Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

PRINCE OF PERSIA: THE FORGOTTEN SANDS (PSP)

2010-ben a Prince of Persia franchise nem csak a Jake Gyllenhaal egész estés hasizmaival fémjelzett filmverzióval villant, hanem egy ismételt rebootot nyomva a szériára elkészült a [b]The Forgotten Sands[/b] játék is, melyben a két évvel ezelőtti kedvesen lepukkant „herceg” szerepét ismét az előző generációs trilógia minden eddiginél ellenszenvesebbre fazonírozott figurája vette át. A Ubisoft nem titkoltan a legnagyobb sikereket elérő Sands of Time korszak megidézésére tett kísérletet a HD verziókkal, de természetesen a kávédaráló kivételével az összes többi platform is megkapta a maga adagját az ugribugriból, köztük természetesen a PSP is.Azon megtépázott idegzetű géptulajdonosok, akik anno 5 percnél többet töltöttek a Revelations alcímű, már-már játszhatatlanul bugos epizód társaságában, most joggal érezhetik a késztetést arra, hogy a világtól (főként annak handheld szegmensétől) elvonulva, remeteként éljék le hátralévő életüket. Ezért is örvendetes, hogy Ubiék Québec-i csapata tehetséggel érzett rá arra, hogy a nagygépek látványának lebutítása nem feltétlenül az egyetlen járható út egy hordozható masinára való portolásnál, és kisebb meglepetést okozva a klasszikus részek stílusában készítette el a legújabb részt. Látszólag.A kétdés külső ugyan első pillantásra megtévesztő lehet, de a játékmechanika már a SoT-ban megismert elemekre épül (még szép, a mai generáció cirka fél perc alatt dobná félre egy olyan [i]elképesztődurvabrutál[/i] nehéz cuccot, mint amilyen az első PoP volt), a sűrű indákon mászkálás és a résekben való közlekedés pedig az immáron hivatalosan is mostohatestvéri státuszban leledző 2008-as epizódból került átvételre. Hogy a különböző hozzávalók ilyetén keverékéből frissítő koktél, avagy szimpla moslék alakul ki, csak az eredetinek éppen nem nevezhető (lásd még: sablonfos) és teljességgel elnyomhatatlan történet kibontakozása után derül ki.Van egy g***szemét kreatúra, akinek megjövendölik, hogy királyi, szultáni vagy esetleg hercegi vér fogja kioltani az életét, ezért elkezdi módszeresen leöldösni a keze ügyébe kerülő kékvérűeket. Ezt látva főszereplő szülei úgy döntenek, szobafogságra ítélik a herceget: állandó őrséget pakolnak a szoba elé és éppen csak nem falazzák a bejárati ajtót. A srác persze nem a belátás, illetve intelligencia mintaképe, valamint az élettapasztalata valószínűsíthetőleg kimerül a való életben kevésbé fontos teendők (zabálás / szex / nagyipari unatkozás) gyakorlásában, így amikor leszólítja egy levegőben lebegő fénycsóva, hogy üldögélés helyett vegye a saját kezébe sorsának alakítását, eszébe se jut, hogy ez esetleg a démon egyik csatlósának trükkje. Az ismeretlen lény kábé 5 mp alatt teljesen meg is győzi „naiv vagyok, rúgj belém” feliratú pólót viselő hősünket, aki a bambán néző őrök szeme láttára kiveti magát az ablakon, bele egyenesen a kalandok kellős közepébe.Hamarosan kiderül, hogy a (mily meglepő!) női perszónával felruházott szellem nem teljesen önös érdekek nélkül rángatott bele minket az események kellős közepébe, hiszen nővéreit is pont ugyanaz a főboss tartja fogva, aki nem mellesleg az életünkre tör. Jó tett helyébe jót várj, a csajok kiszabadítását követően nyelves csókok helyett rendre aktiválódik egy új időmanipulációs lehetőség, így a szinte rögtön bedobott lassítás mellett akár fel is gyorsíthatjuk az események folyását, ha éppen úri kedvünk úgy tartja. Ezt kihasználva többek között aktívan beleszólhatunk a tereptárgyak működésének ritmusába – és bele is kell majd szólnunk, hiszen sok feladat csak eképpen oldható meg. Van, hogy a felgyorsított homok segítségével elérhetetlen magasságokban lévő kőtömböket kell tologatni, mozgó platformokat szinkronba hozni esetleg kis forgószélből elrugaszkodási lehetőséget biztosító izé… nagy forgószelet csinálni, sőt még az ellenfelek támadásainak sebességén is lehet módosítani. Úgy általánosságban egész ügyesen sikerült kiaknázni az oda-vissza tekercselésben rejlő lehetőségeket, így a vertikális és horizontális szakaszokon felváltva zajló ugrabugra sohasem laposodik el, igaz a tempó meglehetősen öreguras bármelyik korábbi (10 éven belül kiadott) részhez képest.[22553]Mivel a tizenéves, nemiséget éppen csak felfedező korosztály vérnősző tagjai valószínűleg undorral löknék félre cikkünk alanyát, ha nem került volna bele némi harcoskodás, így szintenként 2-3 alkalommal muszáj felvenni a különféle lények által odadobott kesztyűt. A falakkal lezárt pályarészeken zajló küzdelmek bár nem zavarnak sok vizet, megtörik a felfedezős részek dinamikáját, ráadásul a sorozat tagjaira jellemző intuitív harcrendszert egy irritálóan lassú és monoton, folyamatos védekezésre kényszerítő valamivel sikerült lecserélni, amit egyedül a bossharcok ötletessége képes némileg feledtetni, csakhogy ezekre a szimpla csetepatékkal ellentétben igen ritkán kerül csak sor.A pályák teljesítése után részletes értékelést kapunk teljesítményünkről az idő, begyűjtött bigyók, illetve elhasznált recallok függvényében. Ez utóbbi akkor hasznos, ha egy ugrást félrenézve a nagy büdös semmi kellős közepén landolnánk, ilyenkor a program egy „visszahívás” fejében a legutóbb érintett vízszintes talajra pakol vissza. Ezt alapból háromszor lehet eljátszani, ha pedig kifutnánk keretből szimpatikus módon az instant bekövetkező gémóver helyett a legutóbbi energia / recall visszatöltő ivókútnál reinkarnálódunk újra mindenből maxra töltve.Így sem lesz azonban sétagalopp az utazás, hiszen az első nagyobb szakasz után olyan durván bekeményít a cucc, hogy alig győztem az egymás után dobált gyilkos csapdák rengetegén átverekedni magam. Oké, persze azért nem kell egy Prinny kegyetlenségű dologra gondolni, de az egyre nagyobb odafigyelést igénylő ugrálós részek kombinációja a szemét ellenfelek garmadáját magába tömörítő küzdelmekkel, garantálja a mostani címekből szinte teljes egészében hiányzó igazi kihívást.Nagy kár, hogy mentésre csak két pálya között van lehetőség, ám sokszor a nehezebb részek miatt akár 50-60 percig is elhúzódhat egy-egy helyszín teljes felfedezése, ami a célplatformot tekintve nem tartozik a legfényesebb megoldások közé. Némileg tompítja az eset ormótlanságát, hogy az elszórt fehér gömbök gyűjtögetésével lehetőség adódik a herceg képességeinek fejlesztésére, így mondjuk egy többszörösen megnövelt energiacsíkkal már nagyobb eséllyel lehet újra nekifutni a nehezebb helyszíneknek. A zenei szekció a környezethez remekül illő, ám zömében jellegtelen, ezerszer hallott dallamokkal próbál elvarázsolni, grafikailag ellenben egészen érdekes módon ocsmánytól (első percek) az impresszívig (alternatív dimenzió) terjed a skála, bár az átlagot tekintve inkább az utóbbi felé húz a mérleg nyelve.A részletekre való kicsit több odafigyeléssel illetve a nehézség pontosabb belövésével a Prince of Persia: The Forgotten Sands akár a PSP-s platformerek élbolyában is kiköthetett volna, így azonban nem több egy olyan besztof válogatásnál, ami bár alapvetően jól van összeválogatva, mégis valahogy pont a legjobb dalok nem kerültek rá fel. Egy nyugis vízparti nyaraláshoz mondjuk ideális választás lehet, csak azt nem fér egyszerűen a fejembe, hogy miért csak a Wii kiadáshoz jár a legelső PoP rész ajándékba. Valaki rohadt jól feküdhet a Nintendónál…(A The Forgotten Sands PlayStation Portable verziója megvásárolható kiemelt támogatónk, a [URL]http://www.platinumshop.hu]Platinum Shop[/A] üzleteiben. Kérjük segítsd a PSC-t azzal, hogy náluk költöd a pénzed… például erre a játékra. Köszönjük.)

7/10
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat:

16 hozzászólás

Hozzászólás

  1. “El lehet vele szórakozni elég rendesen, főleg suliban, amikor semmi teendőd a nagyszünetekben, vagy éppenséggel a buszon, amikor utazol. 🙂 Két analógot nem igényel, a nehézség igen csak ingadozik és csaták berongálják az egész “”gyors”” menetet, tehát tényleg hiteles a cikk! :)”

  2. Részemről kihagyhatatlan!

  3. én még nem próbáltam, ezért kérdezném, hogy a psp-s verzió visszaadja a prince of persi-ák játékélményét? mert tapasztalataim szerint a hasonló lényegű (ügyességi-gyilkolászós) játékoknál nagyon hiányzott a psp-ről a 2. analóg gomb

  4. “””Azon megtépázott idegzetű géptulajdonosok, akik anno 5 percnél többet töltöttek a Revelations alcímű, már-már játszhatatlanul bugos epizód társaságában most joggal érezhetik a késztetést arra, hogy a világtól (főként annak handheld szegmensétől) elvonulva, remeteként éljék le hátralévő életüket””Lol. Mintha magamat olvasnám. Ugyanez volt velem meg a Revelations-el. :DD”

  5. Kipróbáltam, nekem bejön. Olyannyira hogy lassan több időt töltök vele, mint a Peace Walkerrel.

  6. Mindenképpen rajta vok a stuffon ki kell h próbáljam…

  7. Jó kis teszt,köszi!

  8. Nekem ebben a jatekban valahogy semmi sem koser. 🙁 Prince is milyen szerencsetlenul nez mar ki az atvezetokben! :O

  9. nekem a PoP:WW a kedvencem és ez nem köt le annyira

  10. Nem tomm….

  11. sztem nem ojan jó :Dxd

  12. Nekem nem tetszett a cikk. Bocs.

  13. Ez valami flash game?

  14. Uborkaszezonban nagyon frankó kis cím lehet ez PSP-n, legalábbis a teszt alapján erre következtetek.Egyébként több résznél is felröhögtem az olvasás közben, szóval köszi eszgé 🙂