PlayStation.Community

2019.12.17. 11:16 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Értékeld a cikket!
Egy félkezű, balszerencsés kovács megpróbáltatásai.

A Breadcrumbs Interactive fejlesztők által alkotott Yaga története egy jóságos gonosz boszorkány, egy elátkozott Cár, és egy extra mód balszerencsés kovács körül forog. Az eseményeket nem ecsetelném túlzottan: a lényeg, hogy a Yaga nevű banya (ismertebb néven: Vasorrú Bába) megátkozza a Cárt, az pedig hogy feloldja a rontást elküldi a dolog megoldására a szerencsétlen Ivánt, aki korábban már a tutorial alatt elvesztette a fél karját egy Likha nevű boszorkánnyal folytatott harc alatt. A feladatunk innentől a Cár parancsainak teljesítése, a falusiak kínjainak megoldása és drága jó anyánk unszolására egy feleség beszerzése lesz. Mindezt a szláv mondakör világában.

A játék az akció-RPG műfaj palettáját színesíti, amit nem is a játékmenetével, hanem inkább a tálalásával teszi remekül. Kezdésként a faluban mászkálhatunk, ahol a vidékiekkel beszélhetünk, vagy szatócsokkal csencselhetünk. A kisközségen kívül egy kisebb útvesztőre hajazó pályaszerkezettel megáldott terepeken mászkálhatunk és Dark Souls-szerűen (értsd: csap, elgurul, ismétel) hadakozhatunk a környék faunájával, valamint egyéb helyi haramiákkal, mint például fosztogatók, útonállók, hamiskártyások, autótolvajok. A két helyszín között pedig egy pihenőhelyen választhatunk, hogy a faluba szeretnénk-e visszatérni, vagy inkább szerencsét próbálunk a vad tájakon, de kérhetünk tippeket a helyi varjútól is.
Hogy merre kalandozzunk, azt a boszorkányoknál dönthetjük el, akik a pihenő helyről kiérve várják, hogy döntsünk a kaland helyszínét illetően, azaz hogy melyik felvett küldetést kívánjuk teljesíteni. Néha még azt is megválaszthatjuk, hogy milyen napszakban, vagy melyik nap érkezzen Iván a helyszínre, s ezek a választások kihatnak a játékmenetre is. Este több az ellenség, reggel gyorsabban haladunk.
Döntéseket azonban a dialógusok alatt is hozhatunk, ugyanis sűrűn kell válaszolni az egyes NPC-kel folytatott beszélgetések alatt. Ekkor kiválasztható, hogy mily módon feleljünk, ugyanis lehetünk erkölcsösek, agresszívek, fukarok, vagy akár félkegyelműek is. Így az egyes feladatokat többféleképpen oldhatjuk meg, voltaképpen komplett bossfightokat spórolhatunk meg a megfelelő válaszok megadásával. A meghozott döntéseink következményeinek koncentrációja a befejezéssel fog kikristályosodni, mivel a rege ugyanúgy véget érhet Iván halálával, mint a megszerzett fele királysággal és az elvett arával.
Ahogy azt említettem, az akció a falu falain kívül fog zajlani egy véletlen generálta labirintusszerkezetű pályán, ahová szintén random módon dobálja le a gép a lesből ránk rontó merénylőket, vagy az erdő vadjait. Általában egy nagyobb nyílt terepen csapnak le ránk, menekülésre nincs esélyünk, mert a kijáratokat indák, légyrajok és más objektumok zárják el, szóval egyetlen sanszunk a kesztyű felvétele lesz. Elhalálozáskor – ha a boszorkák is úgy igénylik – feltámadhatunk holtunkból, hogy az ellenfeleknél fellebbezzünk a minket ért sérelmek okán, de általában csak arra van kilátásunk, hogy a pihenő helyről indulva újrakezdjük a (közben újragenerált) terep bejárását.
Békés látogatásunk tényét a kovács kalapácsunkkal – amit Thorhoz hasonlóan elhajíthatunk, majd visszahívhatunk –, illetve csonkolt karunkra integrált eszközeinkkel (pl. pajzs, csáklya) verhetjük bele ellenlábasaink elméjébe, akik a lecke megtanulása után megdobnak minket valamilyen földi jóval. Ezeket a motyókat leginkább új felszerelések kraftolására fordíthatjuk, amik különféle extra hatásokkal ruházhatóak fel. Ezt csak és kizárólag a kovács üllőknél vihetjük végbe, amit szintén fejleszthetünk.
A játékban helyet kapott a balszerencsénket mérő sáv is, amin az érték bizonyos döntések meghozatala, illetve egyes cselekvések után nő. Minél magasabb a szerencsétlenségünk, annál gyorsabban tanulunk, ugyanakkor maximális értéknél megjelenik Likha és fegyvereinket, vagy talizmánjainkat elcseni. Szintlépésnél ismételten a banyáknál választhatunk új perket, ami beivódik Iván karakterlapjába.

Ahogy feljebb már írtam, a program leginkább a tálalással emelkedik ki és itt nem feltétlenül a megjelenítést értem, bár az sem mindennapi. Kézzel festett tájak és karakterek köszönnek vissza a képernyőről, az ellenlábasok pedig némileg kicsit amorf kidolgozást kaptak. Az animáció nem a legjobb, láthattunk már 2D-s formákat szebben is mozogni.
Ami viszont mindenképpen kiemelkedőek, azok a hangok kategóriáján belül találhatóak. Egyrészt ott vannak a zenék, amikben annyira egymással ellentétes stílusok keverednek, hogy a belőlük összefont hangfoszlányok olyan muzsikákat eredményeztek, amik teljesen egyedi hangulatot adtak a kalandnak. A faluban először nem tudtam eldönteni, hogy ez most valami Balkán folklór, egy szénné lájtosított dubstep, vagy Commodore 64-es zene (most azt hiszed viccelek, pedig nagyon NEM!), de számomra hihetetlenül megdobta az élményt. Maguk a harcok alatt is remek ösztönző zenék táplálják bennünk a harci kedv tüzét.
Másrészt ott vannak a monológok, amik nem csupán szöveg formájában kerülnek elénk, ugyanis minden karakter szinkronhangot kapott, de a beszédeket kezdetben valahogy furcsállottam.
Csak füleltem, hogy itt valami nem stimmel valszeg,
később rájöttem, hogy rímelve beszélnek b****meg!
Ez egy hatalmas extra poén a játékban, ami a kezdetektől a végkifejletig elkíséri a játékost és nem kevesebb kreativitás a készítőktől, mert rengeteg szöveget pakoltak a kódsorokba.
Szavatosságra szintén nem érheti panasz a programot, ugyanis egy tisztességesebb végigjátszást (értsd: bejárunk, megcsinálunk mindent) nem úszunk meg 10 óránál rövidebb idő alatt. Természetesen ennél jóval hamarabb is letudható, de akkor ne csodálkozzunk, ha a rosszabb megnyerést érdemeljük csak ki.
Játékmenet tekintetében – a már említett választások elé kényszerítésen kívül – semmi kiemelkedőt nem lehet megemlíteni. Maga a mászkálás, a harcok, de még a kraftolás rendszere is teljesen középszerű, ezerszer látott, lerágott csont. Ezt még megfejelik a néha-néha felbukkanó bugok, amik leginkább akkor kellemetlenek, ha egy olyan tárgy felvételét akadályozzák meg, amit muszáj felvennünk, hogy teljesítsük a feladatot és elhagyhassuk a területet. Ekkor csak egy masszív visszatöltés segít sajnos és ez ha nem is sűrűn, de némileg megmérgezi a mókát.

A Yaga ugyan játékmenetében semmi újat nem hoz a zsánerbe és kellemetlen hibák vetnek árnyékot a játékélményre, de a kézzel festett látványvilágával, egyedi muzsikáival és rímekben diskuráló karaktereivel soha nem tapasztalt módon eleveníti meg a szláv mondák világát. Iván egyedi utazásra invitálja a kalandvágyó játékosokat, akik ha nem vetik meg az akció-RPG műfajt, akkor remekül fognak szórakozni.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

Kiadó: Versus Evil
Fejlesztő: Breadcrumbs Interactive
Megjelenés: 2019.11.12.
Ár: 7.690Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 1080p
Demo: Nincs
Méret: 1.45GB
Web: https://www.playstation.com/en-us/games/yaga-ps4/
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
1. Nova  vas Normandy
2019.12.18. 00:00:20
LV14
A látványvilága az bejön.
" I'm my own worst enemy "
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››

MARTIN BELESZÓL
Baba Jagáról a suliban tanultunk...