Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Ghost of Tsushima – kulturális háttéranyag az utolsó nagy exkluzívhoz

A mongol petárdáktól az amerikai atombombákig.

(A japán nevek átírásában a Hepburn-féle módszert alkalmazom, a koreaiak esetében a McCune-Reischauer-félét, a mongolokénál és a kínaiakénál pedig a magyar átírást. Bevett használatuk miatt a szamuráj és a sógunátus szavakat magyarosan írom.)

A történelemben számtalan példát találhatunk a pillangó-hatásra, amikor kisebb események hosszú távú, akkor még gyakran előreláthatatlan következményeket vonnak maguk után. Sokszor évek távlatából vehetjük csak észre igazán, hogy egy adott esemény mekkora világformáló hatással bírt hosszútávon. Erre egy szemléletes példa a Japán ellen indított két mongol invázió, amely közül az első az alapja a Ghost of Tsushima, a PlayStation 4 utolsó nagy exkluzív játéka világának és történetének. Míg tesztünk mint játékot vizsgálja az alkotást, jelen történelmi áttekintés nem értékel, csupán kontextust biztosít ahhoz, hogy miért nem csak videojátékos helyszínként izgalmas Tsushima szigete, és miként játszott nemzetformáló szerepet Japánban. Tsushimán és az 1270-es évek eseményein keresztül ugyanis földrajzi, politikai, társadalmi és haditechnikai sajátosságokat figyelhetünk meg, és makro-politikai hatása egészen a második világháborúig nyúlik el.

Tsushima földrajzi elhelyezkedése és mitikus múltja

Japán az évszázadok során nagyon sajátos külpolitikát folytatott: szigetországként könnyebben izolálhatta magát a külvilágtól, zártsága miatt pedig jellegzetesen fejlődhetett. Bár konkrétan csak a Tokugawa-sógunátus 1630-as évektől az 1830-as évekig terjedő bő két évszázadában volt jelen egy tudatos izolációs politika, általában kijelenthető, hogy Japán időnként kinyílt és befogadta a külső hatásokat, majd internalizálta azokat, alakított rajtuk, formázgatta, és sajátjává tette őket.

Tsushima (対馬) aprócska mérete ellenére gigantikus szerepet játszott az ország történelmében, főleg elhelyezkedése miatt. Szigetcsoportja Japán dél-nyugati részén található, félúton Japán és a koreai félsziget között – olyannyira közel, hogy ha az időjárás engedi, akkor az északi hegységekről ellátni a szomszédos földrészig. A japán teremtésmítosz szerint Tsushima egyike volt a nyolc eredeti szigetnek, amelyeket Izanagi és Izanamishintō (神道) istenségek hoztak létre. A shintō egyébként egy politeista, decentralizált vallás, amely gyakorlatilag kizárólag Japánban létezik. Gyakorlatai és szokásai szerteágazóak, középpontjában a különböző istenségek, vagy kamik (神) állnak, akik kiengesztelése különféle szentélyekben történik. A shintōt később tudatosan harmonizálták a buddhizmussal, így a szinkretizmus hatására számos rituálé összeolvadt. A szentélyekhez vezető utat jellegzetes torii-kapuk (鳥居) szegélyezik, amik a játékban a különféle extra tárgyakat tartalmazó helyszínekhez vezetnek el, ezzel is szemléltetve jelentőségüket a kultúrában és topográfiában.

A 70 kilométer hosszú és 15 kilométer széles központi földrészt már időszámításunk előtt, jó pár évezreddel lakták emberek, később ezercsaládos populációja pedig kiterjesztette hatalmát a közeli Iki szigetére (壱岐島) is – ezáltal hoztak létre kereskedelmi kapcsolatokat Japánnal. Tsushima így egyike volt annak a körülbelül harminc országból álló szövetségnek, amelyeket korabeli kínai írások Yamatai (邪馬) ősi japán királyságaként határoztak meg. Idővel hivatalosan is Japán része lett, és maga Japán is felismerte stratégiai jelentőségét: például általa hozott létre kereskedelmi kapcsolatokat Baekje és Silla koreai királyságokkal, és miután a 600-as években előbbi – amelyet Japán segített – vereséget szenvedett utóbbitól – amelyet pedig Kína –, a császár elrendelte a Kaneda-kastély (金田城) felépítését, félve egy esetleges inváziótól. A játék cselekményében fontos szerepet játszó erőd azonban csak több mint hat évszázaddal később tehetett eleget rendeltetésének, amikor maga Kína is egy invázió áldozata lett – az 1200-as években ugyanis megjelentek a mongolok.

A nagy Temüdzsin, vagyis Dzsingisz kán brutális hódítási hadjárata masszív birodalmat hagyott hátra utódainak, akik tovább terjeszkedhettek. Történetünk szempontjából Kubiláj kán játszik fontos szerepet, aki egész Kínát az uralma alá hajtotta, és 1279-ben a közel száz évig fennálló kínai Jüan-dinasztiát is létrehozta a régióban. Hatalomvágyának azonban semmi sem szabott határt, és miután leigázta a koreai Goryeo-királyságot, tekintetét Japánra vetette – még a dinasztiaalapítás előtt, 1274-ben elindult felé. (Érdekes módon a Goryeót fosztogató japán kalózok miatt figyelt fel rá.) Így csaphatott hát össze az emberi történelem legnagyobb egybefüggő birodalma és egy izolált szigetország, amely eseménysorozat mindkét kultúra számára sorsdöntőnek bizonyult.

7 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Belinkelnéd a forrásokat amik alapján ezt a cikket összeraktad?

  2. Nagyon jó írás, köszönjük szépen!

  3. Nem mintha fényezni akarnám a PSC-t, de azért elég alaposan kitettünk magunkért a Ghost of Tsushima megjelenése kapcsán.

  4. Remek hangulatfokozó kis research munka, köszi szépen!
    Azért is lesz szép ez a játék, mert végre nem az unalomig ismert Sengoku időszakot dolgozza fel, és a limitáltabb japán történelmi ismeretekkel rendelkező átlagos nyugati játékosoknak is segít némi látókört bővíteni.

    Egy megjegyzés: a kínai átírásból nyugodtan használj pinyint, ha már a Hepburnt használod a japánra. Bár itt egy szót érint összesen, de konzisztencia szempontból jobb nem keverni a gyalázatosan rossz magyar átiratot a nemzetközi standarddal.

  5. Köszi szépen!
    Nagyon érdekes olvasnivaló volt.
    Még jobban megjött a kedvem a játékhoz.
    Pedig eddig is vártam ám rendesen. 😀

Advertisements