Gran Turismo 7 - Power Pack DLC (PS5, PSN)

Spontán tűzoltás fele-más eredménnyel.

Azt nem merem kijelenteni, hogy a 2022-ben megjelent Gran Turismo 7 a legtámogatottabb autós versenyjáték, de az biztos, hogy nincsenek elhanyagolva a játékosok a havonta érkező frissítésekkel, amelyeknek főszereplői minden esetben az új (vagyis a pontosság kedvéért sokszor inkább régi-új) járgányok. Viszont támogatás és támogatás között van különbség. Attól függetlenül, hogy a megjelenés óta nem kevés autóval, Scapes helyszínnel és versenyeseménnyel bővült a simcade alkotás, a versenypályák száma máig csekély, az átlagos AI ellen versenyezni pedig még mindig olyan, mint felnőttként óvodásokkal fogócskázni.
A benzingőzös, izgalmas versenyek hiányát pótolhatná ugyan az online szekció, de nem teszi, ezért pedig mi, játékosok vagyunk felelősek – pontosabban azok a renitens bunkók, akiket az tesz boldoggá, ha mások szórakozását elrontják. Az, hogy erre máig nincs ellenszer, természetesen a Polyphony Digital és a Sony hibája, akik inkább nyomják az eSport ágat, mintsem kitaláljanak valamit az amatőr játékosokat érintő problémák kezelésére.
A PD-nek 2023 novemberében félig sikerült megoldania a gépi ellenfelek problémakörét egy jócskán fejlettebb, technológiai szempontból is nagyon érdekes mesterséges intelligenciával, a Gran Turismo Sophy AI-jal. Az élvonalbeli játékosokat is megszorongatni képes mesterséges intelligencia megjelenésével pár nagy lépéssel valóban közelebb kerültünk az adrenalindús versenyekhez, Sophy mégis kompromisszumos. Egyrészt hardveres okokból PS4-en nem fut, de PS5-ön is csak korlátozottan. Másrészt a 2.0-ás verzió csak bizonyos pályákon volt választható, míg egészen idén márciusig kellett várni a 2.1-es verzióra, ami 19 pályán tette elérhetővé Sophyt, de csak egyéni versenyekben, és ott is csak bizonyos körülmények között – például esős időben nem.
Messziről indítottam, de most már jön a lényeg: avagy a semmiből bejelentett Power Pack DLC, ami a Gran Turismo 7 első fizetős kiegészítője. Ez egy napon jelent meg a SPEC III tartalmi csomaggal, ami 8 új autóval és 2 új pályával bővítette a játékot, ám mégis a szóban forgó DLC az, ami magára vonzotta a reflektorfényt a megjelenés napján. Nem csoda, hiszen a PD végre a játék legnagyobb hiányosságára készített megoldást, de abban több óra kocsikázás után sem vagyok biztos, hogy sikerrel.
A Power Pack DLC tulajdonképpen egy extra játékmóddal bővíti a GT7-et. Ezt jól érzékelteti, hogy a főmenüből megnyitva egy teljesen más stílusú képernyő fogad minket, ahol a szerepjátékok képességfáit idéző felületen ugorhatunk neki 50 új eseménynek 20 tematikus kategóriában. „Verseny eddig is volt” – mondhatnánk. Igen ám, de ezek már nem azok a versenyek – ezúttal csak és kizárólag Sophy új 3.0-ás verziója lesz az ellenfelünk, az események struktúrája pedig három szakaszra tagolódott: szabadedzésre, időmérőre és a versenyre.
Ezeket a versenyhétvégéket 6 ágra bontották a fejlesztők. Kezdetben mindegyiken 1-1 esemény indítható, majd miután teljesítettük az első futamokat, úgy nyílnak meg a továbbiak – persze ha elég csillagot szereztünk. A DLC ugyanis bevezetett egy jutalmazási rendszert, ami helyezéstől függően díjaz minket legfeljebb 20 csillaggal, melyeket 6 exkluzív járgányra, pénznyereményre és sorsjegyre lehet beváltani. Ha adott ágon megnyertük az összes versenyt, megnyílnak az autóversenyzés csúcsát jelentő endurance események, melyek között van 6, 8 és 24 órás is.
Nem, ezek nem úgy olyan hosszúak, hogy a játékbeli órák vannak felgyorsítva. Ezek tényleg 6-8-24 óra hosszúságú, segg és derékgyilkos versenyek, amiket – ha igazán valósághű módon akarunk letolni, akkor pisi-kaki szünet maximum 4 óránként opció, és nincs konyhába kisurranás a nasiért, hanem versenyoverál felhúz, aztán 24 óra koncentráció és padlógáz van: de előtte jobb, ha szólunk, miért nem fognak látni minket családtagjaink egy teljes napig. Már csak azért is, mert hivatalos és szakszerű opció nincs az állás elmentésére, egyedül a PS5 pihenőmódja játszik, meg játék erőltetett leállítása. Ilyenkor, ha újra elindítjuk a GT7-et, az felkínálhatja nekünk a verseny folytatásának lehetőségét. Azonban, mivel nem egyértelmű, hogy a program mikor menti az állásunkat, azt tapasztalhatjuk, hogy akár pár körrel korábbról kell folytassuk a győzelemért vívott harcot. Pro tipp: a versenyek végén játsszunk laracroftosat a párunkkal, de a kezébe a Browning Hi-Powerek helyett egy dupla masszázspisztolyt adjunk, és azokat irányíttassuk a farpofáinkra.
Minden verseny 3 előre meghatározott autóval teljesíthető, a saját garázsból való választás ezúttal nem opció. Én a saját verdáimhoz ragaszkodok, a balanszolt játékmenet és Sophy finomhangolása szempontjából viszont érthető a fejlesztők döntése ezzel kapcsolatban. A három kocsi egyúttal három nehézségi szintet is jelent, ami kimerül annyiban, hogy a könnyű fokozat a legversenyképesebb, a nehéz fokozat pedig előbbihez képest egy szerényebb teljesítményű járművel teljesíthető. Ennek nem igazán van értelme a gyakorlatban. Egyrészt, ha nem tetszik a gyengébb autó, akkor már csak azért sem fogom azt választani, másrészt meg ne azért jelentsen Sophy nagyobb kihívást, mert lassabb kocsival indulok vele szemben, hanem azért, mert ő az emberszerű szuper AI.
És ha már nehézség, meg új Sophy verzió – magam is meglepődtem, hogy a mesterséges intelligencia ellen ezúttal mennyire nem nehéz a küzdelem, még a legrosszabb autóval sem. A versenyek túlnyomó többségén több mint 350 játékórával a hátam mögött – ami nem olyan sok – könnyen, 5-20 másodperces előnnyel vittem el a dobogó legfelső fokát, pedig semmi közöm ahhoz az eSport brancshoz, aminek tagjai az online időmérő kihívásoknál állandóan a ranglista élén csücsülnek unatkozva, szotyit köpködve. Sophyt alaposan letekerte a Polyphony ahhoz képest, hogy egyedi verseny megfelelő konfigurálásakor milyen ádáz ellenféllé lehet varázsolni a 2.1-es elődöt – és ez kissé csalódás. A fejlett AI-nak azonban tényleg vannak egészen emberi húzásai, például gátlástalanul jön oldalról beléd, amikor te csak a fair play szabályait betartva bevennél egy kanyart.
Ahogy korábban említettem, a versenyhétvégék három szakaszra vannak bontva. A szabadedzés 50 perc hosszúságú, aminek nincs sok értelme, hiszen nem úgy működik, mint egy F1 játékban (vagy magában az F1-ben) – nem lehet különböző beállításokat próbálgatni, majd tesztelni a leggyorsabb köridőért. A gyakorlott játékosoknak az a pályamennyiség, ami rendelkezésre áll a Gran Turismo 7-ben, valószínűleg amúgy is a kezükben van, az adott autót megszokni meg elég pár kör. Persze ez az 50 perc felgyorsítható, de akár teljesen ki is hagyható a gyakorló rész.
Van haszontalanabb azonban a szabadedzésnél, ami nem más, mint Sarah nevű diszpécserünk. Tudom, ez ebben az esetben nem szakszerű kifejezés, mégsem mondhatom, hogy versenymérnök, mert azzal a Föld bolygó összes szakmabelijét vérig sérteném. Amellett még el is tudnék menni, hogy Sarah-nak csak egy arckifejezése van, és még azt is vigyorogva közölné, hogy mind a négy kerekem defektes – de legalább mondana ilyen információkat. De nem, a kommunikáció annyiban merül ki, hogy elárulja, ki az első helyezett éppen, meg hogy kié a leggyorsabb kör. Nem bajnokságon vagyunk, nincs pontverseny, ahol számítana a helyezés azon kívül, hogy elsőnek kell lennünk – arról meg csak tudok, hogy ha én vezetem a versenyt. Ugyanígy teljesen érdektelen, kié a leggyorsabb kör, hiszen nem jár érte extra pont. Ellenben tájékoztathatna arról, hány másodperccel vezetek, vagy épp mennyit nyerek vagy veszítek körönként, netán azt, hogy a gumijaimat milyen gyorsan koptatom.
A fejlesztők sehol nem tettek említést róla, de újdonság, hogy a hosszútávú és off-road versenyeken az autók nagyon szépen koszolódnak, sárosak, porosak lesznek, és nem csak a Power Pack DLC versenyein. Ez jócskán növeli az immerziót, és végre értelmet nyer az autómosás funkció is. Vagyis csak nyerne, ha a Polyphony Digital nem cseszte volna el ezt is, az adott verseny végeztével ugyanis a kosz úgy tűnik el a gépekről, mint a ruhákról a folt a mosószer reklámokban.
Az biztos, hogy ezzel a kiegészítővel közelebb kerültünk ahhoz, amilyennek napjainkban egy Gran Turismo játéknak lennie kellene. A Sony AI közreműködésével megalkotott Sophy azonban még mindig egy limitált fícsőr, nem egy modern versenyjáték gerince, és ez valószínűleg a nyolcadik GT játékig nem is fog változni. Ennek a DLC-nek nem szabadna fizetősnek lennie – alapvetően minimum ilyen szintű versenyeket kellene látnunk a Gran Turismo 7-ben, arról nem is beszélve, hogy az endurance versenyek a régi részekben is jelen voltak már. A Power Pack DLC tűzoltásnak jó, de nem ártana, ha a GT7 hibáitól mentes következő epizód még a PS6 előtt elkészülne. Én személy szerint továbbra is szomjazok egy kompromisszummentes GT élményre.
(A kiegészítőt a PlayStation Magyarország biztosította tesztelésre. Köszönjük!)






Hozzászólások
Legyél részese a közösségi beszélgetésnek!
Kommentáláshoz be kell jelentkezned a PSC fiókodba.
