DRAGON QUEST BUILDERS 2 (PS4)

Az eredeti [i]Dragon Quest Builders[/i] 2016 egyik rejtett gyöngyszemeként ötvözte a [i]Minecraft[/i] kockaalapú, építkezős játékmechanikáját a népszerű [i]Dragon Quest[/i] szerepjáték-széria eszmeiségével és elemeivel. A szórakoztató, csiszolatlan gyémántként jellemezhető móka folytatása azonban minden szempontból felülmúlja elődjét és ahol lehet, javítottak az élményen. A [b]Dragon Quest Builders 2[/b] kiváló játék és folytatás, amelyet öröm játszani. /Molon/Három éve nagyon óvatosan közelítettem a [i]Builders[/i] első részéhez. Az elmúlt pár év legnagyobb pozitív csalódásaként éltem meg a kockaföldekre helyezett [i]light[/i] RPG-t. Még úgy is remek élménnyel szolgált, hogy voltak hiányosságai (ezek nagy része persze a mostani felvonás nyüstölése közben vált nyilvánvalóvá). Számomra a magányos építkezés, valamint a történet fura feldarabolása miatt került ki idő előtt a gépből. A második epizód viszont a bevett szokásnak számító nagyobb, hosszabb jellemzők mellett sokkalta jobbra is sikerült. /Oni/
[YOUTUBE]JmrQyvCgamo[/YOUTUBE]
Ezúttal egy társsal, a széria rajongóinak ismerősen csengő Marloth-tal indulhatunk el – tényleg – véget nem érő kalandunkra. A sztori központi témája az építkezés, mint a teremtés csodája; azonban minden éremnek két oldala van, és az alkotás elidegeníthetetlen része a pusztítás: ezt testesíti meg Marloth. Míg karakterünk helyszínről-helyszínre járva reménnyel tölti meg a világ polgárainak életét építészeti remekeivel, addig Marloth sokkal hatékonyabban és lelkesebben végzi a „piszkos” munkát. Ez pedig egy igazán érdekes és izgalmas dinamikává válik mind a narratíva, mind a játékmenet szempontjából. /Molon/Ehhez kapcsolódik a program egyik talán legfájóbb negatívuma. Olyannyira szájbarágósan és hosszan ecsetelnek minden apróságot, hogy azt egy [i]visual novel[/i] is megirigyelhetné. Mentségére szólhatna a bő lére eresztés, hiszen végtére is szinte a történet végéig folyamatos oktatás megy, tíz percenként tanulunk egy új dolgot. Viszont ilyen vontatottan taglalva egyszerű időhúzásnak tűnik az amúgy sem rövid játékidővel szemben, amit fárasztóan darabol fel a végtelen duma. Ehhez hozzávehetjük még Malroth „vietnámi flashbackjeit”, amikor percekig a képernyőre ragadó, elnyomhatatlan párszavas mondatok degradálják egy belassult lajhár szintjére a cselekményt. A fordítócsapat sokszor nehezen értelmezhető, különféle tájszólásokra és dialektusokra apelláló írásstílussal próbálta feldobni a hangulatot, de alapvetően borzasztóan fárasztóra sikerültek ezen törekvések. Szinkron most sincs, az emberkék csak nyögdécselnek, ami a ’90-es évek JRPG-it idézi. Teljesen passzol Torijama Akira bájos karaktermodelljeihez, akik mintha csak a [i]Dragon Ball[/i]ból léptek volna elő. /Oni/ Általánosságban remek a képi világa a mókának. Önmagában is élmény látni, hogy miként állnak kockák sokaságából hatalmas építmények, de a vibráló színek, a kockák finomított élei, a karakterek bája és a szütyőkben gyűjtött tárgyak apró, kreatív ikonjai csak tovább fokozzák a pazar esztétikát. Az ellenségként funkcionáló, az építést betiltó Hargon gyermekei egy bizarr vallást képviselnek: karaktermodelljeikkel és narratív ívükkel viszont már-már szerethető, félkegyelmű flótások, akik seregén kell átvergődnie harcosainknak. /Molon/…és a sereget tessék szó szerint venni, mert az idilli munkálatokat a kóbor szörnyikék támadásán túl a gyermekek ostromai szakítják meg. A harcokhoz dukál egy jó kard és felöltő, amit szintlépéseink után tudunk kifejlesztgetni egyre keményebb ércekből. Társunknak és védenceiknek is adhatunk fegyvert, ami által jelentősen megkönnyíthetjük az életünk. Még a legkisebb mihaszna csontvázat is egy falunyi ember fogja darabokra szedni, de nekimennek az óriás trolloknak is. Nem sokat változott a harcrendszer az első részhez képest, ami lényegében kimerül az ütés gomb masszírozásából. Hőseink képesek egy nagy horderejű kooperatív csapásra, így egyszerre több támadót is letakaríthatnak a föld színéről. A történet előrehaladtával különféle védelmi lövegek és csapdák fejleszthetőek ki, így nagyon fel kell kötnie a gatyáját Hargon embereinek, ha az építővel és követőivel packáznak /Oni/ A kalandozást számos minőségbeli – sokszor apró, sokszor nagy – változás teszi élhetőbbé és szórakoztatóbbá. Az építkezés különféle eszközökkel válik hatékonnyá: például kapunk egy feneketlen kancsót, amivel bármikor könnyedén folyadékokat gyűjthetünk, illetve önthetjük szét őket; míg később kevés erőfeszítéssel is lepakolhatunk falakat. Sőt, a rémisztően komplex építményeket falubéli társaink együtt építik fel, és építőelemek, valamint tervrajzok biztosításával a teljes folyamatot rájuk bízhatjuk. Plusz, most feladatok teljesítésével zsebelhetünk be „szeretetpontokat”, amikből fejleszthetjük bázisainkat. Fegyvereink és az anyaggyűjtéshez elengedhetetlen kalapácsunk nem bomlik idővel, így kedvünkre bonthatunk le hegyoldalakat építőelemek reményében, vagy kaszabolhatunk le akár extra zsákmányt és kihívást jelentő monstrumokat. Most akár több tárgyat is barkácsolhatunk egyszerre, és végtelen mennyiségű dolgot cipelhetünk magunkkal szütyőnkben. A közlekedést pedig a gyorsutazás és az elég hamar feloldható, sárkányrepülőre hajazó kellékünk teszi szórakoztatóbbá és pörgősebbé. /Molon/
[YOUTUBE]SDR1zXaiEwo[/YOUTUBE]
Kreált építőmesterünk egy teljes szigetet kap, hogy lassacskán felhúzza rajta jövőbeli királyságát. Ez egy hosszú, de szórakoztató folyamat! A világban szétszóródott emberiség új dolgokat nem képes létrehozni, de régi kompetenciájuk még megvan. Mi kellünk hozzá, hogy felébresszük a tenni akarást, így kerteket, bányákat, majd kastélyt hozhatunk létre egy jobb élet reményében. A szakikat más területekre ellátogatva csábíthatjuk a fő szigetünkre, miután segítettünk az adott nép boldogulásában. Ezek a fejezetek már-már felérnek egy teljes, különálló játékkal, és ugyan lelkük megegyezik, a köré épített elképzelések eltérnek annyira egymástól, hogy frissek maradjanak. A megszerzett tapasztalatokat, tárgyakat, terveket aztán otthon kamatoztathatjuk. Sivár vidékeket erdősíthetünk be, folyókat, oázisokat hozhatunk létre bővülő csapatunk erejével. Kisebb, véletlenszerűen generált területekre pedig portyázni indulhatunk, ahol bevizsgálhatjuk a térség flóráját és faunáját. Jutalmul megszerezhetünk akár végtelen mértékű hozzáférést egy-egy nyersanyagból. A legyőzött rémségek egy része a küzdelem után nyitott lesz a barátkozásra, így megfelelő zoo csemegével magunkkal vihetjük és honosíthatjuk a fajtáját. Hasonló módon szerezhetünk magunknak édes kiskutyákat, cicákat, bocikat és pipiket is. Négylábú barátainkat aztán zug tenyészthetjük új színárnyalatú kölykök reményében. /Oni/ A [i]Dragon Quest Builders 2[/i] olyan mértékben múlja felül elődjét, és annyi ponton, hogy az első fejezet inkább tűnik a jelenlegi bétájának, mint egy teljes, kész alkotásnak. Szórakoztató, friss és üde elejétől a végéig, amelyet túlzott szájbarágása tart csak vissza. Frappáns és kreatív hibrid, amely a műfajok legjobbjait ötvözve és új ötletekkel megfűszerezve hozott létre egy tartalmas, maradandó élményt, amely többjátékos aspektusa már csak hab a tortán. /Molon/ [i]

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a [url=https://platinumshop.hu/product/10656/PlayStation-4-PS4/ar-akcio-olcso/Jatek/RPG/Dragon-Quest-Builders-2]Platinum Shop[/url] budapesti boltjaiban, vagy a linkre bökve webshopjából meg is rendelhető.)[/i]