PlayStation.Community

2020.02.08. 14:07 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Értékeld a cikket!
Visual novel latté.

Nem minden történetnek kell a világot megváltania. Nem minden sztorinak kell az emberiséget gyötrő problémákkal foglalkoznia. Van, amikor elég, ha hétköznapi figurákat szemlélhetünk, átlagos gondokkal, vágyakkal, félelmekkel, örömökkel és sorsokkal. Sokszor az ilyen történetek rengeteget árulhatnak el önmagukról és ugyanúgy rávilágíthatnak társadalmi problémákra és kérdésekre – mindezt végtelenül nyugis, visszafogott módon. A Coffee Talk egy ilyen játék.
A történet Seattle egy alternatív értelmezésében játszódik, ahol nemcsak, hogy mindenféle mesebeli lények az emberekkel együtt élnek, de emancipálódtak is. Örök életű tündék, atlantiszi vízi népek, teliholdkor őrjöngő farkasemberek, és macskává átalakuló nekomimik járják az utcákat, néha pedig be is tévednek a főszereplő kávézójába, a címadó Coffee Talkba – amely a környék egyetlen, kissé önellentmondásosan éjfél után is nyitva tartó kávézója. Feladatunk az, hogy a vendégeknek pontosan azt szolgáljuk fel, amit kértek, mikzöben időnként beszélgethetünk velük, és részesei lehetünk hétköznapi problémáiknak.

Az akaratlanul is a „koktélkeverős” VA-11-HALL-A-hoz hasonlítható alkotás egy annak sokkal szolidabb, visszafogottabb verziója, amely gyakorlatilag minimális interaktivitást biztosít: egyedül az italok elkészítésekor „játszunk”, a többi esetben csak szemtanúi lehetünk az eseményeknek. Az italok három összetevőből adódnak össze, és azok sorrendje határozza meg, hogy milyen italt kapunk: a klasszikus kávék, teák és kakaók mellett különlegesebb italnevekkel is találkozhatunk, de azok elkészítése sem áll másból, mint a szükséges alapanyagok összerakásából.
A '90-es évek anime videojátékaira hajazó külső, valamint színpalettája egyébként remekül árasztja magából azt a nyugtató melegséget, amit az ember vár egy kényelmes, meleg kis kávézótól, ahol barátaival diskurálhat, nyugodtan dolgozhat, vagy lazíthat egy hosszú nap után. A lo-fi chill zene is tökéletesen megfelel mindehhez, ha pedig egy adott számtól herótunk lenne, bármikor válthatunk. Szintén kellemesek a hangeffektek: a tejgőzölő hangja, a forró kávé, a gépből áradó hang, vagy a gyömbér szeletéle; a szimpatikus kis rajzocskáktól meg szinte érezhetjük a finomságok illatát és ízét a szánkban. Sőt, latté esetén még rajzolhatunk is a kedves kuncsaftoknak. Szemben a már említett koktélkészítő társsal, mi azonban sem fizetést nem kapunk, se nem üthetjük el az időt otthon ha végeztünk a melóval: a munkanap befejése után azonnal jön a következő. Ha pedig valakinek rossz italt adunk – sebaj, minimális dialógusbeli eltéréseken kívül nincs igazán tétje. Egyébként az egy határozott hátránya, hogy a telefonalkalmazásunkon látható „receptkönyvben” csak a már elkészített italok szerepelnek, így ha mi magunk, a játékosok, nem tudjuk, hogy például miből is áll az a Chai Masala, akkor valószínűleg el fogjuk szúrni a rendelést. Sőt, ha rá is keresünk az interneten, még akkor is meg kell tippelni, hogy a valódi hozzátevőket a játék hogyan értelmezi, illetve milyen sorrendben – cserébe azonban elég gyorsan vissza lehet tölteni a mentést, ha esetleg maximalisták lennénk, és mindenkinek ki szeretnénk elégíteni az igényét.
Mint minden kávéháznak és szórakozóhelynek, a Coffee Talknak is a lelkét a vendégei adják. A Toge egy szerethető bagázst hozott össze, akik történetét érdeklődve, olykor aggódva kísérhetjük végig, miközben mi inkább a történések peremén húzódunk meg. Freya például minden nap bejár, és épp egy könyvön dolgozik, az ihletet pedig a mi kávézónktól várja – sőt, novellákat is ír, amelyek közül minden nap elolvashatunk egyet a telefonunkon. Baileys és Lua egy tünde és egy szukkubus, akik szerelmesek egymásba, de családjaik nem fogadják el azt, hogy más fajtájú lénnyel vannak együtt; Niel egy idegen lény, aki messzi-messzi világból jött, és mindenféleképp szaporodni akar; Myrtle pedig egy ork videojáték-fejlesztő, aki a világ egyik legnépszerűbb sorozatán dolgozik. Emberfeletti aspektusaik ellenére hétköznapi figurák, hétköznapi gondokkal, amiket remekül ad át a Coffee Talk. Sőt, valójában karakterein keresztül igenis valós problémákra világít rá: társadalmi egyenlőtlenségekre, előítéletre, a szülők aggodalmára, és így tovább.
A vége felé egyre gyakrabban előforduló helyesírási hibák ellenére egy őszinte lelkesedéssel és empátiával megírt sztori. Nem akar túl sokat, nem is nyúl világmegváltó témához, de betekintést enged különböző sorsok szeleteibe, egy barista lencséjén keresztül.
Ha szórakoztatónak találjuk a kávéfőzés aspektusát, akkor sztori nélkül is alkothatunk, akár szabadon, akár a kihívás mód keretében, ahol pedig egyre komplexebb rendeléseket teljesíthetünk: vagy egy adott alapanyagot kérnek a kuncsaftok, vagy egy konkrét italt, vagy csak az ízvilágát határozzák meg, így variálhatunk, hogy milyen mértékben forró, hűvös, keserű vagy édes italokat kínálunk.

Elég rövid, és nem mondanám maradandó élménynek, de aki vevő a nyugodtabb elbeszélésekre, és el szeretne szórakozni egy szappanoperaszerű, de lelkes és kellemes narratívával, annak remek lehetőség: sőt, kifejezetten jó, hogy Délkelet-Ázsiából hoz ötleteket és sajátos ízt fejlesztője.
A Toge játéka egy végtelenül egyszerű, de annál szívmelengetőbb, párórás kis élmény, amely fogyasztásához egy csésze kávé – vagy egy bögre kakaó – ajánlott. (Ha pedig csak belekóstolnál a csapat főzetébe, letöltheted a demóját.)

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

Kiadó: Chorus Worldwide Games
Fejlesztő: Toge Productions
Megjelenés: 2019.01.28.
Ár: 4290 Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 1080p
Demo: Van
Méret: 664.99MB
Web: http://coffeetalk.info/
PSN feltöltőkártya: PlatinumShop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
1. PS3csovi  PlayStation.Community tag
2020.02.18. 18:05:56
LV1
Inkább akkor egy könyv.....
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
Coffee Talk
Chorus Worldwide Games
REMEK