.
 

PlayStation.Community

2008.11.09. 23:15 Játékteszt
106 hozzászólás
Szerző: martin
Értékeld a cikket!
Vajon sikerül-e a Resistance 2-nek érdemben túllépnie elődjén? Maradandót alkotott az Insomniac, vagy csak egy szimpla folytatást?

Konzolgeneráció váltáskor frissen debütáló gépre elsőkörös játékot készíteni pontosan ugyanannyira hálás, mint amennyire hálátlan feladat.
A pozitív oldalon ott vannak a rajongók, akik a hosszú várakozást végre lezáró, emelkedett hangulatban boldogan nézik el az új produktum esetleges gyengeségeit, hiányosságait, érthető módon csak a jó dolgokra koncentrálva, a remény diadalától megittasodva. A negatív oldalon pedig ott vannak a kritikusok, akik még az előző generáció legjobban kiforrott ikonjaihoz hasonlítanak, azonkívül a szakmai korrektség határain néha túlmutató elvárásokat támasztanak a játék elé. Persze ott vannak a fanboyok is, de az ő kántálásuk nem hallatszik az égig…
A fejlesztők oldalán sem egyszerű a helyzet. Az új hardvernek hála a dizájnerek immár olyan területekre is kimerészkedhetnek, olyan játékelemeket és kombinációkat is megvalósíthatnak, amire eddig a hardverkorlátok miatt nem volt lehetőség, viszont a fejlesztői környezet kvázi ismeretlensége miatt a kezdeti időszakban ez nem sikerülhet tökéletesen, sőt esetleg még beégés is lehet belőle.
E gondolatmenetet alátámasztandó két közismert példát is felhoznék: az egyik az X360 exkluzív Gears of War, a másik pedig a PS3 exkluzív Resistance: Fall of Man. Mindkettő nagyon ütős, frankó játék – hideg fejjel, mindenféle rajongás vagy pozitív érzelmi töltés fűtésétől mentesen értékelve erős 8 pontot érnek, viszont megjelenésükkor éppen új konzolgeneráció lépett be a piacra, ezért minden hibájuk ellenére kijárt nekik – és fejlesztőiknek – az a tisztelet, hogy összetevőiket és a végeredményt vizsgálva nagyjából egy ponttal többet, 9-et kapjanak. (Természetesen voltak szakemberek, akik ennél is magasabb pontszámmal díjazták őket, de ők nagyjából annyit tudnak a videojátékok korrekt értékeléséről, mint kotlóstyúk az atomfizikáról.)
Az Insomniac sokat látott, tapasztalt fejlesztőbrigád, olyan „A” kategóriás sikercímekkel a hátuk mögött, mint a Spyro, vagy a Ratchet & Clank. Ők pontosan tudják, hogy az első generációs játék mindig csak az első lépcsőfok, az előszoba: ha bankot akarnak robbantani, a folytatással minden alapterületen – látványban, tartalomban, méretben, és multiban – tovább kell lépni, de ha ennél is többet, egy igazi felejthetetlen sikercímet akarnak a játékosoknak adni, ami idővel „klasszikus” kategóriába fog avanzsálódni, akkor mindezekhez még egy kis pluszt is hozzá kell adni. Mert folytatás kreálására bármely fejlesztő képes – láttuk már sokszor, hogy áldozott le nagy játékok csillaga a gyenge következő részek által.
Ebben a tesztben – a poénok lelövésének elkerülésére koncentrálva – azt fogom kifejteni nektek, ezúttal mit alkotott, mit pakolt le az asztalra az Insomniac: teljes értékű folytatást, vagy egyszerű második részt?

A Resistance 2 Nathan Hale narrációjával és főszereplésével a Nagy Kiméraháború folytatását meséli el. Története nagyobb csavaroktól, bődületes meglepetésektől, és logikai hegymenetektől mentes, egy jófajta sci-fi akciófilmre hajazó, izgalmas és szórakoztató sztori, stílusa pedig továbbra is saját szemszögű lövölde.

A második epizód – egy nagyon kellemes, játékosbarát megoldással – pontosan ott veszi fel a fonalat, ahol az első rész letette: Nathan Hale háborús hős, az első kiméra invázió fertőzött túlélője kimerülve poroszkál Izlandon, amikor is rá talál a Speciális Erők egyik egysége. Gyorsan be is sorozzák a Sentinels – Őrzők – nevű alakulatba. Hale rövidesen szembesül vele, hogy az 1949-ben Oroszországból kiinduló kiméra járvány, majd az ezt követő 1951-es világméretű háború nem ért véget, sőt, minden eddiginél hevesebben tombol.Sokszor mondtam már, hogy egy game első pillanatai általában meghatározóak a teljes további hangulat szempontjából: nos, ezzel a Resistance 2-nél nincs semmi hiba! Ahogy megkapod az irányítást, máris egy akkora méretű, szájtátásra okot adó Góliát póktankkal akadsz össze, amit más játékokban csak nagyon ritkán látni. Az első helyszín – Izland – tulajdonképpen egy könnyed, ismerkedős bevezetés akar lenni a játék mechanizmusába, a „könnyed” jelzőt azonban gyorsan át is húzhatjuk, mert hamar rá fogsz jönni: ez itt most nem az a szokásos tinglitangli tucat-FPS felállás: cirka negyed óra alatt úgy legalább ötször-hatszor vérzel majd el, és szembesülsz a ténnyel, hogy a game még a normál fokozatot választva is kifejezetten könyörtelen. A falkában támadó kimérák egyből odapörkölnek, ahogy kidugod a fejed a fedezék mögül, a Góliát mindig csak egy lehetőséget ad, hogy megtámadd, utána azonnal kivégez, valamint nincs időd azon sem gondolkozni, hogy mit is keresel ebben a véres darálóban. Kísérődet követve tulajdonképpen hiba és késlekedés nélkül kell megoldanod az „akadálypályát”, hogy végül elérd a repülő transzportot, melynek utasterében hátradőlve végre kifújhatod az eddig benntartott levegőt, elengedheted az izzadt kontrollert, és lélekben felkészülj a gyilkos háborúra.

Igen, pont ez az a kis plusz, amiről a teszt elején beszéltem: a Resistance 2 ötletgyárosainak sikerült valami olyan ritka fűszert belecsempészni a játékba, amely az összes helyszín minden egyes checkpointként üzemelő „felvonásában” jelen van, és amitől a program abszolút túlmutat az átlagos, vagy átlagosnál jobb FPS-eken. Mit jelent ez közérthetőbben?
Az ugrás megléte – furán fog hangzani – tulajdonképpen platformjátékos elemeket épít az akcióba. Több helyen kell majd például halálos dolgok – majd meglátod! – közepette padlókról-padlókra, roncsokról-roncsokra ugrálni. Nagyon érdekes és különleges továbbá a game ritmusa. Általában nagyobb „hepeningeknek”, azaz szituációknak leszel résztvevője, amik állhatnak kapcsolók keresgéléséből, kézifegyverrel elpusztíthatatlan lövegek becserkészéséből és felrobbantásából, kisebb kiméra csoportok leküzdéséből, nagyobb, az utat és továbbjutást elzáró monstrumok likvidálásából, vagy komoly, vérgőzös tömegjelenetek túléléséből is. Két ilyen között pedig a gyönyörű, látványos helyszíneken, hatalmas terepeket bejárva fogsz barangolni, fegyvered markolva, és dobogó szívvel várva, mi vár rád a következő sarok, vagy fatörzs mögött. Soha, de soha nem tudhatod, mikor csap át az ijedt, koromsötétben botorkálós, zseblámpás útkeresés, vagy az aljnövényzetben, térdig érő mocsarakban törtetés féktelen vérfürdőbe! Már-már túlélő horrorokban tapasztalható, tapintható félelem van jelen a Resistance 2-ben, melynek alkalmazása hihetetlen okos húzás volt az Insomniac részéről. Pillanatnyilag nyugis kirándulásaid gyakran szakítják majd meg hirtelen, szívkiugrasztó meglepetések, ráadásul a különböző felsorolt helyzetek teljesen változatosan annak egymásba főzve, ami azt eredményezi, hogy egyszer sem érzed majd azt – ami sajnos az első Resistance-nél megtörtént, és sok, egyébként korrekt game sajátja –, hogy „ha még eggyel több dögöt le kell itt lőnöm, felakasztom magam”.

FPS, túlélő horror, valamint platformjáték egyben – ez a Resistance 2, és mint ilyen, egyedülálló!
Látványosság. A grafika technikai részét vizsgálva egyértelmű, hogy a Resistance 2 messze túlmutat elődjén – meg úgy általában a hasonszőrű, aktuálisan piacon levő programok szinte mindegyikén –, azonban azt is el kell mondanom, hogy a „kiemelkedő” mércét nálam mégsem üti meg. Mondjuk simán megadhatnám neki, mégpedig azért, mert a legtöbb nextgen game nem több, mint HD-be felhúzott előző generációs motor… de inkább szigorú leszek. Nem titok: ha nem játszanék már most a Killzone 2 bétájával, vagy nem próbáltam volna ki a konkurens konzol Gears of War 2-jét, most ódákat zengenék a grafikáról. Így azonban inkább azt mondom, ez nagyon-nagyon jól néz ki, de ne szálljon ki a fejünk: egy Playstation 3 erőgépen ez kéne, hogy a norma legyen. Mindent összevéve, a látványt elemeire bontva a karakterek és fegyvermodellek nagyon korrektek – amin még lehetett volna javítani, az az objektumokra húzott textúrák minősége, ezek nem mindig tökéletesek.
Ami viszont bődületesen, de tényleg lélegzetelállítóan pazar, az a látványvilág összessége. Valóban grandiózus, művészien színezett helyszíneken járunk, hatalmas méretkülönbségek, nedves falak, magasságok és mélységek között, égig érő fák és városméretű, égen kúszó kiméra anyahajók alatt, felhőkarcolók emeletein, az óriási főellenségek pedig még a sokat látott játékosokat is meglepik. Spoilerezés nélkül annyit elmondhatok, a 10 helyszín mind-mind teljesen egyéni hangulatot áraszt, és ami nekem nagyon különlegesen kedves élményt adott, az az, hogy legtöbbjük külső, nyitott terep – erdő, kisváros, nagyváros, mocsár –, nem pedig az unalomig ismert barlangrendszer, meg raktárépület.
Sokakat érint, hogy milyen lett a multis rész látványvilága: nos, kipróbáltam a 60 fős multit is, valamint a nyolcas koopot, és bár annyi ember és effekt mozgott a képernyőn egyszerre, amihez még csak hasonló sincs más konzolos FPS-ben, belassulást vagy rángatást egyszer sem tapasztaltam. Természetesen a multis rész grafikája, főleg a terep változatosságát tekintve némileg egyszerűbb, mint a szingliben, de ezt kritika így sem érheti semmilyen szempontból.
Játszhatóság. Ami szerintem a Resistance 2 legerősebb eleme, az a tulajdonképpeni játékmenet, ezen belül a játszhatóság. Minden gomb és funkció a helyén van, azonnal átlátható, használható, kényelmes, még a karok érzékenységén sem kellett állítanom – pedig néha igencsak kapkodtam pl. a fegyverváltás közbeni oldalazással. Ezen felül kifejezetten kevés programban van meg például az, hogy a különböző fegyverek használata tényleg másféle élményt hoz – ergo itt tényleg nem csak azért van 5 puska, hogy meglegyen a kvóta. Először is tudnod kell, hogy a game rohadt szűkmarkúan bánik a munícióval. Én többször kerültem olyan kilátástalan helyzetbe, hogy majdnem képtelen voltam egy-egy feladatot leküzdeni, mert egyszerűen minden fegyóm kifogyott, és amikor visszamentem korábban otthagyott utánpótlásért, azt is mind előttem! Sőt, olyan is volt, ahol kizárólag csak a szerencse miatt jutottam úgy tizedik-huszadik próbálkozásra tovább, ammo nélkül, már-már zokogva, őrjöngve, ütve-verve-késelve(!), bajtársaim fegyverének csöve elé csalva(!) az utolsó, még talpon levő ellenfeleket. Itt tényleg az van, hogy egy szituációhoz egy bizonyos fegyver jó, és ha nem az van nálad, szopni fogsz, mint a torkos borz. Rá vagy kényszerítve, hogy váltogasd a puskákat, és ez nagyon megdobja a játékélményt, tökéletesen száműzi az „ez a legerősebb weapon, ezt használom orrvérzésig” bakikat.
Szintén érdekes a harci helyzetek működése. Ha azt mondjuk, hogy az összes harc a 3/3, akkor 1/3-ot rohamozással, 1/3-ot fedezék mögül tüzeléssel – most jön a meglepetés! –, 1/3-ot pedig hátrálással fogsz tölteni. Az van ugyanis, hogy a Resistance 2 kimérái néha simán úgy átgázolnak rajtad, mint autópályán átkelő süncsaládon a pótkocsis kamion! Mellbevágóan agresszívek a támadók! Hátrálsz, lősz, de ők vagy eltipornak, mint egy gyorsvonat, vagy annyian vannak, hogy lehetetlen olyan gyorsan újratölteni, hogy győzd az iramot. Durvajó móka, nem is emlékszem, hogy találkoztam volna ilyennel játékban: itt nem kuporoghatsz egy fal mögött, arra várva, hogy társaid lerendezzék a dolgot helyetted, vagy esetleg a ravaszt vadul rángatva szemtől-szemben elintézd őket. Beugrasz az ajtón át akcióba, aztán mint a mérgezett egér, futsz vissza az előző szobába, és ott megfordulva, rohangálva, kerülgetve leküzdöd őket. A Resistance 2-ben minden szűk szoba, minden keskeny folyosó azonnal mészárszékké változik, ha beszorulsz – és te leszel az, akit szétkapnak, mint Floki a lábtörlőt! Ráadásul még van direkt menekülős rész is…
Ugyanilyen melós szitu van sokszereplős, nagyobb területeken folyó csatajeleneteknél is: Nathan Hale mindig a központi célpont, az első számú közellenség, tehát hiába van még rajtad kívül harminc katona a helyszínen, ha észrevesz, minden kiméra a te skalpodat akarja majd.
A főbossokról még annyit elárulnék – megtartva nektek a rácsodálkozás élményét –, hogy mindegyiket más taktikával kell legyőzni, ami szintén némi kellemes platform-akció jelleget ad az FPS stílusnak: az egyiket erővel, a másikat ésszel, a harmadikat ügyességgel, a negyediket szerencsével, az ötödiket időzítéssel (ez a sorrend természetesen véletlenszerű volt) sikerült levernem, sok-sok visongás, káromkodás és odafigyelés közepette. Példás, imádtam!

Soha nem véreztél még el FPS játékban annyiszor, mint a Resistance 2-ben fogsz!
Szavatosság. Kényes kérdéshez érkeztünk: a szavatossághoz. Szókimondó leszek: a tököm kivan attól a tendenciától, hogy manapság minden game le van ugatva, mert állítólag nem elég hosszú. „Lehetne hosszabb is”, „Még tudtam volna nyomni”, „Csak 10 óra, miért nem 35?” – ezt a lósz*rt olvasom mindenhol.
Srácok vegyétek már észre, hogy a videojáték nem munka, nem lóverseny, hanem szórakozás. Pontosan úgy kéne videojátékokkal bánni, mint ahogy egy jót enni vagy kellemeset szeretkezni: be lehet harapni egy zsömlét 10 deka egészben hagyott párizsival három falásból, és a csajoknak is oda lehet maszatolni 5 perc alatt zuhanyzással+cigivel, csak nem sok értelme van, mert ezzel pont a lelkét ölöd meg a dolognak.
Én a Resistance 2 szingli kampányát, a tíz helyszín negyvenhat felvonását 11 óra alatt vittem végig, négy hosszú estémet rááldozva. Bár kissé szorított az idő, hogy időben leadhassam a tesztet, mégis megtartottam a mértéket, mert ki akartam élvezni a game minden egyes másodpercét. Elég hosszú volt-e? Az utolsó előtti pályánál már meg voltam győződve róla, hogy nincs több – de mégis volt, úgyhogy akinek ez nem elég, az tényleg toljon inkább sportjátékot, annak soha nincs vége. Pont elég volt, ennyi kellett.
A szingli történetben eldugott „adatmorzsák” és természetesen trófeák gyűjtögetésére van lehetőség, melyek artworköket, információs adatbázist, valamint bónusz opciókat (pl. motion blur bekapcsolása, látómező mélyítése, korlátozott számú élettel működő arcade mód elérése, új nehézségi fok) nyitnak meg.

De ez nem minden! A Resistance 2 ugyanis gyakorlatilag két teljes kampányt tartalmaz – a második pedig nem más, mint a 2-8 játékos által is tolható online/offline co-op mód. Erre korábban ilyen megoldással videojátékban még nem volt példa, úgyhogy lehet örülni, meg ujjongani, újabb mérföldkő született! A co-op multi sztorija szervesen kapcsolódik a szingli történethez, gyakorlatilag parallel mozog vele: a csapat „briefingek”, azaz eligazítások formájában kapja meg a feladatokat, melyeket teljesítve lehet továbbhaladni az ellenőrző pontokon, majd helyszíneken. Hat map vár teljesítésre, egyenként akár 15-20 óra játékidővel! A választható karakterek – tüzér, orvos, kommandós – munkájának összehangolása kulcsfontosságú kérdés: amíg a tüzérek az első sorban, pajzsaik felvonásával és nehézfegyvereikkel ritkítják a rohamozó, gép által irányított kisebb-nagyobb(!) kimérákat, addig az orvosok EÜ csomagokkal látják el őket, a kommandósok pedig a muníciót adagolják. A meglepően RPG (RPGFPS, figyelitek?) hatású co-op kampány teljes kimaxolása több tucat – az Insomniac szerint nagyjából 100 – óra játékidőt hordoz: volt pl. olyan behemót ellenség, akit 8 tagú csapatom kábé 15 percig aprított folyamatosan! Lehetőség van 2 playeres offline co-op játékra is, osztott képernyős szisztémával. A helyszíneken itt is feladatokat kell teljesíteni, így lehet az újabb térképeket megnyitni.A kooperatív játékmód tökéletesen alkalmas arra, hogy a háromféle karaktertípust felfejleszd az ellenfelek sebzéséért, valamint a feladatok abszolválásáért járó tapasztalati pontok segítségével. A különböző elért szinteken új felszerelések és fegyver-kiegészítések nyílnak meg.
Összeszokott csapatoknak, baráti társaságoknak ez a kooperatív kampány maga a mennyország. Sok-sok estét lehet nagyon kellemesen bearanyozni, végigküzdeni vele, de ha magányos farkas vagy, és csak úgy találomra beállsz egy szabad helyre, akkor is garantáltan élvezni fogod a dolgot, még abszolút kezdő, zöldfülű harcosként is, csak a többieket követve.

Gondolom ezek után már elégedetten csettintesz – pedig tovább is van még, hisz ott a player vs. player online multi is. Hatalmas, külön életet élő része a játéknak, ami még igazán be sem indult, a nemzetközi klánrendszer még gyerekcipőben jár – ez a dolog csak hetek, hónapok múlva fog kibontakozni, megmutatni a foga fehérjét. Ebben akár 30 ember és 30 kiméra is részt vehet. A dolog nagyjából úgy működik, hogy a belépő játékosokat kisebb csapatokba sorolja a gép (vagy egy klánként lépnek eleve be), és minden teamnek más-más feladatot ad. Amikor végül minden köztes misszió megoldásra kerül a térképen, egy utolsó, nagy ütközet vár a szemben álló felekre, melyben 60 mindenre elszánt harcos néz farkasszemet egymással.

Több mint 100 óra játékidő a szingli és kooperatív kampányokban összesen, plusz ott az online vs. multi – mutass ennél jobb szavatosságot FPS-ben!
Zene / hang. A játék talán leginkább megosztó eleme. A szinkronhangok ülnek, az ’50-es évek hangulatát idéző zenék kiválóak, a rádiókból recsegve szóló híradók és bemondók pedig hatalmas hangulatot adnak. A kimérák hangja, és a környezet zajai-zörejei néha szinte vérfagyasztóak. Amivel nem igazán voltam kibékülve, azok a fegyverhangok, valamint élveztem volna pár csontig hatoló, izmosabb robbanást is.

Hangulat. Tökéletes! Emlékeimben kutatva sem tudok tíznél több olyan háborús FPS-t mondani, amivel ennyire kötetlenül, kompromisszumok nélkül játszhattam – és a Wolfenstein óta szinte mindent végigtoltam, azt mondhatom. Minden pillanatát, minden harci helyzetét, minden jelenetét imádtam. Féltem, menekültem, rettegtem, habzó szájjal üvöltöttem, káromkodtam, és kurta sokszor meghaltam, máskor meg hősiesen harcoltam. Megizzasztott a Resistance 2, kihívást adott, megszenvedtem vele, szórakoztatott, soha egy része sem volt unalmas, sablonos, vagy kommersz. Tele van jó ötletekkel, különleges, FPS-ben még nem látott megoldásokkal. Nem könnyű, még normálon sem. A multi monumentális jéghegyének tulajdonképpen csak a csúcsát kapargattam meg: biztos vagyok benne, hogy még hosszú hónapokig el fog szórakoztatni ez a rész. (A PSP mellékszál, a Retribution pedig még meg sem jelent, és amint azt az Options menüben láttam, lehetőség lesz a két game összekötésére is!)
A Resistance 2 szingli, kooperatív és multi vs. összetevőit elemezve a legkomplexebb – most „egyik” nélkül – konzolos FPS-nek mondható, ami valaha készült, minden tekintetben – ebben a pillanatban Playstation 3-ra még csak hasonlóan komoly sem létezik, de más konzolra sem. Ez a game nem Resistance 1.5 – a program egyszerűen mindent tud, amit egy korrekt folytatásnak tudnia kell: az Insomniac-nak tehát sikerült!
A maximális pontszámot kizárólag azért nem kapja meg tőlem, mert egyvalamit nem raktak bele: a járműveket. Nagyon hiányzik az első rész fantasztikus tankozása, valamint annak is örültem volna, ha valami repülő járműből – akár géppuskásként – is oszthattam volna a halált. Ezek a fullos extrák nekem kellenek ahhoz, hogy valamit 10 pontosra értékeljek. Ha a következő részben ez megvalósul, valamint legalább olyan grafikai színvonalat hoz majd, mint a Killzone 2, gondolkodás nélkül adom rá a 10 pontot.

Resistance 2 – kötelező vétel minden shooter rajongó Playstation 3 tulajdonosnak! Taps, éljenzés, örömkönnyek – aztán fegyverbe!

(A tesztpéldányt a Sony-tól kaptuk. Köszönjük!)
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 3 oldal
‹‹  ‹  1  2  3    ››
106. snipking2  PlayStation.Community tag
2015.06.12. 16:42:36
LV2
de a trophyk nehezek, és a 3dik része is kintvan
Mindenki elenem!
105. snipking2  PlayStation.Community tag
2015.06.12. 16:41:47
LV2
gyu de jo game
Mindenki elenem!
104. sayainbarni  PlayStation.Community tag
2011.04.24. 20:26:11
LV2
isten egy játék,már várom naon a 3.részét
103. sayainbarni  PlayStation.Community tag
2011.01.01. 19:15:58
LV2
Most kezdtem el tolni
102. Lotar  PlayStation.Community tag
2010.06.02. 13:35:27
LV17
Most lett meg ( - még csak - , de jobb később , mint soha ! ;) ) . Isten-király game !!
psn/sen id: pcpmate
101. pank2
2009.09.04. 09:05:26
LV2
jobban sikerült mint az elözö nem csak darálod az elenséget mint az egyben
PSN ID: paradilaci
100. skate_punk  PlayStation.Community tag
2009.07.29. 22:04:32
LV14
Ez egy hihetetlenül élvezhető játék nagyon király
Én nem okoskodok, hanem okosakat mondok
99. N-D
2009.07.24. 13:14:43
LV1
Most játszottam végig az egyet, és rögvest beraktam ezt is, gondoltam csodát látok, de egyszerűen nem tudom megszokni. Nem értem miért variáltak a kezelőgombok kiosztásával, mikor az első részben szerintem tökéletes volt.
Úgyhogy most várok egy hónapot, mire elfelejtem az elsőt, és elkezdem ezt újra.
PSN ID: endriske
2009.03.26. 13:32:14
LV1
Iszonyat jó az online része,semmi szaggatás,folyamatos pörgés.Mindenkinek ajánlom.
97. Peti85  PlayStation.Community tag
2009.03.20. 11:21:37
LV3
Nekem megvan és szerintem is 9 pont körül van
96. Yokozuna  PlayStation.Community tag
2009.01.08. 10:25:10
LV6
Válasz 93. sipi79 üzenetére:
ízlések és pofonok.

neked jelen esetben csak a második jutott.
"Csináltunk fényt. A végén már Unikumból."
95. otaku  PlayStation.Community tag
2009.01.03. 00:29:53
LV3
baxott jó game lehet...
megveszem mképp!!
94. gugello  PlayStation.Community tag
2008.12.31. 21:43:38
LV14
Ez a game látványvilágra tényleg ötből egy erős négyes,engem a video tesztben Martin hozzá állása fogott meg a játék bemutatásakor,annyira megnyerő a játékokhoz való alázata,hogy még aznap elmentem és megvettem.Egy cseppet sem csalódtam a játékban és még az Online részét ki sem próbáltam!!!
- lazíts ha bírsz -
93. sipi79  PlayStation.Community tag
2008.12.26. 23:18:58
LV1
Gyönyörű!!ez a game!?Nevetséges!
Hála istennek sikerült elednom.
Szerintem 1 katasztrófa ez a 2.-rész.
COD4 RULES!!!!!! PSN ID:sipi79
2008.12.20. 10:21:45
LV6
Nekem az a kedvenc részem mikor küzdok a levathan ellen.
Rest In Peace
2008.12.20. 10:21:03
LV6
Na látod igaza volt.
Rest In Peace
90. Yokozuna  PlayStation.Community tag
2008.12.15. 09:59:22
LV6
végre beszereztem, gyönyörű, hangulatos!
azt kell mondjam, ez az egyik legjobban kezelhető FPS amivel valaha is konzolon játszottam!
martinnak igaza volt, kötelező!
"Csináltunk fényt. A végén már Unikumból."
89. Szeni
2008.12.08. 12:12:41
LV1
Az első részt is végigtoltam, és már ez is fent van a listán! :) A 60-játékos multiplayer mód az elég durva lehet...
88. szakolczai  PlayStation.Community tag
2008.11.29. 13:50:40
LV8
a Fall of Man mindent vitt, nagyon várom hogy nekem is meglegyen! imádom :D
HASTA EL FINAL, VAMOS MADRID !!! PARA SIEMPRE...
2008.11.29. 13:37:46
LV1
Válasz 85. patrik00 üzenetére:
De jó is volt.............
Kár, hogy a Halo3- at nem tudtuk bevenni a repertoárba.
2008.11.25. 19:19:11
LV1
Hú, ez kell nekem!
2008.11.20. 23:17:37
LV9
sok fps jatekot vegigtoltam mar de nekem az elso resz volt az elso co op ban vegigtolt fps jatekom azt egy atlagos gamenek tartottam megis ketszer vegigtoltam anyira elveztuk a haverokkal egymast fedezve eloretorni.ennek fenyeben ez kotelezo szamomra.
senki sem ültetheti babyt a sarokba!
84. Re-tech  PlayStation.Community tag
2008.11.19. 08:32:13
LV7
Asszem' nekem is megvan a karácsonyi ajándékom.Megyek is szólok anyunak. :)
Ha nem vállalja,akkor a tizenharmadik havim erre fog "költődni".Már ha kiteszi ezt...
Forza Bianconero!
2008.11.18. 14:27:03
LV6
Ez minden ps3-as játékot verni fog!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Rest In Peace
2008.11.17. 15:34:05
LV1
Szerintem marha jó játék, jóval túlmutat az elődjén. Mindenhol nagyon jó értékelést találtam róla, kivéve az EDGE magazinban, ott 6 pontot kapott, csak azt tudnám ott miszerint értékelnek?
Martinnál nem hiszem, hogy objektívebben értékelnének.
81. Old_Snake  PlayStation.Community tag
2008.11.17. 14:12:32
LV5
Eddig nem igazán érdekelt a Resistance, de a teszt elolvasása után durvára kedvett kaptam hozzá!
Kösz!
"There's only room for one Boss. And one Snake..."
2008.11.17. 13:54:52
LV1
Úgy néz ki a teszt után, hogy erre is be kell ruháznom.
2008.11.16. 15:15:39
LV6
De csak megkérdeztem pár embertől ez baj?
Rest In Peace
78. martin  Főszerkesztő
2008.11.16. 14:26:40
LV27
Válasz 76. TheBigRatchetFan üzenetére:
Ez nem derült ki számodra a tesztből?
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
2008.11.16. 12:46:28
LV5
Válasz 76. TheBigRatchetFan üzenetére:
Sokkal jobb mint az elődje !:)
2008.11.16. 11:01:39
LV2
Remek teszt,végre elolvastam. Azért kíváncsi leszek rá,hogy jobb e mint az első rész.Remélem félelmetes lesz,vagy nyomasztó hangulata lesz
PsnID: L
2008.11.15. 16:19:56
LV6
Mi a véleményed a legújabb Resistance2-ről. Szerintem tök cool minden jó csak a járműveket hiányolom.
Rest In Peace
74. martin  Főszerkesztő
2008.11.15. 15:41:16
LV27
Válasz 71. Painmare üzenetére:
Jó kérdés, sajnos nem volt alkalmam két gépet összekötni. Tulképp azt sem tudom, hogyan kell.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
73. hacumo
2008.11.15. 10:09:47
LV1
szeretem ahogy fogalmazol-lefety vége-a tesztet köszi bennem csak megerösítette,hogy bele kell gyömöszölnöm mindenképp a ps3 nyílásába ezt is.
72. Lezlie81  PlayStation.Community tag
2008.11.14. 22:08:45
LV2
Nekem az első rész is jónak tűnt de ez a folytatás már erős exkluzív ütőkártya!
71. Painmare  PlayStation.Community tag
2008.11.13. 20:57:41
LV2
Két gép összekötésével történő co-op módra nincs lehetőség?
Amúgy így is hangulatosnak tűnik. Asszem megveszem az 1. részt és elkezdem végigtolni őket a téli szünetben:D
2008.11.13. 00:34:02
LV4
Én inkább a psp-s retribution-t várom.
no pain, no gain
69. karfiol  PlayStation.Community tag
2008.11.12. 17:52:34
LV19
Válasz 64. westZsolt üzenetére:
Én is toltam az 1-sőrészével:-D
A Platinumshop utolsó példányát már félre rakták nekem.:-)
2008.11.12. 17:04:14
LV1
Első rész is Isten volt!!! Ahogy nézem ez rátesz 1 lapáttal!
2008.11.12. 15:25:56
LV2
Válasz 64. westZsolt üzenetére:
nekem most van de nem elég!!!:S:S gyűjetni kell :S:S
Hi Georgie...Do you want a balloon?
66. kluft  PlayStation.Community tag
2008.11.12. 13:19:12
LV8
Ez a minden apró részletre kiterjedő teszt csak megerősített abban hogy kell nekem ez a játék :)

A két kampány különbözik valamiben? Single-ben más pályákat járok be mint co-op módban?
Semper Fidelis
2008.11.12. 13:09:47
LV3
ja és a teszt 10pont :)
2008.11.12. 13:09:05
LV3
Húúú csak legyen Pénzem :D Még ma is toltam az 1-sőrészével, imádom :D
63. martin  Főszerkesztő
2008.11.11. 22:28:55
LV27
Válasz 58. kryss777 üzenetére:
Szerintem jó. Amit kellett, amit komálunk, amit várunk, azt belerakták. A koopot te nagyon szeretnéd.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
62. Kerub  PlayStation.Community tag
2008.11.11. 20:13:28
LV1
A szinglije számomra nagyon rövid volt. Multiba csak belenéztem. Jó lesz ez, csak hát jön a Killzone...meg van pár cím mellette. Az erdő és Csikágó viszont eddig mindent visz. (Kár, hogy a kettő együtt nincs 2 óra...)
Progressive Player!
61. EmThor  PlayStation.Community tag
2008.11.11. 19:27:02
LV12
Na sikerült rendesen végigolvasnom, nem mondom, nem vette el a kedvem a játéktól a teszt :) köszönjük!
60. danny2008  PlayStation.Community tag
2008.11.11. 19:06:25
LV6
Nagyon frankó, felvilágosító teszt lett.
A megvétele amúgy is tervbe volt véve. No de, Offline 2 játékos? Ez kötelelző mihamarább, öcsémmel muszály szétordítanunk a szobát! :) (mint ahogy a Killzone-ban tettük)
59. zaz
2008.11.11. 16:15:39
LV3
jó kis játék ez ,bár a grafik nagyon kettős!
Vannak nagyon jó pillanatok amikor leesik az állad, máskor meg nem hiszel a szemednek , és azon csodálkozol ,hogy ezt hogy merték?
Viszont írtani jó! És tetszett ,hogy normál fokozaton is nagyon észnél kell lenni! Szuper! Szeretem az olyan shootereket ahol nemcsak rohanok kitárazok valakin/valakiken aztán rohanok tovább.
58. kryss777  PlayStation.Community tag
2008.11.11. 14:45:11
LV7
Ez alapján még én is megvenném. A 'kihívás' és 'nyitott terepek' dolog nagyon megfogott.
57. wallace  Dark Passenger
2008.11.11. 14:02:06
LV18
karfy, Chrome, zoli-77: Koszi, megnyugtattatok.
1 / 3 oldal
‹‹  ‹  1  2  3    ››
RESISTANCE 2
Sony
Látványosság:
Játszhatóság:
Kiemelkedő
Szavatosság:
Kiemelkedő
Zene / Hang:
Hangulat:
Kiemelkedő
9/10
Pozitívum
Kiemelkedő tartalom, elsöprő hangulat, problémamentes kezelhetőség
Negatívum
Nem elég markáns fegyverhangok, járművek hiánya, esetenként gyenge textúrák