Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

RIDERS REPUBLIC (PS5, PS4)

Földön-hóban-levegőben.

(A teszt a PlayStation 5-ös verzió alapján készült.)

Erősen rájárt a rúd mostanában a Ubisoftra – noha talán nem annyira, mint a CD Project Redre vagy az játékipar démonjainak kikiáltott EA-re, illetve az Activision Blizzardra. Az egykoron tartalmas, minőségi produktumairól híres kiadó-fejlesztő az elmúlt években elég vegyes repertoárt produkált és futószalagon kiadott játékaik (általában folytatások) nem arattak éppen osztatlan sikert. A Splinter Cellt és a (szintén hullámvölgyben lévő) Assassin’s Creed sorozat prototípusául szolgáló Prince of Persiát már régen elkaszálták; a régóta várt Beyond Good and Evil 2-nek se híre, se hamva; a Rayman 2.5D-s reboot-epizódjaiból nem érkezett több; illetve a Tom Clancy nevével fémjelzett taktikai lövöldék sem váltották meg a világot. Persze a Just Dance és a hasonlóan jól bevált recepteken alapuló szériák azóta is dübörögnek (vagy legalább is köszönik, jól vannak), de a Ubisoft manapság legalább annyiszor lő mellé, mint ahányszor célba talál.

Éppen ezért egészen jól állt nekik, amikor idén októberben nem egyik pénzgyártó óriás IP-jükhöz nyúltak vissza, hanem kiadták a 2017 óta fejlesztés alatt álló Riders Republic-ot, amely bizonyos értelemben a szintén extrém sportokra összpontosító Steep szellemi örökségének tekinthető.

A játékba belépve szinte azonnal a címszereplő adrenalinfüggő fenegyerekekből álló klub, a Riders Republic zöldfülű tagjává válunk, és hamar megismerkedünk annak ‘ubisoftosan’ fura, elvont – néha kissé erőltetett – karaktereivel. Az hogy a kiadónak miért vált egyik védjegyévé, hogy – néha még a Rockstar Games-t is megszégyenítő módon – szinte minden karakterét valamilyen kis kattanással ruházza fel, jó kérdés – ám ez a Far Cry 3-nak (és talán a 4. résznek) még egészen jól állt.

Itt a menőnek és különcnek szánt párbeszédek néha kissé kínosan sülnek el, de szerencsére nem okoznak tartós halláskárosodást, nem úgy, mint a Need for Speed Payback hírhedt vagányai, akik egyenesen a 2000-es évek elejéről érkeztek, hogy megmutassák, hogy ki a faszagyerek.

Mindenesetre ezek a mindenre elszánt extrém sportolók vezetnek be bennünket a Riders Republic nyílt világába, amelyet az amerikai nemzeti parkokról mintáztak, és gyúrtak össze egyetlen eklektikus és egzotikus játszótérré, amelyen a multiplayer közösség kedvére versenghet egymással.

Míg a térképen a játék előrehaladtával egyre több verseny válik elérhetővé, a játékosok bárhol kedvükre lecövekelhetnek és próbára tehetik tehetségüket földön és levegőben egyaránt. Mindezt pedig meglepően sokféle extrém járművel és sportszerrel tehetik: lesznek itt biciklik, snowboardok, sílécek, hagyományos és sugárhajtású wingsuitok, illetve egy sebtiben összetákolt hajtóművekkel ellátott hószán is, csak hogy egy párat említsek. Ezek egy részének egyébként egyre pofásabb, hatékonyabb modelljeit oldhatjuk még ki. Külön kiemelném egyébként utolsó elhibázott futamunk visszatekerésének lehetőségét is, amellyel könnyedén csiszolhatunk egy-egy ugráson vagy kanyaron. Aktuális utazóalkalmatosságunkat egy gyorsmenü segítségével elrejthetjük vagy elővehetjük. Ugyanezzel a gyorsmenüvel az úgynevezett Zen Módban bármelyik járművet kipróbálhatjuk bárhol, bármikor.

A környezet, a karakterek és a különböző animációk illetve környezeti effektek kifejezetten pofásan néznek ki, az irányítás pedig viszonylag összetett, ám nincs túlbonyolítva, hiszen a készítők nem egy fájdalmasan életszerű szimulátor megalkotására törekedtek.

A zene és hanghatások pedig még inkább hozzátesznek az alkotás könnyed, kellemes de pörgős hangulatához.

Miután eltanultuk a játék alapfogásait, sporteszközeinkkel plusz pontokért különböző trükköket mutathatunk be. Ha pedig ’elfáradnánk’, bármikor visszatérhetünk a ’’Lovasok’’ főhadiszállására, amely a játék központi HUB-jaként szolgál.

Talán egyedül azt lehet felróni a Riders Republic-nak, hogy egyelőre nincs benne rengetegféle mód vagy tartalom, így az AAA-s játékokra jellemző ár merész kissé, ám tény, hogy számos helyszínen nem próbáltam még ki versenyeket. (A szoftver egyébként most akciós a Platinum-shopban!)

A Riders Republic egy nagyon kellemes csalódás a mostanában küszködő Ubisofttól, mely emlékeztet arra, hogy a stúdió elő tud még rukkolni szórakoztató, nem izzadságszagú játékokkal, amelyek akár hosszabb távon is leköthetik az embert.

(A játékot a Cenega biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható PS5-re és PS4-re támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban, vagy a linkekre kattintva meg is rendelhető.)

Pozitívum(ok)

  • Könnyen tanulható irányítás; vagány, lelazulós hangulat; pofás pályadizájn

Negatívum(ok)

  • Még több tartalomra van szükség
8/10
Látványosság:
Játszhatóság: Kiemelkedő
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat:

martin beleszól:

4 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Örülök, hogy neked ennyire bejött a cucc és azt mondod, hogy amúgy szórakoztató. Nekem a béta csak megerősitette, hogy nagyon nem az én világom ez a vonal. Túl eröltetett, túl “hangos”.

    • Szerintem az egész szcéna, akihez ez a játék szól, “túl hangos”, ez az egyik tipikus jellemzője.

      • Igen, szerintem aki ezért pénzt ad – csak úgy, mint a Need for Speed Payback rajongótábora – valószínűleg tudja, hogy mire vállalkozik 😀

    • Hát, azt erős túlzás lenne állítani, hogy a kedvenc kedvenc műfajom – alapból nem sok autós, gördeszkás vagy egyébb trendi ”sportjátékkal” van dolgom. Viszont – és talán ez a cikkből, így utólag visszaolvasva nem jött le – olyan alacsonyak voltak az elvárásaim, részben az Ubisoft ballépései, részben pont a zsáner miatt, hogy azt a lécet megugrotta, és a teszt idejére, megkockáztatom, hogy még el is szórakoztatott. Ez nem változtat azon, hogy ez az erőltetett ”fiatalos lazaság” elég kínos, és hogy ezért a AAA-s árfekvés rablás. Ellenben, ha valaki amúgy szereti ezt a műfajt és mondjuk 8-10 rugóért adnák, úgy szerintem teljesen rendben lenne a dolog.