Hot Springs Story (PS4, PSN, Android, iOS)

Pihentető főnökösködés.

(A teszt az Android verzió alapján készült.)

A menedzser témájú programok már a videojátékozás kezdete óta jelen vannak a piacon. Mindig megvolt az a réteg, mely lelkesen érdeklődött a stílus iránt. A telefonok és tabletek megjelenésével ez csak még szélesebb körben elterjedt, és mostanra már utazás közben is fejleszthetünk játékot, vagy gondozhatunk egy ázsiai pihenőközpontot. A tesztelés során pont az utóbbit csináltam és meg kell, hogy mondjam, a Hot Springs Story jobb elfoglaltság volt, mint a már unalomig ismert cukorpárosítós match-three puzzle jellegű kreálmányokkal égetni az időt. Egy ilyen jellegű játék megkívánja a figyelmet, adatforgalmat nem igényel, és az ázsiai kultúrába is mélyebb betekintést enged. Persze ezek a szempontok csak akkor fontosak, ha nem agyhalott zombiként akarjuk simogatni a telefont, hanem minőségibb kikapcsolódást keresünk.

Ha valakik, akkor a Kairosoft csapatánál dolgozók értenek a könnyed tycoon játékokhoz. Szinte mindegyik szoftverük hasonló, de mégis van annyi eltérés a témája kapcsán, amit miatt érdekessé válhat. A középiskolás osztályfőnöki órák jutottak eszembe most, hogy oly sok év után ismét egy ilyen stílusú játék került a telefonomra. Akkoriban még fele ekkora kijelzőkön, de óriási lelkesedéssel nyomtam a cég korábbi játékait. A Hot Springs akkor kimaradt, most viszont a PS4-es verzió kiadása kapcsán itt az idő a pótlásra. Érdekességképpen megjegyezném, hogy az első verzió piacra dobása kereken 10 éve történt, azóta pedig csak finomhangolások, bugfixek jöttek a frissítések során. A játék sikere óriási volt anno, így kissé értetlenül állok az előtt, hogy ha a konzolokat is célba akarta venni a cég, akkor ez a lépés miért nem történt meg jóval korábban.

A program elindítását követően egyből megkapjuk a mi kis japán pihenőközpontunkat. A létesítmény apró és kevés embert fogad, viszont önellátó és a kezdő tőkénkből csak a fejlesztésekre kell koncentrálnunk. A hangulat egyébként egészen nyugis, itt nem fog a pulzusunk az egekbe emelkedni, viszont a kreativitásunkat annál inkább használni kell. A boltok, dísztárgyak és szolgáltatók kihelyezésénél nincsen megkötve a kezünk. A bónuszokra és a közönségre kell leginkább figyelnünk, de ez sem annyira drasztikus, mint más menedzserjátékok esetében. Tulajdonképpen lehetetlen csődbe vinni a céget, ami egyfelől adhat egyfajta nyugalmat, másfelől viszont a nehézséget redukálja le a nullára. Az egyetlen mérce a fejlődésünk gyorsasága és a maximális terület elérése lesz. Az évente egyszer megrendezendő arany hét az, ami képes megtörni a néha már unalomba fulladó fejlesztgetést. Ilyenkor egy verseny keretein belül a legnagyobb forgalmat kell lebonyolítanunk, és ha ez sikerül, akkor nem kevés extra tárgy és pénz üti a markunkat. A japán stílusú pihenő helyünk népszerűségét egyébként mindenféle bérelhető reklámokkal tudjuk növelni, tehát ha az év többi hónapjában spóroltunk, akkor egy giga reklám hadjárattal könnyen megnyerhető a bevételi verseny.

Az épületeket érdemes figyelmesen lehelyezni, hiszen a kombók is jelentősen meggyorsíthatják a fejlődésünket. Az előre lepésünk honorációjaként újabbnál újabb tárgyakat, növényeket és szolgáltatókat helyezhetünk ki, viszont ennél többet ne várjunk a játéktól. Ahogy lenni szokott az ilyen jellegű szoftvereknél, vége soha sincsen. Mindig lehet valamit finomítani szépítgetni és ha már a Dagobert bácsi módjára úszunk a pénzben, akkor a játék törlése jelenti csak a szórakozásunk végét. A céltalanság ellenére néhány napig jól eltudtam szórakozni telefonon. A probléma leginkább az, hogy a játék PS4-es megjelenése kapcsán került hozzánk tesztelésre, amiért viszont a PS Store-ban dupla annyi pénzt kérnek. (Utánajárásom alapján semmilyen extra funkciót nem tud a PlayStation 4-re készített változat.) Ugyanazt a pixelekből álló, egyszerű de nagyszerű grafikát kapjuk ugyanazokkal a lehetőségekkel. Ha a telefonos verziókkal azonos áron jelent volna meg, akkor egy rossz szavam nem lett volna, de így kissé lehúzás szaga van a koncepciónak. Összességében a játék alapvetően nem lenne rossz, viszont a tíz éves megjelenés is erősen érződik rajta. Ha mindenképpen szeretnétek valamilyen könnyed Kairosoft menedzser jellegű programot kipróbálni, akkor én a nemrég megjelenő World Cruise Story-t tudom javasolni a Hot Springs helyett, mivel jóval összetettebb és a nagyrészt a Hot Springs-ből merít, árban pedig nincsen különbség.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! Hasonló jellegű a Game Dev Story is, amelyről tesztünket ITT olvashatjátok el.)