Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

NBA 2K22 (PS5, PS4)

A mai meccs stratégája: egyet előre – egyet hátra.

(A teszt a PlayStation 5-ös verzió alapján készült.)

Az elmúlt években valahogy mintává vált, hogy háromévente jut a kezeim közé az aktuális NBA felvonás, így rövidtávon ugyan nincs összehasonlítási alapom az évenkénti etapokkal, viszont annál nagyobbat tudok rácsodálkozni az aktuális részre, hogy mi minden változott. Az idei, 2K22-es epizód bevezetett a next-gen (most már azért lassan ideje lesz a kurrens jelzőt használni) kosaras élménybe, ami minden kétséget kizáróan letaglózóan fest. De nézzünk be a dögös külcsín mögé, hogy most miben próbálnak kedvünkre és miben ellenünk tenni, mert bizony lesz részünk mindkettőben.

A 2K16 akkoriban bitang sokat pörgött a gépben, főleg a haverokkal hajnalig tartó megőrülések során, úgyhogy igen magabiztosan borultam rá a QuickPlay opcióra egy kis bemelegítő pattogtatásra. Volt aztán nem kis meglepetés, mikor a gép olyan lazán kente el a számat, mintha maga Shaq veregetett volna háton. Bármit is hiszel a hozzáértésedről és tapasztalatodról, ez évben ismét elölről kell majd kezdened a tanulást, ugyanis új alapokra helyezték a rendszert. Most már leginkább a pozíció, az ellenfél védekezése és a fáradtság szentháromságán múlik, hogy aktuális rádobásunkat pont kíséri-e. Erre tesz még egy lapáttal az ellenfelek agresszívabb védekezése is, valamint megváltoztatták a dobás időzítésének megjelenítését is (a csík a player mellett), szerintem nem éppen előnyére, mindenesetre ez is csak egy újabb ok lesz, amiért súlyos órákat kell gyakorlással töltenünk. Amúgy az ide kapcsolódó tutorialt kissé felszínesnek éltem meg, az alapokat elleshetjük ugyan, de ez önmagában még kevés lesz a boldoguláshoz.

Ez a alapmechanikai változtatásoknak köszönhetően amúgy sokkal technikásabbá váltak a meccsek, több figyelmet kell fordítanunk az aktív és kispadon ülő játékosok rotálására és folyamatosan menedzselnünk kell a staminánkat is. Ettől kissé lassult a nettó játékmenet, viszont így valósághű is lett az egész. Erre pedig durván rá is játszik a progi, az összes bitjéből ömlik a hangulat, minden egyes játszma felér egy valódi közvetítéssel. A kameramozgások, a show-elemek, az egész liga esszenciája páratlanul visszaköszön a tévénken, csak most aktív részesei vagyunk a történéseknek. Grafikai szempontból abszolút elsőosztályú minőséget kapunk, bár ez kissé ellentmondásos, mert miközben terelgetjük a csapatot a palánk felé maximum csak a csillogó (de tényleg nagyon szépen csillogó) padlón túl rengeteg részletet nem fogunk látni. Ezt ellensúlyozza valamiképp a rengeteg közeli jelenet, visszajátszás, ahol viszont tényleg csúcsra tör a vizualitás, tökéletes ”férfiember izzadság szimulátorral” van dolgunk.

Az animációk már nem minden esetben hozzák a minőséget ennyire egyértelműen. Alapvetően minden mozdulat tükörsima és valódinak tetszik, de előfordulnak észrevehető ismétlődések, de ennél nagyobb glitchek vannak időkérés vagy szünet alkalmával. Ilyenkor sűrűn láthatunk élettelen viaszbábukat darabos koreográfiával szteppelni a pálya szélén, vagy akár kamera előtt köddé váló pomponlányokat is. Ha már ennyire filmszerűségre, az élő közvetítések visszaadására törekednek, akkor a virtuális operatőrre is ráférne némi továbbképzés. Mondjuk maga a félidős műsor is sűrűn okoz deja-vut, egyedül a mezek változnak az aktuális csapattól függően, ám az is igaz, hogy ezeket úgyis mindenki elnyomja. E mellé érdemes megemlíteni nagy vesszőparipámat, a nézősereget, avagy a klónok sokadik támadását. Nem hiszem el, hogy nincs erre már valami algoritmus, hogy legalább egymás mellett ne lássak egypetéjű iker szurkolókat. A hangulathoz szorosan kapcsolódik még a kommentátorok szövegelése, ahol szintén érezhető egy pro-kontra eredmény: ők is igen sűrűn ismétlik magukat, ellenben többször adnak specifikus infókat az aktuális történésekkel kapcsolatban. Ez nem csak a meccsek alatt vehető észre, hanem a félidős kibeszélések során is.

A tesztpéldány PS5-ön pörgött, így csekkolhattam, milyen érzés a DualSense-szel a kézben pattogtatni a lasztit. Újra nem fogja definiálni a sportjátékokat, ahol viszont működésbe lép, ott igen kényelmes funkciókkal támogatják a kosárra dobást. Védekezésnél olyan irányból rezeg a haptikus mechanika, amely kézzel érünk az ellenfélhez, viszont ami ennél jóval hasznosabbnak bizonyult, hogy minél kimerültebb az irányított játékos, annál nehezebb behúzni a támadásra szolgáló ravaszt. Ennek köszönhetően szinte sosem kellett az indikátorra pillantanom és úgy érzem, ez lenne az egész technikának a jövője, segíteni az immerziót. Az ilyenkor megemlítendő másik nagy truváj a töltési idő, ami sima játszmákat indítva valóban másodpercekre csökkent le, ám a karrier mód során ebből sajnos semmi nem jön vissza. Hogy miért van ott egyáltalán szükség loadingra, arra a The City adja meg a keserű választ.

A több megszokott és a katasztrofális menüben megtalálható játékmódok egyik fő sodra a MyCarrier, melyben saját karakterünket megalkotva az egyetemi éveink elejéről (már ha úgy döntünk, hogy ezen az úton indulunk el) kezdjük pályafutásunkat, hogy végül a legnagyobbakkal kerülhessünk egy csapatba. Apró plusz érdekesség, hogy a főszereplő MP (Mark Price becses nevén) megalkotásánál lehetőségünk van a mobilunkra letölthető applikációval – egy igen kezdetleges megoldással – beszkennelni saját arcunkat. Ez akkora marhaságnak tűnt, hogy muszáj voltam kipróbálni, így ezúton is elnézést kérek a lenti screenshotokon látható szörnyszülött miatt. Miután elosztogattuk pontjainkat és személyre szabtuk képességeinket kikerülünk a városba, ami véleményem szerint a legnagyobb baklövése a szériának és nagyon nem gondolom jó iránynak amit képvisel. Ez a City egy úgynevezett közösségi, MMO jellegű virtuális tér, ahol más játékosokkal futhatunk össze és léphetünk interakcióba. Külön élmény legelőször megpillantani tizennyolc ugyanolyan barna pólóban flangáló friss húst az apartmanunk előtt, de hát üres zsebbel nem könnyű az élet. Az egész open-world régió ugyanis javarészt a helyi valuta beszerzésére szolgál. Több küldetésük lesz, amit itt fogunk tudni felvenni, de rengeteg egyéb pótcselekvés elvégzésére lesz lehetőségünk, amiket lehetne ugyan hanyagolni, mert egy kosaras játékban a franc sem akar DJ-skedni, meg kondiba járni, viszont ezért kapjuk a zsetont, ami meg szükséges a jövőre nézve. Rá vagyunk tehát utalva egy rakás ”mellékküldetésre”, amik a márkákon és brandeken kívül köszönőviszonyban nincsenek a nettó kosárlabdázással. Már maguk a főszál párbeszédei is idegőrlően túlnyújtottak (tipp: X-et hosszan), de hogy gördeszkázzak át a város túl-felén lévő edzőterembe a következő küldetés eléréshez, az nonszensz. Plusz adalék, PlayStaton 4-en ez a funkció lebutított formában, de szintén megtalálható, csak ott Neighborhood néven.

Lépjünk is át a sokak által gyűlölt MyTeam menübe, ahol minden pénzünket elkölthetjük újabb kosaras kártyákra, tisztára mint középsuliban. (Tüzes labda kártya, valaki?) Itt már nagyon hosszútávra van belőve a rendszer, vannak napi/heti kihívások és már gyúrhatunk a közelgő szezonokra. Itt egyedül vagy multiban is van módunk játszani, adott kihívásokat kell teljesítenünk (bizonyos játékmód, csapatfelállás), amiket kisebb feladatokkal (x cselt használj, y dobásból legyenek pontjaid) spékeltek meg. Ha valaki megfelelő tapasztalatra tett szert és kisujjában van a virtuális büntetődobás, akkor irdatlan időt bele tud pakolni ezen módba. Más kérdés, hogy mennyire tud sikeres lenni, ha nem vásárol paklikat, hogy jobb csapat-összeállítása legyen. A visszajelzések és vélemények alapján, ha valóban haladni (és persze győzni) akarunk és nem áll rendelkezésre a világ minden ideje, akkor bizony kénytelenek leszünk az alapjáték többszörösét is kiperkálni egy-egy jobb játékosért, ami még mindig egy undorító megoldás, de a sok lázadás ellenére sem látszik, hogy változna az irány. Ezeken felül van módunk csapatni gyors játék, streetball, online csatározás, ami szerencsére már most igen stabil alapokon nyugszik, de a tavaly bemutatkozó WNBA keretein belül is, ami viszont nagyjából semmit nem változott tavaly óta, de ettől még mindenképp üdvözlendő a jelenléte.

Merre pattog tehát a labda? Egyértelmű előrelépés nem jelenthető ki, kicsit amolyan csiki-csuki érzést kelt a 2K idei epizódja. Ugyan az alapmechanikákon változtattak, ami összességében egy pozitív irány az élethűség felé, de ezen és a kisebb polírozásokon kívül más érdemi fejlesztés nem tapasztalható, hacsak nem nézem a kampány városát, aminél kevés durvábban elhibázott koncepcióval találkoztam. Viszont önmagában nézve, ez itt most a legrészletesebb, legautentikusabb és legszebb kosárlabda-szimulátor, amibe a temérdek játékmódnak hála végtelen időt bele lehet tenni. Ha megvan a tavalyi felvonás, akkor mérsékelném a lelkesedést, de ha az kimaradt, ráadásul új generációra tervezed a vételt, akkor én már csak jó játékot kívánok.

(A játékot a Cenega Magyarország biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban PS4-re vagy PS5-re, vagy a linkekre kattintva meg is rendelhető.)

Pozitívum(ok)

  • Pazar grafika, rengeteg játékmód, mindent betöltő hangulat

Negatívum(ok)

  • Hibás animációk, mikrotranzakciók, kevés érdemi fejlődés az előző epizódhoz képest
8/10
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság: Kiemelkedő
Zene/Hang:
Hangulat: Kiemelkedő

martin beleszól: