PlayStation.Community

2010.05.27. 22:00 Játékteszt
113 hozzászólás
Szerző: Petunia
Értékeld a cikket!
Az idő viharos óceánján.

Sok idő eltelt azóta, hogy anno a ’90-es évek elején számítástechnika órán fáradhatatlanul nyomtuk az ősi, legelső Prince of Persiát. A cucc először, de akkoriban még nem mindörökre szította fel bennem a játékok iránti, mostanra olthatatlanná vált szenvedélyt; ám „közös múltunkon” túl a témaválasztás is oka annak, hogy a perzsiai Herceg köré felépített saga mára az egyik legkedvesebb sorozatommá vált. Egész pontosan odáig fajultam, hogy a – napjainkban újfent klasszikusnak nevezhető – PS2-es trilógiát minden nyáron előveszem és szinte változatlan lelkesedéssel játszom végig. Bár némileg mindhárom rész eltér egymástól, a kiváló grafika, remek szavatosság, nagyszerű ötletek, fülbemászó hangzásvilág és utánozhatatlan hangulat egyaránt és azonos mértékben jellemző rájuk. A jól bevált receptet a Ubisoft 2008-ban lecserélte, hogy a friss konzolgeneráción egy új és legfőbb hozzávalóit tekintve tényleg forradalmi alkotással rukkoljon elő. Ahogy ilyenkor lenni szokott, ez a Prince of Persia erősen megosztotta a rajongótábort. Ugyan az első Assassin’s Creed monotonitásának rákfenéje ezt az anyagot is megfertőzte, jómagam mégsem csatlakoztam a fanyalgók pártjához, mert a látványvilág és mindenek felett a hangulat tökéletesen rendben volt.

A cucc azonban bizonyára mégis leverte a csúnya anyagiak képezte lécet, ha a Ubi úgy döntött, hogy a következő Prince of Persiában térjenek vissza a tulajdonképpeni gyökerekhez. (Ez is így szokott történni, amikor a forradalmi újítások szokásosan megosztják a hívek gyülekezetét.) A kiadó biztosra ment, mert a kisdedet egy, a sármos Jake Gyllenhaal főszereplésével készített hollywoodi szuperprodukcióval is megtámogatta. A film ugyan a 2003-as The Sands of Time ötletéből készült, logikus húzás volt a game-mel egy időben kiadni. Az értő közönség ugyanis jó ideje tudja, hogy a Prince of Persia: The Forgotten Sands történetileg a The Sands of Time és a briliáns Warrior Within közé rakható be. A filmet eleddig nem láttam; azt gondolom, hogy a játéksorozathoz képest ez egyfajta mellékszál, és igazán értékelni csak a széria régi rajongói fogják tudni. Viszont jó kritikákat olvastam róla, úgyhogy a közeljövőben mindenképpen sort kerítek rá.Az idő nem csendes folyó

A The Forgotten Sands első képkockái tudatják velünk, hogy babiloni gyökerekkel rendelkező hősünk ezúttal bátyja, Malik azadi királyságába látogat. Teszi ezt nem a legalkalmasabb időpontban, ugyanis a bátyó óriási és fényűző palotáját egy ellenséges nép hadserege rohamozza, és igyekszik azt elfoglalni. Malik és a várban tartózkodó, kevés számú védő elég hamar alulmarad a támadókkal szemben. A hadúr kétségbeesésében végzetes fegyverhez nyúl: kiszabadítja Salamon túlvilági hadseregét abban a reményben, hogy a rémkatonák segíteni fognak neki megfutamítani az ostromlókat. Természetesen nem így történik, a szörnyszerű lények minden élő és mozgó emberi lényt homokszoborrá változtatnak, mely pusztítást a testvérpár a birtokukban levő pecsét két felének köszönhetően úsznak meg. Mi a megoldás? Összerakni a pecsétet, mely visszazárja Salamon hadseregét oda, ahova tartozik. Ezt persze könnyebb mondani, mint megtenni, majd a játékban meglátjátok, miért. A sztori tehát nagyjából a szokásos, Hercegünk ismét villogtathatja átlagon felüli képességeit a világ megmentése érdekében.
A játékmenet alapvetően a megszokott platformozó, kalandozó, felfedező, gyűjtögető, sőt képességfejlesztő. Sikerült néhány érdekes újítást becsempészni a hagyományos szerkezetbe, de nem csavarták ki a dolgokat annyira, mint a 2008-as részben, úgyhogy szerintem igazán optimális lett a régi és az új összevegyítése.
Nézzük először a játékban való előrehaladást lehetővé tevő képességeket. Itt van mindjárt az idő szokásos visszatekerése, ami nélkül az újabb POP-ok elképzelhetetlenek, és mely zseniális ötletet azóta sok más franchise is hasznosított. Viszont ez a tekercselés ezúttal nem az Idő Homokja, hanem energia segítségével valósul meg. Az időnek ebben a felvonásban sokkal több szerepet nem is szántak, a Herceg más természetű, új tulajdonságokat kapott szédületes akrobatikai tudása prezentálására.

Az első ilyen a víz megszilárdításának képessége. Ez egy kiváló ötlet, mellyel talán az eddigieknél is trükkösebb pályákat sikerült kreálni. Hírónk tehát kb. húsz-harminc másodpercre képes megfagyasztani a vízoszlopokat vagy vízeséseket, melyeken aztán keresztülugrál. Ez így persze egyszerűen hangzik, de képzeljétek el, hogy milyen lehet, amikor a két vízszintes vagy függőleges, nem egyforma ritmusban működő vízoszlop közötti vízesésen keresztül kell átugrani, a három szubsztanciát tulajdonképpen egymás után megfagyasztva, illetve kiolvasztva. Ez persze egy egyszerű kombináció volt, olyan bonyolult elrendezéseket is talál az ember a játék közepétől, hogy komolyan kell koncentrálni a megfelelő gombok megfelelő időben történő megnyomása érdekében. Nekem nagyon tetszett, mert kellően nehézzé tette a platformozó részeket.
A második energiaigényes tulajdonság önmagunknak egy nagyobb szakadék fölött csúzliként való kilövése és a túloldalon tartózkodó ellenfél egy-két tagjának lekaszálása. Emlékeztet némiképp a 2008-as rész pontról-pontra történő, látványos repkedéseire, de a The Forgotten Sands-ben ez csupán ennyi és nem kapott további funkciókat.
A harmadik újdonság a Prince azon képessége, hogy épületek hiányzó darabjait tudja eredeti helyére visszarakni, mely részeket női segítője, egy dzsinn memóriája biztosít. Ez is egyszerűen hangzik, ám igazán trükkössé akkor válik, amikor a levegőben röpködve kell variálnunk az épületekkel. Persze mire ezt a képességet megkapjuk, addigra otthonosan mozgunk a game világában, úgyhogy ezt a tudást sem nehéz elsajátítani.
Mászkálásainkat egyébiránt a szokásos csapdák is nehezítik. Nem hiányoznak a vízszintes és függőleges, pengékkel sűrűn megszórt, pörgő és mozgó oszlopok, tüskés csapdák, lengedező, pengés gerendák, fali résekben vízszintes és függőleges irányban forgó, borotvaéles, fűrészfogas lemezek. A fentebb jellemzett erőket igénylő szegmensekkel kombinálva ezeket a hagyományos – egyben nélkülözhetetlen – akadályokat garantált a kihívás és a szórakozás.

Hercegünk életerejét ezúttal nem a – számomra máig is nehezen értelmezhető – vízivás, hanem életerő pontok gyűjtögetése szolgáltatja. Ezekhez vázák összetörése, valamint ellenfelek levágása útján jutunk. Ugyanez érvényes az energia-, valamint a tapasztalati pontokra is (utóbbiakról kicsit később.) Aki a végletekig szeretné átkutatni ezeket a remekül kitalált pályákat, az szarkofágokat is gyűjtögethet, amelyek nem túl nehezen észrevehető rejtekhelyeken várnak felfedezésre. Összetörésükért pontokat kapunk, mindhárom fajtából.

A harc istene

Salamon király alattvalóinak tizedelését elkezdve szerintem minden, a jelen generációs videojátékokban jártas player rövid idő után rázizzen, hogy a csatajelenetek bizony Kratos brutális vérszökőkútjait idézik. Hiszen a korábbiakkal ellentétben ezúttal nem ritkán egyszerre tizenöt-húsz gonosz lélek veti rá magát a Hercegre. Bár az előző részekben sem volt ritka az egyszerre több ellenfél, akik tényleg megizzasztották a kontrollert az ember kezében, mire végzett felük, ezúttal tényleg határozottabb a hentelés. Hősünk a karddal való aratáson felül rá tud ugrani opponenseire, el tudja őket rúgni, képes ledobálni őket a magasból, avagy egy ügyes mozdulattal szó szerint keresztülnyársalni őket. Védekezés viszont nincs, helyette el kell gurulni a gyilkos szerszámok útjából.

Olyan kombókra ne számítsatok, mint a PS2-es részekben, az újítást a harc terén a Herceg mágikus képességei jelentik. Ezek megnyitásához szükségesek a tapasztalati pontok, melyeket a harcok során szerzünk. Az első típus a tűzvarázslás, amikor a híró lépései nyomán lángok keletkeznek, és megégetik a rájuk lépő szerzeteket. A másodikkal a földre hatalmasat csapva tudjuk azt megrengetni (Kratosnak is volt hasonló képessége). Lehetőség nyílik környezetünket megfagyasztva, jéggel pusztítani, illetve a védekezést szolgálja egy kövekből álló páncélszerűség. Persze ezek nélkül, egy szál karddal is eredményes az ember, de vicces és változatos az alternatív módszerekkel harcolni. A fejlesztéseket szolgáló szegmensben nemcsak a harcot segítő varázsképességeket, hanem alap életerőnket és energiánkat is fokozhatjuk.
Maradandó értékek

Bár a régi sorozatok újonnan készült részeiben történő csalódásaim miatt nem kis kételkedéssel ültem neki a The Forgotten Sands-nek, a szkepszisnek nem igazán van alapja. A grafika szerintem csodálatos, főleg a PS2-es részeken edződött szemnek. Ilyen aprólékosan és élethűen kidolgozott arabeszkeket utoljára a spanyolországi Alhambrában láttam, és ez a részletesség minden díszítőelemre, szőnyeg- és kancsómintára érvényes. A vizes részek – nem kevés van belőlük – állkiakasztóak, a fák, virágok, cserepes növények olyanok, mint az AC2-ben. A külső terek, az ég, maga a palota is szemet gyönyörködtető. Ami szép volt az előző generációban, az most egyenesen elképesztő. Legalább ilyen fontos, hogy mindezt a motor egyetlen riccenés, zökkenő nélkül prezentálja! Ilyen folyamatos, rángatás nélküli vizualitással régen találkoztam. A kamera szinte tökéletesen követi a Herceget, nem kell utána állítgatni, mint akár a legjobb címeknél. Viszont sajnos sokszor van rögzített kameranézet. Ezzel nem lenne baj akkor, ha nem a továbbjutás útjára fordulna rá, és ha eltüntetve kötetlenül szét lehetne nézni az adott ponton minden irányban. A régi epizódokban akkor kértél egyetlen gombnyomással egy ilyen madártávlatot, amikor arra kedved szottyant, és azt ugye bármikor meg lehetett szüntetni. Egyéb bajom a grafikával nincs; a karakterek szépek, és bár a szörnyekre emlékeztető ellenfelek mások, mint amikhez hozzászoktunk, jól néznek ki, animációjuk is pazar. A látványvilág összességében a The Sands of Time-ot és a The Two Thrones-t idézi, és ez szerintem a legtöbb, velem ellentétben a Warrior Within sötét vízióját nem favorizáló rajongó számára jó hír! Az audio szintén nívós. A rendkívül hangulatos, keleties zene szinte soha nem hallgat el, és a szinkron is jól sikerült. A Prince-t – angolul – itt is Yuri Lowenthal szinkronizálja, továbbá a szokásos egyéb világnyelvek is elérhetők.

A Ubisoft néhány extra tartalommal is megspékelte a The Forgotten Sands-et. Lehetőségünk van megnyitni az isteni és végtelenül szexi Ezio Auditorét (bizonyára sajnos nem a bérgyilkos köpönyege nélkül), és különböző kihívásokban, időre menő hadakozásokban csatározhatunk a szörnyhadsereg egyes tagjaival, melyek során további jutalompontokra tehetünk szert. Ez is emlékeztet némiképp a God of War-féle kiegészítésekre… De azért érdemes megcsinálni őket, kiváltképp a trófeavadászoknak.
Olvastam olyan véleményeket a játékról, melyek szerint semmit nem változott a The Sands of Time-hoz képest. Nos, aki idáig elvergődött a tesztben, az talán egyetért velem abban, hogy ez egyáltalán nem igaz. Egyik rész sem olyan, mint a The Sands of Time. Aki ilyet mond, az nem ismeri a sorozatot. Úgy gondolom, hogy a The Forgotten Sands-ben remek új ötleteket valósítottak meg, és sikerült megtartani azt a varázst, ami a széria rajongóit magához láncolja. Én rendkívül élveztem a cuccot, ezen aztán végképp nem kívántam három este alatt, a játékot megerőszakolva végigszaladni.
Hogy a negatívumokról is essen szó, az anyag lehetne hosszabb, illetve nehezebb! Jobb lenne, ha a továbbvezető utat engednék magunktól megtalálni, ha az időzáras ajtóknál nem mutatná külön egy ábra, mikor fog becsapódni a kapu, vagy ha nem szaladgálna úgy a Herceg a vékony gerendákon, mint a padlón. Ugyanakkor ezeken felülemelkedve a széria elvakult hívei akár egy egész számot is hozzárakhatnak a nyolcashoz, és nekik ajánlom a saját példány mielőbbi beszerzését! Mindenki más pedig az értékelő dobozban szereplő számjegyhez viszonyulva döntsön. Részemről köszönöm a remek új epizódot a Ubinak, sok végigjátszás lesz benne!

(A játékot partnerünktől, az An-tec Kft.-től, a Ubisoft játékok magyarországi forgalmazójától kaptuk tesztelésre. Köszönjük! A Herceg legújabb, Petúnia szerint láthatóan igen jól sikerült kalandja megvásárolható kiemelt támogatónknál, a Platinum Shopnál. Kérjük kattints a linkre és böngészd át webshopjuk kínálatát!)
Képgaléria
Olvasói vélemények
3 / 3 oldal
‹‹    1  2  3  ›  ››
13. XGamer  PlayStation.Community tag
2010.05.28. 00:31:56
LV5
Válasz 11. Hpeti00 üzenetére:
Nem.. korrekt game lett,próbáltam havernál pár napja,bejött. Igazi pop feeling.
PSN ID: MrExonOne
12. Makker
2010.05.28. 00:17:14
LV5
csodálatos volt, ahogy játszás közbe vissza hozta azt az érzést amit anno a ps2es részeknél éreztem. Egy Prince of Persia rajongónak ennél több nem is kell. Köszönöm a tesztet nagyon jó volt
Online gaming will return BEFOREMay 31st 2055
11. Hpeti00  PlayStation.Community tag
2010.05.27. 23:51:46
LV2
Ez a 8 pont szerintem egy kicsit erős neki...
Horus Rising
10. wallace  Dark Passenger
2010.05.27. 23:32:36
LV18
Tucat. Ahany baromi jo jatek jelenik meg mostanaban/iden, ezt minden szivfajdalom nelkul hagyom ki.
9. EmThor  PlayStation.Community tag
2010.05.27. 23:14:45
LV12
Köszi szépen, kövér 8 pont, teljesen korrekt!
8. m0na
2010.05.27. 23:02:18
LV1
Azt mondanám, hogy a legkevésbé karakteres a főhős fizimiskája. Ha a játékdizájn rendben van akkor vajmi keveset számít. Ma vettem meg a PSP-s verziót. Na az nagyon bejön. Az előző rész - és gondolom a mostani - elgondolása egy hihetetlenül jól kitalált 2d-s környezetben. Hihetetlen, hogy megvan az ősi első rész modernizált szerkezete, beoltva a nagygépes újításokkal.
invalidfrequency.freeblog.hu
2010.05.27. 22:56:52
LV2
film végett tudják csak eladni, ezt tuti hogy nem veszem meg ,de tényleg fos a herceg arca,elözö az jó volt
PSN ID: Ricchike1
6. HTB  Szerkesztő
2010.05.27. 22:40:12
LV6
Válasz 2. patrik00 üzenetére:
detto

köszi a tesztet, azt hittem, hogy gyengébb lesz a játék, de az ezek szerint erős ugrabugra jól hangzik nagyon
Just another freak in the freak kingdom
5. m0na
2010.05.27. 22:36:57
LV1
Pont ma néztük meg a filmet a moziban. Az nagyon buta volt. Szerencsére a game nem filmadaptáció, semmilyen formában. A sands... trilógia kimaradt, az előző nagyon bejött. Kíváncsian várom. Bár így is problematikus hogy a split/second - blur - assassin's 2 - conviction vagy ez az a játék amire most beruházzak.
invalidfrequency.freeblog.hu
2010.05.27. 22:36:30
LV6
Köszi :)
Csatlakozom az előttem szólókhoz... most túl sok más játék áll sorban :(
"This town... there's... something wrong with it."
2010.05.27. 22:29:42
LV9
Egyebkent szerintem az osszes resz kozul itt a legszarabb a herceg arca!
senki sem ültetheti babyt a sarokba!
2010.05.27. 22:24:28
LV9
En is befizetek ra, de majd csak akkor, ha olcso lesz.
senki sem ültetheti babyt a sarokba!
1. simon7109  PlayStation.Community tag
2010.05.27. 22:16:43
LV18
jo teszt és a játék is jo lehet de most az RDR kell majd késobb:D
PSN: misi2mezei
3 / 3 oldal
‹‹    1  2  3  ›  ››
PRINCE OF PERSIA: THE FORGOTTEN SANDS
Ubisoft
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Átlagos
Zene / Hang:
Kiemelkedő
Hangulat:
8/10
Pozitívum
Izgalmas platformozás, jó ötletek, kellemes látványvilág, a hangulat a régi
Negatívum
Egyes részeiben túl könnyű, a hentelős csata elveszítette korábbi egyediségét, lehetne hosszabb

MARTIN BELESZÓL
"Vissza a gyökerekhez!" - jelentette ki a Ubisoft a The Forgotten Sands bejelentésekor, és úgy látom, ezt az ígéretet sikerült is betartaniuk. Az előző HD-s epizódnál újítani akartak, ami szintén teljesült, bár ezt sokan kritizálták - főleg a relatíve nyitott világot és a cel-shaded grafikát. Most minden újra olyan, mint régen: az ügyességi részek ismerősek lesznek, a feladatok sem idegenek, és a látvány is újra poligonos. Én biztosan megveszem rövidesen, mert pontosan ezt vártam, amit olvastam.