Onimushaman engem kért meg, hogy az indie sorozat legújabb tagját teszteljem, hiszen a többiek unják már a béna grafikás cső játékot. Még Petúnia is bevallotta ezt a múltkori podcastben, szóval feláldoztam magam. Igyekeztem többször végig játszani, hogy teljes képet adhassak róla. De lássuk miről van szó.

A történet szerint Drake már megállapodott Helenával, feladta a kincskereső életmódját, vidéken él egy takaros kis házban és lovakat tenyészt. Legutóbbi sivatagos kalandja óta megszerette az állatokat, és teljesen jól elvan. Scully öreg korát velük éli le, már bottal jár, és esténként gyakran felemlegetik kalandos életüket. Igen ám, de egy nap beállít Drake régi haverja, Chino, aki egy mesés kincsről lebbenti fel a fátylat, amit természetesen elmennek beszerezni. Többet nem is akarok elmesélni a történetről, mert hátha valaki játszani akarna vele.Itt van Chino!

A korábbi részekhez képest sok minden változott. A gyatra grafika ugyan nem, az még épphogy belefér az elmegy kategóriába, de a szinkronhangokat már nem csak egy ember, hanem kettő mondja el. Szóval végre a nőknek kerestek egy másik férfi hangot, nem mindet ugyanaz az unalmas, mély hangú manus szinkronizálja.

A másik fontos változás az az, hogy a karakter képes fejlődni. Ha például sokat rohangálunk, akkor az emberünk elkezd gyorsabban futni. Ha sok kincset találunk meg, akkor azok fényesebben villognak, Drake messzebbről kiszúrja őket. Legnagyobb változás viszont az, hogy már nincsenek tűzharcok. A kiadó nagyon szerette volna, ha a játékra semmi korlátozás nem esik, tehát a lövöldözések helyett az ellenfelekkel meg kell beszélni a dolgot, hogy a végén barátokként mehessek tovább. Csak semmi erőszak! Az egyik trófea erre is vonatkozik: Egymás után 100 ellenfelet kell meggyőzni arról, hogy mi nem is vagyunk rossz emberek. Egyetlen jelenetben kell csak verekedni, de ott Scully dönti majd el a helyzetet, de annyira jó, hogy nem akarom elmesélni. Ezt látni kell!

Hogy a hölgyeknek is kedvezzenek, utolsó változásként a teljes játékot végig lehet vinni egy női karakterrel is. Ekkor nem Nolan Drake, hanem Natalie Drake a főszereplőnk neve. (Emiatt késett annyit az Uncsarted 4, mert az átvezető filmeket újra fel kellett venni.) Hogy mindenki elégedett legyen, a női karaktereket teljesen testre lehet szabni a legapróbb részletekig, sőt, későbbi DLC-kben azok ruhatárát is lehet majd bővíteni. Természetesen akinek nem tetszik Nolan Drake, a férfi főszereplőt is variálhatja. Lehet hosszú haja, vagy akár laza kinézete is. Ehhez igazodik a játék, a koncertes pályán az öltözékre próbálja kitalálni a motor a zenei stílusunkat, így pl. ha főszereplőnk öltönyt (vagy hölgyeknél kosztümöt) hord, akkor komoly zenét hallhatunk.Itt van Helena, sajnos ő most nem játszható karakter.

A helyszíneknél 6 országban kalandozhatunk. Amerikában kezdünk, aztán sorra kerül Olaszország, India, Kína, Ausztrália, majd vissza a Finnekhez, és végül Svédország. Ausztráliában Kengurukkal is találkozhatunk, aminek erszényében meg kell nyerni egy versenyt. Más jármű egyelőre nincs, legalábbis használhatóan. Drake persze kocsival megy néha valahova, vagy repülővel, de azt mi nem vezethetjük.

Ahogy fentebb írtam, kincskeresés az alap, de most Drake nem viszi magával azokat, hanem minden pálya végén leadja a helyi múzeumban, és sajnos végig kell várnunk egy elnyomhatatlan "műkincset lopni csúnya dolog" kiselőadást. Gondolom mindenki olvasta azt a hírt, amiben a múzeumok beperelték a Sonyt a korábbi játékok miatt, szóval evvel oldották meg a dolgot. Annyira nem vészes, hiszen csak 3 percről van szó, addig el lehet szívni egy cigit, vagy megnézni a facebookot, stb. Innen jön az alcím is - A Thief's End - Azaz a tolvajlás vége. Szerencsére a korábban szintén elhíresztelt "az erőszak nem old meg semmit" kiselőadást verekedések híján megúsztuk.Sietnek vissza a múzeumba leadni a kincseket.

A VR szerelmeseinek jó hír, hogy a múzeumban használható a sisak, ugyanis ott az adott ország nevezetességeit mind meg lehet nézni. Ide kapcsolódik egy trófea, miszerint Indiában a Touch Mahalt a Dualshock 4 Touch gombjával 20x megnyomva egy bronz a jutalmunk, közben pedig a közkedvelt "You can't touch this" zeneszámot halljuk MC Hummertől.

A történet végén szerencsére senki se hal meg, csak riogattak minket evvel, sőt, ha Nolan Drake-el játszunk, akkor mi választhatjuk ki, hogy a kincsvadász Helenával, vagy Chloris-al töltse élete hátralevő részét. Ha az elején Natalie-t választottuk, akkor a új segítő, Tom lesz a vőlegény, aki szerintem egy teljesen egyértelmű Tom Cruise lopás, de hát ez van. Még mindig örülhetünk, hogy a korábban megszellőztetett "Alkonyat" hőst megúsztuk.

Elégedett vagyok a játékkal? Mindent összevetve igen. Ugyan a grafika továbbra se egy nagy szám, de a dupla szinkronhang nagyot dobott az élményen, és azt is meg lehet szokni, hogy csak beszélgetni kell.

(Ez egy április 1-i poénkodás, nem játszottam még az Uncharted 4-el, szóval ne vedd komolyan!)