PlayStation.Community

2010.04.04. 12:30 Játékteszt
122 hozzászólás
Szerző: EmThor
Értékeld a cikket!
Körökre osztott fegyverpornó, meg egy csipetnyi John Woo.



Nehéz szavakba öntenem a Resonance of Fate című, japán szerepjáték keltette érzéseimet. Nem csak azért, mert ez egy különleges program, hanem mert bizonyos tekintetben megfoghatatlan, mint a főszereplő hölgy, Leanne mosolya – és ennek fontosabb szerepe van, mint azt a játék tesztelése előtt gondoltam volna!
Ha az elmúlt pár hónapot felidézem az emlékeimben akkor úgy gondolom, hogy mi szerepjátékosok, igencsak elégedettek lehetünk a jelenlegi generáció bőséges kínálatával: a WRPG-k gyöngyszeme, a Dragon Age nyitotta a sort, majd a White Knight Chronicles és az FFXIII következett, végül legutóbb a Star Ocean 4 próbált meg sok-sok órára elcsábítani (a Yakuza 3 inkább csak RPG vonásokkal rendelkezik, egyértelműen nem sorolnám ide). Most pedig itt az eredetileg End of Eternity-nek keresztelt, tri-Ace fejlesztette program, amely vázát tekintve a megszokott elemekből építkezik, mégis erre olyan, eddig sosem látott „ruhát” adtak, ami még engem is rendesen meglepett!A kaland a Föld elképzelt jövőjében játszódik, korántsem kellemes körülmények között! A világ ismeretlen okokból kifolyólag annyira elszennyeződött, hogy az embereknek nem maradt sok választási lehetősége: megépítették Basel tornyát, ami képes megtisztítani a levegőt, a vizet és előállítja a mindennapi élethez szükséges dolgokat, így az túlélők letelepszenek körülötte, ezzel megalakul a többszintes város. Itt a fogaskerekek rengetegében, ha a magasban laksz, az azt jelenti, hogy gazdag és hatalmas vagy. Legfelül a Kardinálisok állnak, ők gyakorlatilag ennek a világnak a kormányzói. Nem úgy három hősünk, akik egy kis vállalkozást (Private Military Firm) működtetve élnek a középső szintek egyikén. Vezetőjük Vashyron, aki korábban a Kardinálisok alatt, a hadseregben szolgált, egyedüli túlélője az osztagát ért rajtaütésnek, és a megélhetés miatt alapította ezt a kis céget. Egy feladat során magához fogadta a forrófejű, árva Zephyrt, aki vele együtt él és dolgozik. A legtitokzatosabb figura a trió egyetlen női tagja: Leanne, akit Zephyr mentett meg a biztos haláltól, de kiderül, hogy neki valójában már rég nem is kellene életben lennie. A sztori igazi fordulatát azonban maga a Torony adja: az emberek végzetét (innen a játék címe) is irányítja valamilyen formában, kihatva életükre és halálukra, amíg egy nap a fura gépezet el nem kezdi összekuszálni a Kardinálisok és az egyszerű polgárok sorsának fonalait.
A kedvcsináló intro utáni első képernyőt ne nyomjátok el, hanem várjatok egy kicsit, mert a játék sztorijáról lesz ott egy fontos videó. Ezután lehet majd szinkront választani, illetve a SO4-hez hasonlóan a hangszórókat is beállítani. Az 5.1GB-os opcionális installálást a rövidebb töltési idők miatt érdemes kivárni. A játékot a 12 szint közül, a negyediken fogjátok elkezdeni, és természetesen majd be lehet járni a többit is a későbbiekben. Maga a játék két fő módon gördül tovább, a harcot leszámítva: egyrészt, az egymásra javarészt hasonlító városokat és egyéb helyeket lehet bejárni, valamint a főtérképen kell mászkálni.
Ebel City-ben lesz a főhadiszállásotok (a térképen a közelben levő Arénában lehet majd a tutorialt lezavarni, ez kötelező, a saját érdeketekben), innen lehet majd ezt a pár utcányi városkát felfedezni. Otthonotokban a táblánál lehet menteni és a fejezetváltást megerősíteni; ez egy kis magyarázatra szorul: 16 fejezet van, mindegyikben fő- és alküldetésekkel. Amennyiben a főküldi kész, mehetsz a következő fejezetet abszolválni, de ekkor a korábbi fejezet(ek) mellékfeladatait már nem lehet teljesíteni. Ezért ajánlja fel a progi a választás lehetőségét és nagyon ajánlom, hogy foglalkozzatok az apró-cseprő ügyekkel is, mert így is elég nehéz szokott lenni néha a játék. A karakterek szobáiba is be lehet menni, le lehet pihenni a kanapéra, meg lehet nézni a bestiáriumot (szörnyek infói vannak benne), illetve el lehet menni a gardróbhoz, ahol tetőtől talpig átöltöztethettek mindenkit (új ruhák a butikokban kaphatók). Bár a game elején a karakterek elég idegenek lesznek számotokra, de ez az öltöztetés tényleg kicsit közelebb hozza őket, meg amúgy is teljesen más élmény így játszani velük. Egyébként csak ezt a triót lehet majd irányítani a történet során.
Ami elsőre szembeötlő lesz, az a rengeteg csillogó, állandóan mozgó fogaskerék, ezek közt kell majd az utcákon, nagyjából két dimenzióban mászkálni. Az NPC-kel beszélgetve azok elmondják a problémáikat, küldetéseket adnak.
Az első épület, ahova majd be tudtok menni, a céh. Itt – a már megismert bestáriumon túl – lehet választani a részletesen leírt feladatok közül. Amennyiben a küldikből és más egyéb forrásból (csaták, ládák) lesz elég pénzetek, akkor irány a „fegyverkovács”. Persze nem teljesen igazi kovács ő, hanem kalmár is egyben, nála lehet a gyógycsomagokon túl a fegyverekre szerelhető kiegészítőket is megvenni, ill. magukat a fegyvereket is, amikből tíz alaptípus van. Ne hagyjátok ki majd a különleges lőszerek vásárlását sem, amik plusz, illetve különleges sebzést okoznak: ez akkor lesz majd fontos ha valamelyik ellenfél egy támadásra immúnis lesz. Közvetlenül a kovács mellett van Ebel City-ben a bádogos, ő tölti be a tárgykészítő szerepét. Nála is a legfontosabbak a fegyverekre rakható cuccok lesznek, amikhez a nyersanyagokat (pl. csavarok) a csaták után kapjátok, de lehet vásárolni is.

A főmenüben három fontos dologra szeretnék kitérni. Az első az a menüpont, ahol beállíthatjátok, hogy milyen fegyver és egyéb tárgy legyen a karaktereknél (Equip). Ez fontos, mert ne csata hevében derüljön ki, hogy másnál van a kézigránát, amikor a legnagyobb szükség volna rá. Következő a személyre szabás lehetőségét biztosító opció, a Customize. Ez nem a karakterek, hanem fegyvereik átalakítására szolgál, ez is lényegi eleme a Resonance-nak. A meglévő, többnyire sebzést növelő kiegészítőket úgy lehet felrakni, hogy a fegyver tervrajzát láthatjátok majd egy négyzetrácsos lapon, és azon kell a megfelelő illesztési ponthoz kapcsolni – mondjuk a célzást segítő cuccot. Ekkor rögtön látható lesz két dolog: a megnövelt értékek és a megnőtt súly. Ugyanis mindennek súlya van, ez a korlát. A súlycipelés mértéke (ki mennyit bír el, mennyi kieggel, stb.), az akár csatában is bekövetkező, automata szintlépéskor, karakterenként nő majd, az életerővel egyetemben. Más értékre egyébként nem kell figyelni. Harmadik dolog a képzettségek (Skill) menüpontja lesz, itt látható többek közt, az adott fegyver használata által, annak kezelésében megnőtt jártasság. Vashyront és Leanne-t érdemes a pisztolyok és gránátok irányában fejleszteni (gyakorlatilag velük ezekkel kell harcolni, a többi megy magától), Zephyr pedig a gépfegyverekre „gyúrjon rá”, mert később lehetősége lesz akár egyszerre kettőt is használni.

A sztori továbbgörgetésének második módja a főtérképen zajlik, ez két részből áll (Selecttel lehet váltani). A külső részen, szokatlan módon már a játék elején látható a teljes város, annak főbb helyszíneivel. A belső, közelebbi nézet az érdemi mozgásnak ad helyet.
Az újabb, jó értelemben vett „sokk” itt ért! Mi ez itt? – mondtam magamban, mikor megláttam a hatszögekből álló, táblás játékokhoz hasonlító térképet. Bizony, ilyen eddig sosem látott megvalósításban zajlik a világgal való interakció jó része. És hogyan fogok én ezen mozogni? – igen egyszerűen, a bal karral lehet egy kurzort irányítani és a már felfedezett hatszögeken lehet keresztül-kasul „kóborolni”, de sok helyre nem fog beengedni a program. Ezeken a néhol színes, de legfőképpen fehér hatszögeken úgy lehet továbbjutni, hogy a csatákban, vagy küldik által megszerezett – Tetris elemekre hajazó –, több hexából álló alakzatokat, a Négyzet gombbal előhívott menüből, a térkép eddig felfedezetlen, el nem érhető pontjára viszitek, a megfelelő szögbe forgatjátok, és ott lerakjátok. Bonyolultan hangzik, de gyakorlatban pár másodpercet vesz igénybe. Ez után lehet menni adott részre, és a felfedezést a program ládákkal (mint a videóban is látható, amiben pl. egy új ruhadarab volt), és új helyszínekkel is honorálja. A Next felirat jelzi a helységnevek alatt, hogy hova kell mennünk, ez igen hasznos!
A harc a térképen való mozgás közben, véletlenszerűen történik. Ezt a 10-15 percenként bekövetkező napszakváltás is befolyásolja: például erősebb ellenfelek vannak éjjel bizonyos helyeken, vagy csak akkor érhető el egy adott helyszín, mikor sötét van. A Valkyria Chronicles-höz hasonlóan, valós időben tudtok mozogni a harc során. Az arénaszerű helyszíneken egy csík csökkenése jelzi, mennyit tudtok még menni. Ha támadtok (vagy nekimentek valaminek speckó támadás közben), akkor a maradék, mozgásra fordítható rész elvész, a következő karakter jön, vagy át kell adni a kört az ellenfélnek. Mikor támadtok, az ellenfél is akcióba lendül, így épül fel tehát alapjaiban ez a félig valós idejű rendszer. A csaták egyébként annyira nem hosszúak, de sokszor igen nehezek. Ezt segíti az újrakezdés lehetősége – ez is nagy újítás –, nincs tehát rögtön Game Over ezáltal. Fontos tudni, hogy akár csata közben is fel lehet függeszteni a játékot és menteni egyet: a fejlesztők gondoltak a dolgozó emberekre, akiknek nincs mindig idejük órákat tölteni a gépnél, hogy aztán a főellenséggel hosszan harcolva kelljen félbehagyniuk a játékot; többé ezzel sincs probléma!
Támadni kétféleképpen lehet, a t-A-B elnevezésű harcrendszerben (tri-Attack-Battle): egyrészt simán odakocogva az ellen közelébe, ahol meg kell várni, míg egy csík feltöltődik és lehet lőni. Ez a csík minél közelebb vagytok, annál gyorsabban töltődik fel és többször is megtelhet attól függően, hogy milyen képzettek vagytok adott fegyver használatában. Ezáltal a támadási cikluson belül többször megsebezhetitek az ellenfelet, vagy azoknak akár csak egy testrészét is. Másrészt pedig a „Hero Action”-ök keretében történik az összecsapás. A képernyő alján eleinte csak három, később több narancssárga „kristályt” láthattok (most mindegy minek hívjuk pontosan). Ezek elengedhetetlen kellékei annak, hogy élve kerüljetek ki a harcokból. Ebből egyet felhasználva megjelenik egy egyenes vonal: kiindulás pontja a karakternél van, a célt pedig ti állíthatjátok be. Ennek a vonalnak a mentén hősünk elindul, és amíg a végére nem ér, támadja a kijelölt ellenfelet, ezzel piszok nagy sebzést okozva (a levegőbe felküldött szörny ellen még további bonusz sebzés érhető el). Az életerőt zöld csík jelzi, mint azt már megszokhattuk, viszont a sebzés kétféle: a kék a géppisztolyok okozta, idővel begyógyuló felületi sebzés, a másik a pisztolyok és gránátok okozta narancssárga direkt HP sebzés (kicsit olyan, mint a MAGUS ÉP-FP rendszere). Ha az összes narancs kristályt elhasználtátok, a karakterek elkezdenek félni, alig lehet velük mozogni és támadni, szóval ezeket az erősebb támadásokat osszátok be okosan. Kristály a legyőzött ellenfelek, ill. a szétlőtt testrészek után is jár. A szörnyek egyébként kíméletlenek, szóval ti se bánjatok velük kesztyűs kézzel, különös tekintettel arra, hogy ha egy csapat rosszarcú közül a vezért (Leader felirattal) támadjátok, akkor elég őt legyőzni, a többiekkel már nem kell foglalkozni.

Az eddig leírtakból látható mennyire komplex dologról van szó, és ezt a komoly stratégiázást és helyezkedést igénylő rendszert tovább lehet mélyíteni! Ezt pontosabban a fedezékek, az emelvények és a Resonance pontok jelentik. A fedezékek ugyan idővel leomolhatnak, de addig kényelmesen lehet azok mögül lődözni, fordított esetben nagyon nehéz lesz onnan az ellenfeleket kitakarítani. A megemelt szintű területekkel kapcsolatban csak annyi az érdekesség, hogy Hero Action közben fel is lehet ugrani, így adott területeken stratégiai előnyhöz juthattok. A Resonance pontokat pedig akkor kaphatjátok meg, ha Hero Action közben az útvonalatok a két társatok közti vonalat keresztezi. Ezzel tulajdonképpen a legerősebb kombó hívható elő, amely előkészítéséhez a főhősöket érdemes a legerősebb ellenfél köré, nagyjából szabályos háromszög alakba rendezni. A támadás indításakor a karaktereink közti táv kirajzolódik a csatamezőn, és az általuk alkotott háromszög mentén, mindenki elindul annak következő sarka felé, és közben egyszerre támadják a kijelölt ellenfelet. Ez a halálos tánc nagyon látványos is egyben, de ez igaz a harc egészére: úgy képzeljétek el, mintha a Mátrixot kereszteznénk John Woo filmjeivel! Elképesztő akrobatikus jelenetek közepette, akár fél kézzel szórják a halált fegyvereikből hőseink, ami engem teljesen lenyűgözött, kis túlzással csak ezekért a jelenetekért megéri megvenni a játékot!
Basel messziről fémrózsára hasonlító tornyának szintjeit tisztán 40-50 óra alatt fogjátok füstölgő töltényhüvelyekkel beteríteni! Ebben természetesen nincs benne az újrakezdett csaták felemésztette idő, ami kb. még plusz 4-5 órát jelent összességében. A mellékküldetések, amelyek további 20 órával kecsegtetnek, javarészt a bevált sémára épülnek: vidd el az üzenetet a néni fiának, hozd el a táskába zárt ékszert a megbízódnak, meg ehhez hasonlóak, de a mély taktikai csaták mellett ezen apró finomságok teljesen hihetően beépülnek a játék világába, nem is beszélve a fősztoriról, ami a game végkifejletéig tartogat meglepetéseket! Eloszlás tekintetében kb. 60-70% harc és 30-40% a mászkálás, továbbá van New Game+ is, ahol a már megszerzett cuccaitokkal vághattok neki újra a kalandnak.

A saját fejlesztésű grafikus motor (ASKA) igazán szépen jeleníti meg a felhők magasságáig álmodott karcsú, mégis kissé groteszk fémtornyot. Szóval semmi képtörés, csak egy kis zizegés van, mivel a játék 1120x720p felbontásban fut, és ezen sajnos nem sokat segít a QAA technikájú élsimítás sem. Az SD tv tulajoknak viszont jó hírem van: a tri-Ace gondolt rátok is, amennyiben a feliratok, meg minden egyéb szöveg, tökéletesen olvasható ezeken a tévéken is.
A kötelező technikai infók után pedig a lényeg: John Woo-nak reszeltek! Leanne, Vashyron és Zephyr ugyanis a híres rendező legjobb akciójeleneteit megszégyenítő módon győzi le az akár emeletes magasságú szörnyeket: libbennek a köpenyek, Leanne pedig szeszélyes mosollyal dobálja a gránátokat rájuk, miközben milliónyi halált jelentő ólomgolyó szeli át a levegőt körülöttük: nem kicsit hangulatos, és szerintem jó pár magát akciójátéknak hívó „produktum” elbújhat mellette!
A környezeti szennyezésnek kitett, nagyon egyedi és részletes kidolgozottságú ellenfeleink közt lesznek gremlinek, útonállók és más egyéb rémségek, ők fognak a titkok felderítésének az útjába állni. Náluk – az NPC-k mellett – csak a főhősök vannak szebben megalkotva: például a hajuk, de a ruhájuk is a fizika törvényeinek megfelelően mozdul. Nagy örömmel fogadtam ezt a szemkápráztató részletgazdagságot, amely a fegyverek megvalósítására is kiterjed. Ha nagyon akarnék kukacoskodni, akkor mondhatnám, hogy ez manapság elvárható, de mégis ez most így ebben a formában teljesen rendben van.
Ó és még magáról Baselről nem is beszéltem. Fürdesse holdfény, vagy fényes napsütés ezt az acél- és fogaskerék monstrumot, a videóban is látható kis mozgó alkatrészek természetellenes módon töltik meg látszólagos élettel, a seszínű utcákat. A városoknak emiatt van egy kis steampunkos beütése, de a lényeg, hogy teszem azt a butik berendezett kirakatáig minden a helyén van. Egyedül a harci környezetek, és néhány félreeső helyszín szinte teljes üressége tűnik fel még kontrasztosabban, a szebb területek fényében (avagy árnyékában). S bár némiképpen szűk színpalettával dolgoztak a grafikusok, ezt okkal tették, nem pedig lustaságból: sok a szürke, hideg, fémes árnyalat, ami mind a környezetből, a reményvesztettségből adódik. Ebbe visznek színt, a szó szoros értelmében az általatok felöltöztetett karakterek, még hangsúlyosabbá téve ezzel a megjelenésüket, egy ilyen háttér előtt. A változatosság pedig gyönyörködtet: különféle szemüvegeket, kabátokat, cipőket, de még öveket is rakhattok a főhősökre. Summa summarum a grafika szép, kiváló díszletként szolgál és csak néhol kevésbé részletes, de egyáltalán nem vészes szinten!
A mondatok valódi jelentőségét néha nem is maguk a szavak adják, hanem az azokat megformázó hangok. Így van ez jelen esetben is, mivel olyan híres szeijúk adták az eredeti szinkront – amely a főmenüből választható –, mint akik a Dragon Ball vagy a Bleach c. animék elkészítésében vettek már részt. Az angol nyelvre kihegyezett fülek pedig azonnal fel fogják ismerni Nolan North (Uncharted, Prince of Persia, Dark Void) néha kicsit bohókás hanglejtését, több más ismertebb ember orgánumával egyetemben. Az NPC-k sajnos az Oblivionnal szemben itt csak szövegesen kommunikálnak velünk, egy-két, mondjuk a napszakhoz illő szó kíséretében. Harc közben természetesen a lövések és robbanások kakofóniája azért rendesen megdolgoztatja a mélynyomót!
A szinte észrevétlenül, a történésekre megfelelően reagáló (harc közbeni) dinamikus zenét a Star Ocean 4 cikkemben már egekig magasztalt Sakuraba Motoi egy zenekarral rögzíttette, míg a líraibb dallamokat szimfonikusokkal, 5.1-ben vették fel (!), és a játékba változatlanul importálták. Ezekért Tanaka Kohei felelős, az ő zenéit hallhatjátok a cikk elején és a végén. Bele lehetne menni, hogy pl. mennyire szép az a rész, mikor a fúvósok szólójának hátterében finoman megpendül egy hárfa hangja, de felesleges: az érzések, amelyeket ez muzsika kelt az emberben mindennél többet mondanak el az igényesség ezen fokáról.
Itt láthatjátok Leanne titokzatos mosolyát. Tudjátok, napokig gondolkodtam, hogyan lehetne befejezni ezt a cikket, mert éreztem, hogy ebben a mosolyban van a játék megértésének a kulcsa. De előbb gondoljuk végig: szerencsés helyzetben vagyunk, mert nagyon sok új generációs RPG jelent meg az utóbbi pár hónapban! Egy olyan eseménysor részesei lehettünk, amely gyakran csak évek alatt kristályosodnak ki. Itt volt a White Knight Chronicles, amely bár klasszikus fantasy, de felforgatta az addig megszokott játékmenet poshadó vizét. A Final Fantasy XIII, mint megaprodukció, a sztárok magabiztosságával elszáguldott mellettünk képzeletbeli csillogó limuzinján, és hátrahagyott egy véres oltárt, amin az addigi játékmenetet áldozták fel. Alig egy hónapja, a Star Ocean 4 próbálta a jéghideg világűr vákuumjába belekiabálni, hogy ő is itt van, de a tri-Ace úgy járt el vele, mint Johnny To hongkongi akciófilm rendező a vígjátékaival: tisztes pénztermelő produktumot hoztak létre, amely a rajongóknak tetszik, de ők is tudják, hogy ez csak egy lépcsőfok a következő nagy dobáshoz.
Ahhoz a dobáshoz, amit a Resonance of Fate jelent a radikális újításaival. JRPG-s evolúciós fánkon, ez egy vadhajtás: erős, egészséges, remélhetőleg egykönnyen nem fog elszáradni, és fognak rá alapozni. Vagy ha úgy tetszik, végre tiszta és friss levegőt enged a japán szerepjátékok nemrég felújított „szobájába”, ahol eddig maximum csak az új bútorokhoz hasonlítható játékelemeket cserélték le az eddigi versenyzők, de valami még hiányzott. Ezt pedig Leanne mosolya testesíti meg, és ez a mosoly, az arccal együtt mindent elmond a játékról: órákig fürkészheted a vonásait, de mégis titokzatos marad: a Resonance nem adja könnyen a titkait, hosszú és küzdelmes csatákat kell vívnod, hogy megértsd teljes mélységében a történetét. Mégis ebből a szürke világból ránk néző szomorkás szempár reményteli, a félszeg mosoly pedig hívogató: egy olyan kalandra invitál, amit eddig még egyetlen más szerepjáték sem nyújtott!
Összességében nem érzem úgy, hogy ez csak egy kis kalandozás lenne a fejlesztők részéről, ennél sokkal komolyabban meg van csinálva a program. Fontos, hogy ha új vagy még a JRPG-k világában, a Resonance elsőre nehéz lehet, és a tapasztaltabbakat is megizzaszthatja, de mikor egy küzdelmes harc után hangos dübörgéssel nyúlik el előttetek az akár emeletnyi szörny, akkor fogjátok majd tudni, hogy megérte. Nyugodt szívvel ajánlom nektek, érdemes beszerezni!

A továbbiakban 15 percben láthatjátok a Bazel köré épült különleges várost és még sok más érdekességet:
Resonance of Fate bemutató 1/3 – menük, város
Resonance of Fate bemutató 2/3 – boltok, térkép, harc
Resonance of Fate bemutató 3/3 – átvezető, végső összegzés
A képek megtekintése alatt pedig hallgassátok meg a Tanaka Kouhei által komponált zenét:



(A Resonance of Fate egy igazán remek JRPG, mely több elemében is az oldschool stílus tulajdonságait hordozza. Ha kedvet kaptál a kalandozáshoz, kiemelt támogatónknál, a Platinum Shopnál a game megvásárolható.)
Képgaléria
Olvasói vélemények
3 / 3 oldal
‹‹    1  2  3  ›  ››
22. XGamer  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 16:21:38
LV5
Sose szerettem az RPG-ket(utálom hogy konkrét legyek) de ez a teszt elég meggyőző. Köszönjük :)
PSN ID: MrExonOne
21. soliduss  A Krónikás
2010.04.04. 15:15:07
LV25
Válasz 15. xbox üzenetére:
Az 576 tesztjei sajnos már nem mérvadóak. Vannak benne elég jó írások de a többség egy nagy kalap szar.
Battlefiledre is 6 oldalt írnak a semmiről és a végén odaraknak egy 9,5-let....
Ezt a gamet meg sztárolják és az utolsó 4 oldalon meg úgy lehúzzák, hogy csak na....
20. Red13  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 14:58:06
LV4
4-5 órát bírtam ki a játékkal. Nagyon nem nekem találták ki. Háromszor kezdtem neki hogy adok neki még esélyt, de nem ment.
19. Lynx
2010.04.04. 14:46:36
LV1
Válasz 2. HUNFRE üzenetére:
Heheh, megértelek, ugyanezt tenném én is... Csak már két hete elcseréltem a 10-edik fejezet körül Heavy Rainre:D
...Yet even then, we ran like the wind...
18. ziedrich  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 14:05:48
LV1
Köszönjük a tesztet, azt hiszem ez lesz a következő jrpg amit beszerzek.
Az X-edik Gt5 Platina tulajdonos
17. barnoca  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 13:42:43
LV18
Válasz 7. HUNGARYkuszi üzenetére:
Kifogy az elem?
10 perc nem több!
16. zoe01
2010.04.04. 13:32:36
LV1
Ha a játék legnagyobb hibája tényleg csak a grafika ingadozó színvonala, akkor ismét jó vásárt csináltam. A kihívás meg inkább pozitívum szerintem, mert ezáltal sokkal nagyobb a játékos sikerélménye is egy-egy nehezebb csata után. A FF13-ban sokszor ezt hiányolom (persze azért vannak abban is "megizzasztó" pillanatok, de inkább csak a játék vége felé).

Amint befejeztem a FF13-mat, rögtön nekiugrok.
You are hardcore by default.
15. xbox  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 13:31:50
LV5
Az 576 kbyte-ban néztem ezt a játékot, 6.5 mondom magamban miez, jó vagy rossz, és én úgy gondoltam jó.:) Elolvastam a tesztet, hát nemvolt valami király, mármint a teszt, és most hogy elolvastam EmThor tesztjét, látva hogy 8 pont, egyből azt montam hogy ez KÖTELEZŐ VÉTEL!!!

Grat!! a teszthez:)
14. kirugy21  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 13:18:22
LV4
Demo alapján nagyon tetszik, tuti vétel, és a teszt csak megerősít benne.
13. vintezis  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 13:17:28
LV3
Bestiárium akar az lenni nem? (Kimaradt az i...)

Egyébként az RPG-k úgy általában távol állnak tőlem, de ennek a hangulata nagyon tetszik.

(A teszt nem tetszik igazán, nem jön be ez a "technikai leírás" stílus, illetve zavaró ez a kifelé beszélés /pl. ha megnyomjátok a xyz gombot.../. Jobban szeretem, ha egyes szám első személyű élménybeszámolót olvashatok és nem egy leírást. Bocs.)
PSN ID: vintezis-hun
12. wooltur  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 13:00:51
LV16
Jó és részletes teszt, az ilyet szeretem. A játék is jónak tünik, sztem valszeg beszerzem majd.
R.I.P. Brúnó :-(
2010.04.04. 12:59:04
LV1
Mennyire szabadon bejárható? (Értsd kelti azt "világtérkép" hatást, hogy bárhova visszamehetek később)
10. sony100  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 12:57:26
LV5
Válasz 4. martin üzenetére:
Az a legviccesebb az egészben hogy minden nap itt lógok, és most vagy elkerültem véletlenül vagy csak ránéztem a nevére és nem mondott semmit, és meg se néztem, nemtom már nem emlékszem.
PSN ID: Kratos_90-
2010.04.04. 12:52:45
LV1
Válasz 2. HUNFRE üzenetére:
Én nem cserélném el! Nekem már a játék intrója jobban bejött mint az egész ff13. :P
8. EmThor  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 12:52:40
LV12
Válasz 7. HUNGARYkuszi üzenetére:
Hát épp' erről beszélek ;)
2010.04.04. 12:51:51
LV1
Válasz 6. EmThor üzenetére:
15 perc alatt? Kösz
PSN: HUNGARYkuszi - vegyél fel!
6. EmThor  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 12:49:31
LV12
Válasz 5. HUNGARYkuszi üzenetére:
Mert a környezet nem nagyon változik a játék során, végig ugyanolyan terepek közt mozogsz, az újdonságok a játékmenetet érintik, de ezt most nem kértezted volna meg, ha már végigolvastad volna a tesztet....
2010.04.04. 12:47:54
LV1
Nem játszottam a játékkal (nem is tervezem), de ha "semmihez sem fogható hangulatot teremtő újdonságok" a hangulat mért "csak" jó?
PSN: HUNGARYkuszi - vegyél fel!
4. martin  Főszerkesztő
2010.04.04. 12:47:22
LV27
Válasz 3. sony100 üzenetére:
Resonance of Fate/End of Eternity - hírkereső a főoldalon.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
3. sony100  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 12:46:36
LV5
Ennyire tudatlan lennék, én nem emlékszem hogy hallottam vagy láttam volna erről a játékról eddig valamit.
PSN ID: Kratos_90-
2. HUNFRE  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 12:46:29
LV4
FF 13 eladó vagy cserélhető erre !!! remélem ez tényleg jobban be fog jönni nekem!
PS4 ID: HUNFre576
1. EmThor  PlayStation.Community tag
2010.04.04. 12:45:37
LV12
^_^

A város utáni három kép az intróból van, ne hagyjátok ki: http://www.youtube.com/watch?v=KduryRT9dic
3 / 3 oldal
‹‹    1  2  3  ›  ››
RESONANCE OF FATE
SEGA
Látványosság:
Játszhatóság:
Szavatosság:
Kiemelkedő
Zene / Hang:
Kiemelkedő
Hangulat:
8/10
Pozitívum
Üdítő hatású, semmihez sem fogható hangulatot teremtő újdonságok , érdekes környezet
Negatívum
A grafika színvonala és a nehézség mértéke néha a két véglet között ugrál

MARTIN BELESZÓL
A harc közben mutatott látvány nekem még egy kicsit nehezen emészthető - a mászkálás teljesen okés -, a darkos világ és a szereplők viszont nagyon-nagyon tetszenek. Ahogy kivégeztem a Final Fantasy XIII-at, 100%, hogy ennek is nekiugrok. Szerintem tuti vétel a JRPG-seknek, bátran ajánlom!