Fresh Tracks (PS5, PSN)

Léceim alatt ritmusra ropog a friss hó.

Bár kifejezetten ügyes nem vagyok a ritmusjátékokban, érdeklődéssel figyelem a műfaj új alkotásait. Ennek két oka van. Az egyik, hogy imádom a zenét, a másik, hogy ebben a zsánerben kifejezetten sok kreatív megoldás található, annak ellenére, hogy az ilyen programok magját képező játékmenet viszonylag egyszerű alapokra épül. 

Crypt of the NecroDancer, Beat Saber, Taiko no Tatsujin – csak pár cím, amelyek a műfajok keverésével, a virtuális valóságra való építéssel, vagy a japán kultúra bevonásával és a játékhoz dedikált egyedi vezérlővel emelkedett ki a mezőnyből. Ezekkel a címekkel egy lapon említhető a Fresh Tracks, ami a ritmusjátékos alapot roguelike elemekkel fűszerezi meg, aminek köszönhetően nekifutásról nekifutásra friss és szórakoztató élményben lehet részünk, már amennyiben hajlandóak vagyunk az első pár óra bukdácsolását eltűrni, hogy megtanuljuk a játékot.

Ebben a mókában nem állóhelyben várjuk a hangjegyek vagy egyéb minták érkezését, hogy aztán a megfelelő időben nyomjuk meg a megfelelő gombot. A Fresh Tracksben ugyanis sílécekre pattanunk egy Skaii nevű karakter bőrébe bújva, és a hófödte, mitikus Norwyn földjén indulunk egy zenei kalandra. A cél az, hogy legyőzzük Mart, a rettegés királynőjét, de mielőtt erre lehetőségünk nyílna, több istent (a történet kontextusában Mythic néven szerepelnek) is félre kell állítani az útból – na meg a hadseregeiket.

Egy nekifutás (vagy ahogy a játék hívja, Journey) során különböző dalokat kínál fel nekünk a móka, változó nehézségi szinteken. Több esetben van könnyű mód is, de akadnak helyzetek, amikor a legalacsonyabb nehézség a közepes, ám ezek sem megugorhatatlanok kellő gyakorlással. A szimpatikus dal kiválasztását követően több nyomvonalon kell ide-oda mozognunk a zene ritmusára, miközben hol statikus, hol mozgó akadályokat kerülünk ki oldalazással, ugrálással és jobbra ballra hajolgatással. A medium és afölötti nehézségi szinteken olykor elég lenne ez is, de nem ússzuk meg ennyivel.

A ritmusra síelés mellett ugyanis egy kard is van az eszköztárunkban, amivel számos akadályt kell kettévágunk, illetve a folyton elénk ugró vagy felénk nyilazó ellenségeket likvidálnunk. Sok esetben a játék előre meghatározza, milyen irányba kell suhintani a fegyverrel, és ha ezt nem annak megfelelően, vagy nem jó időzítéssel tesszük, sebzést szenvedünk el. Ha elfogyott az életerőnk, teljesen mindegy, hol tartottunk épp, kezdhetjük elölről a nekifutást – ezért is roguelike a móka.

A Mythiceknek fontos szerepe van a játékban, mert miután legyőztük őket, mellénk állnak, és különböző erősítésekkel segítenek utunkon. Koda például – aki az elejétől fogva velünk van, vele nem kell harcolni – növeli a felszedhető életek számát, és könnyebé teszi a boss harcokat. Őket nem csak a könnyítések miatt érdemes cserélgetni az újabb nekifutások során, hanem azért is, mert a játék történetét egymást kiegészítve mesélik el, így a lore-ról egyre többet tudhatunk meg.

A Mythicekhez kapcsolódik a zenei része is a játéknak, ugyanis mindegyikük eltérő ízléssel bír – Koda dalai lágy EDM és popslágerek, míg Sogvar már a metálban utazik. Bármelyikőjük mellett döntünk az adott Journey során, nem erőltetik ránk teljesen az ízlésüknek megfelelő nótákat, vegyesen kapunk több műfajból is dalt. Összesen 28 teljesen eredeti (nem más előadóktól licencelt) szám van a mókában, amelyek egytől egyik fantasztikusak. Bár egyelőre nem találtam meg, remélem egy hivatalos Spotify listán játékon kívül is meghallgathatóak lesznek. 

Bár a programmal különösebb technikai problémák nincsenek, ritkán képes egy-egy megakadást produkálni, ami egy olyan játéknál, ahol az időzítés kiemelten fontos, és ahol a vezetékes fejhallgató és kontroller használata preferált a válaszidő minimalizálása miatt, rémesen kellemetlen tud lenni. Furcsa módon a beállításokban nincs lehetőség a késleltetés kalibrálására sem, de szerencsére az én tévémmel és fejhallgatómmal erre nem is volt szükség. 

A Fresh Tracks egy rendkívül kreatív és kiváló minőségű alkotás, amit nagyon fognak szeretni a ritmusjáték-rajongók, de kiváló belépő azoknak is, akik most ismerkednének a műfajjal. A roguelike elemek bevezetése a zsáner alapvető nehézségét további kihívásokkal bővíti, és kicsit el is mossa az akció és ritmusjátékok közti határt. A Beat Saber koncepciójára hajazó kardozás miatt pedig nem meglepő, hogy VR verzió is készült belőle, de a mostani formájában is egy friss, de kellemes kihívásokkal teli élmény leülni elé. 

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)