Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Monstrum (PS4, PSN)

Szégyen a futás, de hasznos.

Minden korszaknak megvannak a maga trendjei. Amíg régen a külső nézetes, előre renderelt hátterekkel operáló, tankirányításos videojátékok jelentették a túlélőhorror csúcsát, majd később a váll feletti kamera és a QTE-szegmensek, addig manapság az FPS-nézettel megáldott, jóval visszafogottabb megközelítésű, sokkal földhözragadtabb és realisztikusabb koncepcióval akarják ránk hozni a frászt a fejlesztők. (Hozzá kell tenni, legtöbbször igencsak hatásosan.) Eme irányzat két ékköve, a Resident Evil 7 és az Outlast (de ide vehetném még az Alien: Isolationt is) sikeresen bebizonyította, hogy mennyire borzongató és félelmetes tud lenni az, amikor egy tapasztalt, felfegyverzett katona vagy rendőr helyett egy átlagember bőrébe bújhatunk bele, aki csakis önmagára és a kezébe kerülő eszközökre hagyatkozhat. Nem tud harcolni, nincsenek high-tech kütyüjei, se semmilyen túlélési képzettsége – nincs más választása, mint elbújni és józan paraszti eszét használni. Ezeknek a játékoknak a sikerét elsősorban a kiszolgáltatottság érzetében kell keresni – amit, ha megfelelően képesek átadni az alkotók, akkor az már félig elég az üdvösséghez. Ennek okán nem is csoda, hogy futószalagon érkeznek a hasonló illetőségű game-ek, amelyek a műfaj rajongóinak figyelmét sem kerülik el. Mindjárt itt is van a Monstrum, ami eredeti, 2015-ös PC-s debütálása után idén konzolokra is megjelent (a második része pedig szintén idén látott napvilágot).

A stuff ősrégi horrorklisékkel él, igaz, története az nemigen van. Főhősünk egy hatalmas, elhagyatott hajón tér magához, és ahogy az lenni szokott, nem emlékszik rá hogy került oda, és azt sem tudja, mi történt a legénységgel. Nyilván a playernek első dolga lesz nekiiramodni és körülnézni, ámde hamar kiderül, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akik a hajón bóklásznak. Egy félelmetes és veszélyes szörnyeteg is ólálkodik a falak között, és folyamatosan azon van, hogy lecsapjon ránk. Jobban mondva nem is egy szörnyeteg, hanem rögtön három: a Monstrum trükkje az, hogy minden újrakezdéskor egy rémet dob a nyakunkba, de mindig másikat – és hogy épp melyiket, azt csak akkor fogjuk megtudni, amikor az már a nyakunkban liheg.

Akik játszottak az előbb említett címek valamelyikével, azok már tisztában lehetnek vele, hogy mire számítsanak a bátor próbálkozók. A túlélés érdekében óvatosnak kell lennünk, mert sosem tudhatjuk, épp mikor tűnnek fel (azért általában mindig jelzi valami, hogy a közelben vannak), és mivel a harcot nem vehetjük fel velük (az persze azonnali halállal jár), csak akkor élhetjük túl a velük való találkozást, ha elbújunk valahová, vagy ha elvonjuk valamivel az aktuális szörny figyelmét (általában valamilyen tárgy eldobásával), majd felhúzzuk a nyúlcipőt. És sok esetben még ekkor sem ér véget a tortúra, ugyanis nem egyszer fordult elő, hogy menekülés közben beleestem egy aknába, vagy egy hirtelen kilyukadó csőből lövellt ki a forró gőz, ami persze megakadályozta a továbbjutást – és ennek a vége természetesen Game Over volt. Ha ez nem lenne elég, a Monstrum egyéb meglepetéseket is tartogat, nevezetesen, hogy nem lehet menteni, környezetünk pedig minden újrakezdésnél megváltozik – azaz minden próbálkozásnál másik helyiségbe dob be minket a játék, és a hajó elrendezése is más lesz.

Fő feladatunk, hogy különböző eszközöket keressünk, amelyek segítségével elhagyhatjuk a ladikot. Rajtunk áll, hogy ezt milyen módon tesszük (helikopterrel, motorcsónakkal, vagy esetleg egy mini-tengeralattjáróval), ami az előbb említett mentési metodika miatt külön pikantériát ad a dolgoknak. Ugyanakkor, bár a játékban elég sokat fog fájni a fejünk a minket elkapni akaró kreatúrák miatt, a Monstrumot gyakorlatilag némi szerencsével és ügyességgel nagyjából fél óra alatt be lehet fejezni. Másrészt, ha nincs velünk a szerencse, és még időhiányban is szenvedünk játék közben, akkor a stuff kikapcsolása után újra el kell azt kezdenünk az elejétől fogva. A Monstrumot az ilyen és ehhez hasonló kettősségek határozzák meg, és végeredményben le is húzzák a játék minőségét. Nem mondom, ideig-óráig akár még szórakoztató is lehet, hogy valamilyen random esemény miatt hagyod ott a fogadat, vagy, hogy a szörnyek viselkedését is csak nehezen, vagy egyáltalán nem lehet kiismerni, de hosszabb távon inkább idegesítő és frusztráló lesz ez, mintsem lebilincselő. Persze frappáns (vagy legalábbis annak tűnik az elején), hogy térkép és mindenféle segítség nélkül kell tájékozódnunk a helyszíneken, és hogy a hajó is olyan keszekusza folyosókból és járatokból áll, ami jócskán kimeríti a labirintus fogalmát, de ezeknek köszönhetően benne van a pakliban, hogy nem fogunk sok időt tölteni ezzel a játékkal.

A Team Junkfish kreálmánya nem lenne rossz alkotás, csak rettenetesen kiforratlan (a kamera mozgásának sebessége valami rettenetes, kínszenvedés bármilyen mozgatható vagy felvehető tárgyra ráirányítani), és rosszabb pillanataiban csak úgy árasztja magából a budget-szagot. Akad néhány jó ötlete (nem mintha ezeket eredetinek lehetne nevezni), de minden hibájával együtt ez sajnos csak a legnagyobb jóindulattal is közepes.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

★★★
KÖZÉPSZERŰ
Kiadó: Soedesco
Fejlesztő: Team Junkfish
Megjelenés: 2020. május 22.
Ár: 10590 Ft
Feltöltőkártya: PlatinumShop

2 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Fél órás játék ?! Az elég gáz… még az is hogy minden halál után megváltozik a hajó belseje. Amúgy jópofának tűnik de a leírtakból az jön le hogy azért az Outlast mérföldekkel jobb.

  2. Az ilyen, és hasonló kategóriába -low budget, “ezt vedd meg!”;)- tartozó gamékat max 2-3000Ft-ért kellene adniuk. …és akkor lehet jobban fogyna. Közel 11000-t elkérni ezért…. az enyhe átbaxás-gyanú. 😉