Aquanaut’s Holiday: Hidden Memories

Biztos mindenkinek lenne valami frappáns kis válasza arra a kérdésre, hogy mi az első dolog, ami a Playstation 3 exkluzív szoftverkínálatáról eszébe jut? Talán nem is egy, hanem rögtön egy tucat.Ha ez a tucatnyi jellemző tartalmazza a természet és/vagy utazás szavakat, akkor a következő mondat állhatna akár csupa játékcímből is, de hadd legyek kicsit bőbeszédűbb.Aki akarta meglátogathatta az Afrika szavannát, aki elvetemültebb volt, az japán kertet építhetett a PSN-es Shiki-tei nyújtotta – egyébként szűkös – keretek között, de nem lehet elfeledkezni az élet kialakulásának misztikumából is merítő fl0w, illetve a legutóbbi különlegesség, a Flower adta élményekről sem.Most pedig itt az [b]Aquanaut’s Holiday[/b], amely a trópusi óceánra visz el, ott is egy élettel teli korallzátony élővilágának felfedezésére. A játék nem új keletű, azonos főcímmel már ez a negyedik darab. Az első még az öreg, szürke PlayStationön kezdte, a második egy kibővített változat volt, a harmadik PSP-re vándorolt, a legutóbbi [b]Hidden Memories[/b] pedig PS3-ra. Nem kell mondani, hogy ezen legutóbbi rész az, ami a legszebb, és ami új játékelemeket is tartalmaz.A képek alapján, első ránézésre a game a tenger Afrikájának tűnhet, amiben van némi igazság: egyszemélyes, mini tengeralattjáróval merülve a víz alá lehet megfigyelni, fotózni a halakat és egyéb élőlényeket, melyek ezután egy információkkal teli galériába kerülnek. S bár az Aquanaut’s Holiday részben tényleg természetbúvárkodás, van egy másik, nagyobb része is, ami klasszikus kalandjáték.A történet azzal kezdődik, hogy az újságíró foglalkozású játékos megérkezik a Csendes-óceán egyenlítőtől délre eső részén fekvő Kisira korallzátony mellé épült, Aquaheaven kutatóbázisra, annak érdekében, hogy az ott eltűnt tengerkutató William (Bill) Graber után nyomozzon. A kutatóbázison ketten fogják segíteni a nyomok feltárását: a kissé ábrándos, misztikumot és meséket kedvelő Jessica Porter, aki a tenger hangjainak kutatását választotta szakterületül, illetve az ő szöges ellentéte, az anyagias, földhözragadt és egyben a bázis vezetőjének szerepében tisztelgő Robert Kemelman, akinél a kölcsönkapott mini tengeralattjáróhoz, a Dolphin-02-höz lehet kiegészítőket vásárolni.A Dolphin-02 egy egyszemélyes merülő eszköz, a Dolphin-01 testvére, mely Billel együtt nyomtalanul eltűnt. Különlegessége, hogy beépített mesterséges intelligenciával rendelkezik, így részben beszélgetőpartnere is a játékosnak, s már az első merülésnél kiderül, hogy memóriájában rengeteg titkosított adat van. Ezek az adatok naplóbejegyzések és üzenetek, melyek különböző feltételek teljesülése után nyílnak meg, s mely feltételekkel az eltűnt kutató mondhatni meggyőződik a játékos elszántságáról, hozzáállásáról és arról, hogy érdemes-e felfedni számára a csupa nagybetűs TITKOT.[GT]39785[/GT]Amit különösebb élmény-tönkretétel vagy poén lelövés nélkül el lehet árulni az annyi, hogy a Kisira-zátony egy különleges hely. A környéken nagyon magas a mágneses tevékenység, ezért a hétköznapi szonár nem használható rendeltetésszerűen. A zátony környéke kezdetben csak részlegesen bejárható, a biztonságos merülések érdekében úgynevezett szonobóják (sonobuoy) kihelyezésére van szükség, melyek saját környezetükben bejárhatóvá, térképezhetővé/radarozhatóvá teszik a tenger fenekét. Ezen biztonsági zónák határán a Dolphin-02 automatikusan megáll, nem halad tovább. A bójákat Bill telepítette, azonban eltűnése óta az akkumulátorok már lemerültek. A játékos első feladata tulajdonképpen az, hogy a Dolphin-02-vel megkeresse ezeket a bójákat és kicserélje az akkumulátoraikat, s így növelje lépésről-lépésre a bejárható és egyébként teljesen egybefüggő területet. Az efféle akkumulátor persze drága, a bázis költségvetésébe nem fér bele, hogy nagy tételben vásárolgassa őket, ezért meg kell keresni a rájuk valót. Aquaheavenben erre pedig csak egy mód van: a zátony élővilágának felfedezésével. Minden egyes megtalált tengeri élőlény (halak, rákok, polipok, stb.) és egyéb érdekességek (furcsa alakú zátony, elsüllyedt dolgok, nem árulom el, hogy még mik) megtalálásáért kredit jár, amit Kemelman úr szinte kéjes arckifejezéssel fogad el az újabbnál-újabb aksik megvásárlásáért cserébe.A Dolphin másik fontos kiegészítője a NaSU (Navigation System Unit), ami nem más, mint egy víz alatti pozíciójelző. Ahová leteszünk egy ilyet, oda bármikor vissza tud vinni a tengeralattjáró automatikusan.Mondani sem kell, hogy a maximálisan hordozható akkumulátorok száma kezdetben egy, szonobojából pedig nincs is, de ezek a limitek később kibővíthetővé válnak. Ami sokkal fontosabb az, hogy a bóják helyzetének felkutatása és állapotuk helyrehozása még akkor is élmény, ha ezért cserébe dolgozni kell, vagyis a lehető legtöbb dolgot be kell fogni egyszer a Dolphin keresőoptikájával. Érthetetlen módon több konzolgeneráción át is nagyon kevés olyan játék jelent meg, ami a tengerek alatti világgal bármilyen kapcsolatban is lett volna, ilyen szempontból is igazi unikum az Aqua, de kétség kívül a megvalósításra sem lehet mást mondani, mint hogy kifogástalan. A tengerfenéken játszó fény mozgása, a színes korallok, a sziklák és kis barlangok, a magányosan vagy akár száz példánynál is népesebb rajban úszó, kavargó halak látványa visszaadja azt a ámulattal teli érzést, amit a legjobb természetfilmek szoktak hozni. Szó sincs olyan részletességről, hogy a táplálkozástól a szaporodásig meg lehetne figyelni egész napjukat, de a grafika szépsége, a hangok eltaláltsága és a tény, hogy az irányítás ez alkalommal a te kezedben van meghozza a kívánt hatást. A hatás, ami alapból a béke és a nyugalom érzése, ami mellé ügyesen adagolják a sztorit és a lélegzetelállító felfedezéseket. Az első óriásteknős vagy az első pörölycápa tiszteletet parancsoló látványa, ahogy szép csendben elúsznak melletted épp olyan élmény, mintha egy elsüllyedt kalózhajót találna az ember. Azt, hogy efféle klisével lehet-e találkozni a játékban, nem árulom el, legyen elég annyi, hogy a tengerfenék sokkal izgalmasabb dolgokat is rejt ennél, amiből egyet legalább be kell mutatni a játék harmadik elemének érthetővé tételéhez. Az irányítás is megér egy misét, mert sokat dob a hatáson: a tengeralattjáró nem autó, amivel ügyesen lehet tartani a sebességet vagy fokozatosan lassulva megállni. Nem lehet fékezni, csak elvenni a gázt, vagy hátrafelé aprókat gyorsítva csökkenteni előremenet lendületét. Olyan, mintha lökdösnéd magad, kicsit ingatag is, de ettől, meg a hirtelen gyorsításnál keletkező levegőbuborékok hangjától olyan életszerű. Emellett, mivel egyszemélyes merülő eszközről van szó a dolog sokkal inkább hasonlít búvárkodásra, mint jármű kezelésre, hiszen szinte ember méretű helyekre lehet beúszni a kis „Delfinnel”.[4691]Nem túl messze a bázistól, a Nyugalom-tengerének nevezett területen egy furcsa szikladarabot lehet találni, ami időszakosan hangot ad ki magából. Ez az egyike a négy éneklő sziklának, amit Bill Graber talált s melyek hangjának szimulálására képessé tette a tengeralattjáróit. Erről a felfedezésről a bázison dolgozó többiek nem sokat tudnak, Kemelman valószínűleg el sem hinné és tudománytalannak, mi több mondvacsinált kitalációnak titulálná a dolgot, Bill azonban továbbment és megpróbálta kommunikációs eszközként használni a hangokat. A tenger világának felfedezése és a kalandelemek mellett a játék harmadik összetevője erre épül és leginkább a ritmusjátékokra hasonlít. A zátony környékén feltűnik több olyan hal is, amely érzékenyen reagál az éneklő szikláktól kölcsönzött hangokra. Ha meghallják, azonnal a tengeralattjáró közelébe úsznak és elfüttyögnek egy ritmust (nem az emberi fül hallja persze, hanem a tengeralattjáró alakítja át hallhatóvá), ennek a ritmusnak a visszajátszása után pedig egy újabbat, majd még egyet, amelyek egyre bonyolultabbá válnak.Mielőtt valaki megijedne, nem fogják a halak megkérdezni különleges nyelvükön, hogy mi lett a legutóbbi UTE-FRADI meccs eredménye, de ahogy a kommunikáció bővül, úgy fognak a Dolphin-02 memóriájában zárolt elemek is feloldódni. Szándékosan limitált képességeiről lekerül a zár, így képes lesz akár mélyebbre is merülni és Bill naplójából is egyre több részlet lát napvilágot. Ezzel együtt egyre közelebb lehet kerülni a misztikus titokhoz, amit keresett és… talán meg is talált? De mégis mi az? Miért és hogyan kommunikálnak a halak ennél a zátonynál? Beszélnek vagy ez egyfajta telepátia? Miért hiszik azt a környező szigeteken élő bennszülöttek, hogy őseik még képesek voltak a tenger mélyén élő rokonaikkal kapcsolatba lépni? Ki a titokzatos „Ő”, akit Bill folyamatosan emleget a naplójában, és akit meg akart találni? Egy különös, eddig felfedezetlen hal vagy valami más? Lehet, hogy csak megőrült a kutatásai során vagy tényleg a világról alkotott elképzelésünket gyökeresen megváltoztató titokra lelt az tenger mélyén? És egyáltalán mi történt vele? Ha meghalt, akkor hogyan? Biztos, hogy meghalt..?A játék régiófüggetlen, második kiadású ázsiai verziója angol feliratos, így európai megfelelő híján is játszható. Támogatja a fotózást és a trófeákat. Vérengzéstől, versengéstől teljesen mentes élmény, ahol egy egységnyi hangulat többet ér, mint száz egységnyi akció. Annak ajánlható, aki fogékony a tengervilág felfedezésére, a finoman adagolt fantasztikumra és képes nyugisabb rétegjátékokkal is játszani.(A játék megvásárolható szoftverdealerünknél, a [A http://www.platinumshop.hu]Platinum Shop[/A]nál.)[GT]25154[/GT]