elgondolkodik azon a képen amikor Yoda kibányászta Luke űrhajóját a trutyiból.Na szerintem ez az igazi dzsedizmus!

Das KonzolenKrieg – Hidegburkolás

2013.10.27. in

Időről időre visszatérek kedvenc posztkommunista console-conspiracy-theory oldalamhoz, amelyet MisterX üzemeltet. Teszem ezt egyrészt azért, hogy jót röhögjek a végletes PS utálatán, másrészt néha egész érdekes felvetésekkel, egyfajta alternatív technikai történelemmel találkozik az ember. Kb. a mi lett volna, ha az X1 fejlesztői igazán komolyan veszik ezt a konzolgenerációt? – gondolat menetben.http://misterxmedia.livejournal.com/MisterX és rajongói számára sajnos ez a sztori ugyan nagy valószínűséggel nem ér boldog véget. Ennek első jele, hogy már-már MisterX-en is tapasztalható a fájdalmas kijózanodás jele, ami abban nyilvánul meg, hogy folyamatosan kifejezi azon hitetlenkedését, hogy ha már a PS4 1,8 TFLOPS teljesítménye sem tűnik manapság kirívóan erősnek, akkor érthetetlen, hogy az MS, hogy merte 1,3 TFLOPS számítási kapacitással indítani a saját gépét!? Az előbbi hiányosság orvoslására kitalált felhő computing, illetve az elrejtett tikos második chip réteg által ígért számítástechnikai kánaán úgy tűnik már soha nem akar eljönni, de szerencsére megérkezett az aktuális megmentő HD_Ninja (Hi_def_Ninja) személyében, aki úgy tűnik, egy új, soha nem látott technológiával elhozza végül az X1 mindent alázó győzelmét.Az új technológia a Tiled Resource (röviden TR, az az kb Felosztott Erőforrás) névre hallgat. Lényegét a prohardver egyik cikke összefoglalja, és ha valaki elolvassa, akkor kiderül, hogy sajna MisterX és csapata megint csak megváltó nélkül marad.http://prohardver.hu/teszt/adatok_directx_tiled_resources_funkcio/miert_kell_megatexturazas.htmlRöviden összefoglalva arról van szó, hogy kb 10 évvel ezelöttől a grafikus adatok, alapvetően az objektumok felszínét burkoló textúrák, mérete jelentősen kezdete túllépni a gépekben rendelkezésre álló RAM-ok méretét. Mivel már nem lehetett a játékok 1-1 pályáját a RAM-ba gyömöszködni, ekkortól indultak az olyan technológiák első fejlesztései, amelyek a háttértárolóról HDD/BD/DVD folyamatosan streamelik, utántöltik a texturákat. A különböző textúrák sima betöltése egy kevésbé hatékony megoldás, hiszen a textúrák egyre nagyobbak, miközben az aktuális kép generáláshoz csak egy kis részletre van szükség. A korai megvalósítás alapvetően szoftveresen történtek meg, első viszonylag fejlett megoldása az ID software Megatexture rendszere. Ezek az első próbálkozások olyan új elég zavaró jelenséget tudnak produkálni, mint a textura pop-up, az az a texturák késleltetett betöltődősé, ami pl. szinte mindegyik Unreal 3 motoros és nagyon sok más PS3 játéknál is jelentkezik (pl Uncharted).Egy fejlettebb megoldás, amikor már nem kell a teljes texturát betölteni, hanem csak egy kis, éppen használt részét. És ez főleg ha az hardveresen is támogatva van, akkortól nevezhető igazából Tiled Resource technológiának. Ez meglepő eredményeket tud produkálni. De ez nem olyan nagy csoda persze, mert ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgokat, akkor kb arról van szó mint, amikor az ember a Google Maps-szel szórakozik, a Földről rázúmol a kocsija motorháztetőjére, márpedig az is elfutkorászik egy nem túl erős okostelón egy sima böngészőben is.A DirectX 11,2-ben demózott TR képesség, a Granite 2,0-middleware szoftverrel párosítva azonban azt eredményezi, hogy miközben a gép full HD-ben generál egy gyakorlatilag bármilyen mélységig zoomolható, akár 10-20 GBnyi texturát tartalmazó 3D képet, eközben a video RAM foglaltság akár kb 16 MB maradhat. Jól írtam. Nem 160 MB, nem 1,6 GB, hanem 16 MB, gyakorlatilag a képek tárolására szolgáló frame-buffer mérete!Ehhez persze a szoftveres oldal mellett egyfajta HW-es támogatás is kell. Ami azonban az X1-nek, mivel az AMD új generációs grafikus architektúráját használja rendelkezésre áll.Huh, ha ez így igaz, akkor lehet, hogy aZ X1 mégiscsak az aduász szupergép lesz, ahogy MisterX-ék remélik?Nos sajnos, vagy szerencsére nem.MisterX új informátora azt mondja, hogy ez az a technológia, amit az MS titkolt és amivel átvágja a Sonyt, mert megvárja, amíg a PS4 beerősödik, majd akkor küldi padlóra amikor már nem lesz lehetősége változtatni a hardveren, azzal, hogy a DX11,2 megjelentetésével bevezeti ezt az új technológiát, amire a PS4 nem képes. Ez az a technológia, amit ha a hagyományos technológiára akarjuk átváltani, akkor nem lehet kifejezni, hogy mennyi TFLOPS-t, hány GB memóriát, vagy hány Mt rózsaszínű szentséges miatyánkot jelent!? A megoldás valójában jogi lesz, mert a PS4, a Sony nem lesz feljogosítva a DX11,2-vel bemutatkozó TR használatára.Hmmm. Nos ez azonban csak egy szép ábránd.A prohardver szerint a dolog ott kezdődik, hogy először is a PS4-ben is GCN architektura van, ami támogatja a TR szerű megoldásokat hw oldalról. Azonban ami a fenti szép összeesküvés elméletet alapjaiban támadja az az, hogy a Sony által használt OpenGL alapú grafikus API (programozási felület) már rég ismeri a TR technológiát, ellentétben a DX-szel, aminél majd csak a 11,2 verzióban vezetik be, ha kiadják. Sőt ez utóbbi is gyak másolata, kis tuninggal a nyílt (bárki által használható) OpenGL megoldásnak.És itt vissza is kanyarodunk az eredeti problémához, mégpedig, még ha el is terjed ez a technológia (ami a DX11,2-ben is csak opcionális lesz), akkor is az alapvető kérdés teljesítmény szempont az lesz, hogy a grafikus HW még is mit lesz képes kezdeni ezzel a most már jelentősen kisebb adatmennyiséggel, milyen plusz effekteket tud majd a képre rakni, amellett hogy simán ráhúzza a textúrákat a tárgyak felszínére.A plusz effektek feltétele azonban az erősebb HW, amiben ugye a PS4 jobban áll, szal max azt lehet elmondani erről a próbálkozásról, hogy ügyes gondolat volt.Persze nem hiábavaló volt ezzel foglalkozni, mert MisterX-ék ismét felhívták a figyelmet egy olyan technológiára, amire a következő években érdemes lesz figyelni.

A malac meg a Világ egyensúlya – CW

2013.09.22. in

Az emberekben van egy kis morbid kukkoló disznó, amit napról napra etetni kell. Kiben sovány kis malacka lakozik másban nagy étvágyú kandisznó.Van aki megelégszik, hogy újra megnéz néha néha egy „Bikicsunáj”, vagy Szalacsi, Gátvéder esetleg Polgárjenő videót a Youtube-on, másnak naponta sokkal intenzívebb élmények kellenek, hogy ezt valami aktuális valóságseggsó, szupersztárkeltető, egy sima délamaerikai sorozat, esetleg a TV-híradó biztosítja az már csak részletkérdés. Az erkölcsi érettséget talán nem azt határozza meg, hogy kukkoló-e valaki, vagy nem, (mert hogy mindenki az) hanem hogy ezt az ösztönét milyen forrásokból elégíti ki.Talán a fenti széleskörűen jelentkező igények kiszolgálása jelentette üzleti lehetőség megcsípése érdekében a Mikroszaftnak a következő generációs konzolok indulásakor eltökélt szándéka volt, hogy a tv és a videojáték bizniszt valahogy összeházasítsa. Úgy tűnt nagy fába vágja a szerszámát, de jelentem a küldetés még is, már most teljesítve vagyon!!!???Az Xbone még meg sem jelent, de már is naponta láthat a nagyérdemű másokat vergődni, olyan a konzolbiznichez csak áttételesen kapcsolódó problémák miatt, amelyek amúgy ő tölle csillagászati messzeségben állnak, és ezzel olyan gyerekes ösztöneit tudja kiélni, mint amikor kis hangyákat égetett nagyítóval.A Mikro nem rest újra és újra gladiátornak öltözött, amúgy jólfizetett színészeket belökni az internet nagy Circus Maximusába, hogy megadja az élet keserveit trollságukban kiélő anonim tömegnek a másik valamilyen szinten történő megsemmisítésének, a sorsa fölötti ítélkezésnek a nagyszerű érzését.Azonban ez csak egy szinten játék, a szomorú az, hogy a Mikro valóban hiszi azt, hogy ha elég véráldozatot mutat be ennek a kielégíthetetlen milliófejű szörnyetegnek, végül majd a legnagyobbak közé emelkedhet, rabszolgaságából felszabadítják, mint Izaurát, amikor aztán már nem kell ezt a buta játékot többet játszania.Nem tudja sajnos, hogy már most sem kéne!Penello ámokfutását követően és a titokzatos álarcos, magát szuperhírónak gondoló, de max a BadAss valamelyik mellékszerepére érdemes MisterX+Insider páros megalomán szuperpowa blogsója után az Edge magazin szokásához híven kicsit excentrikus tényfeltáró riportot közölt néhány anonim fejősztővel. A névtelenség mögé bújva „nyíltan” kimondott következtetésük röviden összefoglalva lesújtónak és az első pillanatban végzetesnek tűnt: Az XB-1 jelű szuperszonikus bombázó, sem nem szuperszonikus, és bombázónak is inkább csak mezőgazdasági munkagépként funkcionál, ahogy a műtrágyát szórja a végeláthatatlan rónaságokban a határtalan levegőégből. Kicsit konkrétabban az X1 gyengesége nyilvánvaló és jelentős a konkurenciához képest.Nos nem az a gond, hogy ez a kijelentés valóság, hanem a gond az, hogy a M$ számára ez a szitu probléma. Mert nézzük anno a Wii esetét. Mindenki szapulta, hogy a PS3 és az X360 mellett a Tendo hogy mer egyáltalán ilyen gyikságot elindítani. És Iwata szan csak mosolygott jólnevelt japánhoz híven, majd besöpörte mindazt a profitot, amiről a többiek csak álmodtak. Jött a kezsuöl, meg a játék a lényeg nem a fika dumával, amit mindenki bevett, az üzlet meg pörgött.Szóval a gond az, hogy az M$ újra és újra bizonygatja, hogy milyen erős a gépe (de legalábbis nem olyan gyenge a konkurenciához képest) és amikor valaki benchmarkot, futó programok összehasonlítását kéri, akkor csak szemérmesen széttárja a kezét. Valójában a Kinect könnyű kezelhetőségét, újszerű alkalmazását akár AAA játékokban, meg a hangfelismerést kéne ezerrel hirdetnie, de a legkevesebbet ezekről hallani.Na ez gyerekek így, ebben a formában eccerűen nem megy!Legutóbb aztán megint az eurogamer.net vált a M$ szócsövévé, amikor is 2 db, amúgy roppant lelkes az XB-1 fejlesztésében résztvevő fiatal emberrel beszélgetett egy olyan újságíró, aki csak annyira volt objektív és szőrszálhasogató, mint a Népszabadság riportere Kádár Jánossal az 1985-ös XIII. pártkongresszus előtt készült interjúban.http://www.eurogamer.net/articles/digitalfoundry-vs-the-xbox-one-architectsA cikket olvasva úgy tűnik, hogy a következő stratégiai lépés a M$ részéről a floddolás lesz. Amikor is annyi lényegtelen technikai(nak hangzó) infoval sújtják az emberek idegrendszerét, hogy az sytem overload miatt eldobja a bejövő inputot.Elöljáróban egy gyorstalpaló számítógépfejlesztő tanfolyamaot azért most összedobok, hátha valaki még is elolvassa amit írok és fel legyen készítve a hülyeségekre.Namost, ha valaki már vetemedett arra, hogy (játék) PC-t fejlesszen, akkor tudja, hogy 3 összetevő egyensúlyára volt érdemes figyelni:CPURAMGPUEzeknek a teljesítményének nagyjából egy szinten kell mozognia ahhoz, hogy az ember ne az ablakon lapátolja ki a pénzt minimális teljesítmény növekedésért.Az új játékok már nem ígénylik annyira a nagy CPU teljesítményt, itt lehet spórolni, mint ahogy az új konzolok fejlesztői is tették a viszonylag gyenge CPU-val. (De egy 4 magos CPU-val manapság nem tévedünk nagyot. PC-n az ennél többmagosat nem nagyon használják egyelőre, bár ott egy mag erősebb, mint az új konzolok egy-egy magja).Ha elég infot kap a CPU-tól a GPU (gyak vidkari) akkor full beállításon fut a gámánk;), feltéve persze, ha nem occsóbbik verziójú DDR3 memóriásat vett az ember, mert az önmagában -25% fps-t jelent. Ha még a GPU is gyengébb valamivel akkor már össze is adódhat a gyikság és ua gép, minimális ár/ hw különbséggel fele olyan sebességgel futtaja a COD aktuális verzióját (nem +50% előny a rosszabbhoz képest, hanem fele olyan sebesség a jobbhoz képest! Kibaxottul nem mindegy.)A rendszer memória olyan szempontból számít, hogy a PC gyak a fő memóriában tárol egy csomó grafikai adatot (egészségére), majd ezt pakolgatja át a vidkarira, ami elég nagy gond, ezért kell a sok és nagy sebességű rendszer memória. De az új konzoloknál ilyen fajta bűvészkedés már nem lesz, mert ott egységes memória kezelés az alap (az is inkább a PS4-nél).Ha gép a bika vidkari ellenére nem hasít, akkor egy erősebb CPU segíthet a bajon, és szépen lehet körbe körbe menni, amíg az alaplap (illetve a pénztárcánk) engedi fejleszteni a rendszert.Namost a fenti cikkre rátérve, a lelkes fiatalok Andrew Goosen, és Nick Baker először nekiállnak a nyers GPU teljesítményt savazni (mert biztos a hülye vidkari gyártók balfaxok, hogy képesek 2 magos zsugákat gyártani, azért a francos majdnem dupla teljesítményért) aztán elkezdenenek a GDDR5 vs. DDR3+eSRAM rendszer összehasonlításán agyalogni. Namost az kiderül, hogy az amúgy is olcsóbb DDR3-ra részben a Kinect miatt volt szükség (meg mert olcsóbb, de ezt ugye nem írhatják le)Amikor a sok számítás miatt sok, kis adatot kell mozgatni a RAM és a CPU között akkor az alacsony késleltetésű igaz alacsonyabb sávszélességű (és olcsóbb!:) DDR3 RAM a jobb. Tiszta sor, csak ezt a feladatot miért nem egy eleve a Kinect-be épített procival csinálják, azt nem tudom. Ekkor a végén már csak a végtagok pozícióit, koordinátáját sebességét kéne átnyomni a CPU-nak.A sok kis adat mozgatása az rendesen agyonvágja a sávszélességet. Pl most kellett megírnom egy DVD-t, amire 20 000 fájlt kellett másolni, namost ez olyan 3 óra volt (csak amíg a lemezről felmásolta a vincsire). Ha aztán tömörítve másoltam egyben (vissza a lemezre, vagy más hasonló sebességű adattárolóra) akkor meg 15 perc.Amúgy egy másik példát is említenek, hogy pl a szintén számítás igényes hangkezelést viszont „kiszervezték” egy külön prociba, ami király, mert a Kinect hangfelismerése mellett 512 hangcsatornát tud kezelni!!!!Még királyabb! Csak izé, melyik játékban kezelnek egyszerre 512 külön hangcsatornát? Valami sáskaraj szimulátorban, vagy miben? Monnyuk az biztos csúcs lesz, amikor az összes zombi külön hangcsatornán nyöszörög a következő roppant intelligens játékmenetű zombihentelő játékban. Na ezek után, ha már így elxarták a dolgokat, jön a púder, a rendszer „kiegyensúlyozása”, ahogy az új varázsszó mondja. Beraknak egy nagy sávszélességű eSRAM-ot a rendszerbe, ami gyorsít valamennyit. Igaz, hogy a 30 MB-ba manapság egy szőrös szemölcstextura sem fér bele, de az eSRAM szerencsére, mint kiderült, amikor a gyárból visszakapták a csipet, egyszerre tud írni és olvasni is, vagy is gyakran lehet ürítgetni, mint Bélabá ágytálát. Na az igaz, hogy írni 100 GB/s és olvasni is max ennyivel tud, de mikróéknál már is összeadják és az összesen 200+, ami gyorsabb, mint a GDDR5 176 GB/s átviteli sebessége. Stipistop én nyertem! (Az újságíró helyében azért megkérdezném: Aha. És ha CSAK írok, vagy olvasok? Csak mert 30 MB gyorsan megtellik ám!Ja akkor nem.És ezt eleve így tervezték, hogy beintsenek a Sony-nak?Az sem.)De azonban, folytatják, direkt van úgynevezett move-engine is a GPU-ban/mellett, ami tehermentesíti a procit, amikor az eSRAM és a DDR3 között kéne másolgatnia. Így az eSRAM-ben lehetnek azok a grafikai elemek, amiket gyakrabban kell frissíteni, de pl a kevésbé frekventáltak, pl az égre vonatkozók meg maradhatnak a DDR3-ban. Aztán csere valami másra, mert a 30 MB az tényleg nem egy nagy dolog.Csak két dolgot fűznék hozzá ehhez a performanszhoz, amit valószínűleg ezek a lelkes fejlesztő fiatalok értenek a legkevésbé (habár ők a felelősök érte), leszámítva persze bennünket eccerű júzereket, de sajnos a játékfejlesztőket is:1. Hogy a lófaxba nevezheti magát az épeszű rendszer tervezőnek, aki miután visszakapja a minta terméket a gyárból megállapítja, hogy húdejó, mert az +100%-os teljesítményre képes? Miért is nem rúgják ki pároslábbal az ilyet? Nem csak az az elbaxás, amikor valami sokkal gyengébb ám! Vagy a gyárban járt Pumukli és ő lopta bele? Akkor ennek a két emberkének, meg mi a franc köze van egyáltalán ehhez az egész termékhez, a fejlesztéshez? Talán nem is Mikrós, hanem AMD legénykéknek kéne itt ezerrel nyilatkozgatniuk az ő nagy mellényükben?2. Ja, a PS4-nek pl. nincs szüksége ilyen memória varázslatra, mert ott az eddigiek szerint tényleg egységes h/UMA (szerű) memória architektúra van, nem kell extra fícsöröket beépíteni, mert nincs eSRAM így eleve kevesebbszer kell a memória tartalmat másolni, ami eleve csökkenti a sávszélesség igényt is.A cikk vége felé elkezdik veregetni a saját vállukat, hogy milyen okosak voltak, amikor nem a selejtarány javítása miatt eleve letiltásra (redundánsra) tervezett +2 GPU magot próbálták feléleszteni a már gyártásban levő konzolon (még jó, kész gyártási agyrém), hanem az órajelet növelték, és ezzel a tesztek szerint jobb teljesítményt értek el az akkor már legalább alfa állapotban leledző, de eleve 12 magra optimalizált játékokon.Király, pon ilyen fejlesztőkre van az M$-nek szüksége!Az fel sem tűnt, csak megjegyzem, hogy talán az órajel azért látszik meg esetleg jobban a teljesítményen, mert az felnyomta a memória órajelét is. Az így elért nagyobb teljesítmény pedig azt jelenti, hogy valószínűleg a rendszer a hókuszpókuszok ellenére mégiscsak memória korlátos. (Ha GPU korlátos lenne, akkor a magok feloldása adna jobb eredményt).Vagy is van egy eleve számításban gyengébb rendszer, ami emellett még úgy tűnik, hogy memória korlátos is. Ha ez a kiegyensúlyozottság, akkor a PS4 tényleg nem az.De egyáltalán minek kellett a már gyakorlatilag gyártásban levő termék órajelét piszkálni, ha annyira naccerűen kiegyensúlyozott a rendszer? Csak mert azt nem mondják ki a cikkben, hogy a konkurenciát próbálják befogni.Szal olvasom az M$ propagandát és nem értem az eccerű eszemmel. Asszondják, hogy azért majdnem olyan jó az XB-1 ám, mint a PS4, mert hogy (jobban) ki van egyensúlyozva, gyakorlatilag kevesebb a szűk keresztmetszet. Namost vagy a Sony-nál balfaxok, vagy ők rizsáznak, csak mert a Sony gépe számításban általuk is elismerten minimum 1,5X erősebb és ugyan úgy arra törekedtek, hogy kiegyensúlyozott, gyak szűk keresztmetszet nélküli legyen a gép.Szal kicsit visszautalok MisterX-re az internet szuperhírójára. Az amit ő csinál nem hülyeség, sokkal működőképesebb propaganda lehetne, mint amit a cég elkövet. Egy dolgot kéne csak csinálnia, helyesebben nem csinálnia, hogy leálljanak ezzel a sok nyilatkozgatással, amely során egyre dúrvább techgeekekkel akarják megyőzni az eccerű embereket olyasmiről, amihez láthatólag a nyilatkozók sem értenek.Csendben maradnának MisterX elvinné a balhét, ők meg csak mosolyognának mint anno Iwata szan.És végül, hogy Major Nelson se maradjon szó nélkül, ő is kijelenti, hogy „A játékfejlesztők eccerűen imádják a fejlesztőrendszert és a gép teljesítményét.” Persze név nélkül.

No Way! – CW sajtószemle – 2. UPDATE!

2013.09.06. in

No Way! – heti csúsztatott sajtószemleHogy ne maradjunk ezen a héten se CW (Console Wars) hírek nélkül, ezért szemezgettem, az utóbbi napok terméséből.Az internet viszonylag felkapta az examiner.com oldalán található egyik cikket. http://www.examiner.com/article/microsoft-s-penello-no-way-is-xbox-one-giving-up-30-power-advantage-to-ps4A cikk egy Albert Penello-val készült korábbi interjúból szemezget, aki a M$ termék tervezési igazgatója (Microsoft Director of Product Planning) kb. A Mikro úgy tűnik megelégelte, hogy a média boxzsáknak használja, amikor az új konzolok képességei kerülnek szóba, mert ugye legalább is papíron kendőzetlenül kitűnik az X1 technikai hátránya. Ezért aztán harcba küldött 1-2 olyan embert, aki (Don Mattrickkal, az X korábbi részlegvezetőjével ellentétben) jól bírja az ütéseket és még valami hevenyészett ellenállásra is telik képességeiből.Albert mostanában sokat és meglehetősen frappánsan nyilatkozik, amikor az X paraméterei, technikai adatai szóba kerülnek. Pl sokan firtatták, hogy az eddigi bemutatókon, az E3-on, vagy a GamesCon-on nem is X1-en futottak a demók, hanem egy combosabb PC-n. De Penello megnyugtatott mindenkit, hogy létezik valódi, a boltokba kerülő végső konzol verzió, amin valódi x1-es kód fut. Az utóbbi kiállításokon az M$ részlegen belüli játékok ilyen már gépeken futottak.http://vr-zone.com/articles/microsoft-exec-albert-penello-real-retail-consoles-running-real-code/53842.htmlNos, csak annyit tett valaki hozzá, hogy pl. a Titanfall csapata nem az M$ táboron belül állította ki a játékukat, és láthatólag nem is konzolon futott.Szal, a hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Merciket, hanem Moszkvicsokat és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak:D – by jereváni rádió.Visszatérve az első cikkre Penello kijelentette, hogy (idézem):”There is no way we’re giving up a 30%+ advantage to Sony. And ANYONE who has seen both systems running could say there are great looking games on both systems. If there was really huge performance difference – it would be obvious.”Az az kb: Semmi esetre sem fogunk +30% előnyt adni a Sony-nak, BÁRKI aki látta mindkét rendszert futás közben, elmondhatja hogy nagyszerűen kinéző játékok vannak mindkét rendszeren. Ha lenne valóban jelentős teljesítmény különbség – az nyilvánvalóan kitűnne.Nos az előbbiek miatt a dologgal csak az a gond (és ez a probléma részben a Sony által promóciózott külsős fejlesztésekre is igaz), hogy valójában még senki nem láthatta, hogy ugyan azt a játékot melyik gép, hogyan futtatja. Mert főleg a külsős fejlesztőknél, a multiplat gémeknél a többség PC-n demonstrálta a játékot.Aztán a szakemberünk az M$ eddigi teljesítményére hivatkozik, hogy az emberek megértik, tudják, hogy náluk dolgozik jó néhány a világ legügyesebb grafikai programozójából, a cég teremtette meg a DirectX-et, amit mindenki standard API-ként (Application Program Interface) használ.Hozzátenném, hogy kivéve persze a PS-eket, mert ott nem DX alatt futnak a játékok, meg minden olyan kütyüt, aminek köze nincs az M$-hez, Ájfontoól kezdve, az összes androidos táblán keresztül a Linux/Apple asztali gépekig. És persze az utóbbi pár évben egyre többet nyilatkozgatnak a PC-s fejlesztők is, hogy a M$-nek már igazán csinálnia kéne valamit az egyre ritkábban frissülő DX-szel, mert egyszerűen nem követi a hw technológiát.Kicsit finomítva nyilatkozik persze máshol, mert kijelenti, hogy nem azt mondja, hogy a tiszta teljesítményt, a technikai adatokat figyelmen kívül kell hagyni, hanem, ahogy kezdetektől is vallotta, a két rendszer közötti különbség nem olyan jelentős, mint ahogy a nyers teljesítmény által megvezetett vásárlók gyakran gondolják. Nem azt mondja, hogy a Sony nem épített egy jó rendszert, hanem csak azt, hogy aki a +30%-os előny bizonyítására tette fel az életét, annak a következő 10 évben nagyon nehéz csatákat kell majd megvívnia.Ezzel persze részben jómagam is egyetértek, leszámítva, hogy technikailag a +30% az a legkisebb különbség, ami a két rendszer között papíron mutatkozik a különböző paraméterekben. A legtöbb paraméterben ennek akár többszöröse is megvan, és bizony van rá esély, hogy ezek az eltérések összeadódnak. Azt, hogy mi a valós teljesítmény meg majd leghamarabb a multiplat játékokon úgy december környékén mi magunk is lemérhetjük. Az olyan oldalak pedig, mint a Lens of Truth már valszeg izzítják az fps számlálóikat és a pixelméretmérőiket.:D (Persze eddig az X360 előnyét sikerült szinte mindig kihozni a PS3-mal szemben, ezért aztán van némi kétségem afelől, hogy vajon ugyan ilyen lelkesedéssel fogják-e a Sony új konzoljának előnyét is verifikálni).Kicsit updatelve a korábbi kijelentéseit Panello a NeoGAF-on folytatja, hogy rengeteg olyan apró de fontos részlet van a konzolok tekintetében, ami még mindig rejtve van. Nagyon sok kérdése van neki magának is arra vonatkozóan, hogy a Sony mit is csinált technikailag. Azonban szerinte a legnyilvánvalóbb dolog, hogy bárki (már megint, ki az a Bárki?) aki mindkét konzolt megnézi, nem fog látni SEMMILYEN különbséget, szal szerinte hagyjuk már ezt a 30-40%-ot! De ne hagyjuk!!!!! – gondolták az X-vérfanok és az egyik anonimitásba burkolódzó blogger meg is írta titkos értesüléseit, hogy a M$ az önmagával megkötött titoktartási szerződésének lejártakor szeptember végén fellebbenti a fátylat arról, hogy az X1-ben valójában egy szuperszámítógép, egy fúzióserőmű, és valószínűleg a világ eddigi leghatékonyabb, űrkorszakbeli hűtője is lakozik. Mivel az M$ kendőzetlenül bemutatta az X1 szexi belsejét, így az alaplapját is, amin azonban semmi rakitszályensz kütyüt senki nem látott, ezért kitalálták, hogy az előbbi nagyon fontos rendszer elemek a fő un. SOC (system on chip) csipben bújnak meg, méghozzá több rétegben, amit egy új gyártástechnológia tesz lehetővé. Technikailag ez a többi réteg egy másik, erősebb GPU-t, meg 2 GB GDDR5 RAM-ot jelent, ami mellesleg kb totálisan szétbaxná a jelenlegi rendszert, adva egy minimum PS3 komplexitást a programozóknak, meg kb +500$ költséget az M$-nek gépenként.http://misterxmedia.livejournal.com/Az nem zavarja a bloggert és lelkes követőit, hogy a M$ eddig nagy nyilvánosság előtt részletekbe menően ismertette az X1 működését. Azonban bármely homályos utalásba, így Penello szavaiba is megpróbálnak belekapaszkodni. A két fanboly tábor ezek után hozzászólásaiban a tervezett nagy reveláció szeptember 29-i időpontja utánra kölcsönös öngyilkosságra szólította fel egymást.Nos, azt hiszem a kezdeti balul sikerült bemutatók hatásainak kiigazítása után a Mikrónak semmi nem hiányzik jobban, mint egy a vérfanok által tüzelt, tömeges öngyilkossággal fenyegető világvége hisztéria.Ha súlyosbodik ez a buta krízis még az is előfordulhat, hogy Penellonak nyilvánosság elé kell lépnie és kijelentenie, hogy nincs titkos, az illuminátusok által elrejtett képesség. Az X1 tényleg “csak” annyit tud, amennyit a nagyérdemű a papíron is lát – és ezzel saját kézzel kell majd valszeg elvágnia a M$ homályos célzásokkal, kis csúsztatásokkal, a gép képességeinek kendőzésével nevelgetett X1 új píár kampányának a torkát, pont a kiadás előtt.;(!UPDATE!A M$ úgy tűnik végül begyűjthet magának még egy vesztett menetet ebben a kommunikációs összecsapásban is (amit jórészt önmagával vív).Miután Larry “Major Nelson” Hryb a céghez közelálló netes médiaszemélyiség nagyjából maga is megerősítette a Penello szavait, újabb bennfentes emberke került elő, aki azonban némileg mást mondott. Major Nelson egyetértett abban, hogy néhány nagyon is okos programozó azért tényleg van a cégnél és várakozással tekint a következő hónapok elé, amikor is elérkezik az igazság pillanata.A Twitteren felbukkanó, szintén a céggel korábban szerződésben álló Adrian Chmielarz, aki Creative Director-ként (és a cég társtulajdonosaként) a People Can Fly cégnél részt vett olyan progik fejlesztésében, mint a Painkiller, a Bulletstorm ÉS A Gears of War Judgment, kijelentette, hogy azért papíron a PS 50%-kal tényleg erősebb és ez azért számít.Nem sokkal utána érezhette, hogy nem kéne abba a kézbe harapnia, ami eteti, ezért némileg tűzoltásképp elkezdett magyarázkodni, hogy ő alapvetően fejlesztési szempontból értette az 50%-ot. http://www.neogaf.com/forum/showthread.php?t=672097Az erősebb gépen ugyanis sokkal hamarabb befejeződhet a fejlesztés, ami lehetőséget teremt a programozóknak, hogy mással kezdjen el foglalkozni. Ez nagyjából jogos is, mert ha a “lead platform” ugyan a PS4, de nem volt benne a koncepcióban, akkor sem fogják telerakni az adott pályát rózsaszín repülő szívárványt-fingó elefántokkal, pedig a hw képes lenne rá.Másrészt a legtöbb játék eredeti koncepciója azért jóval nagyratörőbb, mint amit a végső termékben sikerül megvalósítani, adott hw-ből kihozni. Egy még gyengébb hw-re történő port pedig kb azzal egyenlő, amit a programozók purgatóriumnak gondolnak.De ha vannak jó programozók, akkor persze semmi gond. Nos, a Sony pár éve, látva a PS3 programozási nehézségeit a világ talán legerősebb játékfejlesztő gárdáját hozta össze, jó pár stúdióba tömörítve. (Nem emelnék ki egyetlen exkluzívot sem a jó néhányból).A M$ eközben pár éve látva, hogy milyen könnyen profitál a külsős fejlesztőkből, kiadókból elég rendesen leépítette a nagykaliberű stúdióit. Megszabadult az olyanoktól is, mint a Bungie, és a kezében levő exkluzívokat is egyre inkább külsősökkel fejlesztette, mint pl a fent említett az Epic alvállalkozásában működő People Can Fly.Szal a hivatkozott nagy emberek gyakorlatilag a Lionhead (Fable), Turn10 (Forza), 343 Industries (Halo) cégeknél vannak, a többi belsős stúdiói Kinect partyjátékokkal foglalkoznak, ami persze biztos rengeteg szakértelmet kíván.Nos, ezután a Twitteren egy emberke beüzizte Penellonak, hogy a nagy fejlesztőik közül az egyik azt mondja, hogy a PS4 50%-kal tényleg erősebb és az számít.Penello rákérdezett, hogy ugyan már ki volt az. Miután megkapta a választ csak annyit írt:don’t know ’em.Kb (elég parasztosan): azt nem ismeremhttp://gamingbolt.com/microsofts-albert-penello-responds-to-former-people-can-fly-devs-ps4-claims-dont-know-em(A 2013. március 19-én megjelent, jó néhány DLC-vel bővült Gears of War Judgement az értékelések során átlag 8 pont körül kapott, Eddig kb 1 milkó eladott példánnyal hozott némi aprót a M$ konyhájára).UPDATE 2!Úgy tűnik Penello, talán az M$ egyfajta félreértelmezett PR-jaként végül belement a fanbolyokkal vívott iszapbirkózásba, és ezzel a dolog elindult azon az úton, hogy tényleg egy mexikói szappanopera szintjén szórakoztassa a nagyérdeműt (már akinek erre igénye van).A Twitteren végül tényleg kinyilatkoztatta, hogy nincs semmi rejtett GPU az X1-ben, vagy ehhez kapcsolódó titoktartási fogadalom. Ezzel a saját HC fanboytáborának adott egy pofont, ütötte ki a kezükből a fegyvert, hogy a kis szájber-Harry-Potterek által különböző technikai ráolvasásokkal vívott szájkarate bajnokságokat megnyerjék.Nem mellesleg a vásárlókban immár fel sem merülhet, hogy az X akár minimálisan is erősebb lehet, vonzóbb, akinek pl ez egy fontos szempont. (Tech geekeknek biztos).Másik oldalról utóbbi, Twitter és fórum nyilatkozataiban viszont a ezerszer ismételt kijelentésekkel, technikai halandzsával próbálta az egyre inkább vérszemet kapó PSfanatX csapatot leszerelni, sajnos hasztalan.A számmisztika helyett, talán az lett volna a helyes lépés, ha megpróbál valami valós(nak látszó) benchmarkot is bemutatni, de ez, mivel egyik gépből sincs kereskedelmi forgalomban is elérhető verzió, gyakorlatilag jogilag lehetetlen. Biztos be tudnak, be tudtak már szerezni PS4 fejlesztő rendszert, azonban azon bármit is futtatni és prezentálni a Sony jóváhagyása nélkül nem igazán célszerű, hacsak nem akarnak ideje korán egy másik fronton, a bíróság előtt is háborút kezdeni.A másik kézenfekvő megoldás, ha ebbe az egész nyilatkozgatásba bele sem megy, hanem a korábbi stratégia szerint ignorálja a fikázó tömegeket.A sztori kísértetiesen hasonlít a Sony azon lépésére, amikor a szépreményű Lairt savazó emberkéknek egy szép színes brossúrát, gyak ovis mesekönyvet nyomtattak arról, hogy hogyan is kell vele játszani. Amit viszont a savazók intelligenciájuk megkérdőjelezésének ítéltek, vagy is a dolog pont ellenkező hatást váltott ki.Úgy tűnik Penello hiába volt bizonyos szinten felkészültebb, talán még a potenciális vásárlókkal empatikusabb is, mint elődei, egyszerűen nincs felkészülve arra, hogy a mai kor eszközeit is használva hatékonyan lekommunikálja a cég üzeneteit.A HC fanboyok legyenek bármelyik oldalon is, most elismerően biccentenek egymásnak, mint Boba Fett a Csubakkát prezentáló fejvadásznak, hogy megcsináltuk, még egy nagy ember skalpját megszereztük!Penello pedig, mint Mattrick és a többiek valószínűleg kicsit háttérbe vonul egy időre.:)(A köv áldozat, szerintem Major Nelson lesz, lehet fogadni!;))))

Játék a betűkkel? h/UMA

2013.09.01. in

Játék a betűkkel – h/UMAElőre bocsájtom, hogy ez az írás nem az egykor népszerű TV-s játékvezető Egri János előtti tisztelgés lesz, akinek hasonló címmel volt műsora a tv-ben, hanem szokásomhoz híven a konzolos hírekben szereplő aktuális technikai kérdéseket feszegetem a magam józan favágói szintjén.Az aktuális gumicsont, amivel a hozzá nemértő jónépet, pl. engem is etetnek ez a: h/UMA szépséges akroníma, betűszó magyarul. Ez a jelenség persze jelzi, hogy mi is a bennfentesek módszere az ecceri játékos megvezetsére, elfoglalására, amíg ugye nincs a kezében a hőn áhított. Szal gyakorlatilag általuk sem értett kifejezéseket dobnak fel, amin aztán mindenki napokig rágódik. Most éppen a Gamesconon nyilatkozott egy AMD-s szakember, aki a PS4 h/UMA képességét fényezte, az X1-gyel szemben, aminek ilyenje nincs. Aztán szépen pár nap múlva a cég pontosított, hogy egyrészt mivel customizált hw-ről van szó, ezért ők nem illetékesek nyilatkozni (hiába ők gyártják/inkább tervezik/ a PS4 és az X1 procijait is, másrészt meg nem volt teljesen korrekt a nyilatkozó sem. Hogy miben nem, arra már nem válaszoltak. Na ez az egész egy kisebb atomvillanást okozott a magát szagértőnek gondoló konzolos társadalomban és elkezdett mindenki mindenfélét beszélni.Kicsit visszamenve kezdjük ott, hogy a rövidítés feloldása Heterogeneous Uniform Memory Access, az az heterogén (gyak.: vegyes) egyesített memória elérés. Hmmm, na ennek meg mi a fax értelme van!? – gondolhatjuk.Az un UMA architektúrával már az X360-nál is találkoztunk, ez azt jelentette, hogy egyetlen fizikai memória egység van a konzolban, ami aztán viszonylag flexibilisen felosztható a CPU (központi processzor) és a GPU (grafikai processzor) között, nem úgy mint pl. a PS3 esetében, ahol a CPU nak volt fizikailag is külön, más rendszerű 250MB, és külön a GPU-nak 250MB RAM ja. Ugyan ez a felosztás van a PC-nél is, ahol az alaplapon van pár GB rendszer memória, és a videokártyákon is gyakorlati tapasztalatként általában feleannyi, de sokszor az is más típusú.Az elkülönült memória területeken az adott processzor szabadon garázdálkodhat, ami jó, de az adatok átvitelére külön busz, erőforrás szükséges, az egyik „birodalomból” a másikba. Ez még az UMA memóriánál is így van, csak ott a „birodalmak” határai az adott erőviszonyok, gyakorlatilag igények szerint változtathatók. Az UMA esetében már kiesik az olyan általános, viszonylag lassú és nagy késleltetésű (latency) busz is, mint a PC esetében a PCIexpress, amin a videokari csücsül.A h/UMA valójában az AMD saját technológiája, és nem csak egy kis h betűvel toldotta meg a dolgokat, hanem a két birodalomból most már nem csak fizikailag, hanem működési szempontból is egyet csinál, pontosan azért, hogy ne kelljen az adatok mozgatására, vagy esetenként duplikálására erőforrást lekötni. Az erőforrásokat felszabadítva értelemszerűen ugyan annyi „vasból” egy nagyobb teljesítményű gépet hozhatunk ki, miközben pl. még sem melegszik a rendszer annyira.Király! Sőt császár, ha már birodalmakról van szó. A külön CPU-GPU úgy is egyesült az új konzolokban is az APU-nak nevezett egységben, mellé kell rakni egy jobbfajta memóriát, oszt öröm é’ bodottá’, nem?Hát hogy költőiek legyünk, lófaxt!Az un. APU-n belül ugyanis továbbra is elkülönül a CPU és a GPU. A CPU összetett, de csak néhány (jelen esetben 8) szálú számítási/logikai feladatok végzésére, valamint a fő program futtatására találták kis. Amíg a GPU sok, egyszerű alapvetően grafika műveletet egyszerre végez. Jó példa volt ez egy videóban arra, hogy ezek a procik hogy dolgoznak az, hogy egy könyvben meg kell találni egy mondatot.A CPU abban a pillanatban, hogy a feladatot megkapta már olvassa is az első oldalt és soronként megy az egészen végig, az első oldal után késedelem (latency) nélkül kéri (a memóriából) a következőt, mert lehet, hogy a mondat az utolsó oldalon van, így sietnie kell. Ezzel szemben a GPU nagy latency-vel dolgozhat, mert megengedheti magának, mert hogy kiba nagy a teljesítménye. A feladat kézhezvétele után főz egy kávét és …, na jó, csak vicc volt, de marhára ráérősen (nagy latenciával) válogatja a könyv lapjait, majd, amikor előkészítette képes rá, hogy az összes lapot egyszerre olvassa. Namost, ha nem az első lapon volt a keresett mondat, a GPU biztos, hogy előbb végez ilyen nagy tömegű adattal, mint a CPU, mert a többszálúság miatt gyakorlatilag annyi idő kell neki, mint a CPU-nak egyetlen oldalhoz, így ahhoz képest megengedheti magának a nagy késleltetést.Na most ez a latency jól jellemzi a két egység eltérő igényét a memóriával szemben. A CPU kis latency-vel dolgozik, azonnal akarja a dolgokat, de nem sokat, a GPU ráér, viszonylag ráér, de amikor kell, akkor aztán kéri a Jókai-összest. Azonban ha fizikailag csak 1 fajta memória van, adott latency-vel és adott átviteli sebességgel az gáz. Ha mindkét egységnek ugyan abból szolgáljuk ki annak perpatvar lesz a vége. Pláne, ha egyszerre dolgoznak ugyan azon az adaton.A h/UMA gyakorlatilag Gizike, aki két eltérő vérmérsékletű főnököt szolgál ki, ráadásul úgy, hogy az eredeti memóriában levő dokumentumot nem másolgatja feleslegesen. Annélkül, hogy szükségtelen technológiai részletekbe kéne menni elmondható, hogy a h/UMA pontosabban a PS4 és az X1 esetében is megvalósított ezzel kb egyenértékű rendszer olyan viszonylag nagy sávszélességű extra adatbuszokat használ, ami szinkronizálja, koherenssé teszi a GPU és a CPU közvetlen közelében levő kisebb tárhelyeket, cache memóriákat, így biztosítja, hogy mindkét „főnök” ugyanazt az adatot lássa.Az AMD által bejelentett h/UMA fő pillérei:A fizikailag és működésében is egységes RAMKoherens memória tartalom (a GPU/CPU ugyan azt látja, ugyan azzal dolgozik)Szintén egységes virtuális memóriaNamost ami tudható a legutóbbi Hot Chips konferencián prezentált anyagból, hogy az X1 több pontban megvalósítja a h/UMA rendszer követelményeit, azonban pl. teljes koherenciára nem képes.Némi részletesebb info:http://semiaccurate.com/2013/08/29/a-deep-dive-into-microsofts-xbox-ones-architecture/A PS4 esetében szintén van két extra busz (onion, garlic), amelyek hasonlóan szinkronizálják az adatokat. Erről részletesebben az eurogamer The crew PS4 verziójáról készült cikkben olvashatunk, bár az M$-hez hasonlóan részletes infó még nem érhető el a rendszerről.http://www.eurogamer.net/articles/digitalfoundry-how-the-crew-was-ported-to-playstation-4Érdekes mellékzönge az amit a BF4 PS4 verziója esetében látunk, hogy a PC-hez képest alacsonyabb szintű grafikával jön. Az utóbbi cikkben található, hogy a The crew fejlesztői az első verziójuk futtatásakor csalódottan tapasztalták, hogy elég lassú a progi. Szerencsére a Sony elég jó rendszer monitor eszközöket is biztosít a fejlesztéshez, amit futtatva azt látták, hogy a CPU által számolt paraméterekkel van a gond.Az én olvasatomban, lehet hogy rosszul, az jön ki, hogy valóban igaz az, hogy az új konzolok mobil platformról érkező CPU magjai elég gyengék, ami nem újdonság. Azonban legalább több van belőlük, mint egy átlagos PC-ben. Ezzel kb összevág az amit a fejlesztők végül csináltak: a paramétereket (megvilágítás, koordináták, stb) számoló CPU progit többszálúsították és több magra rakták, amivel több erőforrás bevonásával sikerült helyrerakni a sebességet. Szal lehet, hogy a BF4 esetében is egy ilyen komolyabb beavatkozásra lenne szükség ahelyett, hogy a fejlesztők egyszerűen csak levennék a felbontást?!Az új konzolok által megvalósított egységes heterogén memória rendszerrel kapcsolatban elmondható, hogy az valószínűleg egy korábbi fejlesztési fázist képvisel, mint az AMD által az év végén a PC-khez kiadásra kerülő h/UMA architektúra. Azonban lévén, hogy ilyen még sehol máshol nincs és hiába jön ki az AMD a PC-s verzióval még évekig nem lesz általánosan elterjedt, ezért a konzolok ebből a szempontból is csúcsszintet képviselnek.Az hogy a PC-n esetleg elterjedtté válik a h/UMA az AMD-t olyan pozícióba hozhatja, amiről a cég alapításától fogva csak álmodhatott, hogy végre igazi kihívója legyen az intelnek. Az AMD h/UMA architektúráját minden esetre a konzolok erősíteni fogják a sajátjukkal a játékpiaci oldalról, a fejlesztési platformok viszonylagos egységessége által.Azonban a két konzolt tekintve felmerül a kérdés, hogy az M$ képes lehet, hogy ezen rendszer implementálásával felvegye a PS4-gyel szemben a versenyt?Aligha!Mégha a PS4-ben egy alacsonyabb, vagy akár semmilyen szinten nem lesz egy h/UMA-hoz hasonló rendszer megvalósítva, az azt jelenti, hogy az alapvetően a GPU nagy étvágyát kiszolgáló 8 GB RAM-ok technikai különbségén (DDR3 vs. GDDR5) ez nagyon kicsit tud majd enyhíteni. Ez párosítva a GPU jelentős erőfölényével a PS4 jelentős előnye biztosra vehető. (PC-s videokártya analógiát keresve +100% valós fps-ben megjelenő különbségről beszélünk).Azonban Mark Cerny fő rendszer tervező kijelentései szerint az, hogy a jövőben várhatóan a GPU-t olyan feladatokba vonják be, amit eddig csak a CPU-val alacsonyabb szinten voltak képesek megoldani azt jelenti, hogy nagyon valószínű, hogy akár h/UMA-nak, akár másnak nevezzük, de a PS4-ben is megvalósítottak egy heterogén memória elérési architektúrát!

Console Wars Ep V Pt 2.

2013.08.22. in

Console Wars Ep VThe Empire Strikes BackPart 2A történetünket kb ott hagytuk abba, hogy a 2006 karácsonyi szezonban a PS brand fennállásának legnagyobb krízisét élte át, miközben a média által felkapott X360 egyre inkább a HC gémerek kedvencévé vált, amit segített pl a viszonylag könnyű hackelhetősége is. A háttérben vihogó harmadikként a Nintendo a fizikailag GC+-nak tekinthető Wii-vel viszont mindent vitt.A hackerkedést persze hivatalosan a M$-nél mindig is megpróbáltak kordában tartani (időnként bannoltak néhány embert, soxor olyat is, aki nem hekkelt, ami nem túl jó fényt vetett a cégre nézve, ezért ezt a dolgot igyekeztek ritkán alkalmazni). A M$ pl. a Windowsok elterjedése kapcsán nagyon is jól ismerte ezt a játékot, aminek kb az a lényege, hogy amíg a júzer akár warezben is használja az én termékemet, addig sem használja a konkurenciáét. Másképp kifejezve amiből nekem nincs hasznom, abból másnak se legyen, avagy dögöljön meg a szomszéd tehene is, stb. A Sony nagyon sokáig folytatott sikeresnek látszó antihacker politikát, amivel sikerült is a világtörténelem legnagyobb netes adatlopását kiprovokálnia, amiért Kaz Hirai a világtörténelem leghosszabb meghajlásával kért nyilvánosan bocsánatot. Így aztán gyak ez a nagy szigorúság is legalább 2 öngólt jelentett ebben a játszmában.Kicsit visszalapozva, az egész 2006/-07 körüli helyzetből utólag azt a következtetést lehet levonni, látva azt hogy a több paraméterben gyengébb versenytársak milyen jelentős előnyre tettek szert, hogy a probléma gyökere alapvetően inkább kommunikációs természetű volt. Ezen a vonalon a PS-nél az első figyelmeztető jelek az un bumeráng/batarang (ami köztudomásulag Batman kedvenc kütyüje ugye) alakú kontroller bemutatásával kezdődtek. A cég egyszerűen nem tudta elhitetni a jövendőbeli vásárlókkal, hogy ez a kontroller valóban használható lesz, pedig a kontrollert valójában még senki nem is vette a kezébe! Az egyre nagyobb nyomásra, ki tudja, hogy jól vagy rosszul, a Sony még a kiadás előtt mégis meghátrált és visszatért a Dualshock dizájnhoz, Sixaxis néven. Ezt lehet rugalmas üzletpolitikának, vagy épp a nem túl szilárd stratégiai elveknek is tulajdonítani. Az utóbbit erősíti, hogy a kimaradt rezgő képesség miatt ismételten csak zárótüzet kapott a Sony, amit először ismét csak gyermekfing határozottságú kommunikációval próbált elhárítani, mondván, hogy akárcsak a Wii esetében a Nintendo, ők is a mozgásérzékelős funkciót tartják a jövő fícsörének, akár az immerzivitást, játékélményt növelő rezgéssel szemben is.A mozgásérzékelés azonban, ami a Wii esetében a siker egyik alappillére volt, és ami szerintem pl a gumikacsás casual (táhát másik alappillér) játéknál iszonyat buli módon működött, az első játékgenerációt képviselő Lairnál gyakorlatilag kegyelemdöfést kapott. A netet ellepték a fakezű júzerek bénázásait bemutató videók, a csapatot Greg Miller vezette az IGN nevű viszonylag jó nevű netes gémer szájttól, aki gyak a saját töketlenkedését 4,9/10 ponttal jutalmazva a pokolba küldte a Sony egyik nagyágyúnak szánt IP-jét, ami aztán a nagy múltú Phase5 stúdiót is magával rántotta. RIP.Mire a Sony nagyjából egyenesbe állt, addigra visszajött a rezgés képesség is, és a DS3-mal ez a kis tanulságos horrorsztori lezárult (leszámítva, hogy a nagyérdemű mindig is jobbnak tartotta az x360 kontrollerét). A konzoltörténelem bakelitlemeze azonban ismét csak beakadni látszik, csak manapság éppen a M$-nél látjuk ugyan ezt a kommunikációs bénázást az X1 indítása előtt.Még is a kommunikációs armageddon leginkább a PS3 tévés/netes reklámkampányában teljesedett ki igazán. Habár a kezdeti, Play B3yond-os reklámszpotok kapcsán a készítők Picassótól, vagy éppen Dalitól talán elismerő vállveregetést kaphattak volna, de azért egy üres szobában mindenféle parajelenséget produkáló fekete masina elég félelmetes volt, jobb esetben csak simán érdektelen, azonban egyik sem az az érzés, ami az embert vásárlásra ösztönzi. http://www.youtube.com/watch?v=tbW165G0BvkDe a Sony még ezt is tudta űberelni a This is living reklámokkal, amelyben néhány minden képzeletet felülmúlóan antipatikus, láthatólag a drogfüggőség terminális szakaszában szenvedő emberkét mutogattak, akiket látva csak remélte az ember, hogy semmi közük a PS3-hoz, bár ez soha nem derült ki egyértelműen. http://www.youtube.com/watch?v=psd8oVToS8kSzerencsére a Sony még időben megálljt parancsolt szuicid hajlamainak, Kutaragi távozása után gyak egy reboot következett a kommunikáció terén is. A fordulópontot talán a 2007 márciusi GDC Sony prezentációja jelentette. Phil Harrison előadása a Game 3.0 paradigma köré épült, ez gyakorlatilag a hálózatos játék korszakának eljövetelét jelentette (nesze neked X1). Ekkor mutatták be a Home közösségi szolgáltatást, és a Little Big Planet című, a júzerek kreativitására épülő játékot, mint ennek a filozófiának a megvalósulását. És ekkoriban jött ki talán az első átlagember számára is fogyasztható és valóban a játékokról szóló reklám is. http://www.youtube.com/watch?v=XxJkUxCRMwoA média professzionális kezelése azonban a Kevin Buttler jelenségben teljesedett ki. Kevin Buttlert egy Jerry Lambert nevű színész játszotta 2009-11 között a Sony reklámfilmjeiben. Gyakorlatilag hatalmas adag öniróniával bemutatta mindazt a nagyvállalati pökhendiséget, amit a Sony régebben teljes őszinteséggel képviselt. Kifigurázva akár az olyan beszólásokat is, amit pl Ken Kutaragi mondott, amikor a PS3 kezdeti magas árára céloztak (A PS3 sokkal többet ér, ha nincs elég pénzed PS3-ra dolgozz többet!), néha pedig nem is burkoltan fricskázta a konkurenciát. http://www.youtube.com/watch?v=ukgISn3P2nQKen Kutaragi leváltásának nem sokáig örülhetett nagy riválisa a M$-nál, Peter Moore 2007 júliusában gyak helyet cserélt Don Matrickkal az Electronic Arts-nál, persze mondhatnánk otellói hasonlattal, hogy a mór megtette a kötelességét, a mór távozott.:DDD (Hülye vicc volt). Akkoriban talán úgy tűnt, hogy a PS már halálos sebet kapott, amiből talán már soha nem fog felépülni. Azonban a M$ házatáján sem volt kolbászból a kerítés, Japán továbbra is bevehetetlennek tűnt és voltak ott komolyabb problémák is. Az új generációs konzolok, rossznyelvek szerint eleve beépített elhalálozása azonban már nem csak a M$-nek került kb 1 000 000 000$ extra kiadásba, ugyan ez a betegség YloD néven a PS3-nál is felütötte a fejét (nesze neked még egy púp). Sajna a Sony, legalábbis nálunk sokkal kevésbé tudta ezt a problémát profin kezelni. A végleges megoldást az újabb hw verziók jelentették, a Slim 2009-ben és a Super Slim 2012-ben jött ki.Ezalatt a Nintendo jó pár évig gyakorlatilag tematizálta, irányította a piacot. Sikerét az „új”, mozgásérzékelős kontrollernek tulajdonították, illetve a korábban említett casual gémerekből álló vásárlók növekvő jelentőségének. A mozgásérzékelős kontrollerek és a kezsuöl gémerek a Wii hatalmas sikerének „hála” újra és újra feltámadtak és álhatatos zombikként próbáltak belopózni a nappalikba, hogy kiszorítsák a HC gémereket. A mozgásérzékelés M$ féle verziójával, a Kinect-tel Don Mattrick beírta magát a konzoltörténelembe, bár a boltokban megjelent végső verzió inkább kiszámíthatatlanságával, mint pontosságával okozott örömöt az összeverődött kezsuöl kompániáknáknak. http://www.youtube.com/watch?v=57NbsAwFhZIA Sony Move megoldása sokkal pontosabb volt és alkalmas arra is, hogy a kontroller gyakorlatilag bármilyen funkcióját biztosítsák, hála az olyan jövőbemutató űrkorszakbeli fejlesztéseknek, mint amit a gombok jelentettek (Kevin Buttler után szabadon).A M$ a generáció közepétől látványosan elkezdte leépíteni 1st party fejlesztői képességét, hiszen hála az X360 viszonylagos flexibilitásának és könnyű programozhatóságának a 3rd party multiplatform címek szinte mindig jobban néztek ki, mint a fogcsikorgatva és vért izzadva bitenként kódolt PS3 megfelelőik. Gyakorlatilag egyetlen újonnan bevezetett AAA kategóriás IP-vel, a Gears of War sorozattal megelégedett az egész generáció alatt, amit azonban szintén külsős stúdió, az Epic fejlesztett.A Sony épp ellenkezőleg lépett tovább azon a krízisen, amit többek között a M$ okozott azzal, hogy teletömte a zsebét a nagy kiadóknak, megvásárolva a régi PS exkluzívokat is. A Sony továbbfejlesztette a saját stúdiókat, ügyesen sakkozva, hogy melyik IP-jéből készítsen sorozatot és melyiket küldje süllyesztőbe. Olyan új sorozatok váltak így sikeressé, mint az Uncharted, Resistance, Infamous, Little Big Planet, Motorstorm.A Sonynak végül hatalmas erőfeszítésébe került, hogy utolérje, majd szép lassan lehagyja a nagy riválisát, miközben úgy tűnt, hogy a Nintendo a Wii-vel már rég egy másik kategóriában játszik, hogy magasabban, vagy alacsonyabban, azt döntse el mindenki saját maga. A M$ végül soha nem hódította meg japánt, viszont úgy tűnt, hogy az X360-nal örökre bebiztosította magát az USA-ban. A kezdeti fölényét Európában talán csak az Angoloknál őrizte meg, de az még a szigetországbeliek szerint is ironikusan az az USA 51. tagállama.A PS3-mal a Sony nem csak egy új játékkonzolt akart bevezetni a piacra, hanem egy csomó új technológiát, a HD tv-k nativ támogatását és a BD adathordozót, és egy teljesen új CPU architekturát is. Sajnos ezekbe az új képességekbe maga a játékkonzol viszont majdnem belerokkant.Később többé kevésbé sikeresen lovagolta meg a mozikból induló 3D divatot, bár ezen a téren áttörést nem igazán tudott elérni, a konkurencia minden esetre ezt már nem tudta lekövetni.Rengeteget tanulhatott a Sony a PS3 kálváriájából, olyan dolgokat, amiket talán Peter Moore is felírhatott magának az X360 indításakor egy kis cetlire:- Időzítés- Egyértelmű, játékos központú üzenet a kommunikációban- A fejlesztők számára könnyen kezelhető hardver- Jó kontroller- Jó online rendszer- Játék, játék, játék…- Ja és rengeteg játékEnnek a generációnak a történelme legalább olyan ellentmondásos, mint a korábbiaké. Amennyire nyilvánvaló, hogy a Sony mit is akart elérni (kb ugyan annyi eladott gépet, mint amennyi elkelt a PS2-ből), azonban legalább annyira homályos, hogy mi volt a M$ által kitűzött cél. Pl. a PS3-at és talán a Sony-t is egyszer és mindenkorra elintézhette volna, ha 2006-2007 körül kiad egy HD-DVD-vel felszerelt X360 változatot, és még pár millió $-ral megtámogatja a Warnert. És kb ennyin múllott.Japánt viszont láthatólag meg akarta hódítani, de ismételten elbukott. A belsős fejlesztőkapacitás leépítésével ugyan költséghatékonnyá tette az X360 részleget, de ennek most az X1 kiadásakor issza meg a levét, ha szerencséje van, nem követett el gyak ezáltal évekkel ezelőtt öngyilkosságot.Végezetül pár szó a PS3 és az X360 valós képességeiről.Kutaragi szan úgy tűnik meglehetősen gyakran keverte az álmait és a valóságot, ez egy darabig a zsenialitás jele, egy határon túl azonban inkább az őrületé. A 2 TFLOPS (2X10 a 12-en művelet másodpercenként) teljesítmény, ami valóban összemérhető a mozikban látható CGI animációkat legeneráló szerverparkokéval, talán csak a vágyaiban, vagy a fejlesztés indításakor kitűzött célok között létezett. Vessük össze ezt azzal, hogy a PS4 GPU-jának (grafikai processzora) valósnak mondható teljesítménye 1,84 TFLOPS, és ez a gép 5-10X erősebb, mint a PS3!A technológia 2005-ben, cell ide, vagy oda egyszerűen még nem állt készen arra, hogy ezt egy konzol méretű dobozban összehozza. A kiszivárgott infók szerint a cell-t és a PS3-at is többször újratervezhették, volt olyan elképzelés, amiben két a végső változatnál sokkal erősebb cell szerepelt GPU nélkül, mert a grafikai műveleteket is az egyik cellel akarták megoldani. A végső PS3 változat valószínűleg erős kompromisszumok árán alakult ki.A tervezés során a M$ is megkereste az IBM-et az új konzoljába építendő CPU-ja ügyében. Az IBM gyakorlatilag egy olyan megoldást ajánlott, amiben három olyan általános mag van, amit a cell-hez fejlesztettek. A cell-be ebből egy került, 8 másik SPU-nak nevezett kisebb, specializált processzormag mellett. Tehát az X360 CPU-ja gyakorlatilag a cell fejlesztésének egyfajta mellékterméke.Az nVidia által fejlesztett RSX GPU valószínűleg egyfajta szükségmegoldás volt, amikor kitűnt, hogy a cell talán soha nem lesz olyan erős, mint akarták. Valószínűleg kompromisszumok miatt azonban az nVidia egy korábbi generációs architektúrára építette ezt a GPU-t. Az X360 GPU-ja fejlettebb volt, ez nem feltétlenül a tiszta számítási teljesítményben mutatkozik meg, hanem hogy ez a számítási teljesítmény a különböző típusú grafikai (shader) műveletek között viszonylag szabadon elosztható. Ilyen fajta flexibilitást mutat a memória felépítése is az X360 előnyére. A két gép meglepően közel áll egymáshoz végső teljesítményben, habár 1-2 speciális paraméterben a PS3 erősebb, azonban pl a GPU „elavultabb” volta miatt bizonyos funkciók eleve hiányoznak belőle. Ilyen pl az un mesh instancing, ami azt segíti, hogy ne kelljen a GPU-ba mindig betölteni a 3D grafikai objektumokat. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy amíg az X360-nal könnyen, pár utasítással és viszonylag kevés erőforrás felhasználásával lehet egy embertömeget a képernyőre rajzolni, addig ez a PS3-nak akár leküzdhetetlen kihívást is jelenthet bizonyos esetekben. KB ez az oka, hogy a Gran Turismoban 1-2 kivételtől eltekintve üresen tátonganak a nézőterek.Aki tehát a konzolok kiadásakor a PS3-ra szavazott sokkal inkább Kutaragi álmát vette meg, mint egy valós terméket. Azonban hála azoknak az embereknek, akik hittek ebben, ez az álom lassanként mégiscsak valósággá vált.

Console Wars Ep 5 Pt I.

2013.08.13. in

Console Wars Ep. V.The Empire Strikes BackPart I.Hőseinktől ott búcsúztunk el, hogy a srácok nagyban készültek a köv generációs konzolok (PS3, X360, Wii) bemutatására, ami szokás szerint nagy buli szokott lenni.A M$ a kampány középpontjába trendi, postástáskás, szakadtfarmeres, bezselézett hajú, tornacipős, metroszexuális fiatalokat állított, akiknek valószínűleg közük nem lehetett amúgy a videojátékozáshoz, merthogy addigra nagyjából mindenki PS2-vel nyomult. De láthatólag nem nagyon izgatta őket, hogy az egészből kimaradtak, talán valami casual srácok lehettek, de akkor még ez a szó mindenkinek ismeretlen volt. Először 2005. május 12-én, egy héttel az aktuális E3 előtt láthatta a nagyérdemű az akkor még valamit jelentő MTV csatornán az új X360-at, ahol az előbb említett trendi fiatalok Elijah „Frodo” Wood vezetésével láthatóan jobban felizgultak a dologra, mint valami új dizájner drog bejelentésére.A Sony sokkal konzervatívabb E3-ra időzített bemutatójának középpontjában mi, izé ki más is állhatott volna (nem, nem Pataki Attila), mint maga Ken Kutaragi mester. A M$-től a technikát átvéve rengeteg valós idejű(-nek beállított, de valójában előregenerált) animációval prezentálták a PS3 akkor még (és a megjelenés után is sokáig) rejtett erejét, és nagy várakozással készültek a gép 2006 tavaszi startjára. A soha meg nem jelent Getaway, a Killzone2 és a Motorstorm videók igazán álleejtősek voltak, persze senki nem tudta, hogy még éveket kell várni arra, hogy az animációkon látható szintű grafikájú játékokkal játsszon.A M$ azonban minden korábbi bakiját ki akarta javítani, így jó pár hónappal korábban (2005 novemberében) és először a bevehetetlen szigeten, Japánban indította az X360-at, direkt az ottani ízlésvilághoz igazított játékokkal. És ezzel megkezdődött a konzoltörténelem legnagyobb iszapbírkózása.Peter Moore az Xbox részleg élen úgy tűnik nagyon is okosan vezényelte az X360 bevezetését, a feladat listáján, a megfelelő időzítés után a következő pont az exkluzív játékok biztosítása volt. A M$ tehát elkezdte felvásárolni a korábban a PS platformhoz tartozó 3rd party játékokat, és ha lehetett X360 exkluzívvá, de minimum multiplatformmá tette őket. Ace Combat, Final Fantasy, Ridge Racer. Grand Theft Auto, Tekken. Igazi mély ütés volt mindegyik a Sony-nak. Az újak közül a korábban PS3 exkluzívnak hirdetett Assasin Creed, L.A. Noire és társainak multisodása már csak a földön fekvő boxoló sorozásának tűnt.Ráadásul a PS3 2006 tavaszi megjelenése technikai okokból őszre csúszott, az elegáns konzol pedig erőteljes hízásnak indult. Ezt kozmetikázással, optikai tunninggal igyekeztek tompítani. A fekete köztudomásúlag slankít, így a 2005-ben Kutaragi szan kezében látható ezüstszínű változat csak korlátozott számban jelent meg (vagy talán még úgy sem?), helyette zongoralakk fekete lett az általános szín, az ujjlenyomatok és a 15 sec után megjelenő por eltávolítására ideális Prontót és más bútortisztítót (ja meg természetesen cérnakesztyűt;) gyártó/forgalmazó cégek nagy örömére.Az Xbox online rendszere is kiforrta magát, még egy pipa Moore listáján. Egyszerűen elérhető, kezelhető, játék közbeni chat-et is alapból biztosító rendszert jelentett.Még mindig a PS3-ra várva közben kezdet kibontakozni a konzolháború Második Frontja. Ezt azonban nem a Normandiai-partraszálással nyitotta a M$, hanem következő generációs adathordozó-formátum táborának megosztásával. A Blu Ray-jel szemben ő a HD-DVD-t támogatta, a Box-hoz ilyen külső meghajtót is kiadott, ráadásul kétes pénzeket, dollár milliókat juttatott nagy kiadócégeknek. Akik viszont ezért lelkesen ígérték meg, hogy soha a megveszekedett életben nem fognak megjelenni a filmjeik a konkurens formátumon, így akkor (és még 2008 januárjáig) úgy tűnt, hogy a legnagyobb DVD piaci részesedéssel rendelkező Warner filmjeitől a PS3 tulajok érzékeny búcsút vehetnek.A M$ taktikusan annyit azonban nem invesztált az üzletbe, hogy végleg eldöntse a küzdelmet. Kb 2008-ra azonban az összes érintettnek lejött, hogy valójában a saját pecsenyéjét sütögeti, húzza az időt, hogy az időközben újra felbukkan netes Tv (tévétévétévé:) megjelenése előtt a fizikai adathordozót támogató vetélytársakat kivéreztesse.A 2005-ben a Nintendo is bejelentette az új gépét a Wii-t, ami kacagtatóan alacsony teljesítményű hw specifikációval rendelkezett. A HC Tendo-fanok már csak a titokkal övezett kontroller újdonságában bíztak, amiről a Youtube-on is közzétett vad, sci-fi animációkat készítgettek önmaguk szórakoztatására, kb The Matrix stílusban.Végül a kontroller bemutatása csak tovább fokozta a zavart, hiszen gyak egy fénypisztoly (amit egyszerűségénél fogva a kínaipiacos sárgakazishoz is adnak) LCD Tv-khez igazított reinkarnációja volt.A 2006-os szezonban tehát az X360 egyedül trónolt és a fentieknek köszönhetően sikerült az M$-nek szép lassan valami olyasmit is kiépítenie, amit a konzolokat érintően még nem nagyon tapasztalt, egyfajta széleskörű vásárlói bizalmat. Ezt kezdetben csak kevésbé felhőzte be az a jelenség, ami talán a konzoltörténelem első elterjedt internetes mémje volt: az RRoD, az az Red Ring of Death, vagyis az X360 alacsony gyártási színvonala és konstrukciós hibája együttes hatására megjelenő hirtelen elhalálozás (mármint a konzolé, bár vannak sztorik is , amelyek a konzol túlmelegedése miatti háztüzekről szólnak).Az új jelenségként megjelenő, a profi, félprofi újságírókból, HC és amatőr gémer bloggerekből, fórumozókból összeálló internetes közönség egységes önrezgése azonban nem az M$ számára volt a legvégzetesebb. A Sony gyakorlatilag a PS3 megjelenése után azonnal kapott tőlük egy halat a PS3 dobozában, képletesen szólva, ami a Keresztapán felnőtt rosszfiús-film-rajongóknak egyértelmű jelzés, hogy gengszternyelven azt jelenti, hogy a kis konzol ma éjszaka már a halakkal aluszik. A megjelenése táján maradék exkluzívokból tengődő PS3 pl. a Lair és a Haze c. játékok miatt is olyan, csak a tömegpszichózissal indokolható össztüzet kapott, amit hallva Mike Tyson is visítva rohant volna haza édesanyukája szoknyája mögé.A fenti hangos kórushoz, aztán az olyan alakok is, mint a már külsőre is roppant szimpatikus Valve frontember Gabe Newell (aki amúgy az M$-nél melózott 13 évig) is csatlakoztak, aki szerint szakmailag is tök fölösleges a PS3 architektúráját megismerni, lévén egy zsákutca az egész.Nos, ha esetleg ez még mind nem lett volna elég jelzés, mint kb egy kellemetlen, hosszan nyikorgó zaj a Titanic kapitányának, extrában még egy kis jéghideg fehér havat is kapott Kutaragi szan az arcába, a Nintendo gyak PS3-mal együtt debütáló új konzolja a surranópályán előzve kezdte elhódítani a vásárlók szívét. Mert az a konzol, amit jobb érzésű gémer még talán bottal sem piszkálna meg, egyre népszerűbb lett a júzerek, mégpedig jórészt az un. casual gémerek körében. Régebben simán lámerek, lámák voltak ők, de miután már gazdaságilag is meglehetős erőt kezdtek jelenteni, így némileg filozofikusabb elnevezést kellett nekik találni. Szal nagyjából az egész témához gondolattal sem rendelkező karácsonyi vásárlókról van szó.A gond ezzel az volt, hogy a Wii valójában nem is az X360, vagy a PS3 eladást fogta meg, hanem a Sony konzolpiacon egyetlen, a PS3 hatalmas fejlesztési költségeit kompenzáló bevételi forrásáét: a PS2-ét. Amelynek eladási statisztikái persze akkorra már így is csillagászati magasságokban trónoltak, csakhogy ez sem volt elég.Kegyelemdöfésként a csúcszupererős PS3-on is megjelenő multiplatform címek rondábbak és lassabbak voltak, mint az X360 változatok.Sakk, matt.Kb ez volt a PS3 állapota már az indulás környékén. A totális annihiláció előtt, és nem sokkal a megjelenés után Ken Kutaragi gyak szeppukut hajtott végre, az az távozott a SCEI éléről.Helyét olyan a körülmények dacára is humorukat megőrizni képes emberkék töltötték be, mint Kaz Hirai, Phil Harrison, Mark Cerny vagy Jack Tretton. Nos ahogy Kutaragi szan jó szamurájként elvitte a balhét, a többiek jó szamurájként viszont nem adták fel. Kb mintha a Titanic legénysége és utasai a hajó elsüllyedtéig hátralevő órákat nem eszeveszett rohangálással, sikoltozással, valamint a világhírű magyar vonós zenekar mélabús számainak hallgatásával töltötték volna, hanem ahogy minden épeszű ember: nekiálltak volna láncba állva a befolyó vizet kimerni.Egyik megoldandó probléma, hogy a PS3 hardvere túl drága volt, így marha gyorsan megjelentek az olyan változatok, amelyek gyártása jóárusítva volt, így ugrott a PS2 kompatibilitás, akinek hiányzik vegyen 30-ért újat.A fenti problémához illeszkedően a szupermultimédiás-viedo-tévé-línuxosszerver koncepció helyett egy meglepően forradalmi gondolattal álltak elő, hogy a PS3-at alapvetően, mint játékkonzolt adják el, ami pl a Nintendonak is bejött, miért ne próbálják meg?Azonban ehhez játékok kellettek, méghozzá marha gyorsan, de ha lehet még annál is hamarabb. Pénz viszont nuku. Hát ez dilemma a köbön.Szellemi tőke viszont van dögivel, így a PS3 programozásából már valamennyire expert fejlesztőkből utazó cirkuszt szerveztek, és mint kérődző tehén higgadtságú tanítónénik álltak az olyan programozók mögé, mint a fentebb említett Gabe Newell és sűrűn csapkodták a kis buksijukat, ha valamit mellé ütöttek a cell-lel és az RSX-szel történő megismerkedésük alatt.Az olyan független kis fejlesztőket, akiknek a platform exkluzivitás nem kényszerzubbonyt, hanem egyfajta inkubátort jelentett elkezdték magukhoz édesgetni (jobb híján, mivel a M$ szinte minden nagypályás versenyzőt lenyúlt) így dobtak hatalmasat az olyan kis fejlesztők, mint a Media Molecule, vagy a Quantic Dream.A beharangozott nagy címeket, mint a híres neves vaporevare gyanús Killzone2-őt, vagy az MGS4-et addig hegesztették, amíg azok fogyasztható és a felkorbácsolt várakozásoknak is megfelelő állapotba kerültek.Ja és bemutatták a saját online tvjüket is.:DTo Be Continued ….

Console Wars Ep 4

2013.08.08. in

A neten láttam egy érdekes blogot, amely a PS és az Xbox brand közötti hatalmas küzdelmet próbálja részletesen végig tárgyalni. Az írás egy nagy, epikus ívet szándékozott a sztorinak adni, bár nekem inkább az egész csetepatéról Yoda szavai jutnak eszembe, hogy a harc senkit nem tesz naggyá. Azonkívül, nincs is unalmasabb, mint valakinek a hőstetteiről szóló sorokat számolatlanul olvasni, hallgatni (pl. LotR – bocs Gyűrűk ura hívők), pláne, hogy ezek így ebben a formában nem is feltétlenül fedik a valóságot (lásd ugye Sir Robin esete):D .Gondoltam tehát, hogy magam is nekiugrok, hogy a nagy konzolháború eme híres küzdelmének megéneklője legyek, kicsit az egészet hátulról, alulról, néha inkább a bulvároldalak szemszögéből átadni, (ami azért az emberben levő kisördög miatt sokkal vonzóbb is a legtöbbünknek) mint a törikönyvek stílusában elregélve.Tehát akkor:KonzolháborúkNegyedik epizód: Egy új reményA nem olyan boldog, de visszatekintve ma már idilli kilencvenes évek végén amikor olyan, korukat a retrózásban messze megelőző opuszok szóltak a rádióban, mint az Up együttes NAP című száma (http://www.youtube.com/watch?v=rPddzc5neZg) elérkezett az idő, hogy majd 5 évnyi permanens siker után bemutassák a kis PS utódját.Az akkorra a nagyzási hóbortnak még csak első jeleit mutató Ken Kutaragi, mint a PS ősatyja sajnos az 1999 márciusi PS2-bemutatón mikrofonvégre került, és megtette az első néhány Bill Gates-i magasságokba törő szürreális kijelentését. Persze meg is tehette, hiszen a cég forgalmának több mint 40%-át akkorra már a PS biznisz biztosította. Nem tudhatta, de szavaival azonban olyan szellemet szabadított ki a palackból, ami végül 7 év múlva a vesztét okozta.Talán ez volt az egyik legvisszafogottabb nyilatkozata akkoriból: “You can communicate to a new cybercity… This will be the ideal home server. Did you see the movie The Matrix? Same interface. Same concept. Starting from next year, you can jack into The Matrix!” Nem tudjuk, hogy ő mennyire vette komolyan a saját szavait, minden esetre az addig a konzol műfajjal szemben erős távolságtartással viselkedő Microsoftnál (a továbbiakban M$) azt tették. Hiába uralta akkoriban a cég a PC biznisz 99%-át, hiába volt hasonló szinten népszerű a web böngészője, hiába volt annyi pénze, hogy a mára nyugdíjba vonult BG azóta is abból jótékonykodik (Épít pl űrkorszakbeli WC-t az afrikai éhezőknek, Úristen, ez egy vicc!? Neeem!). Mivel az eddigi sikereiket jórészt a valós és potenciális ellenfeleikkel kapcsolatos paranoiájuknak köszönhették, illetve annak, hogy az orákulumok (vagy az erő) segítségével meglátott, a jövőben végzetes kihívást képviselő ellenfelüket kíméletlenül elpusztították.Megpróbáltak tehát megtalálni egy a kor szelleméhez illeszkedő stratégiát, elkerülni azt a sötét, vagy inkább csak kellemetlen jövőt, ami Kutaragi szavai szerint nekik jutna.Az első ehhez kapcsolódó ülés két nappal a PS2 március 16-ai bemutatója utánra esett. Ebben az időben jött létre a M$-nél házon belül az Xbox csoport, amelynek tagja fejükbe vették, hogy csak úgy tudják megakadályozni, hogy a Sony fekete ördöge lenyúlja a felhasználók nappaliját, ha a Mikró is készít egy saját konzolt. Hónapokig tartó egyeztetés következett házon belül és kívül, olyan cégekkel is mint intel, AMD, Nvdia, 3Dfx. Végül Bill Gates ki tudja, hogy jól döntött-e, amikor ’99 júniusában a WebTV-t és az új saját fejlesztésű, PC alapú Xbox-konzolt prezentáló csapat közül az utóbbinak dobott kendőt. (WebTV ugye, meg Xbox One tévétévétévé fícsör? Hogy is van az a mondás a történelem önismétléséről?).Az Xbox neve valójában DirectX-box volt korábban (vagy valami ilyesmi), vagy is a M$ saját, a PC platformon használt programozási felületére épülő, egy számítógépnél egyszerűbben használható, alapvetően játékra, szórakozásra kitalált eszközt jelentett. Mondhatni a nappalik ideális tartozéka, a M$ szemszögéből.Közben eldőlt hogy az új konzol lelkét, éppen hogy megelőzve az AMD-t a tárgyalásokon az intel (CPU), illetve az Nvidia (GPU) fogja biztosítani, ami miatt tényleg egy mini PC lett a a szerkezet, amivel sokáig gúnyolták is szegényt. (Ez ma amikor a PS4-ben is X86 alapú proci ketyeg talán még egyfajta jövőbemutató dolognak is értelmezhető, akkoriban viszont elég ciki volt). Az Xbox csapat ebben az időben folyamatosan bővült. J Allard, Seamus Blackley, Kevin Bachus, Otto Berkes, and Ted Hase. Ismerősek a nevek? Nem hinném. A Mikrót jellemző jó szokás szerint azóta egyik sincs talán már a konzol közelében, és ez az eljárás a Cégnél, hogy pár év alatt lecseréli/lecserélődnek a Box jövőjéért felelős arcok azóta is általános.Némi árnyék azért vetült a kezdetekre ’99 szeptemberében, mert pl Michael Dell nem igazán látott esélyt bármilyen profitra is, így visszalépett attól, hogy résztvegyen ebben a kezdeményezésben. Rick Thompson az Xbox csapat éppen aktuális vezetője figyelmeztettette is Gatest, hogy a játékszeren a következő 8 évben kb 3 milliárd $-t veszíthet. Nagyjából igaza is lett.De Gates döntött és ezt többször megerősítette, és a következő-generációs TV-vel szemben, az Xbox úthengert pedig már nem lehetett megállítani a lejtőn, hogy képszerű legyek (jó szar kép). Gates úgy tűnik egyfajta kitörési lehetőségnek látta a konzolt, mielőtt bele süllyednének egy Oracle típusú sótlan szoftvercéghez hasonló imidzsbe.Érdekes epizód volt a két óriás között kibontakozó gigászi csatában az, amibe ma már sokan nem is gondolnak bele, hogy vajon mennyire is okozta az Xbox ekkorra már a médiában is beharangozott, közelgő megjelenése a Sega konzoljának a Dreamcast-nek a sikertelenségét és végül a cég kivonulását a hardver bizniszből? Pedig nagyon. A Dreamcast dúrván egy évvel a PS2 előtt jelent meg és nem tudott ez alatt annyi vásárlót maga mellé állítani, ami a cég fennmaradásához elég lett volna. Mindenki ugyanis az erősebb PS2-re, majd a még annál is erősebb Xbox-ra várt. A cég bukása után az Xbox nem csak a Sega vásárlók jelentős részét hódította el – előbb-utóbb egyfajta, a Sonyt hibáztató érzelmi reakció miatt ugyanis a DC tulajok nagy része végül inkább a Box, mint a PS2 irányába mozdult – azonban a M$ szakembereket is lenyúlt (Pl Peter Moore, aki majd az X360-at indítja), illetve exkluzív címeket (MSR DC-n, Project Gotham Racing/PGR X-en, vagy a Jet Set Radiot), amivel abszolút haszonélvezője lett a cég bukásának. A DC-ből mindösszesen 10 milliót adtak el, ami sajna kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a cég a víz fölött maradjon.Az Xbox tehát még meg sem jelent, de közvetve már is kinyírt egy konzolt a csapatból, attyaúristeeen, mi lesz még itt!?A PS2 viszont a Sega kivonulása után gyakorlatilag kapott egy jó évet, amikor az új generációt képviselő ellenfelek nélkül egyedül uralhatta a piacot. A 2001-től a GameCube-bal és az Xbox-szal kiegészült mezőnyben a PS2 hardvere már nem volt kiemelkedő, ha nem éppen a legharmatosabb volt valójában bizonyos paraméterekben, azonban a Sony a kezdeti hiányos játékpalettát kiegészítette az olyan címekkel, mint a GTA3 és az új MGS rész. Nagy előnyt jelentett továbbá az is, hogy a PS2 önmagában alkalmas volt DVD lemezeket lejátszani, amire a GC nem volt képes, az Xbox is csak egy kiegészítővel.Ezalatt a szűk egy év alatt mondhatni a generáció sorsa eldőlt, az Xbox ugyanis nem tudta azt a szintet hozni, amit a gép teljesítményét demózó prerend grafikák mutattak. Talán emlékszünk még a Tamer (kb. idomító) c képre, amelyen egy erősen transzszexuális leányzó egy hatalmas robotnak mutat, tanít egy mozdulatot. A demó animáció (http://www.youtube.com/watch?v=-FGeqomYUyU) alapján készült, nagy felbontású képeken látható, elvileg a kiadás előtt álló Box teljesítményét bemutató grafika reprodukálása valójában egy PS4 kategóriájú hardvernek is becsületére válna. Ebből is látszik, hogy nem kell a Mikrónak sem ötletet kérni Kutaragi szantól a nagyotmondásban. Szal a konzoltörténelem egyfajta nagy tanulsága kb az, ha látsz egy horgászt, egy focistát, egy pilótát, egy biztosítási ügynököt, vagy egy konzolfejlesztőt a kocsmapultnál, akkor nem nagyon érdemes velük beszélgetésbe elegyedni, mert ledumálják rólad a gatyát is.A Mikró igazából, ha megnézzük a valós pénzügyi lehetőségeihez képest csak tétova lépéseket tett afelé, hogy egy komoly exkluzív címekből álló portfóliót hozzon össze. A korábban említett PGR-t fejlesztő Bizarre mellett a Rare, vagy a Bungie neve fémjelzi a kezdeti szoftver csapatot. A PS2 sikerét látva a nagy cégek viszont szinte önként is hajlandóak voltak exkluzív, vagy időlegesen exkluzív címekkel kedveskedni a Sony-nak.A M$ akkor úgy tűnt, hogy nagy kockázatot vállalt, hogy a gépbe széles sávú netezésre alkalmas hw-t épített, ezzel tovább ment azon az úton, amit a Sega kezdett a DC-hez kitalált SegaNettel. Az Xbox Live, habár először nem tűnt egy nagy előnynek, de a konzol következő generációjának sikerében igen fontos szerepe lett.2002 januárjában a Mikró törölte az UltimateTV projektet (Már megint ez a tévé!!! Hallott valaki róla egyáltalán!? Pedig volt ilyen!), és megkezdték az új generációs Xbox fejlesztését. Azonban ekkorra már egy szűk éve folyt az IBM, a Sony és a Toshiba együttműködése, amelynek egy abban az időben még senkinek semmit nem jelentő „cell” nevű termék lett az eredménye.Rá egy évre már mindkét oldal ezerrel készül a következő generációs konzolok terveivel, a médiában olyan futurisztikus elképzelésekről lehetett hallani az új PS-sel kapcsolatban, hogy a hálózaton keresztül olyan erőforrásokat vehet igénybe a többi cell-lel rendelkező eszköztől, ami jócskán meghaladja a konzol saját teljesítményét. Akkor ezt a technológiát grid-, ma inkább cloud computingnak hívtuk/hívjuk. Szó volt arról is, hogy a következő generációs konzolok már fizikai adathordozó nélkül fognak kijönni.Őööö, ismerős szöveg?Az hát, de ismétlem még a PS3 és az X360 kiadása előtt vagyunk.Ekkorra az XBox csapatot az a Peter Moore vezette, aki körmeszakadtáig küzdött a Sega amerikai részlegénél a DC megmentésén, és újra kész volt arra, hogy az új generációs XBox-szal revansot vegyen a magányos, meglehetősen agresszív szamurájként a médián keresztül a konkurenciát verbálisan zaklató Kutaragin. A generáció 2005-ig tartó nagybani történelme a méreteiben egyre zsugorodó fekete kis PS2 abszolút győzelmével zárult közel 100 milkó eladott géppel. Az Xbox közel 24 millióval második helyezett lett úgy, hogy a japán piacon gyakorlatilag elbukott. Ha úgy nézzük mivel a Sega is amcsi/japán közös vállalat volt (létrejöttekor gyak az szigeteken szolgáló amcsi katonák szórakoztatását célozta meg) az eseményeket értelmezhetjük úgy is, mint a japán nemzeti öntudat megerősödését a külföldről benyomuló idegen technológiákkal szemben.A Nintendo harmadikként 22 milliót ért el a GC-vel 2006-ig, és senki nem sejtette, hogy a következő….De ne szaladjunk ennyire előre!To Be continued …(Next part: The Television …. izé, The Empire Strikes Back);)

XB0 vs PS4 szimuláció (szerűség)

2013.08.04. in

Az Eurogamer egyik mostani cikkben megpróbálja mérlegre tenni a PS4 és az új BoX hardveres képességeit, ehhez pedig egy csúcs PC-t, és két combosabb videokártyát állít csatasorba.http://www.eurogamer.net/articles/digitalfoundry-can-xbox-one-multi-platform-games-compete-with-ps4A PC lelke, különböző megfontolásokból (alapvetően, hogy semelyik grafikai vasat ne fogja vissza) egy i7 proci, ráadásul 4,3 GHz-re túlpörgetve, megtámogatva még 16 GB DDR3 RAM-mal. (A félmilliós PC legendája ugye megint felmerült az új konzolokkal kapcsolatban;)A teszt igazából, mivel a két konzol között ebben mutatkozik lényeges különbség arra kíváncsi, hogy a grafikus hardverben az eddigi infókból sejthető PS4 felé billenő +50%-nyi számítási képesség mit mutat egy valós progi futtatásánál.A kiszemelt grafikus kemény-árut a BoX esetében egy 600MHz-re csendesített HD7850-es GPU-val ellátott 2GB-os kari, a PS4 esetében egy szintén visszafogott HD7870 XT képviseli.Nos, mint azt várni lehetett azonos körülmények között a +50%-os papíron létező számítási teljesítmény az max 20-30% extra fps-t jelent pl. a “kedvenc” Krízis motoromnál. Ennyivel erősebb önmagában a PS4 grafikai oldala (az XoB 12 CU-jával (compute unit), a PS4-ben 18 van.Nos itt kb abba is lehetne fejezni az egész értékelését, hiszen nagy meglepetést nem okozva az jött ki, hogy igen, igen, a plusz vas az mindig jelent valamit, persze a gyakorlatban soha nem annyit, mint amit a maximális értékek sugallnak. A +30 százalék, ha van elég megjelenítendő képkocka az azt jelenti, hogy nem 30-hanem 40 képkockát hoz a gép. Amit észre sem venni. Ha viszont nincs, akkor a 30 helyett már csak huszonegy-két képkockát jelent, ami fájdalmasan lassú, mert hogy sajnos ilyen az emberi szem.Konkrét játékok nélkül tehát ennyit lehet tudni.Kicsit tovább menve, egy másik tesztben a két konzol memóriája közötti különbséget is prezentálják. Egy HD7790-es 128 bites memóriájú karit engednek össze egy 256 bites HD7850-essel. Itt is kijön vagy 20%-nyi különbség.Namost a végső konklúzió (mint lentebb látjuk vitathatóan) az, hogy habár nyilvánvalóan gyengébb a XoB hardvere, de ez nem jelent annyit, amit optimalizációval ne lehetne akár az észrevehetetlenségig csökkenteni.Amivel persze lehet vitatkozni, pl mert elég nagyvonalúan csinálták a teszteket, gyakorlatilag minden vasat előbányásztak a kredencből és végig cserélgették a gépben, így az almáspitét hasonlították össze a bécsiszelettel. Majd pedig elfelejtették számba venni, hogy a hatások sajna akkumulálódnak. A gyengébb számítási képesség, szűkebb memória sávszélességgel párosítva bizony hozhatja a legalább 50%-os sebességkülönbséget. Mert hogy a hw gyengesége bizony összeadódik.Nem kell feltalálni a spanyolviasz, rengeteg tesztoldal van a neten. Elrettentésként, és ami sajna a legszélsőségesebb hw-különbségeket, kb a worst-case-scenario-t jelenti érdemes rápislantani az alábbi linkre.ht4u.net/reviews/2012/msi_radeon_hd_7750_2gb_ddr3_test/index39.phpItt szabadon lehet garázdálkodni a különböző grafkarik között, német precizitással építettek fel egy hatalmas adatbázist (rengeteg szabadidejük lehet a srácoknak;)))Az általam kiszemelt egyik kari egy GDDR3-as memcsivel ellátott HD7750, ez felel meg kb a XoB-nak. Az erősebbik egy GDDR5-ös HD7870, ez lenne a PS4. Ez ugyan erősebb számításban, de valamivel gyengébb teljesítményt hoz, mint a PS4 memóriakezelése lehet. A HD7750 igazából talán nem a legjobb választás, de GDDR3-as memcsis ilyen kategóriájú karinak ez a csúcsa, e fölött nem szerelnek GDDR3-mal.Csak egyetlen sor a táblázatból:Alan Wake 1680 x 1050 [4xAA/16xAF] AMD Radeon HD 7750 2GB DDR3 – 13,3 fpsAMD Radeon HD 7870 – 50,9 fps (+283,7%)Remélem nem ijesztettem meg senkit nagyon. Szal ez is egy teszt eredmény, az hogy mi a valóság meg pár hónap múlva kiderül;)))Viszont aki tud jobb párosítást az ne tartsa magában.

Advertisements