Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Serious Sam Collection (PS4, PSN)

Komoly kalandok komolytalan kiadása.

Már megvolt a fejemben, hogy egy visszatekintéssel kezdem a bemutatót, évszámmal meg minden, de mivel Martin pár cikkel előttem ellőtte a koncepciót (lehet jobban kéne iparkodnom a tesztleadásokkal?), így kicsit most rögtönözve csapok bele a Devolver Digital nemrég kiadott, három Serious Sam adagot magába foglaló lecsójába.

Sam kalandjai valamiért elképesztő kult-státusznak örvendenek bizonyos játékos körökben, hatalmas elismeréssel adózva a minden gondolkodást és a lövöldözésen kívül más egyéb játékmechanikát nélkülöző szériának. Közel 20 éve építgeti rajongói bázisát a horvát illetőségű Croteam és még én is emlékszem a sok-sok éve átéjszakázott LAN partykra, ahol indokolatlanul sokat pörgött az éppen aktuális rész. Pontosan emiatt is voltam motivált a tesztelési lehetőség végett: szerettem volna látni, mennyire kortalan az a szintű szórakozás, amit a cucc nyújtani tud/tudott, és egyúttal firtatnám a kérdést, hogy 2021-ben mégis mennyire szórakoztató a non-stop lövöldözés, figyelembe véve a tényt, hogy az egyik, ha nem “A” legalapabb FPS, a Doom is kénytelen volt játéktechnikai változtatásokat eszközölni az újabb részeiben, elkerülve ezzel az elévülést.

Viszont fontos tisztázni, hogy mit is tartalmaz pontosan a Collection. Már eleve egy HD csomagról van szó, melyet még PC-re és Xbox360-ra adtak ki 2013-ban. Ez a pakk magában foglalja a The First Encounter, The Second Encounter, illetve Serious Sam 3: BFE részeket, azok minden DLC-ivel. Tehát a teljes képből hiányzik a 2., valamint a legutóbbi 4 rész. Így egy kissé foghíjas, de azért tartalmas retro csomagról beszélünk, amiben ráadásul az első epizódok nem az eredeti, kétezres évek elején megjelent állapotukban játszhatók, hanem már eleve egy pimpelt verzióban futnak. Üröm az örömben, hogy ez a felújítás is már lassan 10 éve volt, de mielőtt ezt méltatnám, nézzük, mit is tud Sam bácsi.

Zúzást! Ugyanis az SS játékokban nagyjából annyiról van szó, hogy az újabb területeken, termekben ránk támadó, legtöbbször hullámokban érkező ellenfelek hordáját elpusztítsuk. Attól biztosan nem kell tartani, hogy valahol kifogynánk a skulóból, ám ha kivételes célzó érzékünknek köszönhetően ez mégis megtörténik, tatyónkban még egy tucat másik csúzli várja, hogy sorra kerüljön. Az első felvonás még kissé fantáziátlan felhozatala után a fejlesztők láthatóan jobban elengedték magukat és a folytatásban már sokkal élvezetesebb repertoár fogad majd minket.

Ami mindig is nagy vonzereje volt a szériának, az a megszokottnál nagyobb területhasználat. Olykor egészen döbbenetes méretű pályákban irthatjuk a válogatott rosszaságokat, ami egyébként nagyon is hasznunkra tud válni, ugyanis a folyamatos mozgásban maradás kulcsfontosságú túlélésünk érdekében. Később járművekbe/re is pattanhatunk, de 99%-ban ravaszra támasztott ujjal fogjuk söpörni a szinteket. Ezt amúgy nem vagyunk kötelesek belső nézetben megtenni, igény szerint egy gombnyomással válthatunk a külső nézetek egyikére.

És ennyi. Nincs szintlépés, XP gyűjtögetés, platform elem vagy lopakodás. Viszont itt nem is indokolt, a Serious Sam soha nem erről szólt. Ha szemfülesek vagyunk, találhatunk titkos helyeket, illetve páncél vagy élet befolyásoló power-upokat, de a game végig megmarad olschool lövöldének. Aki ismeri a részeket, annak ez nem újdonság, és ha ráadásul még kedves emlékeket is ébreszt benne a cím, akkor az ember hajlamos lehet egyből kosárba vágni a terméket. Előtte viszont némi óvatosságra inteném az érdeklődőt, technikai szinten ugyanis csúfosan szerepel a produktum, ami nem csak a mai szintre való felújítás teljes hiányában érhető tetten, de ennek a hanyagságnak köszönhetően sajnos a játékélmény is kibicsaklik olykor.

Tapasztalataim szerint az elmúlt években két fajta újrakiadást különböztethetünk meg egymástól: a teljesen korszerűsített látvánnyal kecsegtető, szinte nulláról felépített szoftvereket és a szinte minimális energiabefektetéssel, némi felbontás és részletesség növeléssel újracsomagolt változatokat. Jelen tesztünk alanya sajnos az utóbbiak táborát erősíti, szinte már nevetségesen fest az első két epizód. A válogatott rémségek rusnya pofáján megszámolhatjuk a pixeleket, akárcsak a pályákon található… nagyjából mindenen. A vadonban játszódó részeken már jobb a helyzet, a puska csövén megcsillanó fény és víz felszínén tükröződő környezet sokat dob szemünk kényeztetésén. A 3. rész már nagyobb ugrás, bár a túlszaturált és a kontrasztot egekig csavaró külcsín az első PS3-as címeket idézi, amiket nem véletlenül felejtettünk el olyan hamar.

Messziről látható, hogy arra sem vették a fáradtságot, hogy legalább futtában átnézzék a beállításokat, amire jó példa, hogy a karakterünk vagy imbolyogva sétál, amitől három perc elteltével durvább tengeribetegséggel néz szembe szegény gamer, mint ha egész nap VR-ozna. Ezt persze kikapcsolhatjuk, amitől viszont nem 20, de 30 évet repülünk vissza az időben az első shooterekig. Lehet elkényelmesedés, de számomra hatalmasat dob az immerzión a kontroller rezgése, főleg a ravasz meghúzásakor. Ugyan a beállításokban engedélyezve van az opció, ám ez nagyon ritkán, csupán átvezetők vagy fix események alatt érződik. Lövöldözés alatti üres kattintgatás vár ránk, ami szintén csak mélyíti a szakadékot Sam és a modern címek között. Ez talán hathat szőrszálhasogatásnak, főleg annak tudatában, hogy az indításnál tudjuk mire vállalkozunk, viszont pontosan ezen apróságokon múlik, hogy mennyire lesz időtálló a program, mennyire élvezzük majd a részenkénti 4-6 órás végigjátszást.

De rendben, mondjuk, hogy nem szóltam, akkor ahhoz mit szóltok, hogy a cucc nem hogy Graphic módban képtelen 30fps fölé menni, de annak elérése Perfomance módban is ritkaság számba megy, csak ott még pluszban 5 méteres pop-up jelenség is fogad minket? Még PS5-ön is. Szerintem maradjunk annyiban, hogy én nem emlegetek fel más remasteredeket, a témát meg hanyagoljuk.

Jobban járunk, ha inkább a tényleges játékmenetre koncentrálunk, ami minden technikai hiányosságtól eltekintve valóban lehet szórakoztató. Abszolút jópofa a nagyobb játékteret kihasználó, szabadabb érzetű darálás és bizony jól tud esni, hogy nem kell töltényt számolni minden összecsapás előtt. Tud az ember jót derülni a mindenkibe belekötő és senkit nem tisztelő humoron, és el tud veszni úgy pár órára az egymást követő szörnyseregek folyama alatt, hogy észre sem veszi.

Ezen pedig hatalmasat dob a multi és az online/osztott képernyőn futó co-op opciók lehetősége, akár négyen is. Mint a cikk elején említettem, mi is a közös játék alkalmával élveztük a legjobban a csapatást és ez most sincs másként, az SS az egyik legjobb alapanyag a közös marhulásra, persze ha az összes pajti vevő a témára. Viszont mai srácoknak, akik semmiféle ismerettel nem rendelkeznek a témát illetően, nos, őket előreláthatóan hidegen fogja hagyni az egész.

Nagyjából ezekkel a gondolatokkal tudnám summázni a fentebb taglaltakat. Ha ismered, ráadásul szereted a sorozatot régebbi tagjait és szívesen újráznád, akkor ne is várj tovább, mert jelenleg – a 2. és 4.részt nem számítva – ennél teljesebb kiadást nem fogsz találni. Ha van egy- vagy több hasonló cimbora is a csapatban, akkor aztán hatványozódik a móka. Ellenben az újonnan érkezők számára nem tudnám teljes szívvel ajánlani Sam agymenését, főleg nem teljes áron.

Bárhogyan is nézem, Sam fölött eljárt az idő, minden, szinte minden amit élveztem a teszt során, azt a „régi szép idők” számlájára tudom csak írni. Ezen az állapoton pedig ez az összecsapott átirat csöppet sem segített.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

★★★
KÖZÉPSZERŰ
Kiadó: Devolver Digital
Fejlesztő: Croteam
Megjelenés: 2020. november 17.
Ár: 10590 Ft
Feltöltőkártya: PlatinumShop

4 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Tegnap megint játszottam vele, hát folyt a könnyem a pattogós szobában a röhögéstől.

  2. egyszerűen nem értem, hogy a második részt miért hagyták ki… az első kettőt szarrá játszottam, a másodikat csak egyszer, amiatt még bezsebeltem volna.
    ráadásul az nem is nézett ki szarul, nem nagy erőlködés kellett volna a felhúzásához… a harmadik meg felejtős…na mind1…

  3. Nekem nagyon bejön.

  4. Köszi a tesztet. A játék az tuti kimarad. 🙂