Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

MIRROR’S EDGE CATALYST (PS4)

Mirror’s Edge. A játék, amelyről a játékosok 99%-a hallott már valamilyen formában, netán ki is próbálta, vagy végigjátszotta, de a lényeg, hogy biztos van valamilyen véleménye az adott műről. És akkor most kellene egy bekezdésnyit írnom arról, hogy mekkora kedvencem volt anno 2008-ban az első epizód, valamint hogy legalább 26-szor végigjátszottam (még hátramenetben is), bla…bla…bla…, de ettől nem kell tartanotok. Kicsit másképp éltem meg anno ME-őrületet, és számos alkalommal váltotta ki belőlem az „én ezt nem értem” érzést. 2009 környékén először PC-n találkoztam a Mirror’s Edge-dzsel. A lakótársam játszott vele, és mindig amikor bepillantottam a szobájába, azt láttam, hogy folyamatosan piros színű csöveket, ugratókat, ajtókat kerget, mindenféle lövöldözés vagy akció nélkül, szóval többször eltűnődtem, hogy „na, vajon ez miért is jó; én ezt nem értem”. Aztán mikor a koma mellé leültem és megmutogatott néhány dolgot a játékban, rögtön lenyűgözött a Mirror’s Edge, hogy basszus, ez tényleg izgalmas és üdítően friss. Megjegyeztem magamnak a címet és el is döntöttem, hogy amint lesz PS3-am, ezt tuti beszerzem. Telt-múlt az idő, szerintem egy év is elment, lett PS3-am, és amit lehetett játszani, azt daráltam. God of War 3-ra fájt a fogam, de valamiért cudarul tartotta az árát anno, én pedig vártam volna a csökkenést (az akkori keresetem egy vicc volt).Ám egyszer betévedtem egy Tesco-ba és megláttam a Mirror’s Egde-t 2000Ft-ért. Ismét vakartam a fejem, hogy „én ezt nem értem, hogy lehet ez jó játék ilyen olcsó”? És miután megvásároltam, hazavittem, kipróbáltam, továbbra sem értettem miért nem tartotta jobban az árát, miért kezdték el mindenhol szarért-húgyért kiárusítani. Tök [URL]http://playstationcommunity.hu/note/385]jó játék a Mirror’s Edge[/A], talán egy picit rövid volt, de mindenképpen emlékezetes élményt nyújtott. Miután végigjátszottam, valamint a dobozán díszelgő EA logó láttán, biztosra vettem, hogy hamarosan érkezni fog a folytatás. Hát nem. Nagyon nem! És 2016-ig folyamatosan nem értettem, miért hagyják ki ezt a luftot, miért hagyják parlagon ezt az IP-t. És akkor ugrunk a jelenbe, hiszen megérkezett [B]Mirror’s Edge Catalyst[/B], amit számomra érthetetlen módon nem igazán kapott hatalmas figyelmet a játékos oldalaktól, vagy YouTube csatornáktól.
[YOUTUBE]Odm-sR60EY4[/YOUTUBE][B]Reboot, sequel, prequel, vagy egyik sem?[/B]Mikor 2013-ban az E3-on megpendítették az első húrokat, minden játékos fellelkesült, hogy na végre, jön az újabb rész. Aztán ahogy telt az idő, folyamatosan jöttek a hírek, míg nem bejelentették, hogy a következő epizód nem folyatás, sem előzmény, és nem is reboot lesz, hanem inkább Faith eredettörténetére akarnak fókuszálni, valamint ez lesz a hősnő újjászületése. Ekkora hülyeséget már rég hallottam (de hát a marketinggépezet olykor képes balgaságokat megfogalmazni). A valóság egyébként az, hogy a Catalyst inkább egy előzménytörténetnek felel meg, habár valóban újraértelmeztek dolgokat (például Faith testvérét), úgyhogy a kettő keverékét sikerült a készítőknek jelen esetben kikavarniuk. És ismét csak újabb kérdőjelek halmozódtak fel szürkeállományomban, mivel nem értem miért nem lehetett szimpla folytatást készíteni? Sokkal jobban ki lehetett volna tágítani magát a világot, amiben játszódik, vagy akár a játékmenetet szintén, mert már volt egy alap, amire építhettek volna, de nem, inkább újra elkezdtek betonozni…A történet egyébként onnan indul, hogy Faith-t kiengedik a börtönből, de hogy miért került oda, azt a külön megvásárolható képregényből lehet megtudni (hello, new-age marketing solution!). Tömören és spoilerek nélkül: találkozunk régi cimboránkkal, aki a runnerek vezetője, teszünk-veszünk, futkorászunk a városban, míg nem egy hatalmas összeesküvésbe botlunk, ami ofkorz’ kapcsolatban áll az elhunyt szüleinkkel, és mi vagyunk a kulcsfigurák ebben az egész ügyben.Igazság szerint a sztori végtelenül egyszerű és majdhogynem egy sablonos kliséhalmazként is titulálhatnám; a mellékszereplők jellegtelenek, a fordulatok semmilyenek, vagy kiszámíthatóak. Egyedül az utolsó küldetésre mondanám azt, hogy egész pofás és izgalmas lett. Totál nem értem, ennyi idő alatt, hogyan lehetett egy ennyire lapos story-t összehozni, pláne a tekintetben, hogy ha már rebootolnak, akkor miért nem tudtak merészebben hozzányúlni a dologhoz? Itt van egy tök érdekes futurisztikus világ, város, egy egész jó alapkoncepció, és még a kötöttségeket is leveszik magukról, s erre elénk tesznek egy ilyen lepkefingnyi mértékben izgalmas cselekményt. Pláne, hogy open-world alapokra épül a játék, annyi, de annyi mindennel meg lehetett volna tölteni a Catalyst… ejj, de kár érte.[B]Fuss Faith, Fuss![/B]A játékmenet egyébként majdhogynem ugyanaz, mint a 2008-as epizódban, de természetesen néhány elemmel kibővült repertoárunk. És mielőtt belemennék ezek kivesézésébe, némi kitérőt kell tennem ismét. Jelen teszt egyébként, azért készült el ily későn a megjelenéstől számítva, mivel nincs az EA-nek olyan hazai forgalmazója, aki rendesen törődne a médiával, ezáltal review példányt szerezni a játékból számunkra nem igazán lehetséges, tehát marad az a megoldás, hogy valakitől kölcsön kérjük, vagy segít a Konzolok Szervize (ezúton is köszi a példányért). Szóval mikor megjelent a Catalyst és nem tudván, mikor is lesz PSC-s iromány róla, azért csak elolvastam néhány tesztet kíváncsiságból, hogy milyen lett. Viszont észrevettem, hogy review-k zömében arról panaszkodnak, és egyúttal hibának róják fel, hogy immáron fejlődési rendszer is belekerült a játékba. Ugyanis Faith néhány képességét (pl. a bukfences landolást) csak azután tudjuk használni, ha azt unlockoljuk, holott az első ME-ben ez basic skill-nek számított. Én ezt nem értem, hogy miért probléma?! Ha azt vesszük, hogy a Catalyst egy előzmény, amiben a hősnő kialakulását, kezdeti szárnypróbálgatásait figyelhetjük meg, akkor miért ne lehet az benne, hogy egy-egy mozdulatot még nem tud, és kalandja során tanulja meg? Történetileg simán kimagyarázható a fejlődési rendszer. De nézzük meg ezt a dolgot, mondjuk a játék funkcionalitása szempontjából is.A Catalyst, mint már említettem, open-world rendszerű, ezáltal sok-sok teendő közül választhatunk (főküldetések, side questek, time trial challenge-ek, stb.), és ezeknek a teljesítését valahogy honorálnia kell(!) a játéknak. Annak semmi értelme nem lenne, hogy megcsinál az ember több tucat küldetést, aztán azért nem kap semmit. Gondolom ezért (is) döntöttek a fejlesztők, hogy ezekért a feladatokért, akkor XP-t adnak a játékosnak, a tapasztalati pontokat meg el kell valamire költeni, ezért lett aztán a skill fa. (Esetleg, még választhatták volna azt a megoldást, hogy virtuális pénzt adnak a missziók teljesítésért, és aztán azért lehetne vásárolni cuccokat. Bár ha ezen a vonalon agyalok tovább, akkor nem tudom milyen motyók lehettek volna a shopokban. Kiegészítők? Ruhák? De annak mi értelme egy olyan játékban, ahol nem is látjuk az irányított személyt…) Szóval játékmenetbeli funkciója van az XP-t szerző, fejlesztő rendszernek, emiatt szerintem hülyeség ezt hibának titulálni. Az már más kérdés, hogy a skill tree, olyan egyszerű, mint a faék és sokkal rétegeltebb is lehetett volna; ez már inkább nevezhető fejlesztési lustaságnak.Na, de visszatérve a játékmenethez: ugyanúgy, mint az első ME-ben, first-person módban, parkour mozdulatokkal kell minél gyorsabban rohangálni a háztetőkön, vagy épületek belsejében, és lehetőleg kerülni kellene a beton arccal való tompítását, míg eljutunk A-pontból B-be. Mozgás repertoárunk idővel bővülni fog a már említett fejlesztési rendszernek köszönhetően; új mozdulatokat, továbbhaladáshoz szükséges felszereléseket nyithatunk meg, vagy verekedős tudásunkat fejleszthetjük. Úgy bizony, harcolnunk is muszáj lesz olykor-olykor. A korábbi részből ismert lefegyverzés kikerült a képből (ezáltal a puska használat is), helyette ütés-rúgás kombinációkkal kellene hatástalanítanunk a felbukkanó rendfenntartó bugrisokat. Persze lehet cifrázni, hogy épp ugrásból hajtsuk végre mindezt (az többet sebez), vagy jobb-, ill. baloldalról rúgjunk rá a delikvensre, hogy a fal adja a másikat (szó szerint), vagy egyszerűen csak a mélybe taszítsuk őket. A harcrendszert, ha szépen akarok fogalmazni, akkor úgy jellemezném, hogy nem túl kiforrott. Az AI buta, mint a tök, egy idő után már EMP-t is bevethetünk az ellenfelek ellen, de az sem segít sokat, valamint a sok futás közt (melynek megvan egy maga ritmusa) erőltetni a folyamatos harcokat, nem igazán volt nyerő elgondolás, de hát ez van. (Meg amúgy is, FPS-bunyóból még soha nem keveredett ki semmi jó.)A nagyobb szakadékok, magaslatok leküzdésére legfőbb és legújabb eszközünk a csuklónkon hordott, kis kötéllövő szerkezet lesz, melynek segítségével könnyedén áthintázhatunk a túloldalra, egy mozdulattal felvontathatjuk magunkat a tetőre, sőt még akadály torlaszokat is lebonthatunk segítségével. Tisztára, mint Pókember! Na jó, annyi limitációja van, hogy azért nem mindenhol használhatjuk ezt a kilövellhető madzagot, csak a megjelölt helyeken, és így két távolabbi objektum között sem törik meg a lendület (bár a parkournak szerintem pont az a lényege, hogy semmilyen eszközt nem használ a futó, csak az akrobatikus képességét, emiatt nem túl autentikus megoldás, de amúgy jól használható a játékban). Megtorpanás nélkül folyamatosan futni pedig érdemes, mivel ezáltal feltöltődik a Focus Shieldünk, ami ha csumán van, akkor nem találnak el bennünket az esetleges golyók, melyeket felénk lőttek ki. [B]Szép új világ, kevés extrával[/B]A legtöbb tesztben a fejlődési rendszer mellett volt egy másik tényező is, amit elég sokan lehordtak, mégpedig, hogy a játék open-world jelleget kapott. Többen megjegyezték a Catalysttal kapcsolatban, hogy miért kellett felülnie a nyílt világos divathullámra, semmi kreativitás nem szorult már az EA-ba, csak a trendeket majmolják. (Mondjuk, ha meg csőpályákat raknak bele, akkor meg az lett volna a baj.) Nem az a probléma, hogy open-world szerű lett, hanem az, hogy szarul lett az elkészítve. Egyrészt egyáltalán nem beszélhetünk monumentális világtérképről, mert módfelett csalóka a kép, mikor a játék elején rápillantunk. Kezdetben azt hisszük, „hűha, te jó ég, mekkora területet járhatunk majd be”, majd a játék vége felé döbbenünk rá, hogy ennek mindössze a töredéke volt ténylegesen kialakítva, a map java része csak dekor-elem (csatoltam screenshotot róla). De a magában a játékban sem éreztem túlságosan, hogy egyes környékek (a színüket leszámítva) annyira eltérőek lennének a többitől. Túlságosan hasonszőrűen jönnek egymás után az épületek, a köztük lévő ugratók, kerítések, emelkedők, csövek, stb. Talán, amikor valamely épületen belül mászkálunk, az nyújt némi változatosságot. Szóval pályadesign tekintetében is lehetett volna még csiszolni a Catalyst.A navigáció nem túl bonyolult a játékban. A térképen minden célpontra könnyedén beállítható az útmutatás. Ám míg a 2008-as részben csak a piros színű tereptárgyakra kellett koncentrálnunk és rájönnünk, hogy azt hogyan is érhetjük el, addig a Catalyst-ban bevezették a Runner Visiont, amely szépen szájbarágósan meg is mutatja egy szellemképpel, hogy hogyan és miképp haladjunk tovább. Eltévedni ezáltal egyáltalán nem lehet, mindig szépen végig van rajzolva előttünk az útvonal (természetesen, ha a térképen megjelöltük az elérni kívánt célt). Ez némileg csökkent a játék nehézségi faktorából, de természetesen ki is kapcsolható ez a mód, ha a régi ME érzésre vágynánk. Arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy ez a Runner Vision már a fejlesztés kezdetekor tervbe volt-e már véve, mint feautre, vagy csak a végső teszteknél − az open-world jelleg miatt − sokan nem jutottak el A pontból B-be, s emiatt bele kellett pakolni némi könnyítést, így végeredményként ezért került bele a játékba. Ebben a nyitott világban természetesen fast travelre is lehetőség van a safe house-ok között. Bár ezeket előtte meg kell nyitni régiónkként, mégpedig úgy, hogy az adott bunkerhez közeli toronyházban kellene feljutni a legmagasabb szintre és ott deaktiválni az adott számítógépet (hmm, olyan ismerős ez a rendszer…). Mondjuk ezek a tornyos feladatok a legjobb részek a játékban, mivel itt nem használható a Runner Vison és egyfajta puzzle játékként nekünk kell rájönnünk a helyes útvonalra. Ehhez szükség lesz a jó időzítésre a mozgó objektumok miatt, valamint némi logikai képességre. A régi ME sava-borsa köszön itt vissza, sokkal több ilyen rész kellett volna a játékba (igazi felüdülés egy-egy ilyen tornyos elem a sok rohangálás után). Glass cityben amúgy elég sokan akarnak valami apróságot velünk szállítani futárként, melyek természetesen időre mennek, szóval lesz mivel tevékenykedni, valamint akadnak olyan küldetések, amikor a polícia helikoptere elől kell elmenekülnünk. Menet közben pedig folyamatosan gyűjtögethetjük az elrejtett hanganyagokat, chipeket és egyéb fityfenét (ofkorz’ ezek után is XP jár). Továbbá játékosok által készített time trial feladatokban is részt vehetünk, ha kedvünk tartja, vagy akár elkészíthetjük saját dögös útvonalunkat, amelyet aztán mi hagyományozhatunk az onlie community tagjaira, hogy akkor „ezt az időt döntsétek meg, ha tudjátok”. Szóval tennivaló tekintetében nincs híján a Catalyst, csak egy idő után picit unalmassá tud válni a sok hasonszőrű feladat.
[YOUTUBE]pmQLWfJ2_ro[/YOUTUBE][B]Catharsis + Catastrophe = Catalyst[/B]Sok szempontból is vegyes képet mutat ez az új Mirror’s Edge. Például grafikailag olykor kimondottan gyönyörű. Az átvezető filmek nagyon-nagyon szépek, első osztályú munka mind, maga a játék szép stabilan „fut”, viszont időnként nagyon csúnya textúrákba is bele lehet „szaladni”. Hangzás és zenei téren sincs gond, kellemes minimál muzsikák duruzsolnak, ám nagy kár, hogy nem folyamatosan szól a zene. A játék maga egyébként élvezetes. Futni és parkourozni továbbra is nagyon fun és cool. Csak kellett volna még valami craft, több változatosság, vagy rétegeltebb fejlődési rendszer, eddig soha nem látott mozdulatokkal. A történet szintén (sablonossága ellenére) rendben van, de sokkal több mélységet, fordulatot kaphatott volna és a mellékszereplőket sem kellett volna ennyire sztereotipizálni. A Catalyst open-word is, meg nem is (van, ahová csak egy út vezet), és amit prezentáltak elénk az ugyan bőséges játékidőt kínál, csak hát ezt is lehetett volna jobban, kiforrottabban csinálni. Szóval „én ezt nem értem”, hogy a DICE ennyi idő alatt, miért csak ennyire volt képes… Mindezek ellenére remek hangulata van a játéknak, ami szerintem nem elhanyagolható tényező, mivel összességében szórakoztató volt a Catalyst. Minden tekintetben egy megosztó alkotás lett a végeredmény, de ha sikerül kicsit a korábbi rész okozta fanboy-ságunktól elvonatkoztatni, és nem teljesíthetetlen elvárásokat fogalmazunk meg vele kapcsolatban, akkor a Catalyst egy korrekt játékélményt nyújt, ám ennél semmivel sem többet. Most ennyire futotta.(A játékot megvásárolhatod támogatónk, a [URL]http://www.konzolokszervize.hu/playstation4/mirrors-edge-2-ps4-ps4]Konzolok Szervize[/A] budapesti boltjában, vagy webshopjából a linkre bökve könnyedén meg is rendelheted.)

7/10
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat:

40 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Mindenképpen beszerzős, de csak occón. Premier árat ez nem ér.

  2. Az első tök jó volt, a Catalyst meg tetszett a demo alapján, a teszt pedig megerősített, hogy biztos beszerzem majd.

  3. Valamikor biztosan beszerzem, mert az első részt nagyon szerettem. De majd csak tökolcsóér’…

  4. Van egy kép ami nem rémlik nekem a játékból. Középső oszlop fentről a negyedik.

  5. Köszönjük a tesztet! Kellemes kis játéknak tűnik a hibái és a hiányosságai ellenére, majd ha leárazzák kap tőlem egy esélyt.

  6. Majd valamikor olcsóba még így is érdekelne a hibái ellenére. Az elsőt unalomig toltam, de azt a hangulatot szeretném újraélni.

  7. Mondjuk én még az első résszel se játszottam, szóval majd pótolom, és utána jöhet ez is. Nagyon bejön ez a képi világ.

  8. Az volt a baj ennek az első részével, hogy kb az első 10 percben megkaptad és kiélvezted az összes jót, amit ez a játék nyújt, utána már szinte csak ezek ismétlődései voltak, semmi új impulzust nem hozva. Ez nagy hiba.

    • Miért a COD-ban nem ez van ?! Egyébként nem kapsz meg mindent az első tíz percben, pl a kötélvető a karján is később jön elő. Menetközben fejlszted magad ahogy a tesztben is írják egyre több képességed lesz stb stb.

    • Amúgy meg szerintem az első részben a helyszínek is nagyon jók és változatosak voltak. Nekem ez is elég új impulzus volt. A víztározó, a mozgó metro tetején, bevásárlóközpont, stb stb…

  9. Szuper jó game, kicsit az eleje gyenge de utána oké. Mondjuk én elfogult vagyok vele….