Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Mozi – Rendes fickók (The Nice Guys – 2016)

A sok látványmozi, blockbuster, meg CGI-orgia között néha kifejezetten üdítően tud hatni, ha jön egy olyan alkotás, mely eredeti ötleten alapul, nem számítógépes trükkjeivel, és money shotjaival akarja kipréselni az emberből a mozijegy árát; urambocsá’, talán még tud is annyira egyedi lenni, hogy felülemelkedjen a mostanság eluralkodó trendeken, mint a gyerekbarát felfogás, vagy a szókimondó szavak mellőzése.Félreértés ne essék, én azokat is imádom: gyermeki örömmel nézem végig az ezeregyedik szuperhősös filmet is, ugyanúgy tudok izgulni a daliás karakterekért és szurkolni nekik, hogy jól lássák el az éppen gonoszkodó főellenséget, hogy aztán mi is elégedetten menjünk haza, és úgy hajtsuk le a fejünket a párnára, hogy a világ egyensúlya helyreállt, a rossz pedig elnyerte méltó büntetését. Csakhogy, mialatt sorra, szinte már futószalagon jönnek a látványfilmek, melyek legtöbbje csupán üres pusztításorgia (jobb esetben persze szórakoztató tud lenni ez is, ha normális koncepció van alárakva – na, ebből van kevesebb), érzi az ember, hogy valami elveszett. Kevés a jó ötlet, kevés a bátorság, kevés a merészség, és nem utolsósorban kevés a szenvedély, a folytatások, és futószalaghősök, na meg a szigorú trendek világában a kreativitás egyre jobban háttérbe szorul, és inkább a speciális effekten mutatkozik meg, mint a történeten, vagy a karaktereken – nem volt ez mindig így.Még mielőtt átmennék felesleges rinyába, hogy „bezzeg régen minden jobb volt”, meg hogy „anno szar VHS-en néztük a filmeket, folyton szaladt a kép, mégis többet ért, mint manapság az a fos [I]Transformers[/I]”, vagy az örök kedvencem, a „Marvel monnyon’ le, megnéztem az előző húsz filmjüket, sz@r vót, most megnéztem moziban a huszonegyediket… az is”, elárulom mi jut eszembe rögtön, amikor pl. a „régi, és az új” szembenállásáról esik szó. Emlékszünk (már hogy a fenébe ne emlékeznénk, ha gyerekként nem láttad azt a filmet, kiközösítettek az osztálytársaid a suliban), mikor a [I]Halálos fegyver[/I] legelső részében Martin Riggs egy napos reggelen felébred, kómás fejjel, kócos hajjal, majd cigivel a szájában, egyik kezében sörös üveget lóbálva teljesen meztelenül, pucér seggel elbotorkál a vécéig, aztán belepisál, valahogy úgy, ahogy az igazi férfiak szokták? Nem mintha magának a filmnek a szempontjából fontos jelenet lenne (bár végül is bemutat egy laza, emlékezetes karaktert), mégis, ilyet mostanában, akár akciófilmekben, akár máshol, nem nagyon látni. Mondhatjuk, hogy ma már polgárpukkasztó lenne, sokaknál kiverné a biztosítékot, vagy ilyesmi, én inkább egy laza jelenetnek hívnám, és a coolság egyfajta definíciójának, ami, ahelyett, hogy feleslegesen alpári lenne, inkább remek felütése egy klasszikus kultusz-alkotásnak. Ezt az időszakot hozza most nekünk vissza egy bizonyos Shane Black nevű arc, röpke két órára. Az a Shane Black, aki nagyon is vágja azt, amiről én egy bekezdésen keresztül dumáltam. Jó hogy, hiszen a faszi nemhogy ennek a kornak az egyik legjobb terméke, hanem egyenesen az egész stílus kitalálója: a laza, és vagány dumák meghatározásai mellett az ő képe virít, ha valaha könyvet fognak írni az akciófilmek műfajáról, forradalmáról, megújulásáról, akkor ő fogja írni hozzá az előszót. Egyszóval: legenda az csávó. Olyan filmeket köszönhetünk neki íróként, mint a már említett [I]Halálos fegyver[/I], [I]Az utolsó cserkész[/I], vagy az [I]Utánunk a tűzözön[/I], rendezőként (és persze úgy, hogy a dialógusokat is ő firkantotta) megcsinálta a múlt évtized egyik legjobbját a [I]Kiss Kiss Bang Bang[/I]et, legutoljára pedig a [I]Vasember 3[/I]-at, ahol nyilván a stúdió erősen szorongatta a golyóit, a végeredményről mégis levakarhatatlan a neve. Kijelenthetjük, hogy nélküle kevesebb lenne a filmművészet, kevesebb lenne a gyerekkorunk is néhány klasszikussal – mert ugyan ki ne használna akár még a való életben legalább egy általa írt beszólást? Igen, én is napi szinten cirkumventilálom a lépcsőház ajtót.És, mint már számtalanszor, Black megint belenyúlt a tutiba. Megcsinálta az év legmenőbb filmjét a [I]Rendes fickók[/I] képében, ami egy tökéletes, és szórakoztató időutazás egy olyan korba, amikor még a vásznon a karakterek egymás után szívták a cigit, a cselekmény végére tökig véresen küzdöttek a győzelemért, közben sorban pufogtatták a trágár beszólásokat, mindenféle politikai korrektség nélkül. Tehát olyan dolgokat csináltak, amiknek a hiánya manapság sokszor megöli a szórakoztatás egy nagyobb, jelentős részét. Minden, amit hiányol az ember a mai filmekben, az kivétel nélkül megvan a [I]Rendes fickók[/I]ban. Nagyon kellett már egy ilyen produkció. Legalább annyira, mint Joe Hallenbecknek egy borotválkozás.
[YOUTUBE]WJUES1SIvzw[/YOUTUBE]A film visszarepít egy jóval egyszerűbb, ám nem kevésbé korruptabb, és forrongóbb korszakba. 1977-et írunk: Los Angelesben a pornó aranykorát éri, az utakon valósággal hemzsegnek a benzinfaló gépszörnyek, ennek köszönhetően az üzemanyag is egyre fogy, a levegő tele van szmoggal, amitől hullanak a madarak, a felnőtt filmes sztárok nem kevésbé. A híres színésznő, Misty Mountains (Murielle Telio) halála látszólag egy véletlen balesetnek tudható be, de sokan gyilkosságot látnak a dolog mögött, a szálak pedig egy Amelia (Margaret Qualley) nevű nőhöz vezetnek, aki után egyszerre két férfi is nyomoz.Egyikük Jackson Healy (Russell Crowe), a verőember, aki pénzért olyan melókat vállal be, ahol előszeretettel használhatja erős öklét, legbelül rendes ember, aki mégis eltévedt valahol út közben, és egy jobb életről álmodozik. A másik egy piti magándetektív, Holland March (Ryan Gosling), aki csak a pénz miatt csinálja az egészet, különösebben nem nagyon erőlteti meg magát, egyedül neveli kislányát, Holly-t (Angourie Rice), akinek minden bizonnyal, és kétséget kizáróan több ész jutott, mint ennek a két fickónak együttvéve. Kénytelenek összefogni, hogy felgöngyölítsék az ügyet, és némi szerencsével akár meg is úszhatják élve, miközben egy nagy összeesküvés rajzolódik ki a szemük előtt, melyben szerepet kap egy rakás bérgyilkos, az autóipar, az afrikai gyilkos méhek, a korrupció, és ennek összefonódása a felsőbb körökkel, valamint egy pornófilm, amelyben meglepő módon pont a történet a központi elem…Egyáltalán nem meglepő módon a [I]Rendes fickók[/I]at pont a karakterek viszik el a hátukon. Healy-t, és March-ot nyugodtan oda lehet állítani, a Martin Riggs-Roger Murtaugh, Joe Hallenbeck-Jimmy Dix, Harry Lockhart-Meleg Perry párosok mellé. Igaz, nyomozóknak nem valami tehetségesek. Healy könnyen elveszti a fejét, ami meggondolatlan, hirtelen tettekhez vezet, March-ot pedig csak a pénz érdekli, a kapott fizetségért általában nem nagyon csinál semmit, mint kocsmákban múlatja a napot a pohár fenekét nézve. Ennek ellenére nagyon ász duó, akik végül is az ügy felgöngyölítéséhez nem sokat tesznek hozzá (ha eszükbe is jut valami, annak zsákutca a vége), néha csak a vakszerencsének köszönhetik, ha megoldásra lelnek, vagy megússzák ép bőrrel, így gyakorlatilag a rejtélyeket Holly oldja meg, aki nemcsak azért vagány kiscsaj, mert apját folyton folyvást kocsival viszi haza a kocsmából (tizenéves létére!), hanem mert jó a stílusa, jók a szövegei, a karakter valami elképesztően remekül van megírva, egyáltalán nem idegesítő, mint a gyerekszereplők átlaga, sőt! Végtelenül szerethető jellem, bár ez a két főkolomposra is igaz, akik között kiválóan működik a kémia, és végeredményben ez teszi a [I]Rendes fickók[/I]at nagyszerű produkcióvá. A klasszikus filmes párosokhoz méltóan Gosling, és Crowe végtelen lazasággal, folyamatosan adogatják a másiknak a verbális labdákat. Minden poén üt, a viccek hatásainak skálája a harsány nevetéstől a térdcsapkodós önfeledt visítozásig terjed, miközben hódít ezerrel az önirónia, a pofátlanság, és a számtalan kikacsintás, mind saját műfajára, mind más stílusrétegekre is, van itt minden, ami csak arra vár, hogy kiaknázzák, és a forgatókönyv ezeket sikeresen meg is teszi. Az (egyébként kissé sovány) krimi-szál időnként háttérbe szorul, de ennek a legkevésbé sem látja kárát semmi, épp ellenkezőleg: amit itt látunk kérem szépen, az a buddy-filmek feltámadása, és minden elemének, kliséjének, sablonjának csúcsra járatása. A [I]Rendes fickók[/I]ban repülnek az egysorosok, pörögnek a dialógusok, dörrenek a fegyverek, törnek a csontok, egy olyan korszakot elevenít fel az egész, amikor az olyan dolgok, mint a meztelenkedés, a dohányzás, a keménykedés, vagy az éles fuckokkal tarkított párbeszédek nem csak afféle „szükséges rosszak” voltak (és emiatt egyik filmnek sem kellett egy kicsit sem szégyellnie magát), hanem valóságos alapkövetelmények egy ilyen alkotás esetében. Nem fogja magát vissza semmiben sem, lesz bőven akció, vér, hullák, mégis hihetetlenül jól sül el az ezekkel való viccelődés, olyan könnyed, és laza az egész produkció hangulata. Egyszerre frappáns, cinikus, szókimondó, izgalmas, ezen kívül nem kevés tartalommal is szolgál. Még úgy is, hogy Shane Black gyakorlatilag megcsinálta ugyanazt a filmet már sokadjára, de még mindig nagyon ért ahhoz, hogy mindez frissnek, és egyedinek hasson. Teljesen más, mint a mostani alkotások legtöbbje, és ennél jobb választás aligha akad ebben a fülledt nyári szezonban, ha a filmes kínálatról van szó. A [I]Rendes fickók[/I]nál jelenleg nem létezik kellemesebb, jobb két óra, amit eltölthetsz a mozi teremben. Eddig magasan az év legzseniálisabb filmje.[68583]

10 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Végre egy autentikus Jackie Brown/Ponyvaregény szintű’ film tudnak még hollywoodba …

  2. Amikor átdobják a hullát a kerítésen… Na ott kiköptem a popcornt a röhögéstől. 😀

  3. A zene erősen emlekeztett a Shaft betetdallamara. Az meg egy kevesbe ismert mozisorozat a 70-es évekből.

  4. amibe Gosling van kötelező számomra…..

  5. Kivaló a film és az írás is. Te nem voltál tesztelő véletlenül az 576-nál?

  6. Nagyon-nagyon jó film.

  7. Baromira élveztem es tetszett is. Tobb poénra szamitottam de mindegy. A 70es evek, a nyomozás es a két karakter telitalálat.Csalódás egyedul Kim Basinger. Szet van plasztikalva az arca. Kar érte.PffUtánunk a tuzozontol falramaszok. Samuel Jackson se jon be ott, de még a ….nő sem(neve nem ugrik most be) amikor tul kemennye változik.

  8. “””A Rendes fickóknál jelenleg nem létezik kellemesebb, jobb két óra, amit eltölthetsz a mozi teremben. Eddig magasan az év legzseniálisabb filmje.”” – teljes mértékben egyetértek, baromi jó film ez, mindenki rohanjon a moziba, mert nagyon állat!!!És az írás is jó lett róla! :)”

  9. Ez a film baromira érdekel engem is. Mindenképpen meg fogom nézni.