Minoria (PS4, PSN)

Ezt a boszit még felgyújtjuk, mert mi lennénk a jófiúk.

A Minoria a Bombservice csapat munkája, akik a Momodora sorozatukról híresek. (Ebből az utolsó címük elérhető PlayStation 4-re is, a Momodora: Reverie under the Moonlight.) Jelen alkotásuk annak a szériának a spirituális örököse. Ez a brazil fejlesztőcsapat saját maga adta ki első három játékát, a szoftverek rendezője egy olyan művész, akit a ’80-as és ’90-es évek klasszikus videojátékai inspiráltak. A négy főt számláló Bombservice most egy igazi indie gyöngyszemmel örvendeztette meg ismét a nagyérdeműt.

A történet középpontjában a boszorkányüldözés áll. Egy fiatal apácapárost utalnak ki, hogy az eretnek boszikat kardélre hányják. Harcos „hősnőnk” és társa a történet folyamán a moralitás talaján egyensúlyozva vívja könyörtelen harcát a „démoni” erők ellen. Szövetségesük ebben egy hercegnő, aki a biztonságot jelentő könyvtárból adja ki az ukázt. Itt költhetjük el különféle varázslatokra a megtalált ezüst érméinket, amik a stuff egyik gyűjthető tárgyai a dokumentumok mellett. Utóbbiak nagyrészt karakterleírások, így érdekes háttérinformációt nyerhetünk általuk.

A Minoria műfaja Metroidvania, ahol papírmasészerű karakterünkkel derítjük fel a terepet. A harcok is hasonlóan basic formában történnek, már ami a kontaktot jelenti a figurák közt. Az alacsony költségvetés e dolgai nagyon gyorsan megszokhatóak, a pályadizájn és az ellenfelek sokszínűsége pedig bőven kárpótol mindenért. A bejárható terület jól felépített, a lezárt ajtók későbbi felfedezése remek élményt biztosít, miközben folyamatosan lépjük a szinteket és egyre jobban alkalmazkodunk a játék szabályaihoz. Ezek közül a legfontosabb a counter, amivel szinte minden támadás visszaverhető. Nagyon baráti időablakot kaptunk, így puszi a fejlesztőknek érte. Még a kazuár gamerek is könnyűszerrel végre tudják hajtani eme életmentő mozdulatot.

A helyszínek változatosak, ahhoz képest, hogy csak egy ódon várban és a környékén mászkálunk. Sejtelmes, picit horrorisztikus bolyongani a katakombában és a borospincében, ahol mindenféle túlvilági lényen kell keresztülvágni magunkat. Gyógyítani korlátolt számban flaska-varázslatokkal tudunk – á lá Souls széria –, ezeket helyreállítani csupán a kihelyezett mentőpontok megérintésével áll módunkban. Érdemes is mentegetni, mert az adott haladás halálunk után elveszik.

A szoftver zenei oldalát nagyon élveztem. A templomi harangszóval megspékelt dallamok és a vad hegedűjátékok kellően lefestik a látottakat, legyen szó üldözésről vagy egy keményebb boss harcról. A szép zongora szólamok pedig amúgy is a kedvenceim, itt pedig jó sok ilyen dal felcsendül. A játékidő rövid, nagyjából 5-8 óra között helyezkedik el, attól függően, mennyire játszunk alaposan. Akad benne felfedezni való, titkos harc és kétféle befejezés is helyet kapott, így ideális hétvégi játéknak. Egy nagyon szerethető, egyszerű program, amit ajánlok azoknak is, akiknek a hasonszőrű szoftverek gondot okoztak nehézség terén. A stílus kedvelői pedig mindenképpen menjenek rá, nem fogják megbánni.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)