Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

PERSONA 5 STRIKERS (PS4)

A tolvajok újra akcióban: nyári kiadás.

Úgy jó három hete írtam a Phantom Thieves közelgő kalandjáról előzetest. Szigorú megkötéseket kaptam instrukcióként, de most, az embargó lejártával következhet a teljes cikk, amihez nagyjából ugyanazokat a jó tanácsokat kaptam útravalónak, mint a korábbi betekintőnél. Hölgyeim és uraim, következzen előző írásom remastere.

Vissza a tett színhelyére

Joker egy elég kemény iskolaév után – miután cinkosaival megmentették japánt a pusztulástól – máshol folytatta az életét. Pár hónappal később Morganával a táskájában visszatér, hogy a nyári szünetet barátaival tölthesse. Az egykori tolvajok megegyeznek egy lazító utazásban, de a sors közbeszól egy misztikus konspiráció képében. Hősünk nem sokkal azután, hogy újra Shibuya köveit koptatja, egy a korábbi kalandjaiból ismerős, metaverzumos átjáróra bukkan. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a már lekapcsolt „bűnözőkhöz” hasonló kognitív elmében téblábol. A várt Palota helyett Börtönként funkcionáló világban egy idol gyűjtögeti rajongói vágyait, a szerencsétleneket galád módon szipolyozza. Nem telik sok időbe, amíg a szörnyű mód megváltozott híresség árnyék verziója összefut hősünkkel, majd a csatornába hajítja Jokert (azt gondolva örökre megszabadul tőle, de a gonosz boszorka nem is tévedhetett volna nagyobbat…). Itt megismerkedhetünk az egyik új szereplővel, aki egy fura dobozból mászik elő. Úgy tűnik, mintha egy personához hasonló fegyvert forgatna, így védelemre aligha volna szüksége. Lucy-ként mutatkozik be, valamint elárulja, hogy létrejöttének célja az emberek kisegítése. Lucy egy komputerprogram, humanoidhoz hasonló alakja csak az ehhez hasonló világokban van. A valóságban egy vadiúj okostelefon alkalmazásban él és kommunikál majd velünk. Nagyon úgy néz ki, hogy ehhez a melóhoz kevesek vagyunk, ezért a kiugrott tolvaj összegyűjti társait a már ismert kávézó padlásán és kezdetét veszi a harc az eltorzult szívekért. Így ha nem is a tervezett szerint, de megvalósul egyfajta lakókocsis roadtrip. Az idő persze szűkös, konkrétan a vakáció végéig végezünk kell a nyomozással.

Egy picit másabb, egy kissé sietősebb

A Strikers játékmenete jócskán megváltozott elődjéhez képest. Bár a napok szerinti leosztás megmaradt, de a továbbhaladásról immáron mi döntünk. Egy elfogyasztott hamburger a haverokkal vagy egy hosszabb művelet árnyékokat megruházva nem fogja tovább pattintani naptárunkban a belé vágott tőrt. Ugyanakkor az említett metaverzumos tekergésen túl vajmi kevés interakcióra számíthatunk. Nem titok, hogy hat várost ölel fel a sztori (ugyanakkor mégis akkora titok, hogy csupán az elsőről beszélhetek). Néhány képernyőnyi területet kapunk felfedezésre, ahol lényegében csak társainkkal és pár járókelővel trécselhetünk. Ital automatákból és helyi boltokból vásárolhatunk, de akár ezt is átugorhatjuk, ha a telefonos online piacra térünk be, ahol tényleg mindent megtalálhatunk (fegyverek, kiegészítők, gyógyszerek, kaják). Így a legtöbb időt a Börtönök feltérképezésével és az akciók lebonyolításával töltjük. A hiányzó játékelemek sokáig nyomhatják gyíkagyunkat, jó pár órának el kel telnie, mire felvesszük a ritmust. Ez a ritmus pediglen igencsak meg lett szaporázva, így a játékidő is jócskán megrövidült. Ez nem feltétlenül baj, mert ettől függetlenül elég intenzív, tömény élményt kapunk. Egy-egy városban 5, maximum 7 órát fogunk elidőzni (ez a szám nagyban függ attól, hogy teljesítjük-e az appon érkező megbízásokat és társaink nyavalyáit), miközben leverjük a sorra következő főnököt.

A stuff kétfajta grafikai beállítással rendelkezik, ahol az egyikben 60fps-sel fut. Itt az amúgy se brutális képi világ egy kissé recés, de a folyamatos képfrissítésért cserébe elfogadható kompromisszumnak éreztem. Az animáció gyors és látványos, nem szaggat még sok-sok figurával együtt sem a képernyőn. Ugyanakkor lehetne szebb, sokkal, sokkal szebb! A szinkron és a zenék most is büntetnek, egy öröm volt hallgatni az ismerős hangokat és melódiákat, még ha az utóbbiak inkább csak feldolgozások voltak. Angol és japán nyelvű szinkron is helyett kapott rögtön a korongon, így senkinek sem kell várnia nyelvi patchre (ahogy az a P5 idejében volt).

Taktikusság helyett jöjj káosz

A Persona 5-höz képest harcrendszerében változott a legtöbbet a Strikers. Egy jól átgondolt és régóta bevált körökre osztott szisztémát engedtek el és váltották le akció-orientált verzióra. Szabadon futkosva néha két tucat ellenlábast is csépelhetünk, miközben kihasználjuk a tereptárgyakat egyfajta elrugaszkodóként (lámpaoszlopok, csillárok, gépjárművek, ottfelejtett(?!) kardok, stb.). Ütésvágások, légi kombók, valamint perszónáink varázserejére támaszkodhatunk harc közben, a felénk irányzott csapások elől pedig akrobatikusan félreugrálhatunk. Egyszerre négyen lehetünk terepen a bandából, de most inkább a vezéren múlik a legtöbb, hiszen társaival ellentétben bármelyik mágikus lényt a szolgálatába tudja állítani. Így 8-10 persona a hátizsákban baromi nagy előny, hiszen minden erősebb árny allergiás valamilyen elemi varázslatra, amitől bekókad, majd csapatosan verhetjük laposra. Az összecsapások után maszkokat vehetünk fel, így nyerve egyedeket magunknak. A bársony szobában immáron tuningolhatjuk is kedvenceinket persona pontokból, a normál fúziókon felül főbb értékeiket, szintjüket is húzhatjuk.

A Strikers nem egy újabb Dynasty Warriors skin, a legjobban a Fire Emblem Warriors-ra hasonlít, még a kezelése is nagyban megegyezik. Ez egy rendes akció-szerepjáték, a sima P5 egyenes folytatása. Ezt már egyszer leírtam, de most is hangsúlyozom, hogy az eredeti történetet, világát és annak szellemiségét örökíti tovább. A legjobban a szereplők közti beszélgetésekben ismerszik meg ez, ahogy a már szeretett figurákat és azok ügyes bajos dolgait bontják egy picit tovább. A dialógusok jók, a sztori is szépen kerekedik és kellően fordulatos (nem kell félni, mert a japán szerepjátékokra jellemző mindfuck csavarok itt is előkerülnek a kellő időben), egyedül a romantikus szálakat gyomlálták ki.

Joker konyhája és további extrák

Utunk során a környező városok éttermeit meglátogatva a bandavezér ihletet kap különféle receptúrákhoz. Ezeket a kellő alapanyagokból meg is főzheti barátai örömére. Az első főzés kötelék pontokat ad, továbbá a kajamaradékot élettöltőnek is felhasználhatjuk csatározásaink alatt. Ezek a pontok további interakciók után is járnak, valamint a győztes csatákkal is bezsebelhető. Szintlépés után sokfajta segítségre pakolhatunk, ami tovább erősíti a Phantom Thieves-t. Érdemes mindig bevásárolni és felmarni a recepteket, mert a korábbi helyszínekre nem térhetünk vissza, egyedül a metás börikbe engednek be. Érdekesség, hogyha rendelkezünk P5 vagy Royal mentéssel, akkor az eredeti zenéket is megkapjuk, így a remixek helyett akár azokat is hallgathatjuk harcok közben. A történet befejeztével visszaugorhatunk a végső csata elé, így befejezhetjük küldetéseinket, vagy akár egy új játékot kezdhetünk. Egy kíméletlen nehézségi szint is feloldódik, ahol az aktuális harcokat nem lehet újrakezdeni, csupán az utolsó mentőponttól indulhatunk. Két-három bekapott sebzés után már hullák vagyunk, így ezt csak a mazochistáknak ajánlom.

A Persona 5 Royale-t ugyan meg nem történté teszi, de a történetet szépen folytatja a Strikers. Hangulatos, közel 40 órás játékideje alatt kellően kikapcsol. A feszessége miatt nem fért bele több minden, aminek a hiánya motoszkálni fog bennünk, mint ahogy bizonyos dolgok megvalósítása is hagy némi kívánni valót maga után (gondolok itt elsősorban a gyér városokra és a tennivalókra). A korábbi epizódok rajongóinak bátran ajánlom, de különálló címként is megállja a helyét a piacon.

Pozitívum(ok)

  • Kedvelt hőseinkkel ismét kioszthatunk jó pár nyaklevest az árnyéklények között
  • A megújult harcrendszer élvezetes és használható
  • A Persona 5 cselekményét érdekesen szövi tovább

Negatívum(ok)

  • A kevesebb néha ugyan több, de most lehetne még is egy kissé több, például kidolgozottabb városok, több interakció, akár minijátékok
8/10
Látványosság: Átlagos
Játszhatóság:
Szavatosság: Átlagos
Zene/Hang: Kiemelkedő
Hangulat:

martin beleszól:

A macska figura egyszerűen világbajnok!

6 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Köszi! Még a P5Royal-t sem játszottam végig… Sőt, valójában épphogycsak elkezdtem. Annyi címet “kellene” tolni, hogy belehülyülök, egyszerre – párhuzamosan- maximum 2 komolyabb játékot tudok játszani, mert többnél elvesztem a fonalat.. 😀 Ott a Demon’s Remake, a Control UE, a GoW, a FF XV Royal, a Resident VII, a Days Gone-ból is lenne még mit csinálni, GreedFall sehol, Maneater felénél, Bugsnax dettó, Red Dead II, meg a Death Stranding… De van BF1/5, BOIII Zombie, A Way Out. És a többit már nem is sorolom… Általában összezavarodom, és tolom a CarX-et ezerrel, vagy a Destruction Allstars-t. ;D

    • Szép backlog. :d

      1
      • Meg toltam egy darabig a Star Wars Jedi : Fallen Order-t, de PS5-ön annyira gyengén fut – nem teljesen igaz, mert jól fut, csak sokszor, a legváratlanabb helyeken szaggat be, van , hogy a legdurvább akció is szalad 60-nal, majd egy tök üres pályarészen szaraxik, vagy egy átvezető közben…- hogy teljesen elvette a kedvem az egésztől. Lószar port.