Goetia (PS4, PSN)

Nyomasztó klikkelgetés két dimenzióban.

Ó, azok a régi szép idők, amikor az egy kaptafára épülő, keresgélős, kattintgatós játékok heti rendszerességgel jelentek meg! Ha a Goetia történetesen jó pár évvel korábban jött volna ki, vélhetően kasszasiker lenne, legalábbis a többi point-and-click típusú szoftverhez képest egészen biztosan. A melankolikus, sötét, és persze rejtélyekkel teli világ garancia a szórakozásra. Ahhoz, hogy teljesen magába szippantson az élmény és meglegyen a hangulat, kell egy bizonyos lelkesedés a téma iránt, hiszen az ingerszegény bóklászás és keresgélés nem annyira addiktív, mint mondjuk egy Residen Evil, ami képes a semmiből is hangulatot teremteni.

A történet szerint Abigail Blackwood szellemét kell irányítanunk, aki sírjából kikelve próbálja kideríteni, hogy mégis mi történt, amitől ennyi minden megváltozott a környéken. A kalandozásunk során legfőbb feladatunk a felfedezés lesz. Új dolgok feltárása, hátterek megértése, és a titkok kifürkészése határozza meg majd az élményt. Ha az a típusú gamer vagy, aki csak egyszerű kikapcsolódást keres mindenféle gondolkodás nélkül, akkor ez nem a te játékod. A Goeatia szépsége pont abban rejlik, amiből a hátránya is származik. Folyamatosan figyelni kell, tájékozódni és törekedni a történethez kapcsolódó foszlányok összerakására. A figyelem fenntartása viszont nem mindig egyszerű, mert a sztori és az események eléggé hullámzó hatást keltettek. Amikor valami nagy dologra derül fény, akkor az élvezeti faktor a maximumon jár, máskor viszont egy esetleges unalmas kutakodásnál és keresgélésnél túlságosan ellaposodik az élmény.

A kétdimenziós megvalósítás egyébként a stílus sajátossága, a lehetőségekből viszont a maximumot hozták ki a fejlesztők. Látványos és részletes helyszíneket járhatunk be, a textúrák is szépen ki vannak dolgozva. Az irányítás is remekül meg lett oldva, hiszen a kisebb költségvetésű konkurens címekkel ellentétben itt kurzor helyett egy világító gömböt kell kezelnünk, ami nemcsak látványos, de a készítők a fény vetülésére is kellő hangsúlyt fektettek. A játékmenetről sok esetben egy borzongós regény jutott az eszembe, hiszen a sok feltárt cikk és bejegyzés egészen olvasmányossá teszi az élményt. Akinek ez nincs ellenére, az remekül fogja érezni magát hosszú időn keresztül, mivel jó pár órányi tartalmat kapunk, ami a témán belül változatos is tud lenni… ha akar.

Néhány esetben azért elő-elő fordul, hogy ellaposodik egy kicsit a hangulat. Ilyen esetekben érdemes szünetet tartani meglátásom szerint, mert ha lankad a figyelem, akkor fontos részletek maradhatnak ki. Az új helyszínek felfedezése és a továbbjutás sem mindig annyira egyszerű, mint amilyennek tűnik. Sőt, továbbmegyek: nem egyszer volt, hogy összevissza bolyongtam, mert kerestem azt a kis részletet, amit fel kellett deríteni, de a világért sem találtam. Extra segítséget nem kapunk, így tényleg talpraesettnek kell lenni a nehéz helyzetekben, a bénázásnak pedig nem sok helye van, mert akkor rengeteg időt elfogunk szórakozni az állandó botorkálással.

Összességében a Goetia egy remekül sikerült point-and-click stílusú játék, ami a legjobb megoldásokat ötvözi, így egy igazán klasszikus élményben lehet részünk. A rejtvények érdekesek, és működnek, míg a minijátékok és egyéb kis extrák nem annyira jöttek be. A stuff véleményem szerint elég vegyes képet alkotott, így bárki jól elszórakozhat vele, aki nyitott a téma iránt, vagy csak valami egészen újba szeretne belekóstolni. Az apró hibák és az időnkénti belaposodás ellenére a saját kategóriáján belül ugyanakkor az egyik legjobbnak éreztem a Goetia rémesen jó hangulatát!

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)