Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
State of Play 2020. augusztus 6.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Ubisoft Forward

Kingdom: Two Crowns (PS4, PSN)

Pixelkirályság.

Miután megkaptam tesztünk alanyát, elég sokáig húztam-halasztottam a kipróbálását. Mindig valamilyen ürügyet kitalálva mást toltam a szabadidőmben, majd végül egyik nap megembereltem magam és elindítottam a Kingdom: Two Crowns című játékot, amihez hasonlót még soha nem láttam. Oldalra szkrollozós stratégia, pixel-art grafikai köntösbe bújtatva. Már a 2D-s stratégiai game-ek kapcsán is erős ellenérzésem van, hiszen egy jó cím általában összetett és arról híres, hogy lehetőségek széles tárháza várja a játékost. Videojátékos pályafutásom egyik legnagyobb baklövését követtem el, hogy nulla perc játékidővel elítéltem valamit. „Isten nem ver bottal” szokták mondani, úgyhogy a nagy kétkedésemből végül estig tartó játékmaraton lett. Nincs mese, a 2D pixelkirályság az egyik legjobb indie stuffok közé tartozik!

Stratégiai cím ellenére semmi sincs túlbonyolítva. A HUD, a játékmenet és maga sztori is rendkívül egyszerű. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne elmélyedni benne. A tutorial bár létezik, igazából pár perc alatt elengedi a kezünket. A feladat valójában a jobbra, illetve balra lovaglás és a pénzünk megfelelő kezelése. Röviden-tömören ennyi, és meglepő módon, így is elképesztően szórakoztató tud lenni a Kingdom: Two Crowns! A fő cél egy kis birodalom létrehozása lesz, amit tulajdonképpen a semmiből kell lekreálnunk az egy szem karakterünkkel. A táborunk alapja és mozgatórugója a pénz lesz, így, ha nem is körútra, de legalább az egyik irányba érdemes lesz elindulni. Felfedezés közben mindenféle értékes dolgokat rejtő ládákba botlunk és magányos telepesekre bukkanhatunk. A csillogó érmék segítségével pedig besorozhatjuk a tébláboló embereket és elkezdhetünk építkezni. Ha már az építésnél tartunk, akkor fontosnak tartom megemlíteni, hogy a döntéseinken fog múlni nagyjából minden. Várfalat fejlesztünk vagy a kovácsot, fizetünk-e plusz pénzt a kereskedőnknek, melyik fát vágjuk ki, hogy helyére újabb épületeket húzzanak-e fel az kalapácsos szakik. Szóval tényleg mindennek a kulcsa a sorrend és a döntések sorozata. Amikor pedig nyugovóra tér a nap, érdemes lesz visszamenni a várfalak mögé és reménykedni a védelmünkben. A sötétben botorkálni amúgy sem tanácsos dolog, mert ha találkozunk az ellenséges gonosz lényekkel, akkor elég komoly veszteségeket lehet szenvedni, aminek a vége akár egy újrakezdést jelentő vereség is lehet.

A játék mechanikája egyébként könnyen kiismerhető, így, ha elsőre nem is sikerül, másodikra már menni fog egy autonóm falu létrehozása. Ha pedig rendben vannak az alapok, akkor lehet tovább fejleszteni a várost, a mesterségeket, illetve áthajózhatunk más helyekre is további kincsek reményében. Amit kicsit furcsa volt és hiányoltam, hogy mi a saját karakterünkkel nem tudunk harcolni, így teljesen rá vagyunk utalva az általunk kiképezett katonákra. A PS4-es verzió az összes eddig megjelent frissítést és kiegészítőt tartalmazza, ezért, ha a klasszikus középkori dizájnt már meguntuk, akkor jöhet a halottak földje vagy az ázsiai tájegység, teljesen más épületekkel és hőssel. A lényeg persze ugyanaz lesz, viszont sokféleképpen meglehet oldani a szituációkat, így az újrajátszási faktor is bőven megvan a játékban. Ha pedig segítségre lenne szükségünk, vagy csak közösen építenénk valami jót a barátunkkal, a kooperatív mód is a játékosok rendelkezésére áll.

Akárhogyan is nézem, nem tudok negatívumot felhozni a játék kapcsán. A látványvilág a már sokszor látott és jól bevált pixel stílust követi. Szerintem egy ilyen egyszerű mechanikával ellátott játéknál nem is kell több, mondhatni tökéletesen funkcionál. A zenék kapcsán ugyanezt tudom mondani. Vélhetően nem a Kingdom: Two Crowns dallamait fogjuk egész nap hallgatni, viszont annyira bőven hangulatos volt, hogy ne akarjam kikapcsolni a játékkal töltött idő alatt.

Végszóként tehát csak annyit tudok mondani, hogy aki szereti a stratégiai címeket, de több órán tartó bonyolult városépítés és csatározás helyett valami egyszerűbbre vágyik, az nyugodtan fizessen be a királyság-menedzsmentre. A megjelent kiegészítőkkel és ezzel az árszabással egyértelműen a megérős kategóriába tartozik a game. Hibákkal, bugokkal és egyéb idegesítő dolgokkal nem találkoztam, így tényleg csak azt tudom mondani, hogy ez bizony színarany!

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

★★★★★
SZÍNARANY
Kiadó: Raw Fury
Fejlesztő: Noio
Méret: 915.28 MB
Megjelenés: 2018. december 11.
Ár: 5790 Ft
Feltöltőkártya: PlatinumShop

3 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Egyetértek, valóban szuper kis játék.
    Kipróbáltam mind a három stílust. A Japán tetszik leginkább, nem meglepő módon, ha valaki ismer engem. 😀
    Amúgy ha harcolni nem is tud a karakterünk, a különböző hátasok segítségével azért lehet ilyen olyan képességeket használni, hogy segítsük a harcosainkat.

    1
    • Való igaz. Egyébként kíváncsi lennék mennyire borítaná fel a játék mechanikáját, ha alap támadásokat tudnánk a lovasunkkal is eszközölni.
      Simán elképzelhetőnek tartom, hogy a fejlesztési időszak alatt eljátszottak a gondolttal a készítők.

      • Tuti volt valamiféle támadása a karakterünknek, még valamikor ötlet formájában.
        De sokkal könnyebb lenne, ha még a horda megérkezése előtt letudnánk szeletelni mondjuk az 50%-át.