Generic selectors
Csak
Keresés címben
Keresés a tartalomban
Keresés hírekben
Keresés cikkekben
Keresés a fórum hozzászólások között
Keresés a fórum témákban
Kategória szerinti szűrés
Classic PlayStation
Comix
E3
EA Play Live 2020
Esemény
Future Games Show: Gamescom 2020
Future Games Show: Spring Showcase
Gamescom
Gamescom 2020
Gamescom 2020 Opening Night Live
Gamescom 2021
Gamescom 2021 Opening Night Live
Heti hírösszefoglaló
Hírek
Komment
Nacon Connect
New Game+ Expo
Nyereményjáték
PlayStation 5 Showcase
PlayStation Indies
PlayStation Network
PlayStation.Community
Podcast
PS5 Future of Gaming
PS5 Tudtad?
PSC Gyorsszavazás
State of Play 2020. augusztus 6.
State of Play 2020. február 25.
Stream
Summer Game Fest
Szavazás
Techno
The Game Awards
The Game Awards 2020
Tokyo Game Show
Tokyo Game Show 2020 Online
Tokyo Game Show 2021
Ubisoft Forward

2009 legjobb lemezei

Hála az internetes [i]megmondóhírforrásoknak[/i], nyilván mostanra már mindenki tisztában van vele, hogy a 2009-es könnyűzenei kínálat leghívebben az „unalmas”, „önismétlő”, illetve „fantáziátlan” szavakkal írható le. Bezzeg a 90/80/70/60-as évek sokkal jobbak voltak, sőt még a (szintén excepcionálisan fos) tavalyi felhozatal is hangyaf*sznyival ütősebb, mint az aktuális próbálkozók, én meg a hülye fejemmel idén is tetemesebb összegeket öltem cédévásárlásba… Komoly(abb)ra fordítva a szót, ez is egy gcierős év volt, a fősodortól eltérő indie előadók minden eddiginél nagyobb sikert arattak (lásd Florance & The Machine és La Roux vs. brit Top 10 esetét) és immár saját portájukon tudták megszorítani a majorok által színpadra tolt, manufakturált csodákat. Ez a folyamat 2010-re valószínűleg még brutálisabban fog megmutatkozni, de addig is nézzük mely hanghordozók maradtak fent a rostán a PSC szigorú pontozóbizottságának (tagok: eszg_) szavazása után. Az itt következő 20 (+1) album egyformán fontos, így a sorrend nincs, viszont mivel tisztában vagyok vele, hogy az igen tisztelt olvasóközönség türelme véges, így csak a kiválasztottak azon feléről (+1) rittyentettem ismertetőt, amik az asztalomra pakolt cédéhalom tetejéről leestek, miután egy tüsszentés / köhögés kombó után ráejtettem egy teával félig teli csészét – vagy esetleg hazudok és tudatosan választottam pont ezeket az előadókat. A kettő közül valamelyik. Függönyt fel![b]La Boots – Roux Hands /Atlantic Polydor/[/b]La Roux – La Roux (Polydor)Little Boots – Hands (Atlantic)]La Roux és Little Boots. Little Boots és La Roux. Ez a két név olyan brutálisan erővel forrt össze az idei nyár során, amire az emlékezetes Oasis / Blur párharcok óta nem volt példa. Persze a hölgyek nem „Azt kívánom, hogy dögölj meg AIDS-ben”-ezték le egymást, mindössze mindketten a változatlanul tomboló szintipop revivalt kapták telibe hasonló stílusban készült és ugyanabban a hónapban megjelentetett debütálásukkal. Az egyezések ellenére mindkét előadó rendelkezik az oly hőn áhított önálló hanggal, így legyen szó a yintinfrizurát újra divatba hozó Roux lány jéghideg Bulletproofjáról vagy Ms. Boots abszurdan bugyuta szövegű (Move while you’re watching me / Dance with the enemy), ám teljességgel ellenállhatatlan Remedy c. opuszáról, rögtön világossá válik, hogy ennek a 2 korongnak minden magára valamit is adó popkedvelő polcán ott kell lennie. Vagy másként: ez a legjobb dupla album, amit két különböző előadó készített…http://www.youtube.com/watch?v=EUsbpmQ9-mchttp://www.youtube.com/watch?v=McdqerXrwXE[15927][15928][b]Slow Club – Yeah So? /Moshi Moshi/[/b]Első ránézésre a Slow Club tipikus poszt White Stripes-os egyfiú-egylány alter / rock együttesnek néz ki, pedig duónk az errefelé lényegesen kevésbé népszerű Alt Country stílusban kíván érvényesülni, melyből nem feltétlenül fognak a közeli jövőben yachtot venni, de az igényes előadók felkarolásáról elhíresült Moshi Moshi legalább volt olyan jófej, hogy kiadta a Yeah So? Címre keresztelt léleknyugtató audiobonbonokkal teleszuszakolt lemezüket. A cucc rögtön egy beteljesületlen szerelemről szóló darabbal nyit, mely a komor téma ellenére olyan mennyiségű pozitív energiát tartalmaz, hogy már az első fél perc után tökéletesen tisztában voltam vele, innentől kezdve ezen a CD-n nem sikerülhet félre semmi. És tényleg. Van ebben a dalgyűjteményben valami olyan báj és naivitás, amit a minket körülvevő világ a legtöbb előadóból már régen kiölt, valami amitől újra a világra rácsodálkozó kisgyermekké válik a hallgató és ezért már régen megéri beruházni a lóidomárt ábrázoló(!) plasztik korongra. Akár kétszer is.http://www.youtube.com/watch?v=p9akkn2hrgs[15929][b]The Rogue Element – Lumina /Exceptional/[/b]Úgy alakult, hogy legnagyobb sajnálatomra a Rogue Element idei hosszanjátszója nem lett az a hatalmas crossover siker, mint amilyennek ígérkezett, de ez persze semmit nem von le a Lumina értékeiből. A korongon helyet kapó 11 felvétel a Daft Punk stílusdefiniáló Homework c. dolgozatához hasonlóan egyszerű alapokból építkezve tör a táncparkettek leigázására, semmi felesleges sallang, semmi elborult művészkedés, a lényeg hogy az ütem leszakítsa fejed, az acides vartyogások pedig a dobhártyád. Mivel ezen kritériumoknak ajánlónk tárgya tökéletesen megfelel, még a magából fekete fényt árasztó villanykörtét ábrázoló, a Nu Metal legsötétebb pillanatait agyba villantó borítófotó is megbocsátható. Majdnem. http://www.youtube.com/watch?v=aiBRI5lKclg[15930][b]Doves – Kingdom Of Rust /EMI/[/b]Manchester legnépszerűbb madarai már a 4 évvel ezelőtti Some Cities című munkájukkal sikeresen oltották be paranoiával az angolszász típusú muzsikák rajongóit. Az egészen a Nr. 1 helyezésig kapaszkodó SC-hez képest a Kingdom Of Ruston kevesebb a sláger, ám cserébe az elénk táruló (hang)kép sokkal árnyaltabb és némiképp lehangolóbb is lett. A trió ezúttal egy kis jófajta elektronikával tette még egyedibbé az alapból sem unalmas Rozsdakirályságot, így minden esélyük megvan, hogy megtartsák az „Anglia legalulértékeltebb bandája” titulust (© Amazon), szóval ha a Coldplayt a stadiumrock irányába eltolt hangzás, illetve Chris Martin ripacskodása miatt nem fogadta be a szervezeted, csak ajánlani tudom a Doves hasonló alapokon nyugvó, ám mégis jóval komolyabb ellentétpárját. http://www.youtube.com/watch?v=MjqUFE329NM[15931][b]Dirty Projectors – Bitte Orca /Domino/[/b]A Dirty Projectors hirtelen felfutásáról mindig a svéd The Knife elvont elektronikus megoldásokban utazó formációjának esete jut eszembe. A sajtófotókon fekete holló(?) csőrrel pózoló duó 2006-os Silent Shout c. alkotásával begyűjtött egy rakat pozitív kritikát, mégis mindenki meglepődött, amikor a nagy esélyesek mellett ez a minden szempontból kívülállónak számító banda foglalta fel az év végi összesítések legméltóbb helyezéseit a pop / rock / dance sajtóorgánumok listáin egyaránt. Lám, a történelem ismétli önmagát, három év elteltével ismét itt egy műfajilag nehezen besorolható nagyon nem populista együttes, akiket egyöntetűen éltet mindenki, aki él, mozog, és egy lyukas garasnál többet számít a véleménye. Az artoskodó bölcsészkarosok mellett a Bitte Roca jól jöhet minden a hagyományos dalformátum által nyújtott lehetőségekbe kicsit belefáradt embertípusnak, én pedig a magam részéről már el is kezdem várni a 2012 nagy áttörést hozó underground Electro formációját. http://www.youtube.com/watch?v=YMPF6lpM0XM[15932][b]White Lies – To Lose My Life… /Polydor/[/b]Táncos melankóliából várat építeni mostanság kifejezetten gyümölcsöző dolgokat eredményezhet és a szemfülesebbek által már a Szigeten elcsípett White Lies tagsága rövid idő alatt a műfaj legelismertebb előadói közé küzdötte fel magát. A Joy Division örökségét csalhatatlan pontossággal modernizáló To Lose My Life…-ot teljességgel megérdemelten halmozta el a világsajtó válogatott kegyeivel, mivel jelenleg igen nagy esély mutatkozik arra, hogy a trió tagjai hamarosan beírják magukat a modern brit gitárpop legfontosabb együttesei közé, különösen most, hogy az egyik legveszélyesebb riválisnak számító Editors aktuálisan inkább a Depeche Mode trónjára próbál felkapaszkodni. „Kegyes hazugságokra” immár igazán semmi szükség…http://www.youtube.com/watch?v=LTh9IuSTOY0[15933][b]Röyksopp – Junior /Wall Of Sound/[/b]Valahol messze, az Üveghegyen is túl a hűvös Norvégiában élt Torbjørn Brundtland és Svein Berge, akik idióta nevükkel és pár évente kiadott hanghordozóikkal szórakoztatták a műértő közönséget. Utoljára a tavasz és beköszöntével szinte egy időben lökték be a boltok polcaira elméik közös gyümölcsét és az előzményekhez (Melody A.M / The Understanding) hasonló módon duónk ezúttal sem tudott hibázni, így jellegzetes röyksoppos élményt kínál a vidám, tempós szerzeményeket egybetömörítő Junior, mely melankolikusabb Senior címet viselő testvérkéje valamikor jövő év elején érkezik. A sok remek dal közül itt most a szintén Skandináviából érkező Robyn ihletett vokáljaival ellátott The Girl & The Robot című dalt ajánlanám, mely különösen hasznos lehet az utolsókat rúgó szilveszteri bulik mesterséges újraélesztésére.http://www.youtube.com/watch?v=zsEAL783kaM[15934][b]Phoenix – Wolfgang amadeus Phoenix /V2/[/b]Van élet a halál után. Ezt bizonyítja a cseppet sem alternatív gitárpop leheletnyi elektronikával való beoltásával permanensen kísérletező Phoenix legénysége, akik egy zavarba ejtően semmilyen LP után (It’s Never Been Like That – 2006) erőteljesen az asztalra csapva minden eddiginél egységesebb kritikai ill. közönségsikert tudtak aratni mókás című negyedik stúdióalbumukkal. A WAP nem tér el gyökeresen a zenekar eddig megszokott stílusától, ugyanazt a szinte tapinthatóan trendy Dance / Pop / Indie koktélt keverik ki nekünk, mint eddig, csak épp luxus kivitelben. A fogyasztás után fellépő heveny lábmozgásért, illetve ritmusra bólogatásért a V2 kiadó nem vállal felelősséget. Ja, és mielőtt elfelejteném, végre mi is büszkék lehetünk kicsit, hiszen az elsőként szinglire másolt Lisztomania (nem találnátok ki) a mi saját Liszt Ferencünk zsenialitására bír utalni. Touché!http://www.youtube.com/watch?v=4BJDNw7o6so[15935][b]Empire Of The sun – Walking On a Dream /Virgin Records/[/b]Direkt giccsben utazni olyannyira kockázatos vállalkozás, hogy akár egy kalap alá vehetjük a művészi öngyilkossággal is. Az Empire Of The Sun más zenekarokban már bizonyított kettőse (Luke Steele és Nick Littlemore) azonban a kevés kivétel közé tartozik, annak ellenére, hogy a borító sokadik ránézésre is a dizájnerrel kapcsolatos erőszakos cselekedetek spontán eltervezésére sarkallja a megvásárolt CD tulajdonosát. A kérdéses műalkotáson az ugrani készülő tigristől vonuló elefántcsordán át a fantasy eszköztár legvaskosabb kliséiig (kihalt sivatag / kitörni készülő vulkán, rejtélyes gömböt tartó kéz) minden megtalálható, mint a búcsúban. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a Walking On a Dream klipjében a srácok egy kis jóízű(?) ripacskodással még rá is játszanak a fent tálalt idiotizmusra, szinte kizártnak tűnik, hogy az elegy tényleg működőképes. Pedig a Fleetwood Mac, illetve az MGMT elemeit egyforma mennyiségben keverő EOTS a maga módján brutálisan szórakoztató és ahogy a Tiger By My Side (év számcíme esélyes elnevezés!) című dalban hallhatjuk „Fun is Fun, and that’s alright”. Ennyi.http://www.youtube.com/watch?v=Pc6vvFmhZco[15936][b]Mumford & Sons – Sigh No More /Island/[/b]Wikipédia (legújabb kiadás): „A banjo egy olyan zeneképzésre alkalmas tárgy, melyet 99%-ban unatkozó tehenészlányok feltüzelésére szakosodott kántrizenészek használnak.” Ehhez képest a hangszer fontos szerepet kapott azon Mumford & Sons nevű nagyonúj banda debütjén, akikért többek között az NME szuperbennfentes újságírói is őrjöngve rajonganak. Pedig a Sign No More nem újítja meg zsánért, csak más szempontból, nevesítve az britpop felől közelíti meg azt. Az eredmény egyszerre képes megszólítani az addig a leglájtabb lájtfolkon nevelkedett réteget, a háziasszonyokat és a hardcore indie kontingenst is, miközben a dalok egy pillanatig sem lépik át az egyetemes giccshatárt. Valahogy ezek a már ránézésre is szélsőségesen kedvesnek tűnő srácok képesek olyan melódiákat létrehozni, amik észrevétlenül beeszik magukat a hallgatóba, hogy aztán a megfelelő pillanatban kifejtsék kedélyállapot javító hatásukat. Szóval jól esik hallgatni, na!http://www.youtube.com/watch?v=lLJf9qJHR3E[15937][i]Továbbisvan[/i]:[b]Calvin Harris – Ready For The Weekend /Sony Music/The Big Pink – A Brief History Of Love /4AD/Speech Debelle – Speech Therapy /Big Dada Recordings/Annie – Don’t Stop /Totally/Freeland – Cope /SRD/Yeah Yeah Yeahs – It’s Blitz! /Polydor/Ebony Bones! – Bone Of My Bones /Sunday Best/The XX / The XX /XL/Biffy Clyro – Only Revolutions /14th Floor Records/Phonat – Phonat /Mofo Hifi Records/[/b]

Nincsenek hozzászólások.

Hozzászólás

  1. Na szerintem ez úgy lett volna objektív vagy közel objektív, ha megkérsz pár barátodat esetleg itteni kollégáidat, akik nem feltétlen ilyen jellegű zenéket hallgatnak, hogy ők is mondják el a top-jaikatez max a TE kedvenc albumaid 2009-benremélem nem veszed bántásnak

  2. mind

  3. sztem fasza mond, király vagy eszgé

  4. ja bocs az AC/DC 2008as. mínusz egy.

  5. Azért látom, az én két – most már – kedvencemet nem hagytad le a listáról…:D

  6. Alice in Chains – Black Gives Way to Bluenemigaz, hogy senki sem hallotta. teltházas koncert a Pecsában és már 3 klip a TV-ben. nálam ez a Best of 2009. aztán volt új AC/DC is (a Black Ice), meg a Them Crooked Vultures. ok az új Pearl Jam szar lett, de azért jött helyette Spongle az elektronika országútján. ja és volt új Prodidzsáj is. a Mastodon nekem annyira nem jött be.

    • A Black Gives Way to Blue borzasztóan erősre sikerült.Ez már rögtön a Check My Brain meghallgatása után egyértelmű. 🙂

  7. ez a lista eléggé(baromira) szubjektív, ráadásul hiányolom belőle az igazán jó magyar előadókat. idén is sok jó magyar album jelent meg, amik simán világszinvonalúak.

    • Na ezt erősen kétlem… bár attól is függ mit értesz világszínvonal alatt. Azt például készségesen elhiszem, hogy idén született Harmadik világ színvonalú hazai produkció. 😛

      • Pannonia Allstars Ska Orchestra – Feel the RiddimDj Bootsie – Holidays In The ShadeIrie Maffia – What’s My Name?!Maszkura és a tücsökraj – SzégyentelenThe Carbonfools – Carbon Heart (oké, ez tavaly év vége)Zuboly – Virágoztass engem! (ez meg most csúszott át idénre)csak így nagyhirtelen fejből.egyetlenegy nagy hibájuk van alapból, általában nem angolul szólnak ugye…

        • … és az említettek mellett az Erik Sumo Band 2. sorlemeze is nagyon ott van, ám ezek bár kétségtelenül jól felépített, intelligens, szórakoztató és helyi szinten profi munkák, azért még mindig nagyon messze vannak mondjuk egy Dirty Projectorstól.

  8. hát.. ritka szar divatzenék születtek 2009-ben… 🙂

  9. Egyiket se hallottam még. Szerintem nem is fogom…

  10. Te, eszgé, ha a Dirty Projectors meg az XX bejött, akkor pár experindie-t is bevonhatnál, mert a Projectors azért nem semmi cucc (pedig nekem sokadikra se jött be).

  11. Értem én igazatok is van 🙂 De akkor sem nagy zenészek

  12. persze mondja ezt egy olyan valaki, akinek épp ez az aktuális kedvenc száma http://www.youtube.com/watch?v=-EjtbB4_4ek 🙂

  13. Én ezeket nem is ismerem. Egyiket sem. Nálam biztos nem ezek az év lemezei.

  14. igazából a Bulletproofról sokadikra is az jut eszembe, hogy egy átlagos előadó átlagos száma.innen magasan a legjobb az Empire Of The Suna többi egyszerűen nem marad meg a fejemben

  15. Bocs, ha valakit megbántottam :)Maradi vagyok, de nálam ez a zene:http://www.youtube.com/watch?v=RZzA7q8GpIk&feature=related

  16. “Hát én maradok a rock zenénél…ennek a mai “”zenei”” kínálatnak az értéke a nullával egyenlő. Bohóckodás drogos majmoknak.”

    • “Egyet kell veled értsek! A mai “”idők”” zenéi már nem az igaziak! 🙁 Persze számomra vannak kivételek! :P(ezt senki ne vegye magára, ez csak az én véleményem)”

  17. Erről ennyit. Kiderült,hogy ismerem az empire of the sun walkin…. számát.És ezzel le is írtam tudásom. Az mr2-t hallagjuk munka alatt már majd 2 éve. Rengeteg ku..a jó számot hallottam, de annak jó, ha 1 %-ról el tudom most már mondani,hogy ki. Magyarok közül péterfibori (fa..tudja hogy írják), copycon….na ez az a többit fel se tudom sorolni.A külföldiből ezalatt kaiserchief….meg passz a többi.Vagy a nevek nem olyanok vagy túl sok jó banda lett passz. 1szerűen nem lehet őket megjegyezni és csak a számaik maradnak meg bennem.Ez is gáz.

  18. 2009 legjobbja Mastodon-Crack the Skye

  19. Hát eszg_ imádom azt a perverz zenei ízlésed:Dhttp://www.youtube.com/watch?v=QL15Ya5fsgo

  20. Hát ez tényleg érdekes egy lista. Teli szinte ismeretlen szar brit poppal. Durvállom hogy egy igazi kemény metál zene nincs köztük!

  21. A Empire Of The sun engem vissza repített a 90-es évekbe, ott ők lettek volna a csúcs…egy jó darabig.

  22. Végig hallgattam őket és rájöttem, én nem érdemeltem még ki, hogy ilyen zenét hallgassak. :DUI: Azért érdekelne, ha ezek a legjobbak akkor milyen a rossz? 😀

  23. Ezek kik-mik?

  24. “Melyik bolygóról jöttek? Még csak az előadók nevét se hallottam.Egy kivétel “”Calvin Harris”” csak mert ő fent van a Singstar-on.De a többi totál ismeretlen.”

  25. Meghalgattam mind..TRENDY de zenének durva nevezni

  26. Az nagyon gáz, ha ezen előadók közül egyet sem ismerek? 🙂

  27. Röyksopp Junior albumát imádom, meg az Empire of the sun pár számát arról az albumról. (többi előadót nem ismerem)

  28. jó kis lista ez is

  29. Az iTunes nem ezt az eredményt mutatja :D:D:D

  30. Végigolvasva, végighallgatva. Nem nekem lett kitalálva (egy Empire Of The Sun például férfi embernél nem is túl egészséges), de jó néhanapján zenéről olvasni.Azért furcsa, hogy indie-szerű kategóriában 2009-ben a Karen O féle Where The Wild Things Are soundtrack lepofozta a világot.http://www.youtube.com/watch?v=m3nq1zibPjI(egyébként nem gyenge, hogy a kiadók milyen okádék borítókra bólintanak rá)

  31. Szerintem 2009 legjobb albuma:- Snoop Dogg -Malice N Wonderland

  32. La Roux jó!

  33. es tenyleg kik ezek mik ezek ?? …

  34. Azzigen..

  35. Pár napja megvettem a legutóbbi wan2 magazint és most nagy segítség ez az írásod eszg_. Hála neked nem kellett linket keresgélnem ahhoz a rengeteg számomra tökismeretlen bandához youtube-on. Még mindig nem igazán érzem ezt a post-minimal-electric-garage-indie pop stílust amiért manapság a műértők annyira odavannak. Az biztos, hogy még mindig alapkövetelmény hogy csak ronda brit (vagy annak látszó) zenész alakíthat efféle bandákat.Viccet félretéve, La Roux az egyetlen ami nekem is bejön ezek közül. A többi meg…Szerintem a zenei zsurnaliszták valamikor a kétezres évek közepén rájöttek hogy kétféle zene van már csak: kiégett vérprofi producerek vadhajtásai (kapcsold be a tv-t vagy a rádiót) illetve mindenféle szar.Valamiről muszáj volt az igényes műértőknek diskurálni, így elkezdtek a szar zenékre koncentrálni. Na ez lett belőle :)Az én listám az évtizedre:Alter/Rock Mike Patton (Mr Bungle, Fanthomas, Tomahawk, Peeping Tom)Kelli AliPorpucine TreeBohren und der Club of GoreElectroDj KrushLowborsGoth-TradDexpistolsLa RouxMetalThe Human AbstractSuicide SilenceThe Black Dahlia MurderBring Me The HorizonJob for a CowboyOSTStreet Fighter IVThe World Ends With YouPerson 4Retro/CikiFalcoSamantha FoxEast 17RockINXS (with M.H.)White/Rob ZombieNINMonster MagnetFaith No MoreAmi a lényeg: Az én listám is lehet pont annyira semmilyen/gagyi/wtf mint számomra a tied. Köszönhetően az ízlésnek. Ezért különbözünk és ezért vagyunk érdekesek és van miről beszélgetnünk. Boldog új évet mindenkinek. eszg_ neked meg a wan2-ben lenne a helyed. Ott mindenki megértene és végre kerülne egy jó zsurnaliszta is az újsághoz 🙂 Cheers!

  36. Kiváncsi lennék a többi szerkesztő 2009-es kedvenceire is.

  37. Hát ebből 1 előadót ismerek. Hümm…

  38. uramisten, mik ezek a szarok?

  39. Ezt azert belinkelem ide is,all time favourite:http://www.youtube.com/watch?v=acL05LpQ1so&feature=related

  40. Végighallgatva a dalokat mintha vissza utaznánk a 60-70es évekbe.Mindenesetre többségében jó zenéket tartalmaz az összeállítás.

  41. hernyós gombazabáló zene ez, nem az én világom 😛 de az írás az jó.

  42. sztem belekerülhetett volna a prodigy is….

  43. Vegig olvastam es meg is hallgattam mindet, bar nem igazan az en stilusomba tartoznak ezek a lemezek. Viszont a Doves es az Empire of the sun felkeltette a figyelmem. La roux mondjuk amugy is bejott. Szivesen olvasok lemez kritikakat, plane ha olyan ember irja aki ert is a dologhoz.

  44. Ezaz Empire Of The sun Krva jó.Dirty Projectors meg beszarás jó O_o

  45. A La Roux es az Empire of the Sun jo,a tobbit nem csipazom.

  46. “a bálnaszar sztem feljön, bár én még nem láttam, de a balcsin rémlik vmi “”kukoricacső”” a retró időkből:)Egyiket se hallottam még és….egyedül a white lies ami érdekesnek tűnik. A többit passzolom inkább.”

  47. akkor mêrt regisztrãltål????????szerintem király oldal….nem baj ha másra is nyitottak.max nem olvassa el senki .

  48. Üdv!Sztem van köztük pár jó album!

    • Szerintem meg nincs (A tisztesség kedvéért mindegyikbe bele hallgattam), de eszgé írásai jók, úgyhogy egye fene:)

      • Eszgé írásai jók, de az ízlése… xD

        • A kedves olvasók kedvéért azért megjegyezném, hogy a lista első verziója valahogy úgy kezdődött, hogy: Mastodon – Crack The Skye, aztán jött martin és azt mondta ezt így nem hajlandó feltenni az oldalra és írjam át indiesebbre, szóval mit is tehettem volna… 😛

  49. Fúúúú, mrá lemezzeket is reklamáltok! Hová süjjedhedt még ez az oldal lelyebb??,,?,?