Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

GRAVITY RUSH 2 (PLAYSTATION 4)

Nehéz most billentyűzetet ragadnom. Nehéz, mert a játék, melynek tesztjét jelenleg enyhén álmos fejjel pötyögöm befelé, olyannyira a hatása alá vont, hogy fizikai fájdalmat okoz NEM azzal kezdeni a cikket, hogy mennyire zseniális/baromi/hihetetlenül jó game a [B]Gravity Rush 2[/B]. Hoppsz, csak kicsúszott…Az év első nagy megjelenése olyannyira nem okozott csalódást, hogy hiába tapossuk még csak január harmadik hetét, a szakállam alatt már az „év játéka” kifejezést mormolgattam gémelés közben, félhangosan. Miért is ilyen jó ez a gamma? Minden kiderül majd a maga idejében…Mielőtt azonban jobban belemerülnénk tesztalanyunk boncolgatásába, muszáj szót ejtenünk a [URL]http://playstationcommunity.hu/note/7311]Gravity Rush első részéről[/A], több okból kifolyólag is. A GR eredetileg PlayStation Vita exkluzív címeként reppent be a videojáték világba 2012-ben, és bár megosztotta a kritikusokat és a közönséget, rögtön kult-státuszt vívott ki magának. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Sony japán stúdiója teljesen egyedi szempontból közelítette meg az akciójátékok műfaját: a kötelezően amnéziás, Kat névre hallgató főszereplő ugyanis egy macska segítségével képessé vált a gravitációs vonzás irányítására, ami a majdnem teljesen szabad repülés képességével ajándékozza meg hősnőnket, s aki emellett játszi könnyedséggel tud sétálni a házfalakon, telekinetikus képességeivel pedig képes magához vonzani és fegyverként használni a közelben lévő tárgyakat. Mindehhez ordítóan stílusos, képregényszerű grafika, brutálisan jól kidolgozott világ és rigalánc lazaságú soundrack társult, no meg egy olyan irányítási metódus, amit bizony szokni kellett, akár a gépbe épített giroszkópot használtad, vagy a Vita analóg karjait. Bár a játék nem lett átütő siker, a Sony láthatóan hosszú távon számolt a szériával és nagy lelkesedésükben Katot belegyömöszölték több más franchise-ba is, majd a semmiből bejelentették a Gravity Rush második részét PS4-re és Vitára. Később persze a Vitát, mint platformot szépen áthibajavítózták, amin a Vita rajongók csoportjával párhuzamosan eléggé felháborodtam, de a végeredményt látva egyértelműen jó döntésnek bizonyult ez az akkor némiképp visszásnak ható húzás, hiszen így végre nem fogta vissza a fejlesztést hardveres korlát. [YOUTUBE]9X4tcaRqNw0[/YOUTUBE]Cselekmény szinten a Gravity Rush 2 majdnem ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész abbahagyta (aki egy történelemórával szeretné kezdeni a gravitáció módosító kisiparosi pályafutását, csekkoljon rá a [URL]http://playstationcommunity.hu/note/14283]Gravity Rush Remastered[/A]re is, mely az első rész grafikailag felújított verziója). A két epizód közti űrt pedig egy 20 perces rajzfilm hivatott kitölteni, melyet megtekinthettek [URL]https://www.youtube.com/watch?v=tFeXtu-3u78]ITT[/A]. Mindenképpen érdemes rászánni ezt a pár percet az amúgy kiemelkedően igényes animációs szösszenetre, ha ugyanis e nélkül vágsz neki a kalandnak, nem fogod érteni, hogy Heskeville megszokott közegéből hogyan került át Kat és Syd egy teljesen új helyszínre.A poént most nem lövöm le, lényeg, hogy hőseink egy ismeretlen világban ragadtak, ahol ráadásul Kat ideiglenesen nem tudja használni gravitáció-manipuláló képességeit. Kénytelen tehát párosunk kétkezi munkával, azaz egészen konkrétan bányászással tölteni az idejét, hogy megtermeljék a kenyérre valót. Ez persze csupán a jéghegy csúcsa: természetesen nem kell sok időnek eltelnie, hogy a kishölgy visszakapja képességeit és a kies sziklaság után hamarosan egy hatalmas egzotikus városban futhat ámokot az első rész másik nagy visszatérőjével (jaja, Ravenről van szó). Hogy mennyire intelligensen van felépítve a GR2, már a kezdésnél világossá válik: mintaszerűen kerülnek bevezetésre az egyre újabb játékelemek, így mire a sztoriban eljutsz odáig, hogy szabadon repkedhetsz az első nagyobb helyszínen, már saját kényed-kedved szerint tudod irányítani a gravitációt. Mindezek ellenére a kontrollt most is muszáj alaposan begyakorolni, de még több óra után is lesz olyan szituáció, amikor garantáltan az idegösszeroppanás szélére fog sodorni, hogy Kat mintha néha szándékosan az ellenkezőjét csinálná annak, amit szeretnél. Ez nyilán abból fakad, hogy a fent és lent olyannyira dinamikusan változó fogalmak ebben a játékban, amit egy idő után meglehetősen nehéz lekövetni. A kötetlen mozgáshoz, vagy szebben fogalmazva „Gravity Shift”-hez fel lehet használni a DualShock-ban rejlő giroszkópot is, ám mivel mindig arrafelé kezdesz el zuhanni, amerre „nézel”, ÉS játék közben nyilván nem tökéletes vízszintes síkban tartod a kontrollert, ez a (szerencsére kikapcsolható) funkció számomra inkább idegesítő volt, mint hasznos.[YOUTUBE]0INIMjvtCL4[/YOUTUBE]Térjünk akkor rá arra, hogy miért is olyan cseszettül zseniális ez a cucc! Kezdjük azzal, ami rögtön arcon vág majd, amikor elindítod a kalandot: igen, a kézzel rajzolt hatást keltő grafika még mindig ordítóan stílusos, és a PS4 szuperior hardverének hála a helyszínek olyan kegyetlen jól néznek ki, hogy Jirga Para Lhao, a GR2 központi helyszíne a(z amúgy nem létező) „legjobban kidolgozott videojáték városok” listám élére ugrott, és nem csak azért, mert amit itt látunk, az a cel-shaded grafika aktuális csúcsteljesítménye, hanem mert sikerült ezt a fantasztikus helyet csurig tölteni élettel. Az összes helyszín minden egyes apró négyzetmilliméterén látszik az elképesztő odafigyelés, és bár a látvány egészen lélegzetelállító fentről szemlélve, nem bírtam megállni, hogy ne járjam körbe a várost gyalog is – egy alapvetően légi közlekedésre építő címet ennél nagyobb dicséret azt hiszem nem is nagyon érhet! Továbbra is megmaradt az a különlegessége a Gravity Rush 2-nek, hogy ellentétben más nyitott világú címekkel, itt a területeknek nem csak horizontális kiterjedése van, hanem vertikális is – az elegánsan lebegő városok alatt ugyanis teljes települések húzódnak meg, az ott lakóknak pedig teljesen más típusú problémákkal kell szembenézniük, mint felszíni embertársaiknak… Persze ebben a világban még a nyomornegyedek is bájosan néznek ki, de így elképesztő kontrasztot ad, hogy a lila színben játszó, meseszerű palotát és az összetákolt viskókat csupán egy vékony felhőréteg választja el egymástól. Komoly társadalomkritikára persze nem érdemes számítani, de jó látni, hogy a sok fantasztikus kaland között a háttérben végig ott húzódik a mindennapok küszködése. A kiválón kidolgozott világ azonban önmagában még nem érne semmit, ha maga a játékmenet nem volna ennyire lenyűgöző! Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a repülés kidolgozása mennyire magával ragadó: ahogy elrugaszkodásnál magaddal rántod a körülötted lévő tárgyakat / embereket, körbesuhanod az épületeket, lősz egy szelfit a város felett (a játékban helyet kapott egy dedikált fotó mód extra szűrőkkel és beállítási lehetőségekkel) majd elegánsan landolsz egy kis szigeten pár kilométerrel arrébb, az olyan nagybetűs ÉLMÉNY, ami a játék elején ugyanúgy le fog nyűgözni, mint a meglehetősen masszív kaland végén.Kat agilitása azonban nem áll meg a puszta repkedésben: némi gravitációs machinációt követően elképesztő sebességgel tudsz siklani a földön, a főként „fekete trutymó / robot / katona” háromszögből érkező ellenfeleknek pedig egy epikus méretű levegőből érkező fejrúgást is be tudsz adni. Persze ha nem akarod bepiszkolni a kezedet… akarom mondani lábadat, akár opponenseidhez is vághatod a körülötted lévő tárgyakat. Amennyiben elég ellenfélnek rúgtad szét a seggét (vagy ráztad meg a pofonfát te magad), brutális pusztítást végző speckó támadást is bevethetsz, ami a sokszor gigantikus méretű ellenfelekkel operáló bossfightok esetében jön majd nagyon jól. [YOUTUBE]NPOqdxjH4NA[/YOUTUBE]A Gravity Rush 2 legfőbb újdonsága Kat mozgáskultúrájának szempontjából az alapállások bevezetése: hősnőnk immár két speckó stílusban is nekivághat a világ felfedezésének, melyek nem csak egyedi képességekkel ruházzák fel tulajdonosukat, hanem módosítják annak súlyát is. Lunar módban karaktered légies könnyedségűvé válsz és egy mutáns szöcskét lepipáló nagyságú ugrásokkal tudod átszelni a helyszíneket, míg a Jupiter állás magasabbra csavarja a gravitáció mértékét, ami többek között extra erősségű támadások bevitelét teszi lehetővé. Természetesen ezeket a módokat lehet használni az összecsapások közben is, sőt, ha igazán a csatatér királynőjévé akarsz válni, érdemes a háromfajta alapállást dinamikusan váltogatni verekedés közben, amit persze könnyebb mondani, mint alkalmazni, hiszen a nagyobb harcok egy idő után bizony masszívan kaotikussá válnak. Szerencsére a missziók vannak olyan változatosak, hogy sose váljon unalmassá a játékmenet: a fő küldetés mellett általában nyitva áll egy rakás másik lehetőség is, így akár a Time Trial kihívások érdekelnek, vagy a tömény akció, mindig meg fogod találni a lelkiállapotodhoz leginkább illő elfoglaltságot.Külön ki kell emelnem a játék mellékküldetéseit, melyek túlzás nélkül jobban ki vannak dolgozva, mint más címek fő sztoriszála. Van, hogy egy filmben kell statisztálni, megtalálni a legtökéletesebb ajándékot, vagy éppen… ömmm… szexi csajokat fényképezni egy perverz öregúr részére. Emellett az első rész hagyományaihoz hűen rengeteg rózsaszín drágakő van elszórva a pályákon, melyekből Kat képességeit turbózhatod fel négy különböző kategóriában. Szintén gyémántokat és a statok értékeit befolyásoló extra tárgakat szerezhetsz a játék online módjában, mely szerencsére nem arénaharcokat jelent, hanem egy jópofa kincsvadászatot, ahol a többi user által készített képből kell rájönni a meglepetésekkel teli láda lokációjára. Hogy a fenti dicséret-halom után miért nem tökéletes pontszám csücsül a cikk végén, annak a következő okai vannak: a helyenként kiszámíthatatlanná váló kontroll mellett roppant irritálóak a lopakodós részek és nem csak azért, mert helyenként feleslegesen nehézre sikerültek, de baromira nem is illenek a játék világába. Emellett bár roppant stílusos, hogy meghagyták az átvezető jelenetekhez az első rész képregény kockáit, számomra érthetetlen, hogy ezek a részek miért nem kaptak teljes szinkront, főleg annak fényében, hogy a voice over vérbeli profi munka, mely méltó kiegészítése az ismét emlékezetes dallamokkal teletömött, akár külön is bátran meghallgatható zenei aláfestésnek. Amint láthatjátok, a Gravity Rush 2 minden szempontból beváltotta a hozzá fűzött reményeket és amellett, hogy kötelezően ajánlott szabadidő tevékenységet biztosít minden Play Station 4 tulaj számára, élő példaként szolgál arra, hogy a szebb, jobb, nagyobb hívószavak nem minden esetben járnak keserű szájízzel…(A játékot partnerünk, a PlayStation szállította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk a [URL]http://www.konzolokszervize.hu/playstation4/gravity-rush-2-ps4]Konzolok Szervize[/A] budapesti boltjában, vagy webshopjából a megadott linken meg is rendelhető.)

9/10
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat:

20 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Demo alapjan erdekesnek tunik, gondolkodom, hogy beszerzem, de latom, hogy ott az elso is. Erdemes az 1-el kezdeni, vagy siman hanyagolhato es lehet kezdeni a masodikkal?

  2. A mai nap próbáltam ki a demóját és nagyon bejött.

  3. Demó nagyon adta, jövő hónapban beszerzem biztosan.

  4. Abban a shortban és topban kifejezetten cuki Kat. 😀

  5. Második trailer epic 😀

  6. Demót kipróbáltam. Bejött ez a gravitációmanipulációs repkedés.

  7. “Listán van . “”Kelleni fog””-listán… :)”

  8. Imádtam az elsőt a bénácska kezelhetőség ellenére is, ez is kötelező lesz!

  9. Most kedvet kaptam, hogy befejezzem az első részt.Örülök, hogy jól sikerült a játék, teszek majd még vele egy próbát.Az előző részben sokszor zavart, hogy elrepülök az ellenség mellett támadáskor és ezért nekem nehézkes volt a harc.Ebben a részben is fellelhető ez a jelenség?

    • Mindenképpen gördülékenyebben mennek a harcok, de arra készülj, hogy most is előfordul alkalomadtán, hogy teljes erővel elzúgsz a célpont mellett ha az mozgásban van. 😀 Mondjuk ez szerintem betudható a játékmenet sajátosságának.

      • Betudható, de az elsőt ezért nem vittem végig még, mert olyan nehézkesen ment a harc benne.

        • Huppsz, akkor csak óvatosan, mert bár jobb a helyzet, mint az első részben, van azért pár idegesítő csata a játékban.

        • Szerintem nincs baj azzal a harccal, csak el kell felejteni a külvilágot és csak a figurákat nézni, hogy ne zavarjanak meg a dimenziók. Úgy nem zavarodsz bele.

          • Próbálkozok még vele, mert elég osk órám benne van és valamikor be szeretném fejezni.Arról nem beszélve, hogy alapvetően tetszik a játék és elképesztő Vitan is.

  10. Rajta van a listán… megnyugtatott a teszt.. ez kelleni fog.

  11. Pazar, pazar, pazar.