Game Dev Story (PS4, PSN, Android, iOS)

Fejlesztők cipőjében.

(A teszt az iOS-es verzió alapján készült.)

Rengeteg fajta játék van a piacon, ami felkeltheti az ember figyelmét, már ha csak egy képet vagy egy trailert lát az adott programról. Ami az összképet rontja, hogy rengeteg utánzat létezik mindenből. Itt kifejezetten arra gondolok, mikor valami népszerűvé válik, majd hirtelen a csapból is az a típusú játék folyik. Tucatjával jönnek hasonló programok, amik nem adnak hozzá semmit az alapötlethez, csak a hype-ot akarják meglovagolni. Persze vannak rétegjátékok is, amik csak kisebb közönségnek szólnak, de azokat is elkaphatja a klón-nyavalya.

Régóta szívem csücskében lakoznak a Tycoon-játékok: akinek nem ismerős a stílus, legegyszerűbben üzletmenedzselős programokként tudnám leírni őket. Kapsz egy várost, vidámparkot, állatkertet, butikot, éttermet és még sorolhatnám, és egy megadott összegből kell sikerre vinned őket. Általában a felvezetésük nagyon egyszerű, de működtetni és felépíteni az üzleteket már igazi törődést kíván. Minden platformon jelentek már meg ilyen típusú kiváló programok, és manapság is jelennek meg a minden témában. A Roller Coaster Tycoon kiváló példa erre, hiszen több évtized alatt is köztudatban maradt, bármelyik korosztály élvezni tudja a mai napig. Nem is gondoltam volna, hogy a fiatal lányoknak szóló, ruhaboltos, nintendós New Style Boutique szériával heteket fogok eltölteni, vagy hogy a Youtubers Life játék 4 év múltán is szórakoztató marad. A Planet Zoo-val felépítheted a jelenlegi legrészletesebb és legpontosabb virtuális állatkerteket, a Game Dev Tycoonnal pedig megálmodhatod a saját fejlesztő stúdiódat. Futtattam már fel korábban anime stúdiót a Kairosoft Anime Studio Story-jával, de egészen idáig nem játszottam más játékukkal.

Mikor megkaptam tesztelésre a Game Dev Story-t, több óra játék után is biztos voltam benne, hogy ez egy gyengébb klónja az előbb említett Game Dev Tycoonnak. Ha egyébként rákeresünk a Kairosoftra bármelyik Appstore-on, rengeteg más-más témájú menedzselős játékot kapunk a fejlesztőktől. Minimális különbség van közöttük, csak más üzletágakat mutatnak be. De mielőtt még leírhattam volna, hogy „lopás az egész, nem éri meg játszani, mert van jobb”, utánaolvastam és kiderült, hogy történetesen a Game Dev Story az egyik legelső, vagy talán AZ eredeti első videojáték fejlesztős szimulátor, anno 1997-es megjelenéssel. Miben változtat ez az értékelésen? Sokkal jobban hangzik, hogyha egy portolt remasterről van szó, minthogy egy összecsapott másolatról.

Összehasonlítva a ’97-es változattal a program nem sokat újult. Aranyos pixelgrafikájú az egész, az volt és az is maradt, csak néhány sprite-ot és ablakot alakítottak át, egyszerűsítettek le, és políroztak fel. PlayStation 4-re való-e? Egyáltalán nem, igazából szerintem egy 2006-os Sony Ericssonon is elfutna. Viszont emiatt nem veszít a játszhatóságából.

A grafikához hasonlóan a játékmenet is egyszerű: van egy kis stúdiód, vegyél fel embereket, fejlessz programot. Válassz platformot, amire fejleszteni szeretnél, de ezeket is licencelned kell előbb; szerencsére kezdésnek az ősrégi számítógép ingyen van. Ezek után csak párosítsd össze a fajtát a témával és add meg az irányt, hogy mennyi keretet adnál rá. Ezek után már csak ülsz és vársz, hogy a szorgos kis pixelembereid gyűjtögessék a pontokat. Néha megkérdeznek, hogy szánnál-e pénzt és fejlesztési pontokat az ötletükre, ami ha beválik, minőségibb lesz a program, ha nem, rengeteg buggal gazdagodsz. A siker a kombinációkon múlik, amik előre meg vannak határozva. Sajnos, mivel régi és japán a program, ezért a ’90-es években Japánjában népszerű kombinációkban kell gondolkodni – nem lesznek itt Battle Royale-ok vagy túlélő horror játékok.

A kritikusok eleinte lepontozzák majd a programokat, de nem kell aggódni, így is szerezhetünk lelkes rajongókat. Hirdethetünk pénzért, és gyakran történnek rajtunk kívül álló események is, amik befolyásolhatják népszerűségünket és a fejlesztést. Ha éppen nem játékot fejlesztünk, elvállalhatunk szerződéseket, amiket bizonyos időn belül teljesíteni kell. Nagyobb mennyiségű eladás és bevétel után bővülhet a cég, és fejleszthetünk akár konzolokat is. Ha sikerjátékot alkottunk, akkor készíthetünk folytatásokat. Évente érdemes odafigyelni, hogy áprilisban kell fizetni az alkalmazottjainknak, illetve a díjátadók az év vége fele esendőek. Még némi E3-szerűség és bejelentések is történnek, de ezekkel minimálisan kell foglalkozni.

Fejlesztőinket bármikor lecserélhetjük, elküldhetjük továbbképzésre vagy felszintezhetjük, csak a pénzünkön és adott pillanatban lévő fejlesztési pontjainkon múlik a siker. Valamiért, ha ugyanazt az embert kérjük meg egymás után többször fejleszteni, kevesebb pontot kapunk, ezért érdemes két embert alkalmazni egy pozícióban, vagy szerződtetni valakit. Értelemszerűen a magasabb pontok jobb fejlesztést, jobb játékot és jobb eladást jelentenek. Csődbe menni egyébként szerintem nagyobb kihívás, mint a sikeres céget fenntartani.

A vándorló árustól vásárolhatunk dolgokat, amik segíthetnek a fejlesztések során, ezeket bármikor bevethetjük pontokért cserébe. Körülbelül olyan 3 óra alatt letudható a teljes játék, mely bár régimódi, de szórakoztató. (Ebben még nem volt benne a feloldható karaktergenerálás és gyűjtögetés, ami a későbbi játékaikban előfordul.) Ne rettentsen el teljesen a két csillag az értékelőben: ha kevesebb is, mint a Game Dev Tycoon, nosztalgiában és stílusban lekörözi azt. Érdemes kipróbálni PS-en vagy telefonokon, utazás közben szerintem jobban leköti az embert, és mivel rengeteget kell várni a programban, ritkábban játszva tovább marad szórakoztató. Megéri-e a jelenlegi árát? Én nem fizetnék érte négyezer forintot, viszont, ha leárazáson be tudod húzni pár száz forintért, kár lenne otthagyni.

Meglestem amúgy a cég legújabb játékait is a honlapjukon, ezek sokkal nagyobb szabadságot adnak és komplexebbek a Game Dev Storynál, ha a teszt felkeltette az érdeklődéseteket, nézzétek meg őket, szerintem jobban megérik a vételt. Telefonokon egyébként a fizetős játékaik feleannyiba kerülnek.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)