Star Wars Jedi: Bukott Rend - Sötét Templom (képregény)

Párhuzamos Erők.

FONTOS: Ha szívesen olvasnál még ilyen írásokat a PSC-n, akkor kattints IDE! Fontos, hogy a könyvet biztosító Szukits lássa, hogy van érdeklődés ilyen jellegű tartalmakra is, így elég csak odakattintanod, hogy ezt jelezd. Ha meg is rendelnéd, még akciósan megteheted. A linkre kattintva bele is olvashatsz a műbe!

A 2019 novemberében megjelent Star Wars Jedi: Fallen Ordert valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, aki kicsit is szereti a Csillagok Háborúja világát és kapcsolatban van a videojátékokkal. Az EA szárnyai alatt tevékenykedő Respawn Entertainment gyakorlatilag 19-re húzott lapot, hiszen a sokak által idejekorán bejelentettnek vélt, majd sokáig minimális sajtóvisszhangot kapó játék végül beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a modern videojátékozás egyik, ha nem a legjobb Star Wars kalandjává vált. Egyelőre nincsenek konkrétumok a folytatással kapcsolatban (azon kívül, hogy készül), az azonban biztos, hogy a Star Wars Jedi történettel kapcsolatban sikerült annyira felpiszkálni az érdeklődést, hogy a második epizód érkeztéig támogatóanyagokkal erősíthessék a történetet. Ennek eredménye a Star Wars Jedi: Bukott Rend – Sötét Templom című képregény is, amely a kánon történetek sorát erősíti és a játék előzményeként szolgál. A képregény a Marvel Comics gondozásában jelent meg, az írásért Matthew Rosenberg, míg az illusztrációkért Paolo Villanelli volt a felelős, akikről leginkább annyit érdemes a jelenlegi cikk kapcsán tudni, hogy a Marvel gondozásában megjelent több olyan sorozaton is dolgoztak, mint a Star Wars további modern képregény ágai vagy az X-Men.

FONTOS: Ha szívesen olvasnál még ilyen írásokat a PSC-n, akkor kattints IDE! Fontos, hogy a könyvet biztosító Szukits lássa, hogy van érdeklődés ilyen jellegű tartalmakra is, így elég csak odakattintanod, hogy ezt jelezd. Ha meg is rendelnéd, még akciósan megteheted. A linkre kattintva bele is olvashatsz a műbe!

A Sötét Templom nem a Fallen Order játék főszereplőjére, Cal Kestisre épít, sokkal inkább a játék mellékszereplőinek korábbi cselekedeteire és jellemfejlődésükre fókuszál. A történet két nézőpontra épít: az egyik végen Cere Junda és Eno Cordova jedi mester múltjába kapunk némi betekintést még a Jedi Rend bukása előtti időkből, míg a “jelenszál” (amely a játékkal kb. egy időben veszi fel a fonalat) a Második Nővér nevű birodalmi inkvizítorra fókuszál, akinek az előtörténete az említett Cere-ével függ össze. A kibővített Star Wars-univerzumnak megfelelően új lokációkból és népcsoportokból nincs hiány: az író-illusztrátor páros ezúttal a Ontotho nevű bolygóra kalauzolja az olvasókat, amely két frakció közt őrlődik egy felkelés közepette. Ide érkezik Cere és Cordova mester egy titokzatos templom kapcsán, amelynek titkát próbálják felderíteni. Természetesen a jelenlétük már alapjáraton felborzolja a kedélyeket és egy pillanat alatt belekeverednek a bolygó hatalmi játszmáinak kellős közepébe, amelynek során megismerjük Cere és Cordova kapcsolatának dinamikáját, sokat megtudunk Cere jedivé válásának procedúrájáról és arról, hogy milyen szerepet is tölt be Cordova életében, aki mindennél fontosabb küldetésének tartja az Erőérzékeny kultúrák ismeretét, felfedezését és titkaik megfejtését.

FONTOS: Ha szívesen olvasnál még ilyen írásokat a PSC-n, akkor kattints IDE! Fontos, hogy a könyvet biztosító Szukits lássa, hogy van érdeklődés ilyen jellegű tartalmakra is, így elég csak odakattintanod, hogy ezt jelezd. Ha meg is rendelnéd, még akciósan megteheted. A linkre kattintva bele is olvashatsz a műbe!

A képregényben temérdek utalást és easter-egget is találhatunk, akik játszottak a Fallen Orderrel, akarva-akaratlanul is észre fogják venni ezeket és talán a legérdekesebb dolog az, hogy az újfent feltűnő Zeffo faj mennyire széles spektrumon volt jelen a galaxisban. Sajnos a terjedelemből adódóan (kb. 120 oldalnyi olvasnivalóról van szó) nem minden érdekességet sikerül teljesen kibontani, jó néhány dolog csak említés vagy referencia szintjén került a képbe, ám ez betudható annak, hogy az író a teljes figyelmet Cere-nek és Cordovának szerette volna szentelni és kettejük történetét némileg részletekbe hatóbban bemutatni – amely aspektust véleményem szerint sikerült jól kivitelezni. Sajnos a legtöbb Star Wars képregény szokásos átka ezt a sztorit sem tudta kikerülni (annak ellenére, hogy a Birodalom Visszavág és A jedi Visszatér közti időszakot feldolgozó sorozatot, valamint a Köztársaság Fénykorát jelenleg a legjobb Star Wars olvasnivalók közé sorolnám), így némileg a nagy főkánonról “leválasztottabb” élményben lehet részünk, ám a hangulat, a párbeszédek és a történet alapvető pontjai ezt jól ellensúlyozzák.

FONTOS: Ha szívesen olvasnál még ilyen írásokat a PSC-n, akkor kattints IDE! Fontos, hogy a könyvet biztosító Szukits lássa, hogy van érdeklődés ilyen jellegű tartalmakra is, így elég csak odakattintanod, hogy ezt jelezd. Ha meg is rendelnéd, még akciósan megteheted. A linkre kattintva bele is olvashatsz a műbe!

Villanelli a vizuális oldalt is jól vette kézbe, ha valamit jóvá lehet írni a jelenkori, Marvel alatt megjelenő Star Wars-képregényeknek, az a látványbéli konzisztencia. A színpaletták szinte tökéletesen megegyeznek a több tucat eddig megjelent történetben tapasztalhatóakkal, a vonalvezetés is hasonlóképp egy egyszerűbb, ám ettől függetlenül részletes közeget teremt. Érdemes egymás mellé tenni néhány ilyen képregényt és megnézni a koherenciát közöttük, véleményem szerint, azok számára, akik ezeket a olvassák, esetleg gyűjtik, ez mindenképpen pozitív hozománya a kiterjesztett kánonnak. A Sötét Templom legnagyobb hátulütője talán az (amibe a filmeken kívüli kánon narratív egységei már jó néhányszor beleestek), hogy túlságosan kész tényként kezeli a “főgonosz” karakterének bebetonozottságát. A Második Nővér, annak ellenére, hogy egy roppant érdekes karakter a játékban, itt inkább csak Darth Vader imidzsének leképezését használja, nem jelent kifejezetten nagy fenyegetést senkire a történet szereplői közül (köszönhetően a két idősíknak és annak, hogy az ő szemszöge kvázi csak egy megágyazás a játéknak, egyfajta ízelítő belőle), személyiségéről pedig a nagyfokú vehemencián és a célpontjainak likvidálása iránti csillapíthatatlan vágyon felül nem tudunk meg túl sokat. Ez sajnos nem az első eset, hogy a SW-sztorik gonoszai megragadnak a sekélyes egy dimenzióban. Jóllehet, nem lehet mindenkiből Vader nagyurat csinálni és nem is lenne reális, ám úgy vélem, hogy az Inkvizítorok háttere, már csak eredetük miatt is nagyobb figyelmet érdemelne (ezt például a Lázadók főinkvizítorának karakterével elég jól kivitelezték).

Mindent összevetve a Sötét Templom egy nem rossz olvasmány, azonban első Csillagok Háborúja képregényként semmiképp nem ajánlanám azon olvasóknak, akik most szeretnének ezekbe a füzetekbe elmerülni és esetleg a Fallen Orderrel még nem játszottak. Nem a képregény lesz az, ami meg fogja hozni a kedvet hozzá, ám az biztos, hogy az elégedett játékosok számára telitalálat lett, amennyiben pedig már otthonosan mozogsz a SW-képregények világában, nem érdemes ebből sem kimaradni.

A könyvet a Szukits kiadó biztosította. Köszönjük! Ha szívesen olvasnál még ilyen írásokat a PSC-n, akkor kattints IDE! Fontos, hogy a könyvet biztosító Szukits lássa, hogy van érdeklődés ilyen jellegű tartalmakra is, így elég csak odakattintanod, hogy ezt jelezd. Ha meg is rendelnéd, még akciósan megteheted. A linkre kattintva bele is olvashatsz a műbe!