PlayStation Portal – Átjáró a nappalidba

Szuper élmény, de kinek?

A nagy konzolos gyártók közül jelenleg egyedül a Nintendo képviselteti magát a dedikált hordozható hardverek frontján a hibrid Nintendo Switch-csel, ami egyszerre köthető a nagy tévére, de akár magunkkal is cipelhető, hogy bárhol, bármikor nyomkodhassuk. Az Xbox sosem próbálkozott ilyesmivel, PC-s fronton pedig a Valve nemrég nagyot robbantott Steam Deck gépeivel, ami egy a Switch-hez hasonló dedikált kis masina, mellyel a PC-k által elérhető Steam jelentős könyvtára játszható. Ott van mindemellett a szintén PC alapú Asus ROG is, mely ugyan nem tartozik az olcsó eszközök közé, tudása viszont tényleg brutális. A PlayStation két igazán közkedvelt platformmal állt elő az évek során: a PlayStation Portable-lel (PSP) és a méltatlanul elengedett PlayStation Vitával (PSV). Egyértelművé vált, hogy a Sony a nagy konzoljaira, a PlayStation 5-re és a PlayStation 4-re helyezte a fókuszt, a „hordozhatóságot” pedig delegálta a távoli elérésre – Remote Play-re. Ennek lényege, hogy okoseszközön (telefonon, tableten) vagy számítógépen, laptopon keresztül vezérelhetjük masinánkat. Erre a funkcióra adta ki most a Sony a Project Q-ként leleplezett PlayStation Portalt, ami konkrétan egy dedikált Remote Play hardver. Tehát nem egy „PSV2/PSP2”, nem egy „PlayStation Switch” vagy egy „PlayStation Deck”.
A PlayStation Portal nagyon leegyszerűsítve egy kettévágott PS5 DualSense kontroller, aminek a közepébe helyeztek egy tabletet. Használható tárhelye nincs, így lementeni sem tudunk rá semmit. Egyetlen funkciója, hogy PS5-ünk tartalmát ezen keresztül érjük el, természetesen úgy, hogy a fő konzol végig be van kapcsolva. Fő előnye, hogy a DualSense kontroller minden funkcionalitásával rendelkezik: értelemszerűen a gombokkal (beleértve a PS-t és a megosztást), a játékhoz igazított világító sávval, de a haptikus rezgésekkel és az adaptív ravaszokkal is. A touchpadet az érintőképernyő veszi át, amit elméletben úgy lehet aktiválni, ha valamelyik oldalát kétszer megbökjük: az Alan Wake 2 esetében ez pont, hogy nem így működik, így lehet, hogy szoftverenként eltér.

Maga a kezelőfelülete egyébként kifejezetten egyszerű, a bekapcsolás és a potenciális frissítés után be kell jelentkeznünk PlayStation profilunkba, akár a PS Appon keresztül, akár manuálisan, de ami még egyszerűbb, QR-kóddal. A rendszer ezután felajánlja a korábban használt konzolokat, így kiválaszthatjuk, hogy melyikre szeretnénk rácsatlakozni. Nem lehet egyszerre több profilt elmenteni, így, ha más szeretné használni, mindig ki kell jelentkezni. Érdemes igény szerint két extra beállítást elvégezni. Az egyik, hogy alvó módból be lehessen kapcsolni a gépet Remote Play-jel. A másik, hogy ha lecsatlakozunk a PS Portallal (és úgy általában megszűnik a Remote Play), akkor visszakerüljön alvó módba a masina. Ezekkel elérhetjük, hogy gyakorlatilag bárhonnan, ahol van megbízható internetkapcsolatunk, át tudjuk venni az irányítást otthoni, Wi-Fire kapcsolt gépünk felett.

A PlayStation Portal egyébként remekül üzemel, akár egy hálózaton van a PS5-tel, akár másikon. Maga a készülék nem rendelkezik 4G vagy 5G funkcionalitással, de egy megosztott hotspotra simán rá lehet kapcsolni, így tényleg bárhol és bármikor tudjuk irányítani. Utóbbi egyébként az én esetemben nem volt valami zökkenőmentes, gyakran akadozott vagy fagyott az élmény, illetve elég gyenge volt a képfelbontás is, függetlenül attól, hogy a The Last of Us Part II Remasteredet vagy egy indie mókát nyomkodtam. Ez egyértelműen az internetkapcsolat függvényében változik, így stabil nettel stabil élményt kapunk. A Sony 5Mbps minimális sebességet ír elő, de 15Mbps az ajánlott.
Wi-Firől pár apró akadást leszámítva viszonr úgy ment, mint egy álom! Az 1080p-s, 60Hz-es, 8”-os LCD kijelző gyönyörűen, élesen és tisztán jeleníti meg a színeket, és kifejezetten magas fényerőt tud produkálni. Persze ez kevésnek tűnhet a 4K és 120Hz-cel szemben, amivel büszkélkedhet maga a PS5, de ilyen szinten is remekül funkcionál. Stabil internet mellett a Grand Theft Auto V mesésen festett, még amikor akadozott is, de a pixel artos, független kalandok is gyönyörűek. Van két belső hangszórója és mikrofonja – ha multiznánk online -, és bedughatunk 3,5mm-es jackes fülhallgatót és fejhallgatót is, vagy Bluetooth hiányában összeköthetjük PlayStation Pulse Explore fülesünkkel a PlayStation Link kiegészítővel – és csak ezt, csak ezzel! Az egész egy kompakt, kézhez kapott, jó minőségű Remote Play masina.
Felmerül persze a kérdés, hogy miben jobb, mint egy laptop vagy egy okostelefon? Igazából: semmiben, leszámítva azt, hogy a DualSense összes funkciójával fel van ruházva. Pontosabban: vannak rosszabb paraméterű telefonok és laptopok, de vannak jobbak is, így saját repertoárunktól is függ. Vehetnénk akár más, kompatibilis okostelefonos kontrollert harmadik felektől, vagy összekapcsolhatnánk sima DualSense-ünkkel. Azonban, mivel dedikált, és nincs más funkciója, a hangerő, fényerő és egyéb változók függvényében egy 5-7 órát kibír egy töltéssel, és kb. 2 óra alatt fel is lehet tölteni – a kényelmetlenül elhelyezett töltőporton keresztül, ami a hátuljára került, és elég fura szögben közelíthető meg. Valószínűleg egyébként telefonunkat jobban megviselné egy ilyen menet.
Visszakanyarodva a stabil internetkapcsolatra – tényleg elég ennyi, hogy kihozzuk a készülékből a maximumot. Tény, hogy emiatt utazva nemigen lesz megbízható társ, de rokonlátogatáskor vagy szállodából (esetleg irodából) is remekelni tud, ha fennáll a kapcsolat. Mivel a PS5-ünket érhetjük el, így hozzáférhetünk teljes könyvtárunkhoz is, pláne, ha van PlayStation Plus előfizetésünk: Premium fokozattal PS1-es, PS2-es, PSP-s, PS4-es klasszikusokat is lekaphatunk gépünkre, hogy majd Remote Play-jel nyomjuk őket. Nem beszélve arról, hogy otthon is ki lehet használni – játszhatunk bekucorodva az ágyba vagy a fotelba, de nem kell a televíziót sem foglalnunk, ha valaki filmezne.
Egy masszív, de később orvosolható hátránya, hogy nem lehet rá streamelni. Egyrészt nem lehet Netflixezni, Apple TV+-ozni vagy Disney+-ozni rajta, ami egyelőre egy kihagyott ziccer. Másrészt a PS Plus Premium szintje lehetővé tesz játékstreamet is, így ahelyett, hogy letöltenénk 100+ gigás játékokat, nyomhatnánk őket így – nos, a PS Portallal ezt nem lehet. Utóbbi miatt a PS3-as játékok jelentős része sem érhető el rajta, mivel azokat letölteni sem lehet PS5-re. Remélhetőleg ez idővel változni fog, mert ez tényleg egy erős pozitívuma lehetne a készüléknek.
Az is szomorú, hogy Bluetooth hiányában nem lehet más füleseket sem csatlakoztatni hozzá vezeték nélkül, még olyanokat sem, amiket normál esetben az USB-portba dugott Bluetooth-csatlakozóval tudnánk kompatibilissé tenni. Kizárólag a PS Pulse Explore füleseket lehet vele használni, ami nem valami fogyasztóbarát. A PS Portal és a PS Pulse Explore áráért nagyjából egy Nintendo Switchet is lehet venni.
Mivel nincs beépített böngészője sem, így nem lehet majd használni olyan helyeken, ahol a Wi-Fi bejelentkezést igényel: például szállodákban vagy nyilvános helyeken, ami szintén lekorlátozza a használatát. Persze a Sony nem is a „játssz bárhol”-ra húzta fel a marketingkampányát, de ezekkel szerintem még vonzóbbá lehetne tenni ezt a kelléket.
Mindent összevetve azonban nagyon élveztem a Portal használatát! Nagyon király volt az ágyból nekimenni Ellie-vel a No Run módnak, vagy platformer kihívásokba bonyolódni a Convergence: A League of Legends Storyval. Sőt, szerintem kifejezetten ideális független játékokat így játszani és tesztelni. Van súlya is, így idővel fárasztó lehet tartani, de összességében nagyon kényelmes, és tényleg pazarul hozza a nagyképernyős érzést kicsiben. A fentiek miatt azonban ajánlani is nehéz egyelőre – vagyis inkább egy nagyon specifikus rétegnek ajánlanám.
Ha nincs kedved bajlódni a laptopodon vagy telefonodon a Remote Play-jel, és egy dedikált, tényleg a konzolos élményt lekicsinyítő készülékre vágysz, akkor ez a te masinád. Ha megvagy ezek nélkül, akkor bőven van lehetőséged arra, hogy máshogy megvalósítsd ezt. Az egész kompakt és praktikus, de ki van szolgáltatva az internethálózati ingadozásoknak, plusz a streaming hiánya nagyon fájó pont. Egyértelmű, hogy a Sony a hordozható piacot most már teljesen máshogy értelmezi, és pozitív látni, hogy a gyártó annyira elköteleződik a Remote Play mellett, hogy kiadjon egy dedikált gépet. Ha vákuumban vizsgáljuk az élményt, pazar. Ha nem, úgy is remek, de már árnyaltabb és kontextusfüggő az egész.
Tehát a fentiek alapján gondold át, hogy te vagy-e a célkozönsége ennek a kb. 90 ezer forintos ajánlott fogyasztói áron debütáló kütyünek! Ha igen, akkor amit célul kitűz a masina, azt remekül teszi! Ha nem, akkor nincs is értelme morfondírozni rajta, mert nagy eséllyel nem neked való. Megoldás egy olyan problémára, ami nem mindenkit érint, ráadásul tényleg meg lehet ezt oldani máshogy, másképp – nem pont ugyanúgy, de azért mégis.
(A készüléket a PlayStation Magyarország biztosította tesztelésre. Köszönjük!)
Hozzászólások
Legyél részese a közösségi beszélgetésnek!
Kommentáláshoz be kell jelentkezned a PSC fiókodba.
