.
 

PlayStation.Community

2010.10.01. 14:13 Játékteszt
110 hozzászólás
Szerző: martin
Értékeld a cikket!
És hogy te lennél a káosz? A tézis végzetes! Látom családi ágon örökletes a mutáns-DNS.

A videojátékozás ma, 2010-ben már nem csak egyszerűen a popkultúra, de egyértelműen a mainstream része. Virágzó, jövedelmező üzletág, mely nemzetközi szinten, globális mértékben van jelen a világban – ugyanúgy, mint a zene vagy a film. Ennél fogva a különböző régiókból kikerülő szoftverek immár kikerülhetetlenül nyomot hagynak/hagyhatnak egymáson, oda-vissza kölcsönhatással működve. Kérdés, hogy melyik mennyire…
A japán videojátékos vonal a kezdetek óta jelen van a szórakoztatóipar ezen területén, hisz Pac-Man, Mario, Donkey Kong, sőt a Space Invaders pixelarcú idegen űrhajói is a felkelő nap országából származnak. A speciálisan japán stílusnak definiálható, a köznyelvben általában „nagyon japán” jelzővel illetett programok azonban – bár már a 8, illetve 16bites érában is elérhetőek voltak, igaz nehezebben, és nem is nagyon volt kereslet utánuk – csak valamikor a kis szürke PlayStation globális elterjedésével egy időben kerültek markánsabban előtérbe (hazánkban mondjuk abszolút mértékben akkor), viszont továbbra is csak egy szűkebb réteget érintve – bár ez a réteg egyre szélesedett, és tágulása a mai napig is töretlen. A japán stílusú videojátékokhoz – és most részben ismételnem kell magam: a zenékhez és a filmekhez is – mindig is egyfajta feltűnő távolságtartással közelített az átlag nem japán ember, hisz a szembetűnő kulturális különbségek miatt bizonyos dizájnelemeket nem, vagy csak nehezen emészt meg egy Ázsián kívül született, táplált és nevelkedett gyomor.
Ha a napjainkban fennálló pillanatnyi helyzetet tekintve, emellett a videojátékok folyamatos fejlődésére vetítve vizsgáljuk a „japánosodás” folyamatát elmondható, hogy inkább a japán játékok kezdtek el egyre jobban „nyugatiasodni”, nem pedig a nyugati stuffok „japániasodni”. A nagyobb piac folyamatosan formálta a kisebbet. Az évek alatt többször előfordult ugyan, hogy egy-egy nyugati (ritkábban kelet-európai) stúdió átvett játékába olyan elemeket, melyek japánosnak mondhatók – és ezt a nagyközönség mindig el is ismerte, mondván „jéé, ez a fegyver/karakter/jármű mennyire japó” –, azért ebből a különleges fűszerből soha nem mert senki túl sokat adagolni. A fejlesztők is tudják: a japán konyha, bár egyre többen kedvelik, azért még mindig inkább csak érdekesség, nem pedig napi szinten fogyasztható táplálék. Amerika hamburgert eszik sültkrumplival, Európa pedig tésztát feltéttel, és ez valószínűleg még jó pár évig így is marad.
A bekezdés zárásaként kanyarodjunk vissza a legelejére: ha elfogadjuk, hogy különböző régiók játékkészítése hatással van egymásra, vajon mi történhet egy olyan szoftverrel, amely japánban jön világra, de bőrén visel egy olyan feltűnő anyajegyet, amit a nagyközönség – egyébként részben tévesen – nyugati szülővel azonosít? Nos, valószínűleg gőgösen megbélyegzik, korcsnak nevezik, sőt az is könnyen lehet, hogy durván meghurcolják, majd töviskoronával a fején keresztre feszítik…

A Tecmo Koei Quantum Theory című játéka a külső nézetes lövölde, azaz a TPS zsánerben indult, azon belül is a „fedezékrendszeres” kategóriában, amit az átlagjátékos – tévesen – nyugati gyökerekhez köt. Pedig tudnivaló, hogy a fedezék mögé vetődős, majd onnan kilövöldözős ötletet a Namco használta először Time Crisis (1995) című fénypisztolyos lövöldéjében, az ideát pedig Takashi Sano dizájner nevéhez jegyzik. Ezt a szisztémát később szintén a Namco fejlesztette tovább és fésülte össze a TPS stílussal a 2003-as, Playstation 2-es kill.switch-ben, mely játékot például „alapinspirációként” emlegeti az a Cliff Bleszinski, aki az amerikai Epic Games élén létrehozta az Xbox 360 egyik legközkedveltebb játékát, a Gears of Wart, ami hamar a fedezékrendszeres stílus általános zászlóvivője lett.
A Quantum Theory japán készítői több kiegészítő elemet is átvettek az említett híres Gears-ből, ami miatt sajnos a média és a játékosok egy része rosszallását fejezte ki. Eredetileg ezt a kérdéskört nem is akartam érinteni a tesztben (méltatlan dolog tesztelőként például rágalomkampányra építeni egy cikket és fanboyokat etetni a fikázás moslékjával, vagy ettől függővé tenni egy értékelést), de végül ezen pár mondat erejéig kitérek rá. Mégpedig azért, hogy elmondhassam véleményem: intelligenciától, beállítottságtól, habitustól, sőt egy konzolmárka iránt érzett elkötelezettségtől függ az, hogy valaki „arcátlan lopásként”, vagy „tisztelgésként egy nagy előd előtt” él meg egy olyasfajta interpretációt, amit a Quantum Theory japán készítői alkalmaztak. Egyfelől a videojátékok világában az ötletátvétel teljesen elterjedt szokás, ettől kifejezetten nem lesz se jobb, se rosszabb egy game sem (tehát nem ETTŐL függ egy szoftver minősége), másfelől, aki egy kicsit is érti a japán kultúrát, az pontosan tudja, hogy a japán fejlesztők még ismerik a „tisztelet” szó jelentését, tehát rájuk aztán lehet mondani, hogy inkább lelkes követők, mint pitiáner tolvajok.
A Quantum Theory egy ízig-vérig japán game, és ez süt minden fontosabb összetevőjéről. Ez a játék a szokásos, jellegzetes, mellbevágó japáni túlzások gazdag tárháza, és ezen fura túlzások az elemi részekig visszabontva ott ülnek a programon. Idegenül japán stílusúak a karakterek, a környezet, a sztori, sőt, a játékmechanika is erősen ázsiai. És ahogy a teszt elején mondtam: ez a túlzó stílusjegy nehezen befogadhatóvá teszi a játékot egy nem japán gémer számára. (Én már úgy hívom ezt: a NIER-szindróma.)A nyugati stílusú játékokban előszeretettel alkalmaznak a fejlesztők kellemes, de tipikus karaktereket. Egy Nathan Drake (Uncharted) fizimiskájú, sármos, jóképű, sportos figura mindig ugyanúgy tuti sikert hoz, mint egy kigyúrt, kőkemény, marcona, de a szíve mélyén jóságos hústorony. (De ugyanez igaz a filmek világára is, gondolj csak bele.) Japánban sincs ez másképp – csak teljesen, sőt homlokegyenest más a kialakult tipizálható idol-kép. Ott is nagyjából két kategória érhető tetten: a finom vonásokkal megáldott, csinos, elegáns, filigrán, érzelmes fiú-férfi, aki európai vagy amerikai szemmel mérve hamar megkapja a „ratyi” bélyeget, a másik pedig a nyugati izompacsirta japán megfelelője: a visszataszító, mocskos, kifejezetten gusztustalan, drabális tuskó, akit példának okáért az alapvetésnek számító Berserk mangából, vagy a Fist of the North Star animéből ismerhet a japanofil rajongó.
Az, hogy egy videojáték mennyiben sikeres, nagyban függ persze a főhőstől: attól, hogy a gémer mennyire tud azonosulni egy figurával. Amíg egy amerikai és európai hím inkább szeretne sportos testű sármőr, vagy szétgyúrt mackó lenni, addig a japán férfi lelki szemei előtt egy tüneményes, babaarcú tündérfiú jelenik meg felállított hajkoronával, vagy egy mocsok sebhelyes agresszor, aki vért iszik és törékeny, vinnyogó nőket aláz szabadidejében.
A Quantum Teory főhőse, Syd, egy ilyen ronda, egyáltalán nem megnyerő figura (és persze a mellékszereplőket sem divatbemutatókról kölcsönözték). Tudnál vele azonosulni, a bőrébe bújni?
A környezet, a helyszínek dizájnját tekintve ugyanez vázolható fel a Quantum Theory-nál, mint a karaktereknél. Amíg egy nyugati játékban általában szép, szemnek – még esetleg leharcoltan is – kellemes kis- és nagyvárosok, modern felhőkarcolós metropoliszok, klasszikus növényekkel ábrázolt nyílt területek, erdők-mezők, vagy tiptop hi-tech űrhajóbelsők, ergo valósághű elemek kerülnek ábrázolásra (mert egy nyugati ember ilyen helyeken szeret kalandozni), addig a japán szoftverek igyekeznek lehetőleg maximálisan elszakadni a realitástól. Az ázsiai látványtervezők bolondulnak például a mecha-orga kombinációkért, azaz a fémes, gépies objektumok és az organikus, biológiai összetevők egybegyúrásáért. A svájci képzőművész, H.R. Giger munkáit például egyenesen kultikus imádat övezi Japánban: az ő zseniális, ugyanakkor meghökkentően bizarr biomechanikus látomásai például számos alkalommal köszöntek már vissza ázsiai videojátékokban, és tűnnek fel itt, ebben a programban is. Ugyanakkor elmondható, hogy a történet menetéhez igen logikusan igazított pályavezetés során bemutatott helyszínek mindegyike egyenesen pazarul fest a Quantum Theory-ban, kezdve a lerombolt városon át az ókori hatású, fémmel borított felületeken keresztül egészen a bélcsatornákra hajazó fertőzött vágóhidakig.
A Quantum Theory aranyból készült, míves domborművekkel díszített pazar épületeit rákos sejtek formálták groteszk kitüremkedésekkel teli organikus rémképekké. Szeretnél ilyen környezetben járni?
A nyugati játékok a történetek terén is igyekeznek átlátható megoldásokat alkalmazni. A hős férfi, a gyönge, de buja nő, a hataloméhes gonosz és a megmentendő világ kvartettje örök témát ad a videojáték készítőknek. Mifelénk az egyértelmű, konkrét szituációk dívnak: ki a jó, ki a rossz, ki mit akar, mi a végcél. Az átlag nyugati játékos nem akar fejben filozofikus vonatkozású puzzle-darabokat rakosgatni. Szereti, ha a szájába rágnak mindent, ő meg csak kényelmesen élvezi a pépesített gyümölcsöt, mint egy fogatlan kisded, és közben csak gőgicsél. A nyugati gémer tiszta, egyértelmű konklúziót akar, nevetéssel vagy sírással a végén.
A japán fejlesztői mentalitás viszont megint csak teljesen más. Ők kevernek, bonyolítanak és imádnak ködösíteni. Szeretik nem kimondani a dolgokat; kedvelik, ha mindig marad egy kis bizonytalanság a csattanó körül, ha az útnak soha nincs vége; ha a hatodszorra levert, egyre túlburjánzottabb főellenség még a sztori legvégén sem fekszik a főhős lábai előtt legyőzve, hanem köddé válva egy utolsó kiáltással eltűnik a semmiben. Miért? Mert Ázsiában azt tartják, úton lenni élet, megérkezni halál.
Mi a helyzet a Quantum Theory-nál? Egy kiváló történet bontakozik folyamatosan a szemünk előtt, ami viszont nagy meglepetésre a game végigjátszása után sem érik be fogyasztható gyümölccsé, ergo nem szüretelhető le kényelmesen. Sőt, végeredményben a stáblista megpillantása után az az információadag, ami a játékos birtokába jutott, inkább csak még jobban összekuszálja a szálakat. Ha ezt a sztorit fel akarod tárni, keményen meg kell érte dolgozni, mert nem adja könnyen magát. Érzel késztetést a felfedezésre?
A játékmechanika, mint mondtam korábban, ugyanúgy japános, mint a többi összetevő. A döntően függőleges (oszlopok) és vízszintes (falak) fedezékekre építő bujkálós, majd kilövöldözős séma igen koncentráltan van jelen a játékban – tehát sokat kell puffogtatni –, de a lövöldözést rendre szakítják meg üdítőnek ható, sőt a Quantum Theory igazi unikumának számító, speciális akciórészek – melyeknél néha az időkorlát is szorít. Sokszor kell majd 360-fokban, arénaszerű termekben, sokszoros túlerővel küzdeni, toronymagas szörnyalakokkal csatázva – sőt, néha nem is az erő dönt, hanem inkább a gyorsaság és a taktikusság –, és talán nem lövök le atompoént azzal, ha elárulom (a galéria gondosan válogatott képeit tanulmányozva okosabb leszel!), hogy eszméletlenül kinéző, a teret a legváltozatosabban kifacsaró és kitekerő, repkedős-ugrálós megoldásokkal is találkozhatsz. Néha nem tudod, hogy merre van a fel és merre a le, hol van a plafon és melyik a padló.
A játékmenet fontos részét képezi a főszereplő karakter partnernőjével kivitelezhető kombótámadások sora is. A hölgy gyakorlatilag élő fegyverként használható: feldobva a levegőbe lebéníthatja az ellenfeleket, de egy célkereszt segítségével, némi villámgyors becélzás után hozzá is lehet vágni bárkihez, hogy a lány kardjával aprólékot vágjon a testéből. Ez a támadás a legerősebb a játék során (és ez sem véletlen), úgyhogy kettőjük összedolgozása nagyban megkönnyíti az életben maradást, és sajátos hangulatot ad a Quantum Theory csatáinak. Nagyon elégedett voltam egyébként a bizarr küllemű fegyverekkel is: elég sokféle van belőlük és működésüket tekintve is változatosak. A pontlövő puskákkal szépen lehet boldogulni bármilyen szituációban, a sniper puska ereje meggyőző, de ha valaki a brutális, robbanólövedékes stílus kedvelője, az is többféle fantáziafegyverből választhat. Tudni kell, hogy a célzás a játékban hasonlóan körülményes, mint mondjuk az ugrás, így nem elég a célkereszt mozgatási sebességét magasabbra állítani, de barátkozni is kell a kezeléssel.
Egészében elmondható, hogy az általános fedezékes tűzharc valszeg’ nem okoz majd gondot egy tapasztalt játékosnak sem, bizonyos pontokon azonban baromira oda kell koncentrálni, hogy merre, mikor ugrasz tovább. A Quantum Theory ugyanis megmondja, hogy mit csinálj, azonban ennél többet nem segít. Itt nincs világító párkány, ami azt üvölti „Ide ugorj te vakegér, mert csak ide lehet!”, de legalább amikor húszadszorra végre abszolválod a kitűzött feladatot, tényleges sikerélményben lesz részed. A futás-ugrás-elvetődés triumvirátusa egyébként meglehetősen sajátosan, sőt inkább körülményesen működik a programban, így erről szépítés nélkül azt mondom, nem csak szokni kell, de egy jó adag türelem is elengedhetetlen. Kész vagy arra, hogy megmérettess?

A zene/hang értékelését egészen rövidre fogom, mert ez az alkotóelem abszolút a helyén van. Az indulószerű, katonás muzsikák és katartikus nagyszimfóniák kiválóan festik alá a történéseket, és itt most még elvont japáni megoldásokkal sem lehet találkozni – szóval minden a helyén van Syd borízű hangját és Filéna cseppet gizda, nehezen barátkozós személyéhez tartozó orgánumát tekintve is.
A Quantum Theory egy flashbackkel, azaz egy visszatekintéssel nyit, melyből egyébként több is lesz a történet során. A sztori szerint az emberiség már megvívta nagy háborúját, ami apokalipszishez vezetett. A városokat porig rombolták, a civilizáció a végét járja már 300 éve. A világ képtelen arra, hogy önerőből újra szárba szökkenhessen rajta az élet. A túlélők kolóniákba tömörülve tengetik életüket, és harcolnak a föld minden pontján a szinte semmiből megjelenő, titokzatos tornyok ellen. A történet főhőse Syd, a lelketlen gyilkolóép, akit kizárólag a bosszú hajt: minden társa a különböző tornyok ostromai közben vesztette életét, így őt semmi más nem érdekli, csak az építmények lerombolása.
Syd egy kolónia utolsó fegyveres csapatához csatlakozik, hogy megrohamozzanak egy ilyen tornyot, mely egy borzalmas kórságot terjeszt. Ha egy személyt megfertőz ez a diablózis nevű betegség, szörnyű mutáns válik belőle, mely onnantól fogva csak az emberekre vadászik. A toronyban aztán Syd megismerkedik egy furcsa lánnyal, Filénával, aki a hely szülöttének és védelmezőjének vallja magát, majd a körülmények érdekes mód úgy alakulnak (valaki vagy valami úgy alakítja őket), hogy a férfi és a nő mindenképpen egymásra lesz utalva. A sorsuk ténylegesen eggyé válik.
Előbb-utóbb kiderül, hogy a torony nem csak egy építmény, de valójában egy élő, lélegző, organikus struktúra, melyben a „ház” által létrehozott, fura mód „sejtnek” nevezett életformák látják el a védelmi feladatot. Ezek a lények nem csak Syddel és Filénával, de a fertőzött mutánsokkal is küzdenek. Végül is fény derül rá, hogy ennek az egész őskáosznak valami nagyon fontos és súlyos köze van az emberiség túléléséhez...
A Quantum Theory kiváló és igen nehéz, elvont sztorija nem egyszerűen körvonalazható – nem is véletlenül „kvantumelmélet” a játék címe. A komplikált tudományos mélységekbe merülő, biológiai és filozofikus elméletekből táplálkozó, a lokalitást és az indukciós hipotézist is felvonultató információmorzsákat a playernek kell összecsipegetnie a kaland alatt – itt nem átvezető filmekkel tálalva derül ki a lényeg. Ötven ilyen titokzatos „szem” vár felfedezésre és begyűjtésre, melyek a kulcsot adják a történet megértéséhez. (A Quantum Theory producerével készült interjút ajánlom mindenkinek, aki bővebb információkat szeretne kapni a játékkal kapcsolatban!)
A Quantum Theory-ból sajnos kimaradt az a koprodukciós multiplayer, amiről korábban pletykáltak, hagyományos többszereplős játékra azonban lehetőség van. A játékosok alacsony száma miatt mondjuk nem egyszerű összehozni egyet a maximum nyolcszereplős, deathmatch vagy team deathmatch alapú menetekből, melyeket az Uncharted 2 multiplayer formuláihoz tudnék hasonlítani. A pályák közepes nagyságúak, tehát kis túlzással a sniper puskával keresztüllőhetők, de a pince és a padlás irányába kiterjedtek, ezért a harc több szinten folyik. A szinglis módban alkalmazott „folyamatosan bevörösödő” sérülési modellt egy az egyben áthozták a multiba is, ezért itt nem lehet 1-2 lövéssel vagy ütéssel leteríteni senkit sem. Gyakorolni kell a fegyverek használatát és igen pontosan, többször is testbe kell durrantani valakit ahhoz, hogy lefeküdjön. Ez egyértelműen szokatlan lesz az általános nyugati multihoz szokott playereknek! A deathmatch általában kergetőzésből áll, a csapatalapú mókában pedig a leleményes playerek mindig párokban, vagy egy brigádba tömörülve mozognak, mert együttes erővel lehet igazán hamar legyűrni az ide-oda vetődő ellenfeleket, akik ezzel az elugrálással próbálják kisakkozni az életerő automatikus visszatöltődésével járó túlélést.
Én elég jól szórakoztam a multival (bár semmi különlegességet nem hordoz), sőt a jövőben is előveszem majd, hogy legalább pár szinttel feljebb léphessek egy-két trófea reményében. A ponthatárok magasak, lesz vele meló.

A Quantum Theory-t két nap alatt, nagyjából 11 óra játékidővel fejezetem be, a gyűjtögetnivaló dolgok felének beszerzésével. (Később a fejezetek újrajátszatók, így a hiányzó darabok pótolhatók.) Az első két óra mondjuk a fejlövéses trófea miatt hosszúra nyúlt, így a normál fokozatot nagyjából 9 óra hosszúságúnak saccolom. Körülbelül három hely volt – egy főellenség, egy ugrálás és egy zsebkendőnyi területen folyó intenzív csetepaté –, ahol jobban megizzadtam, és legalább harmincszor futottam neki a feladatnak. A checkpointokat kifejezetten „japános felfogásban” kezeli a játék, azaz sokszor lehet olyan szituáció, hogy egy egészen hosszú szakaszt kell majd többször is lenyomni egy kisebb hiba miatt. De legalább nem adja könnyen magát, a siker íze pedig édesebb lesz…
Lehetne még mesélni a Quantum Theory-ról, de amit ahhoz kell tudni, hogy neked való-e ez a program, a tesztből szerintem – remélem! – kiderül. Négy kérdést tettem fel a játék elemeit bemutató bekezdések végén: ahhoz, hogy ez a game valóban örömöt okozzon neked és elszórakoztasson, mind a négyre igennel kellett felelned! Ha csak egy olyan is van, amiben nem vagy biztos, könnyen csalódhatsz.
A Quantum Theory messze áll a közízléstől. Olyan, mint az Alfa Romeo az autók között – nem rosszabb, mint kategóriájában a többi, sőt, de fura külseje miatt csak egy bizonyos réteg vonzódik hozzá. Egy olyan réteg, melyik átint a másiknak a piros lámpánál, ha két alfás találkozik – „Szevasz haver, te is Alfát vettél?”
Az értékelőben látható pontszám egy többlépcsős kombinálás eredménye. Megvizsgáltam olyan, jó értékelést bezsebelő stuffokat, mint mondjuk a Bound in Blood, ami aztán nem egy szép stuff, viszont idegesítő benne a célzás, mégis 8 ponttal húzta az ívet a populáris western-környezet miatt. Megnéztem az unalmas és totálisan jellegtelen Dark Voidot a maga 4 pontjával, a szánalmasan esetlen G.I. Joe-t a kettesével, és a finomnak induló hatpontos Singulatity-t is, aminél viszont a végigjátszás vége felé már szinte vinnyogtam az unalomtól és az felismeréstől, hogy a fejlesztők egyszerűen kifogytak az ötletekből. Elgondolkodtam a minden tekintetben látványosan gagyi Naughty Bear 2 pontján, és az általam ugyan végigszenvedett, de tesztben be nem mutatott Rogue Warrior FPS-en, ami egy HD-s oldschool Doom alapszintjén mozog, és relatíve problémamentes működése, de 100%-os ötlettelensége miatt talán egy 3-ast adtam volna rá.
Ezek után arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy a Quantum Teory egészen jól teljesíti a feladatát, és azért, mert nem a közízlés oltárán áldozza fel magát, még nem fogom lehúzni vagy látványosan lealázni. A japán The Gazette zenekar tagjai is olyanok külsőre, mintha Marilyn Manson és egy nigiri sushi tál őrült nászából születtek volna, mégis elismerten minőségi zenét játszanak a maguk kategóriájában. Neked nem tetszenek? Hánysz, ha rájuk nézel? Elhiszem, de ízlésről nem vitatkozunk, csak minőségről.
Nekem tetszett a game, megkaptam tőle, amit akartam, így valahova 7 pont magasságába helyezném: mert vannak nagyon jó pillanatai, alkalmas arra, hogy szórakoztasson, de talán kicsit túl fura íz marad utána a szádban ahhoz, hogy maradandó lehessen. Szóljon ez az óvatos hatos a szigorú PSC pontozásnak – a szívem mélyén úgyis inkább hétre gondolok… *kacsint*

Köszönöm, hogy elolvastad a tesztet. Ha gondolatindítónak jó volt, várom a véleményed!

(A játékot kiemelt támogatónknál, a Platinum Shopnál vásároltam meg, hogy tesztelhessem. Pesti és budai boltjaikban a game kapható, ha kedvet kaptál hozzá. Kérjük segítsd a PSC munkáját azzal, hogy ha a Platinumban vásárolsz, jelzed nekik, hol láttad a hirdetésüket. Köszönjük.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 3 oldal
‹‹  ‹  1  2  3    ››
110. Janhun7
2010.10.21. 13:19:22
LV1
Na ne,gyerekek,ha csak a cikket olvastam volna,lehet hogy meg is venném a játékot,de hála istennek raktak fel ingyenes demót,és nem tudom szavakkal igazán kifejezni,de a 6 pont ezért legalább annyira vicc,mint maga a játék..sorry:)
109. Reita  PlayStation.Community tag
2010.10.11. 15:09:02
LV17
Még a kedvem is megjött hozzá ezt olvasva.
108. alucccard  A retkes
2010.10.11. 10:44:05
LV22
Ami engem zavar benne azaz, h szétrobbannak az ellenfelek, sztem nagyon idétlen! :S
107. alucccard  A retkes
2010.10.11. 00:13:34
LV22
Kepek alapjan fasza de a demo nem varazsolt el, nem is vittem vegig........ettol fuggetlenul senkinek se legyen igaza, ezert 5 pont!
Talan ha meglesz 1x akkor leirom, h mennyit is adnek ra.
106. xetron  PlayStation.Community tag
2010.10.10. 21:50:42
LV20
Én még 6p adtam volna erre a játékra .
*Nagyon egy pozitív teszt volt*
Ultra Super Mega Combo Breaker .....
105. RezsoAA
2010.10.10. 15:44:27
LV1
Egész jónak tűnik.
104. Lara  beauty junkie
2010.10.04. 20:33:54
LV26
a csajos kép pedig nagyon szép jobb oldalt. lerajzolós.
103. Lara  beauty junkie
2010.10.04. 20:29:14
LV26
csatlakozom én is, nagyszerű tesztet kaptunk (ismét).
még ha úgy indulok neki, hogy a játék nem is érdekel, az írás mindig ad valamit, méghozzá értéket.
olyan mint az életben minden egyes jó pillanat, gondolat, élmény: maradandó.
és persze az elolvasás után már a játék is megfog. érdekel. :D

:)
102. zaz
2010.10.04. 09:27:36
LV3
Válasz 38. dom_from_bks üzenetére:
Igaz.
101. martin  Főszerkesztő
2010.10.04. 09:15:34
LV27
Válasz 97. KillEmAll üzenetére:
Mint az a galéria képein is tökéletesen látszik, a grafika technikai minősége jó, a textúrák pedig szépek és aprólékosak.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
100. Jokka  PlayStation.Community tag
2010.10.04. 08:03:34
LV1
Nekem a Gears of War mellé nagyon gyenge. De ha mondjuk nem lenne meg az talán megvenném. Még szerencse hogy előbb kölcsönkértem így nem volt pénzkidobás.
2010.10.04. 06:37:28
LV5
Válasz 95. mentoloshypo üzenetére:
A szervereket már rég lelőtték,szóval már csak kipróbálás szinten ajánlom.
Csúnyán törik !!!4!
98. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2010.10.03. 23:46:57
LV28
Válasz 97. KillEmAll üzenetére:
Szerintem nem kell túl sokat várnod hogy lemenjen az ára.
2010.10.03. 21:39:39
LV2
Annyiban nem értek egyet a teszttel, hogy szerintem a grafika egyértelműen ronda. Főleg a textúrák. Egyébként még gondolkodom a játék beszerzésén, lehet hogy ha lejjebb megy az ára akkor adok neki egy esélyt...
"What is dead may never die..."
96. oXo
2010.10.03. 19:40:32
LV2
Válasz 86. Penge70 üzenetére:
menzesz?
OxO
95. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2010.10.03. 16:48:03
LV28
Válasz 94. csepi81 üzenetére:
Már egy ideje szemezek a Haze-val! Megéri megvenni? Már egész olcsó. A videók alapján nagyon tetszik.
2010.10.03. 16:26:19
LV5
Szerintem ez a játék pontosan olyan mint a Haze.Volt benne potenciál,és akár egy igazán jó játék is lehetett volna,de nem lett.

Viszont ha már a Haze-nél tartunk az az egyetlen ps3 exkluzív amiben 4 fős online story coop van/volt.Ciki...
Csúnyán törik !!!4!
93. martin  Főszerkesztő
2010.10.03. 12:33:59
LV27
Ezt a kétszemélyes marakodást akár be is fejezhetitek. Köszi.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2010.10.03. 11:52:26
LV1
Válasz 89. Penge70 üzenetére:
Én vagyok az, aki nem ad a véleményedre addig amíg nem sikerül azt alátámasztanod azzal amire kértelek.
quantum theory 18.500
2010.10.03. 11:39:31
LV1
Válasz 86. Penge70 üzenetére:
Megkérdezhetem, miért törölted a hozzászólásomat a profilodból?
Az is elég lol.
De ha véletlenül törölted, akkor elnézést. Leírjam újra?
2010.10.03. 11:31:15
LV1
Gondolatindítónak jó volt, és néhány apróságot leszámítva eléggé tetszett a cikk, bár hasonló túlzásokat véltem felfedezni, mint a Nier-tesztednél. Bár nem feltétlenül baj az, ha kompenzálni próbálod a negatív kritikákat, de ehhez szerintem semmi szükség odamondogatásra, vagy arra, hogy más tesztelők munkáját becsméreld. Ezeket megírhattad volna egy privát bejegyzésben, mert ennek egy tesztben szerintem semmi keresnivalója nincs, nem túl korrekt, és az ilyesmi sokszor fordítva is sül el.

Ez a játék engem továbbra is izgat, mondhatni, a teszt után még jobban, mint eddig, mert valamivel beszédesebb, mint amiket eddig olvastam, bár kissé fejvakarós, mennyire ellentmond az összes kritikának, amit eddig róla olvastam.
Lerántom a demót, aztán meglátom...
89. Penge70  Veterán PSC tag
2010.10.03. 10:58:32
LV22
Válasz 87. bzoltan üzenetére:
"Akkor most írjál le gyorsan legalább 10 játék címet"

Miért is?! Ki vagy te?!
2010.10.03. 09:59:45
LV1
Válasz 86. Penge70 üzenetére:
A halo 1-2-3, wars, reach nem ér. Ja, és az se zavarjon hogy sok tekintélyes lap, végigjátszás után állítja azt amit oXo.
quantum theory 18.500
2010.10.03. 09:47:05
LV1
Válasz 86. Penge70 üzenetére:
Akkor most írjál le gyorsan legalább 10 játék címet, ahol a demo alapján rossznak ígérkezett a játék és végül is nagyon jó lett, mondjuk 9-10 pontos na jó legyen 8 pont.
quantum theory 18.500
86. Penge70  Veterán PSC tag
2010.10.03. 09:06:03
LV22
Válasz 81. oXo üzenetére:
"amúgy szerintem is 3 pontos lehet a demó alapján"

lol
Egy játékot demó alapján véglegesen megítélni, az a nagy "lol"-ság haver! Ha fogalmad sincs a játék többi 95%-áról, akkor honnan tudod, hogy 3 pontot ér? lol
Milyen magyarázkodást olvastál te a cikkben?! lol Vagy azt sem olvastad el, ahogyan a játékot sem játszottad végig?! lol
És persze dicsekedj, hogy másolt x360-as játékokkal tolod, egy playstation oldalon, te vagy egy nagy LOL lúzer!
85. kicccsawo  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 22:59:44
LV13
Rég olvastam ilyen nagyszerü teszttet. A demot kiprobáltam de nem tetszett, pont azért amiröl tesztben szó van.
Kis szakadék-koszodék peremkerületi proligyerek
84. Gerilla  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 19:29:51
LV3
Abszolút laikusként kérdezném,a Bayonetta nem ízig-vérig japán játék?Mert az itt is 10 pont volt.Mellékesen,ha jól tudom a Vanquish című produktum is fedezékes rendszert használ?!Azért az számomra kicsit igényesebb játéknak tűnik,minden szempontból.
83. mentoloshypo  Az indie fóbiás
2010.10.02. 19:12:58
LV28
Kíváncsi vagyok meddig lesz 11.500 ft (Platinum) a gamma.
2010.10.02. 18:49:32
LV1
Szerintem az indifferens, hogy ki alkalmazta először a fedezékes rendszert. A lényeg az, hogy ki tudja alkalmazni azt jól, élvezetesen. Ki szerint sikerült ez ebben a játékban, kész vagy elfogadni, ha esetleg nem? Akkor ez a te játékod! Az átvezető videók látványosak, a játékról készült képek is azok. Kész vagy elfogadni hogy a játék közben már nem kapod meg azt a hangulatot amit az álló kép sugall, akkor ez a te játékod. stb... Ha a japán világ nyitni akar a nyugati világ felé, akkor kezdje ott hogy több x-boxot vesz, és akkor talán képesek lesznek rá. Az én saját véleményem hogy a következő boxot japánban nem is kéne kiadni, mint ahogy a japánok nyugatra szánt próbálkozásait sem itt, mert ez szemmel láthatóan nem működik (majd ha lesz kellő alázat mindkét félben a másik iránt akkor talán, egyenlőre csak profit szagot érzek). A vanquisnak sikerült az ami ennek a játéknak nem (a robotos világ az mégiscsak japán, és a főhős arca is látszik ha csak ennyi kell az azonosuláshoz /ez martinnak szólt/).
quantum theory 18.500
81. oXo
2010.10.02. 18:08:08
LV2
komolyan nem vágom, hogy ezzel a cuccal kapcsolatban mindenki szabadkozik, meg magyarázkodik, óvatosan fogalmaz ;)
martin fél cikke magyarázkodás, a kommentek fele meg azért kér elnézést, h nem tetszik neki a gamma
lol
amúgy szerintem is 3 pontos lehet a demó alapján, de nem liquid után, hanem mert nyugati csávó vagyok XDDDDD
annyira sem érdekel hogy 360-on végigtoljam jóárér ;)
OxO
80. Kofter
2010.10.02. 17:45:30
LV5
Határozottan érdekel a game a teszt elolvasása után. A kommenteket nem volt erőm végigolvasni... xD
79. Re-tech  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 17:20:58
LV7
A demo-t én is öt perc után töröltem a gépről...
Szörnyű volt,minden szempontból.(nekem)
Elolvasva a tesztet,azonban annyiban megváltozott a véleményem,hogy lehet olyan,akinek ez bejön.
Martin ilyen és mivel tudom mekkora "műértő" :) ezért nem tudom elítélni azért,mert neki tetszett a game.
Bár nekem először az jutott eszembe,hogy ez egy ízig-vérig amatőr játék,nem pedig egy ízig-vérig japán.Ezek szerint ő jobban ért hozzá. ;)
Forza Bianconero!
2010.10.02. 16:33:35
LV5
Demót 5 perc után kinyomtam. Sajnos nálam minden téren borzalmasra sikerült.
77. Lotar  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 15:23:16
LV17
Meg fogom venni ( valszeg azért nem teljes áron ;] ) . Köszi a tesztet .
psn/sen id: pcpmate
76. martin  Főszerkesztő
2010.10.02. 13:17:12
LV27
Válasz 74. oXo üzenetére:
A te fejedben, maximum.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2010.10.02. 12:12:01
LV2
én végig se toltam a demot anyira nem jött be ez a stuff de izlések és pofonok.
74. oXo
2010.10.02. 10:31:08
LV2
ez ilyen liquid vs martin szerencsétlenkedés szagú sztori ;)
ciki mint a game xp
amúgy mindenki szégyellje magát, h nem japáni XDDDD
OxO
73. vintezis  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 09:16:14
LV3
A demó alapján nagyon nem jött be, és a teszt sem győzött meg az ellenkezőjéről.
Viszont az biztos, hogy sokkal inkább olvasok egy ilyen "tesztet" (még, ha az előző védőbeszédes hasonlat igaz is :), mint egy semmitmondó leírást arról, hogy melyik menüpont mire való és hogy a történetben ki kicsoda.
Martin legalább vállalja a saját (kicsit elfogult) véleményét, és ezáltal a játék mellett magáról is ír. Szerintem ez egy teszt. Szerintem.
PSN ID: vintezis-hun
72. tihibaby  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 08:54:21
LV1
Ez a game egy szaros gumicsizma.
Lehet törölgetni.
Lehet fényezgetni.
De attól még egy szaros gumicsizma marad! :)
71. kurogane  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 02:46:51
LV6
Már az első képek óta várom a játékot.
Nem is tudom...ez olyan mint mikor látsz egy lányt az utcán aki haverjaid szerint "szar", de neked mégis tetszik mert valami megfogott benne.
A játék világa egyébként rohadtul bejön.
70. JeTi  passive aggressive
2010.10.02. 02:36:01
LV20
A tesztet örömmel olvastam, de a demo alapján a válaszom egy-egy kérdésre egyértelmű nem. Az alapötlet mindenképpen nagyon jó, talán majd a következő próbálkozóval teszek egy kört én is.
mert a mustár az sárga ketchup
69. Barneyzero  PlayStation.Community tag
2010.10.02. 01:55:14
LV11
Hát a demo alapján szerintem kicsit sok ez a 6 pont meg a "jó" látványosság, pedig de vártam ezt a játékot anno... :(
2010.10.02. 01:25:32
LV1
Fantasztikus teszt.
Megváltozott a véleményem a játékról. Talán még be is szerzem majd nagyon olcsón egyszer.

Az érdekes az, hogy mind a 4 kérdésre igen volt nálam a válasz, viszont valami mégse tetszik benne a demo alapján, de én ezek után már meg nem tudom mondani, hogy mi az. Eddig csak simán leszaroztam, de most már nem tudom, csak azt, hogy van valami, ami nem jön be... De az tuti, hogy szeretem a japán elvont stuffokat.
67. HUN_hatrix  The Saboteur
2010.10.01. 23:52:15
LV29
Válasz 17. karez üzenetére:
Az a gond, hogy a keleti fejlesztők (japók) már nem bíznak magukban.
Eldobják az egyedi stílusukat, csak hogy nyugaton is eladható játékot kreáljanak, viszont ahhoz nem értenek, így sz*rt gyártana ami se Japánnak, se a nyugatnak nem kell... példa itt látható fent.
Nincs hiszti! ;)
66. martin  Főszerkesztő
2010.10.01. 22:22:27
LV27
Válasz 60. vicvega üzenetére:
Köszönöm, örülök, hogy tetszett.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
65. martin  Főszerkesztő
2010.10.01. 22:21:56
LV27
Válasz 62. juan31 üzenetére:
Nézd meg a demót és vesd össze a teszttel.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
64. HUN_GERGO  PlayStation.Community tag
2010.10.01. 22:13:06
LV15
Nulla-húsz játék, messzire kerülöm majd...
63. quaid77  PlayStation.Community tag
2010.10.01. 22:10:14
LV3
Ezt a Rogue Warriort szinte minden héten megemlítik valamelyik gamer podcastben, kiváncsiságból megvettem ma ócsóért, Mikey Rourke a főszereplő hangja, olyan rossz játék nem lehet,...vagy mégis?
62. juan31
2010.10.01. 22:07:28
LV2
Szuper lett a teszt,en megveszem a jatekot.
61. bertifox  PlayStation.Community tag
2010.10.01. 22:03:06
LV7
"Látványosság:Jó" no comment, tehat csak egy fokkal rosszabb mint egy UC2 vagy GOW3, nem semmi.
Four wheels move the body.Two wheels move the soul
1 / 3 oldal
‹‹  ‹  1  2  3    ››
QUANTUM THEORY
Tecmo Koei
Látványosság:
Játszhatóság:
Átlagos
Szavatosság:
Átlagos
Zene / Hang:
Hangulat:
6/10
Pozitívum
A maga nemében egyedülálló, különleges dizájn; más játékban eddig nem látott térkezelési megoldások; nagyon elvont, sejtelmes történet; komoly kihívás és az ebből adódó nagy csaták
Negatívum
Minden egyes alkotóeleme fényévekre van a közönségbarát stílustól, ezért a többségnek egyszerűen emészthetetlen; a kezelhetőség időnként frusztráló és a türelem mellett önfegyelmet is igényel