Flynn: Son of Crimson (PS4, PSN)

A karmazsinlelkű harcos egyszerű meséje.

Se a hiperrealizmus, se a folytonos innováció nem feltétele annak, hogy jó, élvezetes játék szülessen. Néha elég egy stabilan összerakott, feszes és működőképes, szórakoztató játékmechanikával ellátott kaland, és elégedettek lehetünk. Erre ékes példa a Flynn: Son of Crimson, ami gyönyörű pixelgrafikákkal és vibráló, élénk színekkel nyújt egy kiváló akció-platformer élményt. Címadó hősünknek be kell járnia különféle pályákat, hogy legyőzze a világát fenyegető veszélyeket. A véresen egyszerű történet pontosan elég, és nem terheli le a játékosokat felesleges dialógusokkal és expozíciókkal. Ugrálva és egyszerűbb kombókat kivitelezve kell ellenségeinket kiiktatunk és különféle ügyességi kihívásokat teljesítenünk, a megszerzett pontokból pedig egy nem túl bonyolult képességfán oldhatunk fel új támadásokat és lehetőségeket. Flynn a kiiktatott főgonoszok után új fegyvereket kap, így a klasszikus kard mellett fejszével és karmokkal is apríthatjuk az ellent. Idővel varázslatokra is szert tehetünk, amik tovább fűszerezik az élményt, illetve a feladványokhoz is jól jönnek.

A Flynn: Son of Crimson szépsége egyszerűségében rejlik. Nem nyújtja túl kb. hatórás játékidejét, ami alatt gyönyörűen ábrázolt, tipikus kalandjátékos helyeken baktathatunk végig: vízalatti városokban, erdőkben, hegyeken és másvilági régiókban – sőt, még hű kutyapajtását, Dexet is meglovagolhatjuk. Nem okoz túl nagy kihívást sem a harc, sem az ügyeskedés, sem a pár elrejtett kincs meglelése, bár a főgonoszok lehettek volna valamennyivel nehezebbek, mert így elég jelentéktelennek hatnak. A vagány látvány, a szimpla, de szórakoztató játékmenet, a jól megtervezett pályák és kompakt jellege mind egy igazán élvezetes, még ha nem is túl emlékezetes kikapcsolódást kínálnak – néha pedig pontosan erre van szüksége a játékosnak, és persze a szakmának is.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)