Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Horizon Forbidden West – Ez a játék nem csak sci-fi rajongóknak készült

Ha a fantasy a zsánered, akkor is itt a helyed!

A Killzone után a Guerrilla Games következő nagy dobása a Horizon Zero Dawn volt, ami szinte minden szempontból ellentéte a belső nézetes, monokróm, a háborúra összpontosító játéknak. Az új kalandban hatalmas, színes tájak várják a bátrakat, masszív, állatokról mintázott robotok, komplex küldetések és egy erősen szerepjátékos vonal. A poszt-apokaliptikus jelző, a mechanikus lények és maga a tény, hogy Földünk elképzelt jövőjéről van szó ne tántorítson el senkit, aki esetleg nem a sci-fikre bukik: a Horizon Zero Dawn és hamarosan megjelenő folytatása, a Horizon Forbidden West egyszerre kortárs társadalomkritika és érvelés a környezetvédelem mellett azon túl, hogy a fantasy alkotások számos stílusjegyével rendelkezik. Lehet, hogy fejlett eszközökkel és a jövőben kalandozhatunk egy kihalt, majd újra benépesített Amerikában, ez a „tiszta lap” azonban arra is lehetőséget adott a fejlesztőknek, hogy egy elképesztőn egyedi világot álmodjanak meg, amit nem lehet – nem is kell, és talán nem is szabad – a hagyományos műfaji keretek közé szorítani. Ez a játék sokaknak való, így, ha valamiért ódzkodtál eddig, érdemes elolvasnod ezt a spoilermentes írást: hátha meggyőz arról, hogy adj egy esélyt a játékoknak.

A játékok főhőse Aloy, egy számkivetett lány, aki gyerekkorában rábukkant egy „Fókusz” nevezetű készülékre. Ez a fülre akasztható szerkezet extra információkat árul el a környezetéről, segít értelmezni és kezelni mindenféle elektromechanikus kezelőfelületeket, és adatokat és elemzéseket készít – többek között – a világban barangoló, állatszerű masinákról. Aloyt a Nora törzs tette száműzötté: a norák egy erős izolációban élő, a „hegy istenéhez” fohászkodó társadalmi csoport, akik hétköznapjait szigorú tabuk határozzák meg – például nem használhatják az „óvilág” technológiáját. Aloy, akit egy másik száműzött nevelt fel, szeretne többet megtudni múltjáról és valódi anyjáról, részt vesz egy próbatételen a prológusban: aki ezt megnyeri, az bármit megkérdezhet a törzset vezető mátriárkáktól. Egy idegen, külsős csoport azonban váratlanul megtámadja a Nora törzset, és számos fiatal veszíti életét. Aloy engedélyt kap a vezetőktől, hogy a támadók után eredjen, és kiderítse az életét és a világát övező rejtélyeket.

A Horizon játékok főhőse, Aloy

Nem kell túlzottan részletekbe bonyolódnunk, hogy felfedezzük a klasszikus történetek első lépéseit: a számkivetett, lenézett és gyöngének vélt lovag bebizonyítja rátermettségét, majd speciális kinevezéssel útnak ered, hogy megmentse a királyságot és legyőzze a gonosz sárkányt. Természetesen az aláhúzott szavak itt behelyettesíthetők a Horizon univerzumának sajátosságaival, de a történet kezdeti íve beleilleszkedik a hősök jól ismert útjába. A Guerrilla Games csapata természetesen rengeteg apró részlettel, csavarral és ötlettel tette igazán kreatívvá ezt a bizonyos utat, de az alapokat a fantasykból, és nem a sci-fikből meríthették. A Horizon azonban egy hármas narratív struktúrára épít: Aloy története mellett a világban élő különféle törzsekről is rengeteget megtudhatunk, illetve megismerhetjük a régmúltban élt emberiség sztoriját is. Míg az ezer évvel ezelőtti események keményvonalas sci-finek mondhatók, a „jelen” szál sokkal közelebb áll a fantasyhez.

Amerika romjait benőtte a természet, az egykori masszív felhőkarcolók rozsdás, beomlott, titáni csontvázakként biztosítanak ősi kincseket a bátraknak, akik hajlandóak dacolni a veszélyes tereppel, hogy a régmúlt hétköznapi eszközeit régészeti kincsekként értékesítsék. A kulcscsomókat szélcsengőknek, a karórákat karpereceknek hiszik a törzsi kultúrákba szerveződött emberek, akik mit sem sejtenek ezek eredeti funkcióiról. A párhuzamokat itt is fel lehet fedezni: amik ősi tünde vagy törp romok a fantasy történetekben, azok jelenlegi otthonaink, munkahelyeink és épületeink a távoli utókornak. Hasonló vallási miszticizmus öleli ezeket, varázserőt és szerencsét tulajdonítanak az ereklyékként értelmezett limlomoknak, és a gazdaság szerves részét képezi ezek cseréje. Persze törzse válogatja, hogy mit miként értelmez és használ.

Oseram harcosok

Az Oseram törzs például előszeretettel bütyköl mindent, amire kérges ujjait rá tudja tenni. A kohó és a fémmegmunkálás életének és természetének szerves része, a vasgyúró külsejük pedig nem meglepetés, elvégre reggeltől estig vagy műhelyeikben foglalatoskodnak, vagy a romokat járják értékes tárgyak és megmunkálható anyagok nyomában. Míg a norák ódzkodnak a múlttól, az oseramok lelkesen tanulmányozzák őket és tartalmaikat. Ha pedig épp nem a munkától verítékeznek, akkor vígan mulatnak korsóval a kezükben. Szókimondóak, pragmatikusak és leleményesek, ezeknek a szakiknak köszönhetik a törzsek technikai vívmányaikat. A leírás alapján akár a fantasy műfaj törpjeiről is szó lehetne, és ezt a párhuzamot az alkotók is elismerték. A kovácsszakma olyannyira ethoszuk része, hogy szóhasználatuk, mondásaik is e köré szerveződik: „fürge, mint egy forró szikra”; „érted lángol kohóm tüze” és hasonszőrű szó-összetételekkel bőven találkozhatunk.  A Horizon különlegessége, hogy a törzsi tagozódás nem faji vagy származási alapon zajlik – ahogy megannyi fikcióban –, hanem kulturális. Az oseramok a világot egy precízen működő gépezetként látják, és úgy vélik, azért pusztult el egykor, mert az „ősi” emberiség nem gondoskodott róla megfelelően. A központi mítoszukat leszámítva azonban nem vallásosak, és kifejezetten bosszantja őket, ha a racionalitás és a praktikusság útjába áll a hiedelem. A fantasy sajátosságok mellett az is izgalmas tehát, hogy a napjainkban is meglelhető világnézetek, valamint a természet és a környezet ismerete és gondozása miként köszön vissza a Horizon „törpjeinek” filozófiájában, akiket részben a germán törzsek is ihlettek – ez pedig nem üt el a mi mítoszaink és fikcióink gondolatiságától, amellett, hogy egyedi és sajátos ízzel teszi különlegessé.

Ha vannak törpék, akkor kellen(én)ek tündék is – bár a Horizon világában azért ilyen egységes egyezés nincsen. A Horizon Forbidden Westben előtérbe kerül az Utaru törzs, akik a természettel harmonikusan együttélve képzelik el az életet. Az utaruk egyáltalán nem hasznának fémeket, csupán növényi eredetű anyagokból hozzák létre ruháikat és otthonaikat. Míg az oseramoknál a néphez hasonló vaskos, kőből és acélból összeállt masszív struktúrákat találhatunk, addig az utaruknál ágak, gyökerek, levelek és virágok az alapja mindennek. Minden utaru egy magokat tartalmazó erszényt kap születésekor, ha pedig elhuny, társai elültetik ezeket: ők így veszik ki a részüket az élet körforgásában, a kinövő virágokat pedig ápolják és gondozzák, hogy minél tovább szolgáljanak az elhunytak testamentumaiként. Központi településük Pusztadal, egy lélegzetelállító város, ami masszív parabolaantennák tetején ad otthont a népnek. Az antennák edényeire illesztették üzleteiket és otthonaikat, és gyékényből és ágakból fabrikált építmények, zöldellő és virágzó kertek és üde kis medencék tükrözik mindazt, amiben ez a csoport hisz, és amit tisztel. Első pillantásra a hagyományos fantasy történetek tündéit idézhetik, akik fák tetején vagy belsejébe építik otthonaikat, és a természettel harmonikusan töltik napjaikat.

Az Utaru törzs fővárosa, Pusztahang

A Horizon Zero Dawn kiegészítőjében, a The Frozen Wildsban jobban megismerhetjük az északon élő Banuk törzset, ahol a miszticizmus dominál. A fagyos hegységeknél minden nap egy kihívás, ez a nép pedig tudatosan keresi a megpróbáltatásokat, hogy azáltal lehessen erősebb és rátermettebb. Településeik sátrakban és központi tűzvermekben merülnek ki, kultúrájuk pedig erősen samanisztikus. Életüket nomádokként tengetik, és mivel társadalmuk az érdemekre épít, az egyetlen törzs, ahol a nemi szerepeknek semmilyen befolyása nincsen. A banuk sámánok végzik a gépek „boncolását”, a hálaadást követően pedig egyes alkatrészeket még bőrükbe is beépítenek, hogy közelebb kerüljenek a „Kék Fényként” jellemzett isteni energiához, amit egyébként a masinák szemeiben látnak fel-felizzani. A banukok alapjául a valódi, jelenleg is élő, miszticista törzsek szolgáltak, de az implementációja ezeknek a vonásoknak szintén erősen idézi a fantasy narratívákat.

A Horizon Forbidden Westben Aloy a címadó „tiltott nyugatra” vándorol, ahol a Tenakth nép lakik, akik három altörzsre bonthatók: az égi, a sivatagi és az alföldi tenakthokra. Ennek a csoportnak a háború, a harc és a küzdelem a mindenük. A gyarapodás, a haladás és a fejlődés központi mozgatórugója a háborúzás, mentalitásukat pedig két nagyobb ihletre alapozhatták az alkotók: a skandináv törzsek középkori eszméire, valamint a fantasy orkokra, akiknek a harc és a háború előtti hódolat a hitvallás alapja. A tenakthok új vezére igyekszik egy békésebb irányba terelni a népét, és azon dolgozik, hogy a velük kapcsolatos sztereotípiákat lebontsa – ellenfelei pedig ezt gyengeségnek tartják, ezért fellázadnak, hogy megőrizzék a törzs „hagyományos” értékeit. Az ilyen jellegű modernizáció és pacifikálás is gyakori elemei a fantasy fikcióknak, ahogy az elsőre barbárinak vélt népcsoport árnyaltabb kibontása is. Bár az orkokat előszeretettel használják agyatlan szörnyekként, bizonyos történetekben sokkal összetettebb a helyzet. A „vikingekről” pedig már tudjuk, hogy ugyanannyira nagyra becsülték a kereskedelmet, a diplomáciát és a kapcsolatépítést, mint a fizikai erőszakot és a háborút – sőt, a globalizmus aktív úttörői voltak a maguk idejében.

A fagyos északon lakó Banuk törzs

A Horizon Zero Dawn egyik kiemelt,központi törzse a Carja, akik – bármennyre is furán hangzik – az „emberek” szerepét töltik be, már ha maradunk a fantasy analógiáknál. Emellett a római és a bizánci birodalmakkal lehet még párhuzamot vonni. (Már csak azért is, mert a „germán” beütésű Oseram harcosokat előszeretettel alkalmazzák.) A carják fővárosa Meridian, hitük, szóhasználatuk és kultúrájuk közepe pedig a Nap. Ruháik vörös, bordó és lila színekben gazdagok, aprólékosak és összetettek, gondolkodásmódjukat pedig a Nap szimbolikája határozza meg. Erre alapozzák próféciáikat, körmönfontan megfogalmazott törvényeiket és tanaikat, társadalmuk pedig katonai és vallási vezetőkkel sokkal tagoltabb és hierarchikusabb, mint bármely másiké. A carjáknál a politikai mérkőzések, a nepotizmus és a más törzsek lekezelése valós problémák, amit sötét múltjuk csak tovább bonyolít. Itt jutunk el ahhoz a ponthoz, ahol a Horizon Trónok harca-szintű intrikákat és múltbéli eseményeket sorakoztat fel.

A játékok cselekményei előtt a törzsek számára ismeretlen okokból az eddig viszonylag békés robotok elkezdték megtámadni az embereket: míg eddig elmenekültek előlük, most üldözőbe vették őket, életek sokaságát ontva ki. A carják akkori vezetője, az aktuális Napkirály, Jiran hallgatott papjaira, akik elhitették vele: a Nap elégedetlen velük, és az árnyak kora jön, ha csak nem elégíti ki véráldozattal „istenüket”. Kezdetét vették hát a „vörös portyák”, amiknél Jiran elhurcolta más törzsek népét, és vagy kivégezte őket, vagy elhurcolta rabszolgának, illetve élő áldozatnak gladiátori mérkőzésekbe – a különféle népek saját hiedelmeiknek megfelelően adtak nevet ennek a traumatikus időszaknak. Jiran fia, Avad végül – miután sehogy nem tudta eltántorítani apját erről az útról – meggyilkolta, és átvette a hatalmat, annak reményében, hogy visszaállíthatja a békét. Aloy a Horizon Zero Dawnban a környező törzseknél tapasztalhatja meg ezeknek az eseményeknek a következményeit, a Horizon Forbidden Westnél pedig első kézből ismerheti meg, hogy az ilyen militarista népirtás milyen idegenfélelmet és -gyűlöletet szül a határvidéken és a senki földjén túl – és hogy az új carja vezetőség miként próbálja kiengesztelni érthetően bizalmatlan egykori áldozatait. A vérontás, a belviszály, az apagyilkosság és a cselszövés ugyanannyira szerves részei ezen játékok világainak, ahogy a tudományos fikció, a masszív robotok és a technológiai fejlődés.

A Carja törzs fővárosa, Meridian

A Horizon Zero Dawn és a napokon belül megjelenő Horizon Forbidden West tehát ízig-vérig fantasy, ahogy sci-fi is – és még sok más. Különlegessége és egyedisége abban rejlik, ahogy vegyíti, alakítja és csavarja ezeket az elemeket, hogy valami új és frappáns születhessen. Mély, összetett és jelentőségteljes küldetések, jól kidolgozott társadalmak és kultúrák, aktuális és elgondolkodtató üzenet vár azokra, akik belevágnak. Függetlenül attól, hogy melyik műfaji titánnal szimpatizálsz inkább, itt megtalálhatod a neked kedvezőt. Sárkányok helyett mechanikus lények, varázslat helyett csúcstechnológia, és múlt helyett jövő ugyan a keret, de amivel meg van töltve, az sokkal, de sokkal több, mint bármelyik külön-külön.

A Horizon Forbidden West február 18-án jelenik meg PlayStation 5-re és PlayStation 4-re. Tesztünket ITT olvashatod. A játék előrendelhető PS5-re és PS4-re támogatónk, a Platinum Shop budapesti boltjaiban a linkekre kattintva.

4 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Szerintem maga az alapfelállás sci-fi, (legalábbis nekem az minősül sci-finek, amibe valamiféle (ál)tudományos alapot próbálnak belevinni, és itt azért elég részletesen kifejtik a Zero Dawn projectet) de a jelen kor, amiben játszódik meg inkább érződik fantasynek a törzsekkel, a hitvilágukkal stb.

  2. Én mindig is inkább éreztem fantasynek, mint sci-finek.

  3. Talán mégis igaz a pletyka, hogy a Horizon eredetileg fantasy lett volna, nem sci-fi?