Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

R-TYPE FINAL 2 (PS4, PSN)

Kycsymmel plasztikába’.

Valószínűleg nem a sors véletlen műve, hogy miután a Turrican Flashback Collection című játékot bemutató cikkemben megemlítettem minden idők egyik leghíresebb és legjobb, túlzás nélkül korszakalkotó űrhajós lövöldéjét, az R-Type-ot, nálam landolt tesztelésre a nemrégiben PlayStation 4-re is megjelent R-Type Final 2. Az sem véletlen, hogy a game pontozós értékelést kapott: egyfelől teljes értékű remake-ről van szó, másfelől (közel) teljes árú szoftverről, így a PlayStation.Community szabályrendszeréhez igazodva nem indie-csillagoztuk és nem is kedvcsinálóztuk.

Mivel egy eredetileg cirka 35 évvel ezelőtt debütált címről beszélünk, jöjjön egy kis felzárkóztató azoknak, akik bármilyen okból anno kimaradtak a jóból: az IREM 1987-ben dobta piacra a látványvilágát tekintve (akkor még) páratlan, biomechanikus stílusban fogant R-Type-ot, mely több szempontból is megreformálta a horizontális játéktermi shooterek zsánerét. A game legnagyobb dobása szakértői források szerint a “force pod” rendszer volt, mely lehetővé tette, hogy a player egy speciális “műhold” egység taktikus pozicionálásával küzdje le a Bydo Birodalom erőit, akik tudvalevőleg az R-Type univerzumban az emberiség ádáz ellenfelei. A force pod szisztémája a nyolcvanas évek végén korát messze meghaladó reformnak számított azzal, hogy a játékos az akkoriban már megszokottnak számító power upok (lövésfajták) mellett űrhajója elejére vagy hátuljára illeszthette, illetve előre vagy hátra küldhette ezt a bizonyos műholdat, védelmi és támadó feladatok céljából. Szintén kikerülhetetlen jellemzője az R-Type-nak a már emlegetett biomechanikus (“gigeres”) képi világ, melyből az első pálya főellensége (a narancssárga “alien”, név szerint Dobkeratops) az azóta eltelt évtizedek során igazi popkulturális matricává avanzsálódott. Érdekes egyébként az is, hogy az 1987 óta minden létező platformra (számítógépek, konzolok, mobileszközök) többször, több formában is megjelent R-Type univerzum későbbi kivetüléseinek egyik változata sem tudott olyan kultikus magasságba emelkedni, mint az eredeti (sőt…), ami szerintem kiválóan példázza azt, hogy tényleg léteznek olyan egyedi alkotások, melyekhez felesleges erőszakosan folytatásokat költeni, mert önmagukban tökéletesek és megismételhetetlenek.

Az R-Type Final 2 egy sikeres Kickstarter kampány után valósulhatott meg, azaz a lelkes rajongói közösség finanszírozta fejlesztését. Ennek megfelelően a game igen izmos fanservice szegmenssel rendelkezik, vagyis olyan szinten igyekszik kinyalni a rajongók popsiját, amennyire ez virtuálisan megoldható: egyfelől a készítők gyakorlatilag egy játékba próbálták belesűríteni a teljes R-Type szériát, másfelől minden részletet meg akartak mutatni, ami csak lehetséges.

Kezdjük rögtön a látványvilággal, ami valós remake lévén komplett ráncfelvarrást, vagyis inkább plasztikázást kapott. Bizonyos elemek kifejezetten üdítően festenek a modernizálásnak köszönhetően: ilyen például az űrhajópark és az ellenfelek repertoárja, melyről összességégben azt lehet konyhanyelven elmondani, hogy végre olyan részletek is tökéletesen látszódnak, melyek eddig maximum lelki szemeink előtt jelenhettek meg, ugyanis a bumfordi pixelek elrejtették őket. Folytatva a sort, a speciális effektek mellett a teljes háttérgrafikát is újrarajzolták, ami viszont szerény véleményem szerint nagyon nem tett jót a játéknak: a környezet zavaróan túlzsúfolt és az egyes egységek méretét-dimenzióját tekintve túltolt lett, minek hatására abszolút elveszett az a fantasztikusan kalibrált játszhatóság, ami az eredeti programot jellemezte. És itt mutatkozik meg az eredeti R-Type utánozhatatlan zsenialitása: hogy hol fértél el, hogy hová tudtál bebújni, hogy hol lehetett átslisszolni, hogy milyen széles a feléd irányuló energiasugár, hogy mikor lő az ellenfél és milyen sebességgel, hogy mikor nyílik ki a növény és hány lövedéket okád ki magából, és hogy mekkora az anyahajó, amit körbetáncolsz. Ez itt most mind-mind elveszett, átalakult, és egy kissé ügyetlen, elszámolt próbálkozások halmazának tűnő katyvasz lett belőle, ami ugyan másolja az eredeti műalkotást, de érdemben megidézni nem képes azt.

Igazán nem szeretnék kopott frázisokat pufogtatni, de a “kevesebb néha több” elv itt aztán teljes mértékben érvényesül: nem kellett volna a pályákat ennyire telepakolni és főleg nem kellett volna minden objektum méretét felfelé húzni csak azért, hogy a környezet látványosabb legyen. Ami szintén nem tetszett nekem, hogy a plasztikai sebész szikéje sok ikonikus objektumot – legyen az ellenfél vagy pályaelem – a felismerhetetlenségig átszabott, persze hátrányukra, így bizonyos alapdolgokra sajnos rá sem lehet ismerni. (Egyben innen üzenném a fejlesztőknek, hogy az eredeti fekete háttér nem véletlenül volt fekete ott, ahol, szóval tényleg felesleges minden mögé egy nyomorult wallpapert rakni csak azért, hogy kifolyjon szegény player szeme. Tök jól megcsináltátok az új effekteket, az bőven elég lett volna.)

A játékmechanikát szintén remake-elték. Ez leginkább az R-Type sorozat különféle űrhajóinak, műholdjainak és fegyverrendszereinek kötetlen kombinálásában mutatkozik meg, ami olyan szinten mindenképpen pozitívum, hogy jóval szabadabbá teszi a player lehetőségeit. Másfelől ugyanakkor a fenenagy’ szabadság teljes mértékben megöli azt az eredeti rendszert, mely során oda kellett figyelni arra, hogy mikor, melyik pályán, mely ponton melyik power up jelenik meg, és azt érdemes-e felvenni, vagy inkább el kell kerülni. A szabad felszerelésválasztás egyébként valamelyest könnyebbé teszi az egész játékot, ugyanakkor a korábban említett “túlpakolás” viszont nehezíti, szóval aki most kezd/kezdene el R-Type-ozni, az továbbra se számítson könnyed vasárnap délutáni kéjutazásra: az R-Type Final 2 kicseszettül nehéz game! Megjelent a mechanikában mindemellett a hajósebesség változtatásának opciója, ami nem rossz dolog, ha valaki oda tud figyelni rá, és némileg modernebb lett a gombkiosztás (vagyis a lövés megvalósítása), amit speciel’ üdítő színfoltként értékeltem. Az egyes lövés, a feltöltött lövés, a folyamatos tüzelés és a műhold vezérlése most annyira kézre áll, hogy ezt ennél kényelmesebben talán nem is lehetett volna megoldani.

A game összesen hét pályát vonultat fel, többféleképpen teljesíthető sorrenddel. Az újabb és újabb nekifutásokkal és erősebb pályavégi eredményekkel hatalmas adag fanservice elem nyitható meg, mely rajongók számára növelheti az újrajátszási faktort. Multiplayer opció a szoftverben nem kapott helyet.

Itt van tehát ez az R-Type Final 2, mely egyértelműen a rajongóknak készült. Én rajongó vagyok, de nem vagyok elájulva tőle. Tudjátok mi jut róla egyembe? Egy nő, aki bár gyönyörűnek született, de addig-addig plasztikáztatta magát, míg már csak nyomokban emlékeztet egykori önmagára. Tetovált lett a szemöldöke, feltöltötte a száját, megcsináltatta a mellét, műkörmöket, műszempillát és póthajat rakatott magára, és szeretkezés közben annyira pakolja magát, mintha egy pornófilmben szerepelne. Aláírom, egynek biztosan jó lehet egy mámoros éjszakán, de feleségnek tutira nem választanám. Viszont legalább van demója, ingyen kipróbálhatod, mielőtt esetleg komolyabban költenél rá.

(A játékot a kiadó biztosította. Köszönjük! Megvásárolható a PlayStation Store-ból, ára 13990 Ft, ha pedig előtte kipróbálnád, letölthetsz egy demót.)

Pozitívum(ok)

  • Remek gombkiosztás, király effektek, szabadon választható űrhajók és fegyverek

Negatívum(ok)

  • Túlgondolt grafika/környezet, zavaróan problémás mechanikai megoldások, túl drága
6/10
Látványosság: Átlagos
Játszhatóság: Átlagos
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat: Átlagos

martin beleszól:

1 hozzászólás

Hozzászólás

  1. DEMO-t próbáltam, bejön egynek, de tényleg bitang nehéz..