Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

Chronicles of Teddy: Harmony of Exidus (PS4, PSN)

Réges-rég, volt egyszer egy Zelda II, ami, bár meghaladta korát, számos problémába ütközött. Játékmenete ötletes volt, de különböző okok miatt nem honosodott meg, és stílusát a széria soha többé nem látta viszont. A LookAtMyGame csapata azonban felfigyelt rá és megértette: van ebben lehetőség. Így születhetett meg a 2D-s (talán túl hosszú című) [b]Chronicles of Teddy: Harmony of Exidus[/b].Főhősnőnk felkapja kardját és pajzsát, majd lebegő plüssmackójával nekivág Exidus ismeretlen földjének, ahol gonosz erők szorgoskodnak a világ romba döntésén. Egy hosszú, szöveges prológust követően azonban szinte semmilyen leírással, magyarázattal nem fogunk találkozni. A játék tartalmának közvetítéséhez a talán legcsodálatosabb módját választotta: önmagát. Mindent a játékos fedez fel, minden funkciót, minden lehetőséget. Azt, hogy merre mehet, és azt, hogy mit kell csinálnia.Ez a megközelítés mesebeli hangulatot teremt, mintha egy régi mondát fedeznénk fel, amit számunkra elsőre érthetetlen nyelven írtak. Az összképet tovább fokozza a szépséges pixel-grafikai stílus. A táj lélegzetelállítóan gyönyörű tud lenni, függetlenül attól, hogy ősi templomban, sötét barlangban vagy kies erdőben járunk. A csobogó vizek, a mászható indák, a szép animációk mind-mind dúsítják az összképet. Hatalmas lények és apró figurák egyaránt lakják Exidust, és főhősnőnk mellett az ellenségek animációja is precízen kidolgozott.Egyedül a Zelda II-höz hasonlítani az alkotást hiba volna: ugyanannyira Metroidvania játék is. Ez a jól bevált és sokszor használt műfaj eszméletlen módon szórakoztató tud lenni, már az elejétől kezdve. Pár perc játék után találkozni fogunk elérhetetlen, megszerezhetetlen kincsekkel, kinyithatatlan ajtókkal. Tudjuk, hogy egyszer oda is el fogunk látogatni, de a kérdés: mikor és hogyan? Talán apró szépséghibája, hogy nem mindig egyértelmű a kijelölt út. Bár fokozza a felfedezés, a kalandozás, a meseszép tájakon való bóklászás érzését, sokszor frusztráló lehet két-három pont között fel-alá rohangálni, keresve a járható ösvényt. Míg az utasítások hiánya üdítő és hatékony, néhol fájdalmas.
[YOUTUBE]FbBlPahnx2U[/YOUTUBE]Az egyik legötletesebb funkció a Musicon. Exidus népe dalolva kommunikál, így kezdetben nem tudunk velük mit kezdeni. Kincskereső utunk során megtaláljuk azonban az említett Musicont, és hozzá rúnákat, melyek lehetővé teszik részünkről is a beszédet. A figurákkal beszélgetve bővülhet szókincsünk, újabb szavakat elsajátítva. Bizonyos ajtók csak a megfelelő szó vagy jelkombináció elzenélése után nyílnak ki, míg a vidékeket őrző képernyő nagyságú, csodálatos Védelmezők is csak a „varázsszavak” után engednek tovább. Néhol viszont macerás lehet lapozgatni a szavak között, megtalálva azt, amit épp keresünk. Sokszor gyorsan kell előkapni a Musicont, bepötyögni a hangokat, majd folytatni az utazást: ez megzavarja az egész játék folyamatát.Gyűjtögetni mindig van mit: apró csecse-becséket, küldetésformáló felszereléséket, vagy színes márványgolyókat a jobb felszerelés érdekében. A Teddy kiválóan hozza ismét azt, ami oly kedves mindannyiunk számára: a mászkálást és gyűjtögetést, a ládák nyitogatását, csak hogy párat említsek. Harcrendszere nem túl bonyolult, de élvezetes, főgonoszai pedig ötletesek, saját stratégiájukkal és technikáikkal.Érdekes a kontraszt a táj tekintetében is. Az “előtér”, ahol a játékmenet folyik, aranyosabb, kellemesebb. Az ellenségek nem rémisztőek, gyorsan ki lehet ismerni őket. A “háttér” díszletei azonban sokkal komolyabb, sötétebb dolgokat sejtetnek. Óriási páncélzatok, fagyos koponyák, idomos szobrok előtt vonulunk, ami a vidék legendás múltja kapcsán indíthatja be a játékosok fantáziáját.A lobbiként szolgáló könyvtárból orientálódhatunk a game különböző világaiba, négy drágakőből faragott tojás nyomában. Ezek mind egy-egy világhoz köthetőek, a számos egyéb fellelhető kinccsel és fejlesztéssel együtt. Bár mindegyik világ egy adott, kötött sémára épül, mind rendelkezik saját ízzel, valamivel, ami egyedivé teszi kinézetén kívül.Egy nosztalgikus, de mégis modern alapokra helyezett csiszolatlan gyémánt a Teddy. A kezdetben lomhának tűnő mozgás és haladás gyorsan beindul, és megnyílik előttünk ez a színes, szórakoztató indie gyöngyszem. Ha az ember túllép az apró hibákon és néhol frusztráló játékbeli megvalósításokon egy átgondolt kalandban lehet része. Tele feladatokkal, akadályokkal, begyűjtendő dolgokkal, furcsa szerzetekkel és érdekes világgal, ami visszaröpít a régi korok játékaiba, modern ízesítéssel. Ami pedig talán a legfontosabb: újra felfedezhetjük, hogy milyen utasítások nélkül játszani, hogy milyen játszva megtanulni játszani.[i](A tesztpéldányt az Aksys Games biztosította. Köszönjük!)[/i][b]

Kiadó: Aksys Games
Fejlesztő: LookAtMyGame
Megjelenés: 2016.03.29.
Ár: 3990Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 720p
Demo: Nincs
Méret: 433MB
Web: http://aksysgames.com/cot/
PSN feltöltőkártya: https://www.konzolokszervize.hu/[/b]

4 hozzászólás

Hozzászólás

  1. “Erre a cuccra pont minap flesseltem rá a Store-ban történő barangolás közben, eszméletlenül bejön a stílusa és az “”ocarinázás””, tuti be fogom szerezni előbb-utóbb. A teszt pedig amúgy zsirály (zsír és király együtt :D).”

  2. “Ahhh de jó teszt, mondatok amik elhangzanak benne. Visongtam. :)””legcsodálatosabb módját választotta: önmagát.”””” milyen játszva megtanulni játszani.”” Eszméletlen! 🙂 Köszi az emlékeztetőt. :)”