Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Earthlock: Festival of Magic (PS4, PSN)

Ismét megtörtént olyan, amire nem gondoltam képesnek magam: örömet találtam egy RPG, sőt mi több, már majdnem JRPG játékban. Nem tudom, hogy ez a tény a régebbi klasszikusokba döf-e tőrt, avagy az [B]Earthlock: Festival of Magic[/B] készítőinek érdemeit domborítja ki, de az igazság talán abban keresendő, hogy a Final Fantasy X-zel még a PlayStation 2-n történt, vegyes érzelmekkel kísért találkozásom óta nemigen másztam bele a témába, és a műfaj titánjai valójában nem is kerültek a kezeim közé. Alapvetően a szereplők tápolásával és az újratermelődő ellenfelekkel volt a legnagyobb problémám, és úgy éreztem, a körökre osztott harc sem igazán az én világom. Hogy az RPG és JRPG műfajok között mi a különbség, annak meghatározását a világban nálam sokkal otthonosabb gamerekre bíznám, de tény és való, hogy jelen alanyban mindazok a tulajdonságok fontos pozíciót töltenek be, melyekről úgy tudtam, pont ezek miatt nem jön be nekem a szerepjáték. Jelesen: karakterfejlesztés, újratermelődő ellenfelek, körökre osztott harc. Van tehát világ az akció-kalandon túl is. [YOUTUBE]j1rB5pKSxfk[/YOUTUBE]Az Earthlockról én nem mondanám meg, hogy egy független fejlesztő készítette. Pedig de. Méghozzá a norvég illetőségű Snowcastle Games, akik nem kevesebb, mint öt évet áldoztak rá az életükből. Ami szerintem meg is látszik rajta. Van benne ugyan néhány technikai malőr, de ha nekem, az anti-RPG playernek tetszik, akkor szerintem ezek elhanyagolhatóak.A sztori egészen klasszikus: adott egy Amon nevű srác, aki nem az ókori egyiptomi isten suhanckorában, hanem az egyik főhírónk. Egy Umbria nevezetű világban él. A bolygó hirtelen megszűnik forogni, melynek következtében szélsőséges időjárási viszonyok alakulnak ki, perzselően forró és dermesztően hideg övezetek között csak egy szűk tér maradt az élet folytatásához. Amon az uralkodó Suvia birodalommal történt összekülönbözése okán indul útnak, és ahogy lenni szokott, állatokból és emberekből álló, vegyes társaság csatlakozik hozzá a kalandok során. A végső cél pedig mi más lenne, mint a világ megmentése. A játékmenet ugyancsak a hagyományokat követi. Alapvetően „A”-ból „B”-be kell eljutnunk egyszerűbb rejtvények megoldásával, bossok legyőzésével, és a hozzánk csatlakozó társak speckó tulajdonságainak használatával. Mindennek alapja a csapat tagjainak fejlesztése, egyrészt a végigharcolt csatákból szerzett tapasztalati pontokkal, másrészt az azokkal párhuzamosan kapott képességekkel. Az utóbbi egy érdekes tálentum rendszerre alapul: TP pontokért vásárolhatunk meg új tulajdonságokat – pl. védekezés, támadóerő, mágia, vagyis a szokásosak – egy táblán, ahol tulajdonképpen minden mindennel összefügg. Vannak benne olyan lapok, amik az adott szereplő saját specialitásának számítanak, de amíg a TP pontok szerzésével nem építünk utat hozzájuk, nem állnak rendelkezésre. Ez utóbbiakat nem távolíthatjuk el, míg a normál képességeket kedvünk szerint, bármikor cserélgethetjük.A harmadik érdekes területet a kötelékek jelentik. Ezek a csapat tagjai között alakulnak ki és a közösen átélt élmények hatására erősödnek. Igaziból még nem sikerült teljesen kitapasztalnom, hogyan működnek, de nagyjából arról van szó, hogy amikor két karakter kap egy újabb kötelékpontot, az egyik képes lesz valamilyen extra erős támadás vagy mágia kivitelezésére.Saját életerőnket egyrészt az átmeneti bázisunkként szolgáló szigeten történő pihenéssel tölthetjük vissza, vagy természetesen életerő italok elfogyasztásával. Van némi Farmville-jellege is a dolognak, mert termelhetünk növényeket, amelyekből nemcsak energiát adó, vagy a társakat feltámasztó löttyöket kotyvaszthatunk, hanem lövedékeket, sőt még a talentum táblát építő elemeket is fabrikálhatunk. Szerencsére nem vitték túlzásba ezt az oldalt a fejlesztők, tehát senkinek nem kell rendszeresen hazarohangálnia a termés leszedése vagy az öntözési idő betartása miatt. Rátérek a csatázásra, ami ezen műfaj esetén is sarkalatos pont. Az elején a játék rengeteg dolgot kiír, mely engem, pelenkás kezdőt kellőképpen össze is zavart. De szerencsére könnyen megtanulható a rencer’.Körökben támadunk, a sorrend a képernyő jobb oldalán tekinthető meg. Alapvetően mindenkinek egy csapása van egyszerre. Legalábbis az ember alakú figurák valamilyen lőfegyverrel is rendelkeznek, de mellette harcolhatnak kézzel is. Az állatok inkább a mágiában, gyógyításban jeleskednek.Nagyon sokféle és fantáziadús ellenfelünk van, a darazsaktól kezdve a goblinokon át a különböző színekben világító lámpásokig. Egyesek repülnek, őket a fegyókkal tudjuk leszedni, de ilyenkor helyzetet kell változtatni, és az is egy kört, vagyis egy stációt jelent a körön belül. Választhatjuk azt is, hogy az adott csapattag pihen, vagy ha reménytelen a helyzet, a nyúlcipőt is felvehetjük. (Én mondjuk ezt még nem próbáltam, inkább a viszonylag gyakori mentés és a hősi halál mellett teszem le a voksom, mert igaziból úgyis le kell őket valamikor küzdeni.) A bossoknál valószínűleg elsőre nem fogunk sikert elérni, mert ki kell tapasztalni, milyen stratégiával vehetjük fel a kesztyűt ellenük.Nekem a csata tekintetében talán csak abban volt problémám, hogy ha sokan vagyunk egyszerre a képernyőn, forgatni kell a kamerát, mert nem látni, kit céloztam be, illetve elég körülményes a kis nyilacskát, mint célpontot elhelyezni is. [YOUTUBE]OWEp7e5aPqc[/YOUTUBE]Az Earthlock tradicionálisnak óhajt lenni, a csak a kijelölt pontokon engedélyezett mentési lehetőségekkel, de ezt meglehetősen felhasználóbarátan teszi, és a különböző lokációk közötti, szabad ugrálásra is lehetőségünk van.A grafika szerintem abszolút megállja a helyét, mint azt a screenshotokon is látjátok. Ugyan a Nathan Drake Collection és a TLOU Remastered közé iktatva szegénynek nincs könnyű dolga nálam, de ismét le kell írjam, hogy ha engem a gép elé szögezett, tud valamit. Szinkron nincs, mert a szereplők képregényes stílusú buborékokban kommunikálnak egymással, de a szöveg zseniális. A zene meg végképp csillagos ötös.Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek, aki a cikk és a képek, vagy egyáltalán a saját ízlése alapján szimpatizál vele.
[B]
Fejlesztő: Snowcastle Games
Megjelenés: 2017.01.27.
Ár: [a https://store.playstation.com/#!/en-hu/games/earthlock-festival-of-magic/cid=EP1184-CUSA06590_00-EARTHLOCKPS4EURO]8990 Ft[/a]
Játékosok száma: 1
Kép: 1080pDemó: Nincs
Méret: 2.3 GB
Web: https://www.snowcastlegames.com/earthlock/
PSN feltöltőkártya: https://www.konzolokszervize.hu/[/B]

8/10
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Zene/Hang:
Hangulat:

5 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Petúnia az első blokk után ment is be a wishlist-be.Köszönöm a bemutatót, lehet magamtól sosem találtam volna meg ezt a játékot. 🙂

  2. Ez egy 9000 ft-os játék ? :O Nem is tudom hány hónapja már húztam le XLive Goldba, de azóta sem nyúltam hozzá. :S Hmmm…

  3. De örülök, hogy tetszett neked. Gondoltam, hogy jó helyre megy.

    • Nagyon köszönöm. 🙂 Nem olcsó játék és tök jó. Tervezem kimaxolni, amennyire tudom, de persze haladok az újakkal is. 🙂