Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Haven (PS5, PS4, PSN)

Monogámia.

(A teszt a PlayStation 5-ös verzió alapján készült.)

A romantika, illetve azon belül is a párkapcsolatok intimitása egy viszonylag ritkán feldolgozott téma a videojátékokban. Vonzalom, intimitás gyakran fordul elő, de az együttélés nüanszai, a hétköznapok történései annál ritkábban. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy egy monogám együttélés inkább életszimulátorokban vagy romantikus visual novelekben fordulhat elő, ahol inkább a személyes kalandozáson, a felfedezésen és akción van a hangsúly, és nem a látványos robbanásokon, élet-halál küzdelmeken és világot megváltó küldetéseken – utóbbi események elvégre ritkábban fordulnak meg egy pár életében, vagy legalábbis nem azok főbb jellemzői. A Haven kissé elnyújtott módon ugyan, de ezt az űrt igyekszik betölteni.

Hősünk Yu és Kay, két szökevény, akik egy elhagyatott, széttöredezett bolygón találják magukat, miután elszöknek autoriter világukból, ahol a párokat egy szisztéma alapján választják ki, és az emberek nem dönthetik el, hogy kivel szeretnék leélni az életüket – egyfajta társadalmi eugenika, amely a rendet és a fejlődést hivatott fenntartani. Párosunk azonban egymásba szeretett, és jobb megoldás híján elmenekültek – mindegy hova, csak együtt legyenek. Landoltak tehát ezen a helyszínen, amely felülete lebegő szigetek sokaságából áll össze, amiket energiahidak kötnek össze: bár duónk kezdetben nem merészkedik messzebbre a bázisul szolgáló űrhajójuknál. Egy nap azonban egy földrengés rázza meg a világot, Fészek nevű otthonuk pedig sérüléseket szenved. Elhatározzák, hogy elindulnak felfedezni környezetüket, megpróbálják megjavítani gépüket, miközben igyekeznek megismerni a helyet, ahova a sors juttatta őket – és persze egymást is.

Yu és Kay karaktereit kiválóan írták meg, és a kissé túl hosszúra nyújtott narratívát bőven elviszi a hangján Janine Harouni és Christopher Lew Kum Hoi, akik finom tónusváltásokkal mindig a pillanathoz illő módon keltik életre karaktereiket. Yu az ezermester szerelő a csapatban, míg Kay biológus, aki a természetről tud többet: a lány a gépekhez, a fiú az élőlényekhez ért jobban, ketten pedig remekül kiegészítik egymást. Hőseink ismerik egymás múltját, mi pedig jobban tájékozódhatunk háttereikről a meglepő módon számos apró interakción keresztül, teljesen hétköznapi dolgoktól kezdve – mint a zuhanyzás vagy a fogmosás –, mélyebb lelki aspektuson keresztül – mint például a stressz miatti alvászavar – egészen az igazán intim és erotikus momentumokig. Utóbbiból akad bőven, ugyanis a páros állandóan kacérkodik egymással, és igyekeznek folyton egy kis pajzán élt adni megnyilvánulásaiknak: szeretik egymást és egymás testét, és élvezik a közös időtöltést.

A játék során együtt vándorolnak a szigeteken, mi pedig mindig válthatunk, hogy épp kivel szeretnénk lenni. Alapvetően lebegve suhannak ezeken a csodálatos, neonszínekkel operáló terepeken, ahol egy-egy energiafonalat elkapva fel tudnak maguk is töltődni: ilyenkor követnünk kell a kijelölt útvonalat, hogy később az energiát felszabadítva be tudjunk indítani gépezeteket, ki tudjuk nyitni elhagyatott épületek ajtajait, vagy le tudjuk rázni ellenségeinket. Hőseink egyik kedvenc időtöltése az evés, illetve az azt megelőző főzés, amihez mindenféle alapanyagot szedhetünk össze és kombinálhatunk majd a fészek konyhájában vagy a szétszórva található táborokban: az összetevők összeállítása nem túl bonyolult, ugyanis két ételből főzhetünk egy újat. A falatozások újabb dialógusokat oldanak fel, illetve elfogyasztásukkal tapasztalatpontokat gyűjthetünk, és visszatölthetjük életünket is. A tapasztalatpont valójában a pár egymásra hangolódása, a szintlépés pedig egy koccintás a saját gyártású cefréből – amely igazán frappáns megvalósítása ennek a klasszikus videojátékos elemnek.

A központi játékmenethurok igazából ennyi: kimerészkedünk a vadonba, begyűjtjük, amit lehet, felfedezünk, amíg tudunk, és sötétedés előtt visszaiszkolunk a Fészekbe, hogy faljuk az étket, majd egymást, és egymás ölelésében álomra szenderüljünk. A szigeteken azonban felbukkan egy ellenséges energia, a vöröses „rozsda”, amely agresszívvá teszi az élővilágot. A rozsdakoncentrációk a begyűjtött, saját energiánktól eltűnnek, így, ha végigszáguldunk rajtuk, azzal megtisztíthatjuk a helyszíneket, míg a lényeket küzdelmek során szabadíthatjuk fel. A csaták a hagyományos, japán szerepjátékok részben valós idejű, részben körökre osztott formáját öltik, ahol a duó cselekedetei a kontroller bal és jobb oldalán található gombokra vannak kiosztva, ami ötletes kivitelezés egy egyszemélyes „kooperációhoz”. Kétfajta támadás van, mindegyik más-más ellenségek ellen jó, lehet védekezni, valamint idővel közösen végrehajtott, erősebb csapásokat bevinni, vagy használni valamelyik extra támogatást nyújtó, általunk legyártott tárgyat. A harcrendszer elég alapszintű, és apróságokon kívül szinte alig változik, így elég gyorsan elveszíti újszerű varázsát, majd fokozatosan fordul át fárasztó monotonitásba – cserébe azonban elég könnyű nyerni, és elég nehéz veszíteni, így a frusztráció az önismétlésben kimerül.

A Game Bakers játéka emberi mozzanataiban kimagasló igazán. A szinte teljesen kétszemélyes narratíva időnként válik unalmassá, de a párost kifejezetten jó nézni, és bizonyára bárki, aki volt már párkapcsolatban, felfedezhet benne saját élményeket is. A készítők kiválóan szemléltetik az idilli pillanatokat, és talán pont emiatt üt el az a pár negatívabb szegmens: az a kevés veszekedés és vita, amelyet ábrázolnak, kissé erőltetettnek és mesterkéltnek hat, ami apró repedést visz az addig kialakult illúzióba: nehéz utána megmondani, hogy az hat túlzásnak, hogy ritkán veszekednek, vagy az a kevés megvalósulás, ami nincs jól összerakva. Ettől függetlenül izgalmas és szórakoztató karakterek, akik meglelik az örömöt abban, amit csinálnak: legyen szó a csatákról vagy egy éjszakai fürdőzésről, a sokadik azonos étel elfogyasztásáról vagy egy vetkőzős pókerről, egy koszos épület felfedezéséről vagy egy forró éjszakáról.

A készítők kooperatív játékként titulálják az alkotást, de felhívnám a figyelmet arra, hogy ez, ebben a formában, nem teljesen igaz. Az unalmas küzdelmeknél valóban ketten lehet irányítani a karaktereket, és a dialógusoknál is van egyfajta „szavazás” a válaszokra, de a barangolásnál a kormány csak egyikőnk kezében lehet, ami passzív szemlélővé teszi a másikat – ez pedig a maga meta módján egy nagy baklövés egy olyan játékban, amely egyenlő felekről szól. Azonban a megvalósításon és a tervezésen is látszik, hogy ezt inkább egy embernek szánták, függetlenül a tematikától – a kooperatív mód pedig inkább egy utógondolat.

A game legnagyobb hibája, hogy el van nyújtva. Játékideje egyszerűen nem bírja el azokat a mechanikákat, amelyekre építkezik, így a végére kicsit keserű szájízt hagy maga után. Viszonylag korán elérhetjük a maximális szintet, a „titkos főellenségek” fellelése sem akkora öröm; és a felfedezés sem igazán nyújt semmi extrát egy-egy jópofa új dialóguson kívül. Igazából a karakterek közötti interakciók tekintetében igyekeztek lefedni több eshetőséget, ugyanis rengeteg apró beszélgetés és diskurzus van, annak függvényében, hogy milyen eseményeket éltek át már együtt vagy milyen tárgyakat fedeztek fel.

A Haven egy ötletes játék, amely korábban kevésbé körbejárt témát választott: a párkapcsolatokat. Játékmenete és stílusa egyszerre merít a japán szerepjátékokból és a visual novelekből, bár mechanikái és kivitelezései nem igazán tudják fenntartani az érdeklődést teljes játékideje alatt. Míg játékként elég gyorsan elfakul, emberi tényezője ragyog igazán, és remekül mutat be egy szerethető párost: az átlagos mozzanatoktól egészen a pajzán, szexuális történésekig. Kooperatív módja álca, így aki közösen akar játszani, az ne ezzel a programmal próbálkozzon. Ettől függetlenül azonban kifejezetten remek választás azok számára, akik valami pozitívat, energetikusat és intimet szeretnének.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

★★★
KÖZÉPSZERŰ
Kiadó: The Game Bakers
Fejlesztő: The Game Bakers
Megjelenés: 2020. december 3.
Ár: 8740 Ft
Feltöltőkártya: PlatinumShop

2 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Xboxon végig toltam,mert ott GP-ban ingyenes, úgy elmegy kategória,de pénzt biztos nem adnék érte 👍