PixelSouls horrorisztikusan, nagy adag Lovecraft-inspirációval tálalva.
Mai napig látszik a Dark Souls játékok műfajteremtő hatása. Nem véletlen, hogy saját kifejezés jött létre minden olyan játékra, melyeket inspiráltak a FromSoftware alkotásai. Mára már elég sokan próbálkoztak meg kisebb-nagyobb sikerrel Soulslike programot csinálni, és bizony az indie csapatokban is felébredt a vágy, hogy hasonlót adjanak ki a kezeik közül. Ennek jegyében született meg a Skautfold: Shrouded in Sanity, ami ugyan leginkább a Bloodborne-ra hajaz, de messze több egy olcsó koppintásnál. Sőt, a Skautfold egy komplett szériává nőtte ki magát! Most a legeslegelső részt köszönthetjük szeretett konzolunkon, de kapaszkodjatok meg: a Shrouded in Sanity idén 6 éves! Ennyi év nem kevés a játékiparban, de ez tesztalanyomon cseppet sem látszik – grafikai tekintetben persze nem érdemes nagy változásokat keresni egy pixelart cuccon ekkora távlatban, de a játékmeneten sem érződik a korosság.
Időben viszont messzire utazunk a múltba, körülbelül 1897 fiktív Nagy-Britanniájába. Játszóterünk a Berelai-villa, melyet sűrű köd vesz körül, ennek megfeleően hangulata is meglehetősen nyomasztó (helló Silent Hill), mely utóbbiról a rejtélyes köd miatt vérszomjassá és tébolyodottá vált személyzet tagjai igyekeznek gondoskodni. Mi egy névtelen harcost alakítunk, akit éppen a játék elején hoz vissza az életbe egy meglehetősen gyanús nemes, egyúttal beleerőltet minket egy szerződésbe, ami alapján kutya kötelességünké válik likvidálni a „királyt”, aki pusztulást hozott a világra.
Habár a történet nem valami egyedi, a hangulat annál erősebb, amihez jelentősen hozzájárul a sötét tónusú, színekben alig, de vértócsákban és egyéb horrorisztikus elemekben inkább bővelkedő pixelart világ. A cucc láthatóan merít a korábban már említett Bloodborne-ből, de az első Resident Evil megjelenéséből is. Kifejezetten jól játszik a hangokkal, a szörnyekké vált személyzet nyögései, sikolyai rendesen vérfagyasztóak, amihez hozzájárul az is, hogy sok esetben nincs aláfestő zene, csak az ellenfelek, a fegyvereink hangja, ami valahogy feszültebbé teszi a hangulatot.
Engem viszont feszülté tettek a játékmenetben található ordító blődségek is. Kezdjük a gombkiosztásnál. Karakterünk képes karddal könnyű vagy nagyobb csapást mérni, pisztollyal lőni, dodge-olni, de jó soulslike módra parry-zni is. Mindez rendben van, nekem tetszik a sokoldalúság. DE! Ki volt az az elvetemült, aki szerint jó ötlet volt alapértelmezetten az R2-es ravaszra tenni a heavy attackot? Miféle elgondolásból? Simán arra kárhoztatnám az elkövetőt, hogy mosogatószivaccsal játssza végig a játékot. Még szerencse, hogy szájízünk szerint konfigurálhatjuk a funkciókhoz tartozó gombokat a beállításokban.
Mindemellett a nehézséggel is akadnak gondok. Egy Soulsból inspirálódott cucctól persze elvárás, hogy minimum megizzassza a játékost. Azonban ez nem jelenti azt, hogy ne legyen hozzászoktatási szakasz, márpedig a játék az elején nem gatyázik, simán ránk küldi a legpofátlanabb módon működő ellenfeleket is. Ez a kezdeti nehézség nem eszkalálódik, sőt, ahogy fejlődünk, úgy ez a szint elpárolog. Ennek nem csupán az az oka, hogy kiismerjük a ránk támadókat, hanem az is, hogy nem jó a balansz, mert nem lesznek fejlődésünkkel arányosan technikásabbak, keményebbek rosszakaróink.
Természetesen elpatkolásunk esetén – jó Souls-klón lévén – a játékbeli fizetőeszközt, avagy a vitae-t, ami leginkább az ellenfeleik elhullott testének kiszipolyozásával nyerünk ki és amolyan vérszerű valami, visszaszerezhetjük. Már, ha visszatalálunk oda, ahol elpatkoltunk, és itt a jó memóriával rendelkezők előnyben vannak. Térkép ugyanis nincs, de szoba egy rahedli, és nem nehéz eltévedni – de ilyen egy jó mansion, ugyebár.
Hogy tökös volt-e egy 6 éves soulslike programot elhozni 2022-ben PlayStationre? A válasz egyértelműen igen! A többrészes Skautfold széria bemutatkozása üdvözlendő ezen a platformon, a Shrouded in Sanity pedig kora ellenére remek móka a maga zord, hátborzongató atmoszférájával, izgalmas történetével, és a bár kiegyensúlyozatlan, de kihívást nyújtó harcrendszerével. Irány a Berelai villába, fiúk-lányok!
(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)
