Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Cyberpunk 2077 – a Sony nem tehet arról, hogy ilyen állapotban jelent meg

Egy fejlesztő beszámolója a tanúsítványszerzési folyamatról.

Óriási a botrány akörül, hogy milyen formában került ki PS4-re a Cyberpunk 2077, többen pedig a platformbirtokos Sonyt is hibáztatják azért, amiért átmehetett a CD Projekt RED játéka a tanúsítvánszerzési folyamaton. Rami Ismail független játékfejlesztő a Twitteren igyekezett rendet rakni a fejekben, részletezve, hogy miként is zajlik ez a procedúra. A titoktartási szerződések miatt Ismail konkrétumokba nem mehet bele, de általánosságban osztotta meg gondolatait.

A tanúsítványszerzési folyamat, vagy angolul “certification” (röviden “cert“) nem azt biztosítja, hogy “jók” legyenek a játékok, hanem azt, hogy ne tegyék használhatatlanná a konzolt, illetve ne tegyenek kárt a létfontosságú funkcionalitásában.

A “cert” nem arról szól, hogy ne legyenek benne grafikai hibák, teljesítménybeli problémák vagy egyéb bakik – sőt, még arról sem, hogy megfelelően működjön a játék. Azt ellenőrzi, hogy a játék miatt ne keletkezzen kár a konzolban, illetve a játék ne szegjen szabályokat, törvényeket, valamint védjegyeket. Például biztosítja, hogy megjelenjenek szöveges figyelmeztetések, ha az internetkapcsolat megszakadt, jó gombcímkék legyenek láthatóak, ne álljon le a játék ha bedugod vagy kihúzod a kontrollert, és így tovább. Tehát az, hogy átlógnak a ruhán a karakterek nemiszervei, a textúrák öt másodperccel később bukkannak fel, repülnek a tárgyak, stb. nem ide tartoznak, és ha elő is jönnek a folyamat során, nem feladata ezek megoldása.

Maga a “cert egy óriási lista szabályokból és olyan tényezőkből, amelyeket érdemes figyelembe venni. Van, hogy heteket kell várni, hogy visszaküldjék azon kritériumok listáját, amelyek nem teljesültek. Ha sok ilyen van, akkor a tesztelést félbehagyják, és részleges listát küldenek vissza – addig nem is mennek tovább, amíg ezek a hiányosságok nincsenek orvosolva. A lista visszaérkezése után a készítők lehetőséget kapnak arra, hogy kijavítsák a problémát, de kérvényezhetnek “felmentést” is. Alapvetően addig nem haladhat tovább a folyamat, amíg az összes tesztelési kritériumot vagy elfogadottként, vagy felmentettként nem minősítenek.

A felmentés esetében a fejlesztő alapvetően érveket hoz fel arra, hogy miért gondolja azt, hogy jogos, ha ennek a kritériumnak neki nem kell megfelelnie. A platform ekkor eldönti, hogy egyetért vagy sem, ami több dologtól függ: függ a játéktól, a szituációtól, attól, hogy mennyire sürgős a folyamat befejezése, illetve a fejlesztő ígéretétől, hogy minél előbb helyrehozza ezeket egy – leggyakrabban első napos – frissítéssel. Mindezek után újra be lehet adni az igényt, összevetnek megint mindent a hatalmas listával, de azokat nem tesztelik, amelyek felmentést kaptak. Ha minden jó, akkor már meg lehet határozni egy megjelenési dátumot, és minden kész. Ez a folyamat minden frissítésnél – patchnél – is lezajlik.

Ismail kitért arra is, hogy mindez a lehető legrosszabb kezelőfelületen keresztül zajlik, kivétel nélkül. Megemlítette, hogy gyakorlatilag még az 1980-as, bizarr kulcskombinációk által vezérelt DOS-felületek is jobbak ennél. A nagyobb stúdióknál erre szakosodott emberek kezelik ezeket a folyamatokat.

A lényeg tehát, hogy a tanúsítványszerzési folyamat lényege, hogy ne tegye tönkre a játék a konzolt. A játék minősége már a kiadó felelőssége. Hiába van tele hibákkal, ha a “cert” szabályainak megfelel a szoftver, akkor megkapja a tanúsítványt. Innentől kezdve már a kiadó mondhatja azt, hogy “rendben, megvan a tanúsítvány, de a játék jelenlegi állapota még nem megfelelő a megjelenéshez – késleltessük vagy kaszáljuk el”. Ha megoldják a bakikat, újra meg kell szerezniük a tanúsítványt.

A platformoknak nincs olyan “pecsétje”, amely meghatározza: “Na ez itt nem felel meg a minőségi elvárásainknak!”. Semmi közük ahhoz, hogy jó-e vagy sem a játék. A kiadók döntik el, hogy kiszúrnak-e magukkal egy minősíthetetlen megjelenéssel.

A lényeg, hogy a Cyberpunk 2077 állapotáról nem a platformbirtokosok – tehát nem a Sony és a PlayStation – tehetnek. Azok a felelősek, akik úgy döntöttek, hogy ebben a formában adják ki a játékot – és csakis ők. Nem a platformok, nem a fejlesztők, nem a minőségellenőrök, és nem a tanúsítványellenőrök.

5 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Érdekes cikk. Tényleg jó belelátni ezekbe a dolgokba is.

  2. Ez azért szerintem még sem oké… azért egy telefonhívást dobhattak volna nekik hogy: -Ugye srácok ezt nem így akarjátok kiadni ?!

  3. “A lényeg, hogy a Cyberpunk 2077 állapotáról nem a platformbirtokosok – tehát nem a Sony és a PlayStation – tehetnek. Azok a felelősek, akik úgy döntöttek, hogy ebben a formában adják ki a játékot – és csakis ők. Nem a platformok, nem a fejlesztők, nem a minőségellenőrök, és nem a tanúsítványellenőrök.”
    Értem én vagy mégsem?
    Rosszak a feltételek és a szabályok, nem is beszélve arról és ez egy kérdés is, ha tud bárki is válaszolni rá.
    Refund lehetőség mikor lesz a Sony-nál? Pont az ilyen eseteknél, csak a jó indulat védi a vásárlót.

  4. Ez tök érdekes cikk, ilyenek jöhetnének még. 😀

    1