Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
EA Play Live 2021
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

BioShock: The Collection (PlayStation 4)

Tíz évvel ezelőtt, valahol 2006 magasságában, az 576 Konzol magazin főszerkesztőjeként, úgy gondolom maximálisan széles rálátásom volt a videojátékok világára, hisz nem csak egy brand termékeire kellett odafigyelnem, mint manapság, hanem legalább hároméra. Nagyon remélem, hogy ennek tudható be a baki, amikor – egy kis képzavarral élve – egyszerűen nem vettem észre a fát az erdőtől. Bár eljutott az agyamig, hogy készül egy BioShock nevű játék, mégsem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.Emlékszem az [URL]https://www.youtube.com/watch?v=Lmw78t8NgIE]első, Xbox-os trailerre[/A]. Valahol felületesen persze megérintett az art-deco elemekkel megspékelt retro-világ, hisz ez a kedvenc művészeti irányzatom, azonban valahogy nem állt össze a kép a fejemben: mit keres ez a csavarkulcsos ember – aki én vagyok, a főhős – ebben a víz alatti városban, mi ez a nagy, nehézbúvárra hajazó lény, és főleg ki ez az ijesztő kislány, akit én, a főhős, láthatóan abuzálni próbálok. Ez nem az én műfajom – gondoltam.Akkoriban együtt dolgoztam a magyar videojátékos szcéna egyik legkiválóbb tagjával, sőt szakemberével, Takács “Wilson” Gáborral, aki remek ötleteivel és kiemelkedő szorgalmával hamar a magazin egyik oszlopává lett. Wilson állandóan tolta nekem az ívet, hogy ez mekkora játék lesz, és hogy világszám, és juj, meg jaj, és majd csak figyeljek oda, micsoda csoda dolog lesz ebből a BioShockból. Kicsit úgy voltam vele, hogy oké, persze, persze, de belül persze azt gondoltam, ez is csak egy afféle perszonális fejlövés, és Wilson valamiért túlgondolja ezt az egész BioShock mizériát.Valójában meg sem akartam venni a game-et, főleg nem gyűjtői verzióban, és semmiképp sem Xbox 360-ra, de Wilson addig masszírozott, míg beadtam a derekam. Ez 2007 augusztusában volt. Talán a szépséges búvár-szobor hatására, nem tudom, melyről azt gondoltam, polcdísznek majd jó lesz, ha már a játék úgysem érdekel, másfelől pedig a BioShock akkoriban nem volt elérhető PlayStation 3-ra. Mondanom sem kell, minden teljesen máshogy történt, mint ahogy azt elképzeltem…A BioShock lemeze a konzolban landolt, az állam pedig rövidesen a padlón. Készen voltam. Nem hittem a szememnek. Egy csoda bontakozott ki a szemeim előtt. A lábujjam hegyétől a fejem búbjáig beleborzongtam. Csak ez a világ járt a fejemben. Éjszakákon át csak erről a sztoriról álmodtam. Faltam a történéseit és információit. Kerestem, kutattam, hogy ne maradjak le belőle semmiről. Minden bitjét és byte-ját a magaménak akartam tudni.Így utólag szeretném megragadni az alkalmat és megköszönni Wilsonnak, hogy rábeszélt erre a játékra. A teljes gémer-pályafutásom egyik legmeghatározóbb élményét köszönhetem ennek a kalandnak.[YOUTUBE]U3RXpEXA0jw[/YOUTUBE][I](Vigyázat! A következő kedvcsináló, mivel egy sorozat mindhárom részét felöleli, apróbb spoilereket tartalmazhat!)[/I][B]BioShock[/B]A 2007 augusztusának végén debütált BioShock egész egyszerűen játéktörténeti mérföldkő. Minden idők egyik legjobb videojátéka, egy minden túlzás nélkül zseniálisnak is mondható alkotás, mely nagyon szerencsés csillagzat alatt született. Talán évtizedenként egy olyan game jön világra, amiben a célzott ötletek és véletlenek akarva és akaratlanul mind-mind egymás alá dolgoznak, és amiben ennyire tökéletesen, már-már ijesztően, mondhatjuk úgy, hogy letaglózóan együtt áll minden felhasznált, nagyobb és kisebb összetevő, melyeket Ken Levine rendező mesterművének is titulálhatunk. Nem sok olyan játék létezik a világban, ahol a látvány, a játszhatóság, a szavatosság, az audio, valamint a hangulat kohéziója ennyire egy szólamban muzsikál és ennyire minőségi húrokat penget.Már az, ahogyan ez a játék indul, ahogy a hangulat alapjait lefektetik, túlzás nélkül is mellbevágó, és dramaturgiája is egészen elképesztő, de mai szemmel nézve talán örök érvényű aktualitása a legfélelmetesebb. A benne megfogalmazott politikai- és társadalomkritika, a modern civilizációs betegségek rémisztő ábrázolása az art-deco köntösbe bújtatott fantazmagóriákon keresztül ijesztően valóságos. Karakterei zavarba ejtően valódiak, kidolgozottságuk és jellemvonásaik leírhatatlanul hatásosak.Az FPS, de talán inkább First Person Action stílusú, horror, misztikus, és thriller elemekkel gazdagon megtűzdelt game 1960-ban játszódik, egy Rapture nevű városkomplexumban, amit a tenger alá álmodott és épített meg egy Andrew Ryan nevű milliárdos gondolkodó, abból a célból, hogy a felszíni világ legkiválóbb elméit és a modern civilizáció zsákutcáiból menekülő művészlelkeit összetoborozva egy futurisztikus utópiát hozzon létre. Jack, a főhős, egy légi katasztrófa következtében jut el Rapture-be, és egészen hamar szembesülsz vele, hogy amit az óceán mélyén találtál, az nem utópia, hanem maga a nagybetűs Pokol – ahol te, a majdnem névtelen senki, a lehető legfontosabb szerephez jutsz: a megváltás kulcsa lesz a kezedben![i]PSC BioShock teszt: [URL]http://playstationcommunity.hu/note/132]KLIKK![/A][/i][B]BioShock 2[/B]A 2010 februárjának elején, immár PlayStation 3-ra is megjelent BioShock 2 vállára akkora nyomás nehezedett az első felvonás mindent elsöprő sikerszériája után, hogy sajnos borítékolva volt “bukása”. Az idézőjel persze nem véletlen: a game egyáltalán nem rossz, sőt, önmagában vizsgálva egy igazán remek kaland, mely sok friss, nagy költségvetésű IP-t egy laza csuklómozdulattal utasít maga mögé (még manapság is!), azonban az elődje által megugorhatatlan magassága állított lécet kétség kívül leverte. Persze az sem tett jót a szoftvernek, hogy végül nem az eredeti csapat hozta tető alá, hanem több team dolgozott össze, hogy elkészülhessen, sőt megjelenését kisebb, de annál hangosabb – főként pénzügyi – botrányok előzték meg és övezték. Példának okáért az eredeti direktor, Ken Levine is csak, mint “ötletgazda” került féltüntetésre a fejlesztői listán, valamit azt rebesgették netszerte, hogy a kiadó olyan, akciódúsabb irányba akarta elvinni a franchise-t, ami Levine-nek nem tetszett. A BioShock 2-t emellett kissé pikírten egy “nagyméretű DLC”-nek csúfolták a maga idejében, ami abban az esetben, ha az első epizóddal játszottál, valóban intenzíven meglévő érzés volt, plusz a (tökéletesen felesleges) multiplayer bevezetése is hatalmas szálkává eszkalálódott a rajongók szemében.Pedig a BioShock 2 a “lelke mélyén” végeredményben egy teljesen új, folytatás jellegű kaland, melynek történetét többé-kevésbé ügyesen fűzték az eredetihez, az eredeti játékstílust és mechanikát teljes egészében megtartva. A sztori főhőse itt egy, az első játék főellenségeként ismert Big Daddy “nehézbúvár”, pontosabban annak prototípusa, aki jó pár évvel a korábbi események után ébred öntudatára Rapture városában – mely minden túlzás nélkül még jobban lepusztult, mint annak előtte, és persze vidámabb hely sem lett az eltelt sötét évek alatt.Mivel az eredeti BioShock világát Levine-ék tökéletesre polírozták, a game körítését – látványvilág, kezelés, audio – elrontani itt már nem lehetett, az igazi “művészet” lett volna. Éppen ezért a második game esetében hiányérzet maximum a szavatosság és a hangulat terén mutatkozik. Azt is megkockáztatom, hogy a legtöbb player fejében nem véletlenül fogant (vagy fogan, jelen időben) meg a gondolat: érdemes volt-e a BioShock gyönyörűségesen – igen kimondom: tökéletesen – lezárt történetét tovább folytatni, ugyanakkor a két játék annyira mély mondandóval rendelkezik és annyira eredeti sztorit visz végig, hogy a végeredmény összességégben mégis igazolja a második felvonás létjogosultságát.[i]PSC BioShock 2 teszt: [URL]http://playstationcommunity.hu/note/2892]KLIKK![/A][/i][B]BioShock Infinite[/B]A harmadik BioShock játék, a BioShock Infinite bejelentése azonnal szétrobbantotta a videojátékos világot, főleg azok után, hogy kiderült: Levine visszatér a rendezői székbe és hozza magával jó pár eredeti munkatársát is. Mindenki azt szakértette, vajon az első rész zsenialitása és a második új ötleteinek, friss irányvonalának megvillantása hogyan kristályosodik majd ki összegyúrva a harmadik kalandban – főleg annak tükrében, hogy ezúttal nem egy direkt folytatást, vagy előzményt lengetett be Levine, hanem egy olyan, abszolút friss sztorit, ami csak “gondolati síkon” kapcsolódik Rapture városához.Az Infinite pedig jött, láttatta magát, és győzött! A 2013 márciusának végén PS3-ra is debütáló szoftvert a legszebb szóval élve is [I]szanaszét szopták[/I] a kritikusok, a szakma újfent Levine lábai előtt hevert, hisz a direktor bebizonyította, hogy kizárólag csak ő lehet a BioShock franchise apja, senki más. Nem mellesleg persze a játékosok is nagyon nagy lelkesedéssel fogadták a harmadik epizódot, ami ugyebár szakítva az eddigiekkel egy teljesen új, de mégis annyira sokkolóan ismerős világba – szó szerint – repítette a kalandorokat: a felhők fölé!Az Infinite történetének hőse egy Booker DeWitt nevű, korábban volt Pinkerton-ügynök, aki 1912-ben azt a feladatot kapja, hogy szöktessen meg egy különleges képességekkel bíró kishölgyet egy Amerika felett lebegő, magát függetlennek valló, hatalmas városállamból, Columbiából. Ami az Infinite sztoriját illeti, ha lehet mondani még ambiciózusabb, mint az eredeti BioShocké, és nyilván az is sokat hozzátett a kiváló értékelésekhez, hogy itt is sikerült megtartani az eredeti játékmechanikát, azonban egyben új szintre is emelni, továbbfejleszteni azt.Halkan, csak nagyon halkan jegyzem meg: bár az Infinite minden szempontból kiváló, 9 pontos alkotás, mégis van egy nagy “hibája”; ez pedig nem más, mint maga az eredeti BioShock létezése. A harmadik game ugyanis mindenben nagyobbat harap, mint a nagy előd, azonban valahol a kaland felénél szinte biztosan, óhatatlanul felmerül a játékosban – aki értelemszerűen ismeri és játszotta az eredetit -, hogy talán nincs mindig szükség arra, hogy túllicitáljuk magunkat. Szerintem az Infinite-ben oly mértékben megerősödött az akciófaktor és annyival szövevényesebb, vagy inkább elvontabb lett a történet is, hogy ez a harmadik rész már teljesen más miatt, “máshogyan” lett kiváló játék, mint az előd.Ismételnem kell azonban magam: az Infinite végére jutva, az elsöprő erejű befejezés láttán, az elképesztő mélységű és komplexitású összefüggés kibogozása közben nem az jár majd az eszedben, hogy igen, talán kevesebb harc is elég lett volna, vagy az, hogy egy picit mégis hiányzott a BioShock hátborzongató komorsága, hanem inkább az, hogy bázzeg, ezek azok a pillanatok, melyekért érdemes ennek a fantasztikus hobbinak hódolni. Ezekért a mestermunkákért, ezekért a felejthetetlen élményekért tényleg érdemes videojátékosnak lenni![i]PSC BioShock Infinite teszt: [URL]http://playstationcommunity.hu/note/8703]KLIKK![/A][/i][YOUTUBE]QtwY33n5WIo[/YOUTUBE]A 2016 szeptemberében PlayStation 4-re is megjelent [B]BioShock: The Collection[/B] egy olyan (2 lemezes) gyűjtemény, amit nem melegen, hanem [I]kötelezően[/I] ajánlok minden playernek – még azoknak is, akik annak idején játszották a PlayStation 3 verziókat. Ez egy egy pazar csomag, mely minden szempontból bődületes értéket képvisel. Intellektuális hatása egészen hihetetlen, mindvégig szórakoztató, kihívásokkal teletömött kalandok ezek, amikhez még hasonlót sem sokat lehet mutatni a piacon.A zseniális / remek / kiváló (ebben a sorrendben a három rész) alapjátékok mellett a csomag tartalmazza az ÖSSZES korábban megjelent kiegészítőt és extra tartalmat is, többek között a Minerva’s Den és a Burial at Sea című, a teljes történet megértése szempontjából nélkülözhetetlen DLC-ket, ezen felül pedig további extrákat, mint amilyen a rendezői és művészeti vezetői audio-kommentár. (A multiplayer szerencsére ment a kukába.) A szoftverek értelemszerűen 1080p full-HD felbontásban futnak, 60fps képfrissítéssel, és egyes textúrákat is nagyobb részletességűre cseréltek. A három programot mondjuk – az alapanyag mássága miatt – nem sikerült ugyanolyan mértékben felfrissíteni, sok helyen látszik az előző generációs hatás, de azt gondolom, a végeredmény így is simán meggyőző.Ennél többet nem kaphatsz a pénzedért. Legnagyobb utazásaid várnak rád!(A szoftvert a forgalmazó Cenega Hungary biztosította tesztelésre. Köszönjük! Megvásárolható támogatónk, a [URL]http://www.konzolokszervize.hu/playstation4/bioshock-the-collection-ps4]Konzolok Szervize[/A] budapesti boltjában, vagy webshopjából kényelmesen meg is rendelhető.)

39 hozzászólás

Hozzászólás

  1. Kötelező vétel lesz majd amikor jóárasítva lesz:)

  2. Zseniális világ, minden egyes összetevőjével együtt, jóformán alap dolog volt, hogy előrendeltem és mondanom se kell megérte!A minap pont azon gondolkodtam, hogy is csöppentem bele a Bioshock komplexumába. Ha jól emlékszem akkor olyan 2009 környékén megvettem a Slim PS3-at és mellé azért jól jött volna valami játék, így kutatásba kezdtem mi is legyen az a konzol + játék csomag amit be kellene szereznem. Természetesen volt minden, új FIFA, NFS és amikor félretoltam a GTA IV csomagot, mögötte volt a Bioshock amely végül jó döntésnek bizonyult és örökre magával ragadott.

  3. Imádom ezt a sorozatot, a stílusát a zenéit, mindent. A Bioshock miatt tudtam megszeretni az fps játékokat.

  4. Egyszerűen nem jutok az új PS4-es címekhez, mert a PS3-ról áttolt remastereket pótlom. Így is vár még a God of War és a Lost of Us. Lehetetlen ennyi jó játékot végigtolni…

  5. PS3-on mindhárom játékot legalább 2-3x végigjátsszottam a legnehezebb fokozaton. A DLC-k viszont kimaradtak. Uborkaszezonban bepótolom PS4-re.

  6. Az első részt játszottam X360-on, nagyon kíváncsi voltam rá a sok pozitív komment miatt ehhez képest valamiért mégsem varázsolt el. Aztán valahol a közepén el is akadtam, sehogysem jutottam tovább így ennyi volt a Bioshock élményem….

    • Hogy a jó büdös francba (már bocsánat) lehet elakadni egy Bioshock-ban amikor még a nyíl is mutatja, hogy merre kell menni? Nem értem…

      • Konkrétan már nem emlékszem 8 éve volt, nem nyílt egyik ajtó sem…. valószínű valami nem volt nálam.

        • Semmilyen tárgy nem kell ahhoz, hogy továbbjuss. Egy lift van aminek viszonylag nehéz megtalálni a kódját (5744) Olympus Heights-on, de ilyenkor meg annyi fáradságot tehetünk, hogy utána nézünk a neten, kb fél perc. Nem bántásképpen írtam félre ne érts, de egy ilyen viszonylag lineáris és útjelzővel ellátott játékban elakadni művészet.

          • Volt, hogy fényképezni kellett stb, de nyelvtudás hiányában el lehet akadni pár helyen. Ami neked teljesen egyértelmű, mert érted mit kell csinálni, az sajnos nem mindenkinek az.Itt van az új Tomb Raider, amiben a Croft Manor felfedezése nekem jobban bejött, mint az alapjáték. Haverom szerint meg mocsokszar, mert egy kukkot sem ért belőle.

          • Igen, sajnos, ez így van!Ez legyen az én szegényházi bizonyítványom, de se angolul, se németül nem tudok olyan szinten, hogy teljesen megértsem a játékok sztoriját.

          • Sosem késő tanulni. Nagyon meghálálja magát a dolog.

          • Akkor lehet hogy ez a liftes szitu volt…

          • Valószínűleg, nekem első végigjátszáskor az volt az egyetlen hely ami megakasztott, mert nem tudtam hol a lift kódja. Figyu, ha életed során még egyszer a kezeid ügyébe akad (vagy a PS3-as vagy a PS4-es, mindegy) akkor adj neki még egy esélyt mert baromi jó játék. A 2. se rossz de érezni rajta, hogy egy másik csapat csinálta. Az Infinite megint csak egy zseniális darab, a sztorija ennek a legjobb szerintem.

          • Szerintem neki fogok még majd ülni, tetszett csak nem voltam elájulva tőle.

      • 😀 :DJó gondolat. xD

  7. Az első rész nagyon tetszett (díszdobozosban még mindig meg van), a 2. elment, viszont a 3-hoz nem volt lelkierőm végigjátszani, annyira nem jött be.

    • Same here. Majdnem. Mert én a harmadikat nagy nehezen végigszenvedtem, de nem érte meg a belefektetett pénzt, időt, energiát.

  8. Köszi Martin! Ezt megveszem!

  9. Annyi játékot kell megvenni mostanában, hogy ezt valószínűleg el kell halasztanom. De az biztos, hogy egyszer beszerzem, kihagyhatatlan, főleg a három rész együtt.

  10. Jó kis kedvcsináló.Sokáig halogattam,de nagyon nagy dologról maradtam volna le,ha nem játszom ki őket.Mindhárom játék zseniális.

  11. Ez tényleg kötelező vétel!! Alig várom hogy újra játszak vele, főleg az első résszel, azt még anno xbox-on nyomtam és emlékszem ahogy akkor meséltem az élményt Allitta barátomnak. A zseniális a legjobb szó rá, ilyen alkotás tényleg nagyon ritka, akkor is megvenném ezt a pakkot ha nem lenne konzolom, csak azért hogy ott legyen nálam, hogy a magaménak tudjam!! Decemberben kerül a fa alá, és még aznap este 24-én újra alámerülök Rapture világába.

  12. Ez bizony mindenki számára kötelező. Nekem az Infinite kiegészítői kimaradtak, már csak ezért is.

  13. Zseniális játék, ez nem lehet vitás. Az első kettőt még xboton toltam, a harmadikat már kiplatináztam. Nekem az Infiből egy dolog hiányzott, a Big Daddy gyilkolászás, mert az annyira jó volt, mint kihívás, de egyébként kiváló.

  14. Nagyon jó írás, tetszik a stílusa.

  15. Nagyszerű kedvcsináló. Számomra is óriás kedvenc, sőt. Nagyon magával ragad a hangulata.