Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

PLAYSTATION 5

Egy új világ.

(A teszthez videobemutató is készült, így ha inkább úgy fogyasztanád – rövidített – írásunkat, nézd meg azt a cikk végén, vagy bökj a linkre!)

A konzolok generációváltása egy izgalmas, de bizonytalanságokkal, bakikkal, helyrehozandó hibákkal teli folyamat, amelyet hektikusabbá tesz a játékosok számos elvárása. A cégeknek nem csak saját magukat kell felülmúlniuk, de gondolniuk kell a konkurenciára, a piaci viszonyokra, és, mivel egy ilyen jellegű váltás 7-8 évente érkezik el, a rohamos technológiai fejlődés hatására szinte teljesen átalakult felhasználói igényekre is. Elkerülhetetlen tehát, hogy mindenki elégedett legyen, de itt nem is ez a cél: a generációváltás lényege, hogy létrejöjjön egy biztos alap, amire aztán építeni lehet. Ez az alap pedig stabil hardverből, kihasználható funkciókból, és persze egy lelkes, elkötelezett játékosbázisból áll. A PlayStation 5 a legtöbb szempontból jól teljesített, és bár bőven vannak még kérdőjelek jövőjét tekintve, az alapok prímák. A PlayStation VR-t sajnos nem állt módunkban tesztelni, mert a kameraadapter nem érkezett meg időben, míg a csomagban nem volt PS5-ös kamera.

Jött egy új családtag, és elég dundus

Amint az a feltöltött képeken is látható, a Sony új konzolja elég masszív. Közel 4,5 kilójával és körülbelül 40 centis magasságával könnyedén a leghatalmasabb masina eddig, ami számos gyakorlati és esztétikai kérdést vet fel. A szinte teljes visszafele kompatibilitásnak köszönhetően nagy eséllyel a PlayStation 4-et erre cseréled, így pedig több helyre lesz szükséged, függetlenül attól, hogy fektetve vagy állítva használod. Mindkét esetben szükséged lesz a multifunkcionális állványra, amely felszerelése elsőre ugyan bonyolultnak tűnhet, mégis egész egyszerűen applikálható a gépre, az eredmény pedig egy stabilabb következő – vagy már aktuális? – generációs konzol. Állított helyzetben már csavarozni kell, így valószínűleg hosszabb ideig így fog maradni. A gép nehéz is, így a lakáson belül sem fogod valószínűleg áthelyezgetni, minden szempontból célszerű tehát egy – ha nem is végleges, de – hosszútávú helyszínt találni az új családtagnak.

A Sony most szakított teljesen fekete dizájnjával, és kétszínű megvalósítást választott: fekete közepét két fehér lap öleli körbe. Az, hogy tetszik-e, nyilván szubjektív, de üdítő ötvözet, amely egyrészt a modernizációt és az új irányokat érzékelteti – bár ez hamar a „mindegy” kategória lesz –, másrészt passzolhat a különböző egyéb technológiai eszközökhöz a lakásban, még ha mérete miatt kissé kakukktojás is lehet. Mindenesetre jól fest a televízió közelében, bekapcsolt állapotú világítása pedig kellemes fényt sugároz – és igen, tényleg egy étkezési zavaros routerre emlékeztet elsőnek. A PS5 digitális – értsd: lemezolvasó nélküli – és lemezes változatban is kapható, de utóbbi, bár több szempontból is praktikusabb lehet, a tervezés szempontjából kissé utógondolásnak hat: mintha a meghajtó nem az eredeti tervezet része lett volna, és csak a végleges dizájn után biggyesztették volna oda. Összességében azonban csinos és impozáns a PS5, tükörsima fekete közepével és fehér borításával mégis összetéveszthetetlenül playstationös, és kifejezetten frappáns, hogy belül a mintázata apró „X”, „O”, négyzet és háromszög szimbólumokkal van tele, ahogy a kontroller is.

Mit tud azonban, ha végre bekapcsoljuk?

A kényelem bajnoka

A PS4 utolsó éveiben több szempontból is elavultan működött, főleg kezelőfelülete, valamint a hozzácsatolt alkalmazások és funkciók terén. A Sony az elődöt is foltozgatta, de legjobb ötleteit megőrizte a PS5-nek, hogy ilyen szempontból is egy új generáció várjon minket. Az eredmény egy – az utód miatt – kezdésnek szokatlan, de összességében intuitív, pörgős, logikus és hatékony kezelőfelület, amely rengeteg opciót kínál mindenkinek.

A kezdőképernyő fókuszában természetesen a játékok állnak, és a PS4-hez hasonlóan sorakoznak egymás után a címek: bár itt kisebb, lekerekített sarkú négyzetekben, a képernyő bal felső sarkából induló sávban. Ha rámegyünk az egyikre, akkor lefelé haladva böngészhetjük a hozzá kapcsolódó tartalmakat: elindíthatjuk a kalandot, olvashatunk híreket, megtekinthetjük a trófeákat, megnézhetjük, hogy milyen kapcsolódó közvetítések vannak más játékosoktól, vagy megtekinthetjük az oktatóvideókat.

Ez a szektor inkább egy lehetőség, amelyet a fejlesztők aknázhatnak ki, ha szeretnének: az előre telepített játék, az Astro’s Playroom esetében különféle kártyákat találunk a pályáknak, így be se kell lépnünk az alkotásba, már itt kiválaszthatunk egy szintet. A Marvel’s Spider-Man: Miles Moralesnél rögtön bevethetjük magunkat egy kihívásba, a kártya pedig még azt is jelöli, hogy mennyi idő körülbelül a feladat teljesítése, és milyen jutalom jár érte. A gyors SSD-nek köszönhetően egyébként sem sok idő ki-beugrálni a játékokba, de ezek sokkal célorientáltabbá teszik kedvenc hobbinkat. Sőt, ideális, ha csak egy picit akarjuk nyomkodni! A PlayStation 5-nél egyébként kulcsfontosságú észben tartani, hogy a Sony nagy eséllyel saját gyártású játékainál kötelezővé teszi a jellegzetességek kiaknázását, de nem biztos, hogy a külsős fejlesztők is élnek minden lehetőséggel – már ha egyáltalán használják. Míg az exkluzív Demon’s Souls több mint 180 videót kínál segítségként, de nem biztos, hogy ennyire körültekintő lesz minden alkotó.

Az opciókban rengeteget lehet barangolni és valószínűleg mindenki talál magának ideális beállításokat. Lehet állítgatni a színeket és a kontrasztot, ami a látáskárosultaknak fantasztikus opció, ahogy a szövegek és feliratok típusának, stílusának és hátterének szabályozása is: nagyítani is lehet a betűket vagy félkövérré tenni őket. Szintén ezen felhasználóknak kedvez a szövegfelolvasás is, továbbá remek lehetőség, hogy a mikrofonnak beszélve szöveggé alakítja a program az elhangzottakat. Ki lehet kapcsolni a kontroller extra funkcióit is, mint például a rezgést vagy az adaptív ravaszokat – ezekről később bővebben –, és át lehet szabni a gombkiosztást is.

Fantasztikus opció, hogy vannak játék-előbeállítások: itt előre ki tudjuk választani, hogy minden játék milyen nehézséggel és milyen módban – a teljesítményt vagy a felbontást preferálja – induljon, továbbá be tudjuk állítani a függőleges- és vízszintes tengelyek mozgatásának irányát belső és külső nézetben, illetve a feliratok lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha rendszerszinten beállítjuk ezeket, akkor játékonként már nem kell külön-külön, ami hasznos és kellemes funkció. Sőt, ha érzékenyek vagyunk a spoilerekre, akkor kiiktathatjuk azokat a kártyáknál, így nem lőhetik le a fejlesztők sem azt, hogy milyen zsákmány jár egy adott feladat teljesítéséért.

Külön pluszpont, hogy magyar nyelvű a kezelőfelület, és bizonyos játékok is elérhetőek magyar nyelven, amelyek trófeáinak egésze vagy része is le van fordítva: például az Astro’s Playroomnál csak az első van honosítva. A fordítás minősége azért felemás, és sokszor rosszul vagy félre van fogalmazva, de valószínűleg így is nagy segítség annak, aki nem beszél angolul, de szeretné kalibrálni masináját – bár kétlem, hogy az elírásokat és bizarr szófordulatokat valaha is orvosolnák.

A menübóklászás egyébként gördülékeny és sima, és hosszú évek akadozásai után bámulatos látni, hogy az integrált PlayStation Store röpke pillanatok alatt betölt, fürgén lehet benne keresni, és a tranzakciók lebonyolítása, majd a letöltések indítása is gyorsan zajlik. Böngésző nincs jelenleg, amit a Sony azzal indokolt, hogy az okostelefonoknak köszönhetően okafogyottá vált – legalábbis hivatalosan, mert egyébként el lehet érni, ha például Twitter-fiók társításakor a Twitter logójára kattintunk. Egyelőre témák sincsenek, így most még kevésbé lehet személyre szabni saját kezelőfelületünket – bár a cég arról még nem beszélt, hogy mik a további terveik.

Megtaláltuk tehát az ideális helyszínt új masinánknak, babráltunk eleget a beállításokkal, térjünk hát a lényegre, elvégre egy videojáték konzolról van szó: mi történik, ha elindítjuk a játékokat?

Már csak a szagok hiányoznak!

Régebben „látványosabbak” voltak a generációváltások: a két dimenziót három követte, az alacsony felbontást egyre nagyobb, a HD-korszak pedig realisztikus kalandokat teremtett, és csak ámulhattunk, hogy röpke évtizedek alatt hova jutottunk a Tetristől. A PS4 felturbózott, jobb teljesítményű kiadása volt a PlayStation 4 Pro, az ilyen generációközi frissítés pedig elengedhetetlenül elvette az élét a következőnek: elvégre annyival nem lesz jobb a gép. A mostani újítások tehát inkább mélyítik a meglévőket, de ez nem jelenti azt, hogy ne hozhatnának forradalmi változásokat – sőt, egy részük már most itt van. A lényeg, hogy ne várjon senki masszív grafikai ugrásokat: azoknak az időknek már vége. Helyette azonban igazán innovatív elemeket épített a konzolba a Sony, amitől tényleg új ez a generáció.

A friss gép bizonyos pillérekre építve kínál még izgalmasabb élményeket, ezek közül az egyik legfontosabb pedig a DualSense kontroller. Nehéz szavakkal leírni a vezérlő sajátosságait – és ilyen szempontból a marketingesek is bajban lehetnek, mint például a VR-nál –, de képzeljük el a PS4-es DualShock 4 természetes evolúciójaként. Rezgés nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a konzolos játék, és emlékszem, amikor még a Sega Dreamcastba rezgőpakkot kellett rakni, hogy vibráljon a kezünkben. Míg a PS4-nél változó intenzitásra programozhatták a rezgést, ahhoz képest ég és föld az, ami a DualSense-nél történik.

A haptikus visszajelzésnek köszönhetően a kontroller különböző pontjain érezhetjük, ami történik, ráadásul teljesen elképesztő változásokkal tudja bizsergetni tenyerünket. Az előre telepített Astro’s Playroom tökéletes demonstrációja a lehetőségeknek: más érzés fémen csattogni, más füvön taposni, más, ha sárba ragadva vagy viharos szélben próbálunk menni – ezeket mind érezhetjük a kezünkben, ahogy azt is, ahogy a pénzérmék a begyűjtésük után belerepülnek a „tenyerünkbe”. A kontroller saját hangszóróján passzoló hangeffekteket hallhatunk, amitől tényleg másvilági az egész. Amikor próbálgattuk, és valamelyikünk épp nem játszott, csak nézte, az is szinte érezte már, hogy mit érezhet a másik – amíg viszont nem próbálod ki, el sem tudod képzelni, hogy milyen érzés és élmény, ha viszont már megtapasztaltad, nehéz nélküle lenni. Ehhez társul az adaptív ravasz, ami azt jelenti, hogy változó, programozható ellenállású: ha gépfegyverrel lövünk folyamatosan visszapattan és hozzá-hozzáütődik ujjunkhoz, ha íjat húzunk fel feszül, míg, ha a rakétát próbáljuk vezérelni, akkor annak megfelelően rezeg, hogy melyik hajtóművet izzítjuk. Az egész egy fantasztikus és elképesztő csomag, és le a kalappal a Sony előtt, hogy ilyen innovatív és kreatív, tényleg élményt meghatározó technológiát juttatott el a játékosokhoz, bizonyítva, hogy a masszív, csúcsteljesítményű konzol és a frappáns megvalósítások nem zárják ki egymást.

A DualSense-re is igaz egyébként az, ami úgy általában a PS5-re: a lehetőség adott, a kérdés, hogy mely fejlesztőcsapatok miként élnek vele. Míg az Astro’s Playroom minden aspektusát kihasználja – elvégre ezért jött létre –, a Sackboy: A Big Adventure is épít rá, a Demon’s Souls remake-nél viszont már inkább felturbózott rezgésként élhetjük meg, mint masszív adalékként. A Marvel’s Spider-Man Remastered és a Marvel’s Spider-Man: Miles Morales épp, hogy kezd valamit az adaptív ravaszokkal, és a multiplatform Assassin’s Creed Valhalla is kevésbé használja ki. Ebben az esetben még a Sony saját cégei sem használták ki minden adottságát, és picit baljós lehet, hogy a nyitócímek ennyire hanyagolják, de bízunk benne, hogy a jövőben tényleg energiát fektetnek majd abba a fejlesztők, hogy a tapintásunkkal is annyira megtapasztalhassuk a kalandokat, mint audiovizuálisan. Nem beszélve arról, hogy ez tényleg megkülönböztetheti a más platformokon is elérhető alkotások playstationös verzióját. Könnyedén kijelenthető tehát, hogy a következő generációs élménynek elengedhetetlen része a DualSense, azonban a fejlesztőknek is kell tenniük azért, hogy igazán hatékony lehessen az évek során.

Maga a kontroller egyébként illeszkedik a gép dizájnjához, és bár nagyobb és nehezebb, mint elődje, kiválóan kézreáll és jó fogni – plusz itt is kellemes adalék, hogy felületét apró „X”-ek”, „O”-ök, háromszögek és négyzetek borítják. Eltűntek a gombok klasszikus színei, ami nem is gond, mert ettől letisztultabb, elegánsabb és esztétikusabb lett a megjelenése. Található rajta egy gomb, amivel bármikor kikapcsolhatjuk a mikrofont, ami játék közben óriási segítség, a „Share”-gomb pedig most már „Create”, bár az elv ugyanaz: rögzíthetünk képet vagy videót. Egyébként ezt is finomhangolták, és most már gyorsan kiválaszthatjuk egy a képernyő alján megjelenő sávban, hogy a képernyőképet akarjuk-e lementeni, az elmúlt időszakot rögzíteni – ami pár másodperctől akár egy óráig terjedhet –, vagy épp most akarunk felvételt indítani. Megmaradt a PlayStation gomb is, csak most már a konzol logójának mintáját nyomhatjuk le, hogy előcsaljuk ezzel a gyorsmenüt, amellyel könnyedén válthatunk játékot, kezelhetjük közösségi életünket, indíthatunk közvetítést, állíthatunk a hangerőn vagy akár ki is kapcsolhatjuk a gépet. A gyorsgombbal megjelenő menüsáv személyre szabható, ha pedig a gombot hosszan tartjuk lenyomva, akkor lépünk ki a főmenübe: ez eddig fordítva volt, de ebben a formában sokkal logikusabb. Mindez persze nagyon gyorsan és könnyedén zajlik, és minden elérhető opció hasznos tud lenni adott helyzetekben.

Már nincs értelme ránézni a telefonomra se

A PlayStation 5-ös „élmény” másik fő pillére az SSD, illetve az ezzel járó lehetőségek. A technológiának köszönhetően elképesztő sebességgel tölt a gép, és bár a menü ennek egy remek ízelítője, a valódi előny a játékoknál érezhető. Azt nem mondanám, hogy a töltési idő úgy összességében a múlté, de a töltés alatti mosdószünetek, a telefonbirizgálások vagy gyors tea- és kávéfőzések biztosan – pontosabban ezek most már a játék helyett lesznek, és nem addig, amíg várunk, hogy betöltsön. A fejlesztők által beépíthető, korábban említett kártyákkal pedig még komolyabb a teljesítmény.

Az Astro’s Playroomnál bármelyik pályát beizzíthatjuk, és pillanatok – pontosabban kb. 10 másodperc – alatt betölt. A Marvel’s Spider-Man Remasterednél kevesebb mint 10 másodperc után már süvíthetünk New York épületei között, a Demon’s Soulsnál pedig mire összeér a képernyőn a gyorsutazást szimbolizáló köd, már szerte is foszlik: utóbbinál különösen fontos ez, mert a gyakori halál egyáltalán nem eredményez sok töltést. A külsős programoknál is látványosak a különbségek, de ott inkább akkor, ha összevetjük a PS4-es verziókkal: impozáns például az Assassin’s Creed Valhalla körülbelül egy perces töltése az előző generáció több mint 2,5 percéhez képest, függetlenül attól, hogy a PS4-es vagy a PS5-ös változatot indítjuk rajta. (A PS5-ös még gyorsabb valamennyivel.) A körülbelül egy perc elég ahhoz, hogy töltésként érzékeljük, még akkor is, ha tényleg kevesebb. A Sony saját projektjeinél egy snitt az egész, és már dübörög is a kaland, nem beszélve arról, hogy a kártyákkal még a játékon belül is több időt takaríthatunk meg, mert nem kell például elbattyogni a mellékfeladatokig, azokat a PS5 menüjéből – tehát nem is a játékéból – indíthatjuk.

Ez a lehetőség pedig izgalmas irányba viheti a videojátékfejlesztést, ugyanis a töltések a játéktervezés szerves részei. A fejlesztők persze haladhatnak a megszokott útvonalon, még több és még nagyobb tartalmakat készítve a hagyományos korlátok között, de ha nem a terjedelemre fókuszálnak, akkor a töltési időkkel együtt kiiktathatják az ezek miatt létrejött elemeket, mint a hosszú liftutak, a kacskaringós folyosók vagy a „kényszerséták”, amikor direkt lassabban haladnak a figurák, hogy betöltsenek a terepek. Új helyet kell valószínűleg találni a töltés alatti dialógusoknak és tippeknek, tanácsoknak is, így az is feladat lesz a készítőknek, hogy miként rendezzék el ezeket. Ezek most már mind kizárólag tervezési kérdések, és nem kényszerek lesznek. Természetesen itt is elmondom a PlayStation 5 mantráját: minden a fejlesztőkön múlik. Ha nem élnek a lehetőségekkel, akkor a játékosok sem fogják túlzottan újként megélni a dolgokat.

Az SSD hátulütője, hogy jóval kisebb most a tárhely. Az egy terrabájt valójában 825 gigabájt, ami ténylegesen – részben az operációs rendszer miatt – csak 667,2 gigabájt, ami kifejezetten kellemetlen a PlayStation 4 Pro 1 terrájához képest. Lehet persze vitatkozni arról, hogy ki hány játékkal játszik egyszerre, de a folyamatosan duzzadó, közel 300 gigás Call of Duty: Warzone mellett azért nem lesz túl sok hely. Célszerű kicsit körbenézni a beállításoknál, hogy a maximumot hozhassuk ki belőle, főleg, hogy a kép- és videominőség állítható, illetve a trófeák megszerzésekor most már az utolsó negyed vagy fél percet megörökítő videó is születhet, ami azért gyorsan telepakolhatja a konzolt. Éberebbnek kell lenni tehát és gyakrabban törölni azt, amire nincs szükség – például az előre telepített Astro’s Playroomot, miután végeztünk vele, mert őt is bármikor le lehet újra tölteni.

Szimpatikus, szépen mosolyog, bár kicsit rideg és csendes

A PlayStation 5 nagyon halk és egyáltalán nem melegszik, ami szintén indokolja gigászi termetét – és ha ez az ára, akkor még talán azok is elnézőbbek lesznek, akik ormótlannak tartják. Csendesen operál, és a PlayStation 4 Pro rakétameghajtásához képest sugallat csupán – de önmagában értelmezve is elég halk. (Ezen sorok heves gépelésekor a laptopom hangosabban zúgott, mint a konzol.) Hátul fújja ki a nem túl magas hőt, ezért természetesen még véletlenül se rakjuk zárt térbe vagy falhoz közel, hagyjuk szellőzni.

Emellett hozza az elvártakat: dübörög a 4K és a 60fps, a Sony szerint pedig a 120fps is megy majd bizonyos játékoknál. Fontos azért kihangsúlyozni, hogy bizonyos játékoknál választani lehet, hogy a felbontást vagy a teljesítményt helyezze előtérbe, így vagy 4K-val és 30fps-sel pörög a kaland sugárkövetéssel, vagy nélküle, de akkor 60fps-sel. A ray tracing vagy sugárkövetés lényege egyébként, hogy szimulálja a fényvisszaverődést, ezzel valódi tükörképeket és tükröződéseket teremtve: ez például bámulatos egy Marvel’s Spider-Man Remasterednél, ahol a pocsolyákon vagy New York számtalan felhőkarcolójának ablakain köszön vissza Pókember. Persze az lenne az igazi, ha a ray tracing és hiánya között nem kellene választani, de ez a generációváltás jellegében keresendő. Elvégre mindegy mit tud egy konzol, ha nincsenek rá játékok – és vajon vannak a PS5-re játékok?

Helyes, okos, de mégis mivel tud játszani?

Érdekes volt végignézni az online fórumok belső harcait a PlayStation 5 leleplezését, valamint különböző prezentációit követően. Eleinte exkluzív címként jelentették be például a Marvel’s Spider-Man: Miles Moralest, a Sackboy: A Big Adventure­-t és a Horizon: Forbidden Westet, majd egy szimpla blogbejegyzésben közölték, hogy a trió PlayStation 4-re is kapható lesz, de a PS5-ös verzió persze kihasználja az új generáció előnyeit. Ahogy közeledett a megjelenés, nyilvánvalóvá vált, hogy ténylegesen két exkluzív játék lesz a gépre: az előre telepített Astro’s Playroom, illetve a Demon’s Souls remake – bár utóbbi akár még jöhet PS4-re, de a pletykákat ne most tárgyaljuk. (Plusz a Marvel’s Spider-Man: Remastered, de az nem egy új játék, hanem a 2018-as kaland felújítása.)

Felvetődik tehát a kérdés: mit játsszunk az új gépen? Mivel teljesen visszafele kompatibilis a PlayStation 4-gyel – pontosabban 99 százalékban –, ezért az egyszerű válasz: PS4-es játékokat. Amiből következik egy újabb kérdés: akkor minek játsszak velük PS5-ön? Ez pedig már nézőpont kérdése: az egyik tud többet, vagy a másik kevesebbet? Egyértelmű, hogy a PlayStation 5-ös változatok számtalan előnnyel rendelkeznek, de az is biztos, hogy itt alapvetően PS4-re fejlesztett programokról van szó, amelyeket PS5-re is felhúztak, és nem fordítva, ahogy a marketing sejteti. Ezt leszámítva azonban mégis a PS5-ön érezni „otthon” őket, még akkor is, ha – mint írtam – nem minden elemét használják ki a konzolnak. A tükörsima grafika sugárkövetéssel, a stabil képfrissítés és a gyorstöltés mind kiváló élményt biztosítanak, ráadásul a régebbi PS4-es játékok is fantasztikusan futnak, bizonyos címek – mint például a God of War vagy a The Last of Us Part II – pedig a kontroller adta előnyökre is építenek. Emellett pedig ott a PlayStation Plus Collection, amely tényleg a generációt meghatározó játékok gyűjteménye – kiváló azoknak, akik rég játszottak, vagy most akarnának belevágni, de kevésbé vonzó azok számára, akik rendszeresen nyomják a nagyobb címeket. Továbbá negatívum, hogy PS3-as és PS2-es játékok nem futnak rajta, ami miatt egyre lehetetlenebbé válik nyomni a régi kedvenceket.

Eljutottunk tehát a lényeghez: érdemes most – vagy az elkövetkező fél évben – venni PlayStation 5-öt?

Az ítélet: talán?

Kiindulva a magyar helyzetből, ez inkább vitaindító kérdés, mint tényleges tényező a döntéshozatalban, ugyanis, ha nem rendelted már elő, nagy eséllyel egy jó ideig nem fogsz hozzájutni, maximum komoly ráfizetéssel gyanús forrásokból – ezért is toldottam meg a féléves időintervallummal a tételkérdést, ugyanis akkor még könnyedén aktuális lehet jelen formájában. Az, hogy érdemes-e vásárolni PlayStation 5-öt, sok tényezőtől, preferenciától és állásponttól függ, de vannak azért pro és kontra tények.

Ha PlayStation-rajongó vagy és mindenféleképp a nyitánykor szeretnél belekóstolni mindenbe, akkor valószínűleg már eldöntötted előre, hogy kiadsz minimum 150 ezer forintot a digitális vagy 184 ezer forintot a lemezes gépért az ünnepek előtt arra, hogy bezsebeld. Fontos azért a pénzügyi realitására is kitérni: a járványhelyzet sokaknak megnehezíti a pénzkeresést, és a játékok árai is ugrottak egy nagyot – ha csak három programot zsebelsz be az első kalandok közül, már újabb 100 ezernél jársz – bár tény, hogy több műfaj és nehézségi szint is képviselteti magát, így akár szólóban, akár a családdal nyomnád, lesz mivel ellenni a potenciális karantén alatt.

A generációváltás most inkább egy prémium korai hozzáférésnek hat, annak minden előnyével és hátrányával együtt, és sok múlik azon, hogy milyen játékok lesznek az első egy-másfél évben, és hogy ezek mennyire használják ki a gép adta lehetőségeket – és persze, hogy mikortól lesznek kizárólag PlayStation 5-re készülő alkotások, amelyeket már „nem tart vissza” az előző generáció. A tervek szerint egyébként izmos évnek néz elébe a konzol: érkezik a Ratchet & Clank: Rift Apart, amely dimenzióváltása csak PS5-ön életképes, készül a Gran Turismo 7, amely, ha épít a kontrollerre, fantasztikus vezetési élményt kínálhat, és bejelentették a God of War új részét is. Előbbi kettő 2021 első félévében érkezhet, míg utóbbi még bizonytalan. Lesz tehát mivel játszani, és valószínűleg lesz olyan is, amivel csak ezen lehet majd. Az is kérdés, hogy a harmadik felek miként kezdenek átállni, és hogy jövőre megszűnnek-e a PS4-re és PS5-re egyaránt megjelenő alkotások, vagy még egy évig tartják a frontot.

Fontos még észben tartani az első szériás gépek sajátosságait: a mechanikai problémákat, a kiforratlan, élesben még nem bevetett elemeket. A tesztgép remekül szerepelt, bár két elég zavaró és annál inkább aggasztó hiba azért előfordult: a Marvel’s Spider-Man Remastered úgy fagyott le indításkor, hogy végül ki kellett teljesen húzni a gépet az áramból, mert nem volt hajlandó reagálni, egy másik esetben pedig a PS5 menüjének különféle elemei nem töltöttek be és nem reagáltak, amíg újra nem indítottuk. Amikor a The Last of Us Part II-t telepítettem lemezről, rendesen felpörgött, bár érezhetően halkabban, mint elődje, és csak addig, amíg elvégezte az installálást. Ezek lehet, hogy csak izolált helyzetek, de előrevetíthetnek nagyobb bajokat is – bár azóta azért rendesen meg lett hajtva a konzol, és más panaszra nem volt ok.

Tehát azt mondanám, hogy mindenféleképp vegyél PlayStation 5-öt, mert fantasztikus már most, és biztos vagyok benne, hogy rengeteg meglepetést tartogat még. Ha csak a játékok fele kihasználja a lehetőségeit, már akkor egy megmásíthatatlan, máshol megtapasztalhatatlan élményt kínál. A Sony rengeteg tényezőt a játékosok igényeihez igazított, és elkötelezetten támogatja stúdióit, akik amellett, hogy masszív sikereket produkálnak, nyugodtan kísérletezhetnek is. A nyitócímek tényleg jobbak PS5-ön, a Demon’s Souls pedig az egyik legjobb a korábbi generációk közül. Azt viszont nem mondanám, hogy most vegyél PlayStation 5-öt, hacsak tényleg nem érzel égető vágyat, hogy az első naptól belevesd magad: és nem hibáztatnálak, ha igen, mert így is – ahogy olvashatod majd a PSC-n folyamatosan megjelenő tesztekben – van mit csinálni. Ha pedig nem igazán voltál aktív PS4-en, vagy valamiért kimaradt, akkor a PS5 tökéletes választás, mert összeér a jövő és a múlt, és hónapokig elleszel a klasszikusokkal, ha befizetsz PlayStation Plusra.

Eljött tehát valóban a következő generáció, és bár kevésbé szembetűnő, nagyon izgalmas! Egy biztos: a PlayStation 5 már most egy remek gép, szuper funkciókkal, kiváló lehetőségekkel – elsősorban a gyors töltés és a kontroller tekintetében, ráadásul jó játékokkal, de az idő dönti majd el, hogy mit hoznak ki belőle.

Alig várjuk viszont, hogy aki megveszi most, az elmesélje első élményeit vele – ne tartsátok magatokban, írjatok kommenteket!

(A lemezes tesztpéldányt és a nyitócímeket a Sony biztosította. Köszönjük! A PlayStation 5 és hozzá minden kellék, illetve videojáték megvásárolható támogatónk, a PlatinumShop budapesti boltjaiban, vagy a linkre kattintva meg is rendelhető.)

31 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Community-k kuka vagy csak én nem találom?

    • Kuka! Egyelőre nagyon sok minden nem elérhető még Ps5 konzolon, majd esetleg később valami frissítéssel vissza kerülhet mint a web browser meg társai is! 10 napja jelent meg a gép,ne legyünk telhetetlenek, már az is nagy szó,hogy van mivel játszani rajta😅

  2. Ez a Godfall szuper játék!

  3. Az új felület ugye már mutatja, hogy mennyi időt töltöttem el egy játékkal?

  4. A játékokig még nem jutottam el, de engem ettől a menürendszertől a víz ver. Most ez komoly, hogy van egy gigantikus háttérkép, és a két felső sarokban meg a hangyafasznyi ikonok?

  5. Most olyan déjá vu érzésem támadt, előjött, amikor a PS4 megjelenés előtt jime-nél Amerikából ment a stream a nyitójátékokkal (Killzone SF) és én azt néztem, pedig tanulni kellett volna a ZH-kra. (Fú bmeg de jó, hogy most már nem kell és tényleg ráérek. 😀 )

  6. Nagyon fasza ez a videó, király az alámondás.

    5
  7. Már csak két nap…, nagyon be vagyok zsongva. 😀

    1
  8. Többen írják itt is meg máshol is hogy előrendelték (akár több helyen) még sem kapnak gépet. Így mi a túró értelme van előrendelni ?! Ha úgy is a csókos csókosának az unokaöccse is előbb kap gépet mint egy átlag ember.

    • Talán a lehetőség kis reménysugara miatt🙄 esetleg…

    • Biztosan vannak olyanok, akik előrendelték, és kapnak is, viszont az utolsó pillanatokban visszamondják. Így esetleg annak is juthat, aki amúgy szintén előrendelte, csak lecsúszott róla.

      • Annyira kevés gép érkezik az országba, hogy azokra a darabokra, melyeket esetleg nem vesznek át az átfedéses előrendelés miatt, 6 másik vásárló akad.

        1
  9. Jó lesz, ha lesz rajta Demon’s Soulson kívül vmi érdemi, az meg nem mostanság lesz. Én még ráérek, még 8 játékot végig kéne tolnom ps4 en, van “anyag” addig bőven. A grafika annyira nem izgat, én már a 3 és 4 között is alig láttam különbséget, az 4 és 5 között is kb. ez, engem a címek érdekelnek, a JÁTÉK, a tényleges tartalom, a graf csak jó plusz. A töltési idő és az FPS az, ami nekem számít. Ahogy elnézem a neten itt és máshol a kommenteket talán nem is rossz, hogy ráérősebb vagyok, nagyon sok ismerősöm tajtékzik most, mert előrendelte és nem kap semmit. Azok jártak jól, akik ps t meg x et is vettek, azok már tolják az x es dolgokat.
    A PC s “master race” elitista ismerőseim meg fikázzák, hogy gyengébb mint egy fullos pc, már most. Nem értik meg, hogy amíg van platform exkluzív cucc, a ps nekem mindig jobb lesz, persze pc m is van, de azt nem játékra használom.

  10. Kinézetre nekem tetszik… talán ez eddig a legjobban kinéző Playstation konzol. Ami picit fura ha a lemezes PS5 el van fektetve akkor lemez befogadó nyílás nagyon bent van. Nincs kívül a konzol külső sírjánál. Ez nem gond ?!

    1
  11. Én nagyon borúsan látom a helyzetet. Szerintem legalább fél év mire normális áron tudok venni gépet és addig meg marad düh és az űr. Múltkor láttam egy tv reklámot a ps5-ről és azt írták a végén, hogy “már elérhető”…majdnem a tévéhez basztam a sörömet…
    A konzol amúgy nagyszerű, fasza újításokkal, pompás dizájnnal, alig várom.

    • Nem tudom mit értesz “normális ár” alatt, de még véletlenül se adj egyetlen fillérrel sem többet a hivatalos összegnél.

      • A normális ár a hivatalos ár. Sajnos az a megérzésem, hogy nagyon sokáig csak az ebay-en tudnék venni egyet dubla áron. Persze próbálom magam visszafogni, de kb az Elden Ring-ig csak a Demon’s Souls érdekelt igazán… Ha az jönne ps4-re simán kibírnám szenvedés nélkül.

    • Felesleges dühöngeni a komolyabb címek úgy is később jönnek.

    • 185.000 Ft-os árcédula sem kevés, röhej hogy majdnem dupla áron kereskednek vele. Most kb. márciust írnak mindenhol az utánpótlásra.

      • Ugyanakkora vicc az, hogy nem egy olyan ember van, aki adna is 300 ezret egy PS5-ért, sőt, kifejezetten ilyen áron keresi a Facebookos adásvételi csoportokban. Ezek után tényleg nem csodálom, hogy kétszer annyiért adják.

        • Az a helyzet,hogy én is 2 helyen előrendeltem időben, és ma kaptam emailt,hogy nem fogok kapni most😔 Én is úgy voltam pedig,hogy 100% kapok, így már játékokat is vettem digitálisan, és most akkor várják komolyan jövő március vagy áprilisig? Kizárt!!! Én is most körbenéztem, és van egy digit 210-ért lemezes 260-ért, valamelyiket megfogom venni! Ez az egyetlen hobbim van és kb lesz@rom mennyibe kerül, és szerintem rengetegen vannak így ezzel….

          1
          • Az meg csak hab a tortán,hogy kizárólag a Ps5 miatt vettem nyáron egy új tévét nem kevés pénzért, hogy minden maximális legyen, erre meg…😏

  12. Abszolút gyermeki lelkesedéssel várom!
    Sajnos nekem idén már nem jutott gép, mert rossz helyen rendeltem elő. De próbálom a jó oldalát nézni. Javíthatnak addigra valamit a rendszer bugokon és talán 1-2 ps5 játék akció is beugrik. Iszonyatosan kíváncsi vagyok a DualSense-re! Remélem nem hype-olom túl magamban, mert szinte mindenhol csak szuperlatívuszokban beszélnek róla. Örülök, hogy a Sony az innováció irányába is lépett. Szívesen feláldozok 1-2 terafloppot valami újért cserébe. Remélem majd lesz teszt az új fülesről és a 3D audioról is.
    Sajnos az új EU árak elég “fájdalmasak” lettek, ezért valószínűleg egy USA főprofil lesz a megoldásom rá. Első körben egy Demon’s Souls-t szerzek be majd, de az új CoD is érdekel. Na meg persze félretettem jó pár ps4 játékot is az új masinára.
    Köszönet a cikkért! Sikerült csillapítania a vágyakozást/űrt/dühöt bennem(igen ilyen sokat jelent nekem).

    2
    • Örömmel olvastam a kommented, örülök, hogy tetszett a cikk, és hogy segít enyhíteni a várakozást. Majd kiváncsiak vagyunk, hogy mik az első benyomások, ha sikerül neked is szerezned. Addig is nyomjuk a cikkeket a játékokról és még magáról a gépről!

      1
    • Az ilyen kommentek némileg visszaadják a hitem.

      5
  13. Annak ellenére, hogy nem is terveztem nyitánykor a vételt, mozgatja a fantáziámat, jó lenne egy-két kört menni vele. Ami késik, az a MÁV, úgyhogy majd valamikor jövőre jön az élmény.

    3
Advertisements