Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

PlayStation.Community – Japán csodái #2

Akik végigjátszottak már egy pár japán játékot gamer pályafutásuk során, azoknak bizonyára feltűnt, hogy vannak olyan elemek, amik sok kintről származó játékban ismétlődnek. Lények, jelképek, öltözékek, amikről éreztük, hogy valamilyen módon kapcsolódnak a kinti kultúrához, de mégsem tudhattuk mik azok, a japán kultúra szélesebb körű ismeretének a hiányában nem érthettük meg a jelentésüket. Az olyan echte japán témájú játékoknál, mint pld. a Tenchu, az Okami, vagy az Onimusha (csak hogy pár populárisabb nevet említsek), hatványozottan fordulnak elő ilyen jellegzetességek, de az igazság az, hogy a japánok előszeretettel helyeznek el bármilyen stílusú játékaikban a kultúrájuk jellegzetes elemeit. Ezek lehetnek akár részei a környezetnek, amiben a játék játszódik, easter eggek, vagy akár a történet vagy a játékmenet szerves részei. Sajnos a legtöbbször a nyugati játékos nem tud ezekkel a dolgokkal mit kezdeni, hiszen ami egyértelmű a kinti játékosoknak, az korántsem annyira az a nyugati társaiknak. Ami pedig nagy kár, mert sokszor ezek a fölöslegesnek tűnő részletek rengeteget képesek pluszban elárulni az adott játék történetéről vagy szereplőiről. Hiánypótló megoldásként következzék most tehát egy kisebb összeállítás ezekből a kinti érdekességekből, azaz…[B]Legendák poligonköntösben – a japán kultúra leggyakoribb cameoi a játékokban[/B]Jelszó: ne csak játsszunk a japán játékokkal – értsük is meg azokat! [B]Maneki neko[/B][55599]…avagy az integető macska, egy általában kerámiából készült figura, ami szerencsét hoz a tulajdonosának. Leggyakrabban üzletekben, éttermekben, pachinko szalonokban, és ehhez hasonló helyeken találkozhatunk vele. Függően attól,hogy melyik kezét emeli fel, más-más fajta szerencsét hoz: ha a jobb mancsát emeli fel, akkor pénzt, szerencsét, egészséget hoz, ha a balt, akkor a vendégeket vonzza be egy adott vendéglátóegységbe vagy boltba. Ha mindkét mancsát megemeli, akkor az otthont védelmezi. Úgy tartják, minél magasabbra emeli a mancsát, annál nagyobb lesz a szerencse. Emellett még maga a macska színe is befolyásoló tényező, az alap fehéren kívül létezik például fekete, arany, rózsaszín vagy éppen zöld variációban is, mind másfajta szerencsét vagy védelmet nyújtva. [i]Maneki neko a játékokban[/i]: talán nem túl meglepő, de jellegéből kifolyólag a cica általában valamilyen szerencsehozó szerepben tűnik fel. Sokszor tűnik föl olyan karakterek közelében, akik valamilyen anyagi nehézséggel küzdenek, mint például az elszegényedett Van szobájában a Chrono Crossban (PS1) vagy a 6-os szektor nyomornegyedében a Final Fantasy VII-ben (PS1). Valamikor maga a játékos is alkalmazhatja szerencsehozó itemként, az Animal Crossingban (GameCube, és más Nintendo gépek) például a szobában elhelyezve több szerencséje lesz a játékosnak, míg a Persona 4-ben (PS2) kulcstartóként felszerelve több pénzhez juthatunk a harcok után.[55598][i]A maneki neko a játékos szobájának hasznos eleme az Animal Crossingban[/i][B]Daruma baba[/B][55597]Szintén szerencsehozó figura/ajándéktárgy, azzal a különbséggel, hogy itt mi magunk választhatjuk ki milyen szerencsében kívánunk részesülni, értsd: kívánhatunk egyet tőle. Alapját a zen buddhizmus alapítója, bizonyos Bódhidarma szolgálta (japán nevén Bodai Daruma – innen a név), aki a legenda szerint 9 évig meditált egy barlangban, ami tevékenység közben a végtagjai egyszerűen elsorvadtak, majd le is pottyantak róla. Egy másik verzió szerint banditák rontottak be hozzá, és ők szabadították meg a végtagjaitól (ami fura mód végül hozzásegítette az áhított megvilágosodáshoz, még udvariasan meg is köszönte az útonállóknak ezt a nemes gesztust). Akárhogy is történt, a daruma babának ennek köszönhetően a névadójához hasonlóan nincsen se keze, se lába. Sőt, alapállapotban még pupillája sincs, a mi dolgunk lesz az, hogy eme hiányosságát pótoljuk. A darumával ugyanis egyfajta „üzletet” kötünk: első lépésként befestjük az egyik szemét (megelőlegezzük neki, hogy hozzásegítjük a megvilágosodáshoz), ekkor kell kívánni tőle valamit, aztán ha az beteljesült, akkor jöhet a másik szeme is. Méretük változó, az alig tenyérnyi nagyságútól kezdve egészen akár a fél méteresig is terjedhet, de párszor lehet látni ember nagyságút is valamilyen étterem vagy üzlet dekorációjaként. [i]Daruma baba a játékokban[/i]: a legtöbbször csupán környezeti elemként tűnik fel, mint például a Yakuza sorozat egyes részeiben (PS2 , PS3), de néha „rendeltetésszerűen” is használhatjuk őket. Az Okamiban (PS2, Wii, PS3) plusz extra pénzhez és tárgyakhoz juthatunk, ha a mágikus ecsettel befestjük a szemüket. Szélsőséges esetekben élő, beszélő figuraként is fel szokott bukkanni, mint például teszi azt az Onigiri nevezetű PC-s MMORPG-ben.[55596][i]Daruma, mint fontos NPC az Onigiriben[/i][B]Tanuki[/B][55595]A tanuki egy Kelet-Ázsiában őshonos emlősállat, amit leggyakrabban japán borznak vagy nyestnek, esetleg nyestkutyának szoktak magyarra fordítani, de olvastam már oposszumot is valahol (az igazság valahol ezek között lehet, én mondjuk legelőször simán mosómedvének néztem). Ez a kedves kis állat az évszázadok során sokszor megihlette a japán embereket, rengeteg mese és monda szól róluk, de az átlagember legtöbbször valamilyen szobor formájában találkozhat velük. [55594]Akárcsak az integető cica vagy a lábatlankodó szerzetes, ő is szerencsehozó szimbólum, gyakran látni szobraikat Japánban éttermek, üzletek előtt, vagy éppen kerti törpe szerepben. Általában egy séma szerint szokták ábrázolni, ahol szinte minden „tartozéka” valamilyen szerencsehozó jelentéssel bír. A széles, kerek bambuszkalap a balszerencse és a betegségek elkerülésében segít. A nagy szemük a jó döntések meghozásában segédkezik. A mosolya vidámságot hoz. Egyik kezében szakés kannát hord, amire általában egy nyolcas van írva japánul, ez a helyi kultúrában egy szerencsés szám. Maga a szakés kanna az erényt jelképezi. A másik kezében egy üres pénztárcát (esetleg kötelezvényt) tart, ez a bizalom jele (meg annak, hogy soha nem fizet). A nagy bozontos farok a sikerek elérésében segédkezik, a kerek hasa pedig határozottságot, és nyugodt döntéshozó képességet sugall. A –szerintem- legszembetűnőbb tulajdonsága azonban valami olyasmi testi adottság, amivel a valódi tanuki is büszkélkedhet. Játsszunk most egyet: vajon a fenti kép alapján rájössz-e arra mi lehet az? Ha nem megy, a következő bekezdésben ott a megoldás, de ne rontsd el a játékot, próbáld meg először magad megtalálni!Megvan? Ha a hasa alatt az a két nagy kerek valami tűnt fel, akkor jó nyomon jársz, bár ha azt a lábainak vélted, akkor ki kell, hogy javítsalak: azok bizony a heréi, merthogy a tanuki igazán méretes darabokkal rendelkezik. Amilyen mókás kis teremtények, ezeket néha még tarisznyaként vagy dobolásra is használják. Japánban egyébként még egy gyerekmondóka is létezik ezekről a legendásan hatalmas herékről, ami valahogy így szól:[i]”Tan Tan Tanuki no kintama wa,Kaze mo nai no ni,Bura bura”[/i]azaz:[i]”Tan-Tan-Tanuki heréi,Ha a szél nem is fúj,Lengenek, lengenek”[/i]És ahogy látható, még a kinti reklámokat is megihlette:
[YOUTUBE]y_E0NNPCMIE[/YOUTUBE][i]Tanuki a játékokban[/i]: szintén, mint grafikai elem szokott feltűnni, a Way of the Samurai (PS2, PSP, PS3) minden részében ott látható az éttermek előtt, de van, hogy szétverhető elem, lásd Killer is Dead (PS3). A legismertebb vendégszereplése azonban kétségkívül Super Marióhoz köthető (Nintendo összes), aki már nem egy alkalommal húzott magára tanukis gúnyát. (ez úton is elnézést mindenkitől, akiben most egy világ tört össze, hogy eddigi ismereteivel ellentétben mégsem mosómedvés jelmezt hordott).[55593][i]Megtudhatjuk mit rejt a tanuki, ha szétverjük a Killer is Deadben[/i][55592][i]Super Mario tanukiszerepben[/i][B]Tengu[/B]A japán folklór rengeteg különös teremtényt termelt már ki magából, a vízben élő kappáktól kezdve az ördögi onikon át a mindenféle fajtájú szellemekig, de talán egyik sem örvend olyan nagy népszerűségnek, mint a tenguk. A tengu egy természetfeletti lény, akit általában koboldként, istenként, vagy valami más, szellemszerű lényként szoktak aposztrofálni. Bár maga a név „mennyei kutyát” jelent szó szerint, semmi kutyaszerű nincs bennük, inkább amolyan madár-ember keverékek, emberszerű testtel, és nagy szárnyakkal a hátukon. [55591]A két leggyakoribb formájuk a varjú tengu (az elnevezéshez illő fejszerkezettel), de annál is többször látható az ún. Yamabushi („hegyi harcos”) típus, aminek vörös arca és nagy, hosszú orra van. Leginkább hegyekben és sűrű erdőkben laknak, hosszú (több ezer éves) életet élnek, remek kardforgatók (sok legenda szól arról, hogy Japán több nagy történelmi személyiségét és harcosát is ők oktatták), és szeretik az egyszerű közembereket bosszantani és megtréfálni. Tengu szobrokkal vagy rájuk utaló érdekességekkel gyakorta találkozni itt-ott Japánban, de az őket formázó maszk is sokszor felbukkan matsurikon (helyi ünnepségeken és fesztiválokon), vagy különböző templomokban és szentélyekben, mint dekoráció. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a régi időkben volt egy pajzán, szatírszerű oldala is, a személye a termékenységgel és a nemzőképességgel állt szoros összefüggésben. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy rájöjjünk, eredetileg mit is formázott a lentebb látható hatalmas tengu fej orra… [55590][i]Tengu a játékokban[/i]: tenguk nagyon gyakran fordulnak elő a különböző japán stuffokban, a legtöbbször általában valamilyen ellenségként, mint teszik azt például a Ninja Gaiden részekben (PS3), vagy a Dead Or Alive sorozatban (PS2, PS3) ahol a kettes sorszámú epizód főellensége. Van úgy, hogy csak a maszkja tűnik fel, a King of Fighters XIII-ban (PS3) például egy hatalmas tengu maszk szinte betölti az egész hátteret az egyik pályán, nem is szólva a Mr. Karate nevezetű karakterről, aki egy tengu maszkot visel.[55589][i]Tengu, mint irányítható karakter a Dead or Alive-ban[/i][B]Tokugawa címer[/B][55588]A régi időkben minden jelentősebb szamurájklánnak volt egy címere/jelképe, a Tokugawáké az egy körben elhelyezett egymás felé hajló 3 mályvarózsalevél volt. A Tokugawákról annyit illik tudni, hogy ők Japán egyhuzamban leghosszabb ideig uralkodó dinasztiája, 300 éven keresztül az ő köreikből kerültek ki a teljhatalmat birtokló sógunok. Tokugawa Ieyasu, miután egy hosszú és megosztó polgárháborús időszak után 1600-ban a szekigaharai csatában leszámolt a fő riválisaival, ő és leszármazottai egészen 1868-ig, a Meiji-restaurációig uralták az országot (ami mondjuk valójában csak 268 évnek felel meg, de maguk a japánok is felfelé kerekítenek). 300 év pedig sok idő, éppen elég ahhoz, hogy az egész országot elárasszák ezekkel a fennhatóságukat kifejező felségjegyekkel. Vannak olyan városok Japánban, mint például Tokió vagy Nikkó, amik különböző okokból kifolyólag különösen kötődnek a Tokugawákhoz, ezért még a szokásosnál is többet látni ezeken a helyeken a jelképüket. Nikkóban olyan méreteket öltött ez a dolog, hogy a helyi szuvenír boltokban óriási halomban állnak a Tokugawa címerrel ellátott pólók, bögrék és egyéb ajándéktárgyak.[i]Tokugawa címer a játékokban[/i]: minden olyan japán történelmi témájú játék, aminek a cselekménye az Edo korszakban van elhelyezve, abban szinte biztos, hogy látni fogunk egy-két ilyen címert. Egyes esetekben magát Tokugawa Ieyasut is irányításunk alá vonhatjuk. A Sengoku Basara: Samurai Heroes-ban (PS3) például ő a főszereplő, egy fiatal, vékony, jóképű, mosolygós és könnyen barátkozó karakter képében – ami mondjuk totál ellentéte annak, amilyen valójában volt. Ennél realisztikusabb képet kaphatunk róla a Samurai Warriors szériában (PS2, PS3), ami már kicsit valósabb módon közelíti meg a történelmet. A Tokugawa dinasztia egy másik híres tagja, Tokugawa Yoshitora is felbukkan a Samurai Shodown szériában (SNES, és sok minden más), speciális támadásainál gyakran felvillan a háttérben az említett jelkép. Kis érdekesség: Yoshitora az életben nagy kan volt, több száz szeretővel és ágyassal a háta mögött. Ez a „jellegzetessége” a játékokban is visszaköszön, meccsek előtt és után állandóan lerohanják a csajok.[55587][i]Tokugwa Ieyasu a Samurai Warriors szériában. Páncélján, fegyverén és sisakján jól látszanak a Tokugawa címerek[/i][B]Torii és Shimenawa[/B][55586]A torii-k a shinto szentélyek bejáratát jelző kapuk. (A shinto Japán két nagy fő vallása közül az egyik.) Számuk, színűk, méretük, anyaguk sokféle lehet, a legtöbbjük azonban fából készül és vörös vagy narancs színben pompázik. A shimenawák shintoista szalmafonatú kötelek cikcakkos papírdarabokkal, amik valami szent dolog jelenlétére utalnak, vagy ölelik körbe, esetleg határolják azt. Előfordulnak torii kapukon, szent fákon, sziklákon, de akár még kardkészítő kovácsműhelyekben is találkozhatunk velük.[55585][i]Torii és shimenawa a játékokban[/i]: talán a leggyakrabban látható elemek a japán game-ekben, példát szerintem nem is kell, hogy írjak, biztos mindenki találkozott már ezekkel valamelyik JRPG-ben, vagy akció/kaland játékban. Legközelebb, ha egy játékban találkozunk velük, figyeljük meg, milyen szent hely közelében bukkannak fel![55584][i]Egy áldozati ceremóniára készülő ikerpár shimenawa kötéllel összekötve a Fatal Frame 2-ben, háttérben a pokol bejáratához vezető torii kapukkal[/i][B]Miko[/B][55583]Avagy papnő (vagy papnőtanonc, esetleg segédként lehetne még értelmezni) a shinto hitvilágban, sőt, egy időben még sámánként is tekintettek rájuk. Általában mindig valami szentély közelében találhatóak meg, ahol különböző szolgálatokat tesznek, mint például tisztítószertartást hajtanak végre, szuveníreket árulnak, vagy éppen kagurát, szent táncot adnak elő. Ők a tisztaság megtestesülései, általában véve mind gyönyörűek, és -hogy valami sokak számára érdekesebb dologgal szolgáljak- régen elvárás volt az is hogy szüzek legyenek, de ma már csak annyi a kitétel, hogy ne legyenek megházasodva. Modern times, huh…?[i]Mikok a játékokban[/i]: általában a játékos segítőjeként szoktak feltűnni, mint például a Ninja Gaidenben vagy az Okamiban. Néha maguk is irányítható szereplők, ilyen karakter például Okuni a Samurai Warriorsból, vagy Maori az Arcana Heart-ban (PS2, PS3).[55582][i]Maori és mikotársai az Arcana Heartban[/i][B]Ksithigarbha[/B][55581]Ha az ember harmadszorra próbálja, akár már ki is tudja hangosan mondani a nevüket ezeknek a bódhiszattva szobroknak. Mi maradjunk inkább a másik elnevezésüknél, a jizónál, ahogy inkább ismerik őket Japánban. Ezek a szobrok nyújtanak védelmet évszázadok óta az utazóknak, nőknek és gyermekeknek, bár a jelentésük és szerepük messze túlmutat ezen. Az egyik leggyakrabban látható japán jellegzetesség, és mégis, a külföldiek közül csak nagyon kevesen vannak tisztában a jelentésükkel.”Ji” azt jelenti anyaföld, “zó” pedig a női méhet jelenti, amiben az élet kialakul és kifejlődik. Előbbi a szívósságukra utal, hogy akár csak a föld, amin állunk, bármit képesek elviselni, utóbbi pedig anyaszerű gondoskodásukat és együttérző szeretetüket fejezi ki. Ők a végtelen kegyelmesség megtestesülései, akik inkább magukra vállalják mások szenvedéseit, csak hogy enyhítsenek azok kínjain. További céljuk, hogy felnyissák az emberek szemét az élet és halál hamis illúziójára ebben a világban, és hogy mindenkit továbbvezessenek egy magasabb szellemi szintre.Japánban az a szokás, hogy ha a szülők elvesztik egy gyermeküket (esetleg már eleve halva születtek, vagy abortuszra került sor), akkor azok úgymond örökbe fogadnak egy ilyen szobrot: kis ruhácskákat, partedliket adnak rájuk, ételt és játékokat (jellemző pld. a fenti képen is látható szélforgó) helyeznek el eléjük az elhunyt gyermekük emlékére, így gondoskodva róluk még a túlvilágon is. Japánban minden egyes jizó szobor egy-egy fiatalon eltávozott lélek szomorú mementója.[i]Jizók a játékokban[/i]: a gyakorta megjelenő grafikai elem szerepén túl néha fontosabb státuszt is betöltenek. A Ryu ga Gotoku Ishin-ben (a nálunk gyászos módon megszűnt Yakuza sorozat legutóbbi részében, PS3) az ő szobraik előtt imádkozva lehetett menteni, a Fatal Frame 2-ben (PS2) pedig a történetben töltöttek be igen fontos szerepet. A Mini Ninjas-ban (PS3) és a Ninja Gaiden-ben (PS3) gyűjthető tárgyak extra bónuszokért.[55580][i]Jizo kosztüm a Puppeteerben (PS3)[/i]Ennyi fért hát bele a játékokban fellelhető leggyakoribb japán érdekességekről szóló kis összeállításunkba. Azt talán mondanom sem kell, hogy most csak a felszínt kapargattuk meg, hiszen a japán kultúra olyan gazdag és mély, mint az óceán, amiből az ország szigetei kiemelkedtek. A fenti csokor mindössze egy rövid kis gyűjteménye azoknak a dolgoknak, amik játékokban felbukkanhatnak, de közel sem teljes, így ha valakinek még eszébe jut valami, és kíváncsi a jelentésére, az nyugodtan kérdezzen rá a komment szekcióban. Legközelebb pedig a japán otthonokba és a japánok hétköznapjaiba teszünk majd egy alaposabb bepillantást. Addig is: mata ne!

48 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Nagyon szép és érdekes, remélem egyszer mélyebben érinted a hentai témakört, előre is köszi! 🙂

  2. ….. sokat tanultam a cikkedből amit nagyon szépen köszönök, egy élmény volt olvasni, csak mire bele lendültem, elfogytak a betűk várom a folytatást szeretettel 🙂

  3. De remek írás ez már megint! Nagyon kedvelem amikor játékokban fellelhető figurákon keresztül írsz a japán kultúra érdekességeiről.Annak idején amikor a Chrono Cross volt az első RPG-m bizony fel se tűnt nekem, hogy szerepel benne a Maneki Neko… Most már persze más lenne a helyzet.Tanukival kapcsolatban meg nem játékos élményem van hanem animés. A Ghibli-stúdió Pom Poko-ja. Amikor olvastam, hogy a hasa került szóba azt hittem az a bizonyos hangutánzó szóra fogsz utalni amikor a tanuki a hasán dobol (pom poko pom). Erre a herés poénra nem is mertem volna gondolni… :)A Killer is Dead meg sajnos még a polcomon figyel, így majd lesz mire figyelni ha majd sorra kerül.Tokugawa címernél meg annyira reméltem, hogy megemlíted a Sengoku Basarát, nem is csalódtam. :)Shimenawa szalmafonatú köteleknél és a Mikónál meg persze az Inuyasha adta magát.Várom a következő ismertetőt! 🙂

  4. Tanukikról jut eszembe, ez még benne lehetett volna a cikkben: napjaink legnépszerűbb verekedős játékának, a Street Fighter IV-nek az Ibuki nevezetű karaktere tart egy gyakorta felbukkanó háziállatot, ami a közhiedelemmel ellentétben nem mosómedve, hanem szintén tanuki:http://img1.wikia.nocookie.net/__cb20120109144356/marvelvscapcom/images/f/f7/IbukiSSF4.jpg

  5. A szokásos magas nívójú cikket kaptuk ismét tőled!Nagyon szépen köszönjük és már most nagyon várom az új ismertetődet!!!Eszembe jutott hogy anno a Shadow Hearts:Covenant-ben is volt egy ilyen tanuki kosztüm,persze én is mosómedvének gondoltam…:)

  6. Ez a kis szőrállat nagyon cukor.

  7. Egy újabb remek cikk Japán érdekességeiről. A Tengukról már valamennyit tudtam, de a többi teljesen új volt számomra. Kíváncsian várom a folytatást és csak így tovább!

  8. Tanuki <3 köszi az írást.

  9. Remek téma volt, várom a folytatást.

  10. Nagyon jo iras, mar varom a kovetkezot!Mindig is tudtam, hogy nagyon jo hely ez a japan ^^

  11. Nagyon jó volt olvasni ismét, csak így tovább. :]

  12. zseniális. :)az integető cica nagyon aranyos! nekem is van radírból. egy csokis nasihoz adták. piros, sárga masnival a nyakán. és a jobb mancsa van fent. bár a két füle letört de legalább akkor most kiderült, hogy szerencsét hoz. :)a yakuzában tele volt ilyen cicával a piac. :)oh és a két maci de édes! hát nagyon cukker. rögtön a vöröspanda jutott eszembe. a bódhiszattvát pedig egy jógás könyvemben olvastam még anno. úgy tudtam megvilágosodott személyt jelent. ilyen volt például Buddha. de akkor a védelmezőkre is mondják, mint ez a nők + gyermekek védelmezője?jó cikk volt. 🙂

    • “Nem tudom a maneki neko radír minősítésben működik-e, de kívánom hozzon sok szerencsét :)A bódhiszatva kifejezést kétfajta személyre használhatjuk: az egyik, akik már közel állnak a megvilágosodáshoz, a jó úton jártak, de még nem érték azt el. (Buddha is “”csak”” bódhiszattva volt, mielőtt megvilágosodott volna). A másik csoportba azok tartoznak, akik ugyan már elérték a megvilágosodást, de még nem léptek át a Nirvánába, a buddhista mennyországba, hanem itt maradtak a földön, hogy segítsenek minden élőlénynek elérni azt, amit ők már véghezvittek. A munkájuk addig nem ér véget, amíg az utolsó lényt ki nem segítették a létkerékből, legalábbis a buddhista hit szerint. Ők a buddhizmus amolyan védőszentjei, akikről a szobrok többségét mintázzák Buddhán kívül, ilyen például a jizó is.”

      • oh nagyon köszönöm a választ. :)és a videót is!először arra gondoltam, hogy nem tudnék dönteni a vöröspanda meg a macifejű között, de aztán rájöttem, hogy a vöröspanda kell! :Dhttp://www.youtube.com/watch?v=VoafHA6v35Ade ez a macikutya is nagyon cuki. meggörgetném, simizném. 🙂

        • “Szívesen! :)Férfiasan bevallom, mikor először írtad ezeket a vöröspandákat (korábbról nem igazán ismertem őket, max. láthattam párszor), balga módon először a “”rendes””, fekete-fehér pandákra asszociáltam a név után, de azokból ugye meg legjobb tudomásom szerint nincs vörös színű, úgyhogy nem igazán tudtam hova tenni őket. De így már minden a helyén van 😀 Nagyon aranyosak! :)”

  13. Nagyon jók ezek a japánnal foglalkozó post-ok. Még több ilyen jöhet, köszi!UI: tényleg nem kötözködésből, de a sógunoknak teljes, mindenre kiterjedő, azaz teljhatalma volt (tehát nem tejhatalom 🙂

  14. OMG!!!

  15. Torii és Shimenawa az Okami-ban is sokat láthatóak! 🙂

  16. “Mikor beléptem az oldalra és megláttam hogy van új japános cikk, egyből rákattintottam és csak úgy száguldottam az olvasással. :)Köszönjük szépen, a téma is kifejezetten érdekes volt, bár nehéz unalmas dolgokról írni ha Japánról van szó. A tenguról hirtelen beugrott hogy már hallottam valahol, aztán az is kiderült, hogy hol. A Scott Pilgrim vs the world játékban van egy “”Frying Tengu”” bolt. :)”

    • Az meg tényleg meglepő hogy Super Mario igazából tanukinak öltözik és nem mosómedvének…

      • Csak a japán használati útmutatóban szerepel tanukiként, minden más nyelven mosómedve van a kis füzetben: Waschbär Kostüm, Raccoon Costume.

    • Ezt a Scott Pilgrimes tengus poént nem is vágtam (nem játszottam még vele), valószínűleg ez egy szóvicc, ami a Flying Tenguból ered, hiszen a tenguk tudnak repülni :)Sakamoto_14: tegnap fáradt voltam, csak most vettem észre a kötőjelt a tisztítószer-tartásban, és csak most esett le… jaj, ez fáj 😀

      • :DVisszatérve az előző válaszodra, tényleg nem semmi, hogy 2 hónapot tölthettél japán otthonokban. Így máris más a helyzet, hiszen eddig is tudtam, hogy a lakásuk abszolút magánszféra. Biztos jó fickó lehetsz, ha ennyire összehaverkodtál japánokkal. 🙂

      • Igen, ez minden bizonnyal így lett kitalálva, egy kajáldát hívhattak benne Frying Tengunak. Már régebben játszottam a játékkal, de nem rossz. PSN letöltős cím, leginkább a Castle Crasherhez tudnám hasonlítani, ha az tetszik valakinek, ez is fog.De Scott Pilgrim leginkább filmen ajánlható, annak annyira semmi értelme, hogy már jó. 🙂 És erőteljesen videojáték központú.

        • Most így hirtelen beugrott, hogy már próbáltam valamikor a demóját, vagy játszottam egy rövid ideig a játékkal valamelyik haveromnál, de kb. ennyi rémlik róla.Nem sokat tudok erről a Scott Pilgrim jelenségről, de csekkolni fogom a filmet, köszi a tippet!

          • Jó, de előre szóltam hogy a film az egy ilyen totál baromság, mikor nekem mutatták én végig ilyen wtf-arcot vágtam, de ugyanakkor azon vettem észre magam hogy mégis ülök előtte és szórakoztat. Meg a film sebessége is elég nagy, csak úgy pörögnek az események. Úgyhogy ha a Volt egyszer egy vadnyugat vagy épp a Keresztapa nyugis tempójához vagy szokva, akkor kapaszkodj meg valamiben. :)De mindezzel együtt mégis ajánlom, elég egyedi cucc.

  17. Ismét egy remek cikk, jó az ilyet olvasni:)Várom a következőt.

  18. Ezek szerint a kollégiumom takarítónői is miko-k. Ők is tisztítószer-tartást végeznek. 😀 Bocs.Köszi a cikket, most is tanultam ezt-azt. A tengukról és a címerről eddig semmit sem tudtam, a többi jelkép nagyjából tiszta volt eddig is. Japán játékokkal ritkán játszom, valahogy nem az én ízlésemre szabják őket (de azért van néhány remekmű is, a Puppeteert imádom).Várom a következőt is, de ha tényleg az lesz a téma, amit most beharangoztál, akkor nagy fába vágtad a fejszéd. Vagy azért, mert túl sok mindent felölel, vagy mert pont ezért túl sok mindent kellene kihagyni a cikkből. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire kaptál betekintést a japán otthonokba.Nem tudom, hogy játékokban mennyire, de ha Japán médiumról van szó, akkor elkerülhetetlen, hogy a legfontosabb természeti szimbólumokkal is találkozzunk (Fuji, sakura, talán momiji), bár ezek elférnek egy későbbi cikkben is. Meg aztán beugrott még egy, a komainu, az is feltűnik itt-ott. Rákereshetnék neten, de ha tudsz valami személyeset, az biztos jobb. 🙂

    • Haha, igaz, bár a szövegből kimaradt, de a képekből gondolom átjött, hogy ruha teszi a mikot, így nehéz összetéveszteni őket egy mezei takarítónővel :)A japán otthonokról szóló cikkből próbálom majd a legtöbbet kihozni, szerintem menni is fog, a fejemben már meg is van. Van rálátásom a dologra, ha összeadom az elmúlt útjaim időtartalmát, akkor majd’ 2 hónapot laktam japánoknál. A dolog azért is lesz érdekes, mert a japánok nem azok a meghívogatós fajták, nagyon nagy megtiszteltetés, ha ebben részesülsz, külföldiek csak nagyon ritkán tehetik ezt meg.Komainun gondolkoztam, de végül nem vettem be, mert nem nagyon lehet mást elmondani róluk azon kívül, hogy a szentélyek őrzésének a feladatát látják el. Amiket még írtál témának, feljönnek majd később, de máshogy, más megközelítésben.

  19. Nagyon érdekes ez a cikksorozat továbbra is, szóval abba ne hagyd! 🙂