„Ha a pokolban már nincs több hely, akkor a holtak a Földön fognak sétálni.”

Talán kevesen tudják rólam, de az „agyba-főbe verős” játékok mellett elég nagy horrorfilm rajongó is vagyok. Stíluson belül szinte mindenre vevő vagyok, de nyugodtan kijelenthetem, hogy kedvenceim a zombis filmek. Ahhoz képest emlékszem, amikor kiskoromban napokig rémálmaim voltak a Holtak Napja című mozitól. Csöppet csúnyán csapdába csalta a kapitányt…
Mégis mi jó ezekben a filmekben? Nem tudom biztosan megmondani. Talán érdekes végignézni, hogy egy apokalipszis utáni, reménytelen világban hogyan próbálnak boldogulni a túlélők. Ekkor nem számít, hogy a katasztrófa előtt ki voltál, az ez előtti életed már csak emlék. Most az számít, hogy mit tudsz tenni önmagadért, és a közösség érdekében!
Másik gyakori kérdés pedig az, hogy hogyan lett valakiből zombi, honnan indult az egész? Rengeteg választ kaptunk már erre különböző filmekből. Legkedveltebb verzió, hogy a katonaság által kifejlesztett kísérleti stádiumban lévő gáz, vagy vegyszer elszabadul, és innen jut ki a fertőzés a világba. Második legtöbbször felhasznált alternatíva, hogy gonosz, fekete mágia segítségével keltik életre a holtakat. És persze vannak egyéb variánsok is. Volt már zombulást kiváltó ok például egy meteor, átok, radioaktív sugárzás, és szumátrai patkány-majom harapás is. Legidétlenebb magyarázat az volt, amikor egy filmben, fák gyökereibe speciális növesztő szert jutattak. Egy fa kivágása során valaki megsérült, és ennek a nedv hatására átváltozott. Szóval nem bőr irritáció, allergia, vagy mérgezés hatása lépett fel, hanem bezombult. Elég egyedi ötlet, az biztos.
Biztos vagyok benne, hogy szinte mindenki ismeri a zombi-kór tulajdonságait. Ha megharapnak valakit, akkor idő kérdése, és ő is agyatlan, csoszogóvá fog változni, akit csak más emberekkel való belsőséges kapcsolat létesítése fog érdekelni. A „csoszogó” mondjuk már nem feltétlenül igaz, utóbbi időkben elég sok futkosó hullát lehetett látni filmekben, vagy játékokban. Egyetlen dologgal lehet megállítani a hörgő-morgó delikvenst: ha megsemmisítik az agyát, vagy konkrétan lefejezik.

A zsáneren belül George A. Romero filmjei a legjobban ismertek, és legsikeresebbek is. Ő az átalakulás okát teljes mértékben a nézőre bízza, nem szokott magyarázatot adni. Vannak, zabálnak, kész. Szóval, ha idáig is biztos voltál benne, hogy Justin Bieber zenéje elrohasztja az agyakat, akkor most igazad is lehet akár!
A realisztikus látványon kívül mindig van valami érdekes cselekmény, amivel fel tudja dobni a filmjeit. (Mai napig szinte biztos vagyok benne, hogy a ’80-as és ’90-es évekbeli filmjeiben valóban kipurcantak a színészek. Ennyire nem lehet reálisan megcsinálni ilyesmit!) Például a plázában elbarikádozás ötletét ő örökítette meg a Holtak Hajnala című művében (ami ugye az első Dead Rising inspirációja), vagy a világháló és média lehetőségeit kihasználta a Holtak Naplójában. Viszont a legfontosabb az, hogy rámutat az emberek sötét, önző, gyarló oldalára. Filmjeiben az élőhalottak sokszor csak másodlagos veszélyforrások, az igazi veszélyt a túlélő emberek jelentik. Gyakran esnek a szereplők fosztogatások áldozatául, vagy éppen egy olyan „barát” fogja cserbenhagyni a bajba szorultat, aki már segített neki fordított esetben. Az „ember embernek farkasa” törvény az összes filmjében fontos szerepet tölt be.Robert Kirkman író is úgy gondolta, hogy megalkotja a saját zombis történetét, de ő nem a filmvásznon, hanem képregény formájában. Így született meg remekműve, a Walking Dead.
Kirkman legnagyobb inspirálója Romero volt, így nem csoda, hogy számos hasonlóságot fedezhetünk fel műveikben. A fekete-fehérben megrajzolt történet főhőse Rick Grimes rendőrtiszt, aki mondhatni teljesen átlagos életet él kis családjával egy kisvárosban. Rick egy nap lövést kap munka közben, aminek hatására kómába esik. Hetekkel később, mikor magához tér, kénytelen szembesülni vele, hogy a holtak feltámadtak és kíméletlenül felzabálják a még élő embereket. Hősünk természetesen rögtön családja épségére gondol, ezért elindul haza a leamortizált városban. Otthon nem talál senkit se, csak az üres, kifosztott lakást. Biztos benne, hogy felesége és fia még életben vannak, ezért elindul megkeresni őket. Szerencséjére a szomszéd lakásba beköltözött egy túlélő a fiával, akitől így nagyjából megtudja, hogy mi is történt a kóma alatt. Kis pihenő után elindul Atlantába, a legközelebb lévő nagyváros felé. Ha a családja még életben, biztosan ők is ott lesznek.

A képregény hihetetlen népszerűségnek örvend a világon. Titka abban rejlik, hogy még nem volt egy ilyen mélységű, komolyságú zombis témával foglalkozó lap. A karakterek ábrázolása nagyszerűen sikerült, mindenkit lehet utálni, vagy kedvelni valamilyen tulajdonsága miatt. A túlélők nem macsó akcióhősök, akik forgórúgással terítik le a szörnyeket, hanem átlagemberek. Olyan személyek, akik lelkileg meggyötörtek, fáznak, és éheznek. Mindenkinek megvan a maga személyes problémája, és szörnyű emléke az első zombival való találkozásról, ami örökké kísérteni fogja. A cselekmény pedig rendkívül izgalmas, szinte magába szippantó. (Rengetegszer elmondtam hangosan a „na, még egy részt elolvasok, és kész” mondatot, amit persze soha sem tudtam betartani.) Hőseinkkel olyan dolgok történnek meg, hogy sokszor csak pislogok. Nem meglepő, hanem sokkoló dolgok! Nem fogok példát felhozni, akit érdekel a téma, mindenképpen szerezze be a köteteket, nem fogja megbánni. Magyar nyelven is kapható kishazánkban!
Képregény alapján aztán elkészült egy élőszereplős sorozat is. Két évad ment le, ősszel fogják vetíteni a harmadikat. A cselekmény nagyjából ugyanaz, annyi különbséggel, hogy itt minden sokkal szájbarágósabb, kissé túlmagyarázott, és feltűnik néhány vadonatúj karakter is. Rengetegen fikázzák, hogy az akció dús első évad után, a második visszavett a tempóból. Véleményem szerint jól tették, örülök neki, hogy a karakterek személyiségét jobban meg tudjuk ismerni. Tekintve, hogy ez egy sorozat, így ennek is nagyobb figyelmet kell szentelni. Aki tömény belezésre vágyik, az nézzen meg egy másfél órás zombis filmet.

Ennyi siker után szinte elkerülhetetlen volt a játékadaptáció. Sokan meglepődtek, amikor kiderült, hogy a Telltale Games kapta meg a szoftver fejlesztésének jogait. Az idáig megjelent PS3-as játékaik (Sam and Max, Back to the Future) igencsak kilógnak a megszokott megverem-lelövöm-elütöm sorból. Egy régen kihalt kategóriát elevenítenek fel: a kalandjátékokét. Egy olyan stílust, ahol igénybe kellett venni a szürkeállományt a továbbjutás érdekében, mert nem voltak a megoldások hatalmas zöld nyíllal az orrunk alá dörgölve. Rengeteg helyet kellett átvizsgálni, és még több személlyel kellett kommunikálni, ha haladni akartunk a történettel. Ha nem is annyira nehezek ezek a játékok, mint mondjuk a point’n’click klasszikus Broken Sword 2 , azért ezeknél is kell agyalnunk rendesen.
Az első képek és trailer után rengetegen bukást jósoltak a játéknak. Cel-shaded megjelenítés nem illik egy horror játékhoz – hangzott el többször is a probléma. Szerintem jól választottak a készítők. Egyrészt nekik is egyszerűbb, mert a grafikus motor már adott volt, másrészt pedig így sokkal „kalandosabb” érzete van az egésznek. Ha „rendes” grafikája lenne, akkor sokan hasonlítgatnák a többi horror játékhoz, ami nagy hiba lenne. Hiába autós game ugye a Gran Turismo és Burnout is, mégsem viszonyítjuk össze egymással a kettőt.A The Walking Dead : Episode 1 - A New Day sztorijáról nehéz lenne írni, hiszen egy ötrészes sorozat első fejezete játszható még le csupán, viszont amúgy se akarnék spoilerezni, hiszen itt pont az események megtalálása, felfedezése a lényeg. Dióhéjban annyi, hogy Lee Everett elítéltet éppen rendőrautóban szállítják börtönbe. Az úton azonban történik valami, így hősünk meg tud szökni az igazságszolgáltatás elől. Viszont rá kell döbbennie, hogy a börtön élet kifejezetten vidám lett volna a kinti világhoz képest, hiszen a halottak életre keltek és emberi húsra vágynak. Mit követett el Lee, és mi fog vele történni? Ezt a játékosnak kell kiderítenie.
Az indítás utáni első néhány percben megismerkedünk a párbeszéd rendszerrel. A szabály egyszerű: feltesznek egy kérdést, amire van néhány másodperced válaszolni. Rengetegszer kell majd komoly kérdéseket megválaszolnunk nagyon rövid idő alatt. Utána jön a nem túl bonyolult irányítás. Bal karral mozgunk, ami akció közben sokszor nem használható (pl: letámadnak minket a földön), ellenben a jobb analóg karra mindig szükségünk lesz. Bármikor nézelődhetünk vele, és ha valami érdekeset látunk, akkor a kereszt alakjában ikonok jelennek meg, amiket a joy négy akciógombjával tudunk igénybe venni. Sokszor először meg kell vizsgálni egy dolgot, és csak utána lehet kezdeni vele valamit.
Tekintve, hogy hősünk nem a S.T.A.R.S. egység egyik remekül kiképzett, szteroidos tagja, hanem egy átlagember, így az élőhalottakkal való küzdelem is körülményesebb lesz. Nagyon ritka esetben fogunk pusztakézzel neki esni rothadó ellenfeleinknek, általában valamilyen alkalmi fegyvert fogunk használni (kalapács, csavarhúzó, stb.), amivel mindig fejre kell célozni. Viszont ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos akciójátékban. Hősünk hadakozik a szörnyeteggel, mint egy átvezető videóban, mi pedig a jobb karral megpróbáljuk becélozni a fejét, és a megfelelő pillanatban lecsapni rá.A játék esszenciája nem (csak) az akcióban rejlik, hanem a párbeszédekben és a döntésekben is. A cselekmény fontos részét képzi, hogy Lee magához vesz egy elárvult gyereket, aki még nem tud a szülei sorsáról. Annyit tud csak, hogy a szülei elutaztak, ő pedig egy faházban bujkál a kertben, mert oda nem tudnak felmászni azok a valamik. Lee-vel viszont meghallgathattuk az üzenetrögzítőt, amin három hívás volt. Az elsőn az anyja közli a bébiszitterrel, hogy történt egy kis baleset, valami őrült megharapta a férjét, aki rosszul lett, így egy napot még ott töltenek egy kórházban, de ne aggódjanak, nincsen baj. Második hívásban az áll, hogy nem érti, miért van karantén alatt a kórház, és miért nem láthatja a férjét, kezd félni. Harmadikban pedig sírva annyit üzen a kislányának, hogy nagyon szereti, hívja a 911-et, és menjenek valamilyen biztonságos helyre, majd hörgések és sikoltások kíséretében megszakad a hívás. Mindannyian tudjuk mi történt, viszont a kicsi Clementine nem. Elmondja, hogy a szüleire vár – mit mondasz neki ezek után? Célzol rá, hogy mind meghaltak? Próbálod megnyugtatni, hogy biztosan csak késnek? Bizonyos válaszoknak lesz kihatása a jövőre nézve. Például az egyik túlélő, Shawn Greene (a vezeték neve ismerősen csenghet a sorozat rajongóinak) felajánlja, hogyha segítesz neki, akkor levisz téged és a lányod az apja farmjára, ott biztonságosabb. Erre Lee azt válaszolhatja, hogy ő… csak egy szomszéd, ezt Shawn megjegyzi magában. Másik, hogy ő csak bébiszitterkedik, amíg a kicsi szülei távol vannak, ez Clemnek gyanús. Harmadik válasz pedig, hogy te csak egy fickó vagy, aki rátalált, erre viszont a rendőr figyel fel. Ha pedig öt perccel ezelőtt döntöttél másképpen egy kérdésben, akkor nem is találkozol a biztos úrral, hanem egy másik túlélővel, aki most éppen felétek tart, mint zombi… Lényeg, hogy bizonyos döntéseinket később meg kell magyaráznunk majd.
A túlélőkkel lehet beszélgetni is, így jobban megismerjük őket, ezt a játék egy üzenet formájában jelzi is. Ha jóban vagyunk bizonyos személyekkel, az később előnyünkre is válhat: például, ha van nála egy kis étel. Ha korábban barátkoztunk vele, akkor ad belőle, amit akár oda is adhatunk a kislánynak. Ha pedig nem, akkor elküld minket és megtartja magának az egészet. Ami még fontosabb, hogy néha emberéletekről is dönthetünk. Egyszerre támadnak meg két személyt, kit mentünk meg? Mindkettőt megismerhettük már, elmondták mi történt velük, hogyan kerültek ide, talán segítettek is nekünk. Viszont csak egyikük élheti túl ezt a napot…Pontosan ezért jó a játék, mert komoly döntéseket kell meghoznunk. Nem a gyilkoláson, hanem a lélektani dolgokon van a hangsúly, ami remek szinkronhangokkal van párosítva. Természetesen van akció is, de ez nem arról szól, hogy végigmegyünk egy utcán vagy épületben, és tucatjára gyilkoljuk a zombikat; az megmarad a Resident Evil ORC-nek.
Ez a szoftver tényleg olyan, mint a filmsorozat, csak éppen játszható, interaktív formában. Viszont a sorozat mindig ugyanaz marad, akárhányszor is nézed, ez pedig minden újrajátszásnál változhat egy kicsit! Összességében kb. 2 óra játékidőt biztosít az első epizód, viszont ha kíváncsiak vagyunk az események másképpen alakulására, akkor érdemes mégegyszer végigmenni rajta, így megduplázhatjuk a szavatosságot. Nem elhanyagolható tényező, hogy a játék ára szerintem abszolút nem vészes, pláne Season Pass-szal. Ha bármilyen formájában rajongója vagy a Walking Deadnek, vagy szereted a zombis témát, akkor mindenképpen ajánlom a beszerzését!

Fejlesztő: Telltale Games
Kiadó: Telltale Games
Megjelenés: április 25. (EU)
Ár: 1.520Ft (Season Pass: 6.070Ft)
Játékosok száma: 1
Kép: 720p
Hang: Stereo
3D támogatás: nincs
Move támogatás: nincs
Demo: van
Méret: 475MB
Web: Telltale Games
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop