PlayStation.Community

2019.09.13. 14:28 Cool-Túra
9 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Értékeld a cikket!
Huszonhét évvel később...

Valószínűleg nincs széles e világon még egy olyan író, akinek olyan gyakran és annyira hatalmas elánnal filmesítik meg a műveit, mint Stephen Kingnek. Lehet szeretni, lehet utálni, de az tény, hogy elvitathatatlan hatással bír Hollywoodra és a popkultúrára – valamint az legalább annyira biztos, hogy az Álomgyár nem mostanában fogja levenni a kezét regényeinek és novelláinak megfilmesítési jogairól. A Kinget körülölelő hatalmas ováció és legenda maximum megkopni tud, elmúlni soha – és az a bizonyos megkopás a 2010-es években talán minden addiginál erősebbé vált.
Az összességében elmondható, hogy bár sorra készültek és készülnek a különböző adaptációk, azok között mindig is sokkal, de sokkal több lesz a rossz, mint a jó. Így tehát két évvel ezelőtt pont jókor jött az Az, ami végre megmutatta, hogyan kell, és hogyan kellene mindenkinek egy King-könyvet a vászonra vinni. Andy Muschietti filmje nem csupán egy megfilmesíthetetlennek tartott regény sikeresen megfilmesített adaptációja volt (még minden idők legjövedelmezőbb horrorjának a címét is lazán behúzta), de a többi King-feldolgozásnak is hatalmas löketet adott.
Érdemeiről felesleges hosszú sorozat írni, az már inkább izgalmasabb, hogy az elképesztően kedvező fogadtatás után (talán még az alkotók sem gondolták, hogy filmjüket ennyire keblére öleli majd a közönség és a szakma) természetesen azonnal beindult a gépezet. A sztori második felének vászonra vitelére dupla annyi pénzt,, dupla annyi energiát, hosszabb játékidőt szántak, és a gyerekszereplők felnőtt változataihoz igazi A-listás színészeket szerződtettek.

Egy csipetnyi képzavar azért már itt bejátszik, ugyanis a laikus közönség értetlenül vakarhatja a fejét azon tény előtt (a többiek meg hajlamosak elfelejteni), hogy az Az: Második fejezet nem folytatás, nem egy második rész, hanem egyetlen filmnek, egyetlen történetnek a másik fele.
Ennél fogva a 2017-es első felvonással alkotnak együtt egy egységes, kerek egészet, szóval már csak ezért sem igazán értem a Második fejezetet elmarasztaló negatív kritikák nagy részét, amelyek azt kérik számon a filmtől, hogy miért nem olyan friss és átütő, mint az első epizód. Ez még a korábbi Stranger Thingses összehasonlításon is túltesz, bár annak legalább volt valami alapja, lévén King nem egy regénye (különösen az Az) teremtette meg azt a hangulatot, szellemiséget és életérzést, amit a népszerű netflixes sorozat is megidézett, és egy kicsit még tovább is fejlesztett.
Ezek után érdekesen csapódik le, hogy a 2017-es Az meg pont a Stranger Thingset használta inspirációs forrásként – a „tyúk vagy a tojás” tipikus esete. Mindazonáltal a Második fejezet már kevésbé foglalkozik ilyesmivel. Pontosan 27 esztendőt ugrik a cselekmény az időben: az első felvonás gyermekei már felcseperedtek, szétszóródtak a világban, és mindegyikük próbál boldogulni a felnőtt életben, ki-ki a maga módján.
Ám a múlt, ami elől elmenekültek, és amire alig emlékeznek, végül megtalálja, és visszaszólítja őket Derry kisvárosába. Kiderül ugyanis, hogy a halottnak hitt Pennywise nagyon is életben van, ezért az egykori Vesztesek Klubja újra összeáll, hogy teljesítsék fogadalmukat, és egyszer s mindenkorra leszámoljanak a szülővárosukat kísértő rémmel.
A Második fejezet ettől függetlenül nem hagyja teljesen maga mögött a ’80-as éveket, miközben elsősorban a felnőtt karakterekre fókuszál. Amíg az első felvonásban az akkor még kiskorú figurák összes félelme, komplexusa, szorongása és traumája egy gyilkos bohócban öltött testet, addig a második felvonásban azt láthatjuk, hogy az immáron felnőtt karakterek az évek során hogyan próbálták meg leküzdeni (sikertelenül) ezeket a gyermek- és kamaszkori traumákat, hogyan találtak búvóhelyet ezek a komplexusok és fóbiák a szereplők pszichéjében, és hogy hogyan építették fel ezekre a hamis tévképzetekre a rogyadozó és instabil alapokkal rendelkező életüket.
Ahogy a sztori első fele szólt a gyermekkor övezte ártatlanság elvesztéséről, úgy szól a Második fejezet az elnyomott emlékek kereséséről, a tudat alatt megbúvó lélekőrlő traumák egész felnőtt életre kiterjedő hatásairól. A különböző motivációkkal, félelmekkel és érzésekkel felruházott karakterek csakis úgy szabadulhatnak ki elnyomott és elfeledettnek hitt traumáik béklyójából, ha együtt szembenéznek a múlttal, és ledobják magukról azt a keresztet, amelyet 1989 nyara óta hordanak.
Mivel az első felvonásban kifejezetten jól válogatták össze a gyerekszínészeket, így most régi ismerősökként üdvözölhetjük őket újra, ráadásul az sem akadály, hogy ezúttal felnőtt formában töltik a játékidő nagy részét, hiszen a gárdára majdhogynem kivétel nélkül igaz, hogy a felnőtt arcok szinte kiköpött másaik az első fejezet gyerekeinek – mintha tényleg ugrottunk volna 27 évet. A színészek ennek megfelelőn nagyot mennek: James McAvoy, Bill Hader és a rajongók által már előzetesen felhájpolt Jessica Chastain lopják el a showt, időnként még maga Bill Skarsgard elől is, de persze aggódni nem kell, Pennywise ezúttal is tevékenyen kieszi a részét a cselekményből.

Mindazonáltal a negatív kritikáknak annyiban van alapjuk, hogy a Második fejezet összképén valószínűleg segített volna, ha a hosszúra, azaz majdhogynem három órásra nyújtott játékidőt egy kicsit rövidebbre vágják. Jobban mondva nem is ez az igazi probléma, hiszen King több mint ezer oldalas regény-monstruma is végigolvastatta magát, ugyanakkor már ott is inkább a gyermekkori visszaemlékezések voltak izgalmasabbak.
A dolog ott bukik ki, hogy a két film egy fontos szerkezeti változáson esett át: amíg a könyv non-lineáris formában kezeli a két idősíkot, addig a filmek külön-külön, egymás után, kronológiai sorrendben mutatják be a Vesztesek Klubja első és utolsó összecsapását a Derry-t terrorizáló gonosszal. Ennek köszönhetően a sűrű flashbackek formanyelvével is meglehetősen gyakran élnek az alkotók, amely így kissé sűrűvé teszi azt a 169 percet, és néha-néha még a tempó is leül. A bibi tehát nem a bő lére eresztett cselekménnyel van (őszintén szólva ezt a sztorit akár kétszer ennyi ideig is elnézné az ember), hanem a kiegyensúlyozatlanul adagolt arányokkal, valamint a múlt és a jelen nemegyszer indokolatlan és felesleges összemosásával.
Igazándiból a Második fejezetet látva válik tökéletesen nyilvánvalóvá, amit az első felvonásnak zseniálisan sikerült kibekkelnie: hogy talán mégiscsak elegánsabb lett volna egy 6-8 részes minisorozat formájában feldolgozni a könyvet.

Mindemellett az a sajátos helyzet is előállt, hogy a film forgatókönyvét hasonló módon „írták túl”, mint ahogy Kingnek szokása túlmisztifikálni a regényeit, többek közt persze az Azt is, ami zsenialitásra ellenére is tartalmaz néhány olyan over the top dolgot (a csoportos szexjelenettel az élen), amelynél jobban már nemigen lehetne az olvasó szájába rágni a felnőtté válás témáját.
De az alkotás jelentőségét ezek aligha csorbítják – a film viszont csak ímmel-ámmal dicsekedhet ezzel. Ha külön-külön nézem a két felvonást, akkor bizony a második jóval elmard az első mögött, de mint mondtam, voltaképp egyetlen egy filmként szabad csak tekinteni rá.
Amely így (annak figyelembe vételével, hogy King legmonumentálisabb, legfontosabb és talán legerősebb művét, az egyértelmű magnum opusát dolgozza fel) tisztességes, sőt, jobb pillanataiban már-már az eredeti alapanyaghoz méltó adaptáció.
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
9. Masamune  PlayStation.Community tag
2019.09.17. 15:37:37
LV14
Annyira orulnek Vic, ha kifejtened, hogy Jessica Chastain megis mivel lopja el a show-t?
"Na de Gyurma Gyuszi!"
8. VictorVance  Szerkesztő
2019.09.16. 16:28:51
LV18
+1
Válasz 5. zodiac55 üzenetére:
Az Eternal Darkness-t rettenetesen imádtam annak idején. Szerintem egy Until Dawn/Telltale-szerű stílus is jól illene ehhez az alapanyaghoz.
Örülünk?
7. Greg  PlayStation.Community tag
2019.09.15. 23:21:18
LV25
Válasz 5. zodiac55 üzenetére:
Az nekem sajnos kimaradt.
LV426
6. Onimushaman  Szerkesztő
2019.09.15. 08:30:26
LV24
Válasz 1. Aki23 üzenetére:
Az bitang lenne. :D
señor
5. zodiac55  PlayStation.Community tag
2019.09.15. 06:46:12
LV12
Válasz 3. Greg üzenetére:
Nekem egy részére lenne gondolatom: a különböző illúziók hasonlóan működhetnének, mint anno a GameCube-os Eternal Darkness-ben, nyilván továbbfejlesztett mechanikával.
"Si vis pacem, para bellum."
4. ZoleG  PlayStation.Community tag
2019.09.14. 10:20:41
LV1
várom már biztos jó lesz :)
3. Greg  PlayStation.Community tag
2019.09.14. 09:03:16
LV25
Válasz 2. zodiac55 üzenetére:
A videójáték ötlete nem rossz gondolat csak miből állna maga a játékmenet ?!
LV426
2. zodiac55  PlayStation.Community tag
2019.09.14. 06:11:38
LV12
Nem szeretem a King-adaptációkat. Egész egyszerűen valahogy az a hangulat tűnik el nagyon sokszor, amit pont az utánozhatatlan stílusával teremt meg az író - ezért volt nagy meglepetés a 2017-es film nekem. A második résszel első körben szigorú voltam, nem tetszett, de még egyszer végignézve az elsőt, azt kell, hogy mondjam, jó.

Ellenben például az Az-t megnézném egy AAA játék formájában.
"Si vis pacem, para bellum."
1. Aki23  PlayStation.Community tag
2019.09.14. 00:41:22
LV19
A rendező pont azzal kampányol most, h össze akarja rakni a 2 filmet kb mint a könyv, új jelenteket is akar felvenni, őszintén egyszer megnéznem viszont 5-6 órás filmre nem hiszem, h rabolint a warner meg a plusz költségekre se hiszem.
psn id: raul-23_
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
We. The Revolution (PS4, PSN)
2019.09.21. 13:07 PlayStation Network
5 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Én. Az igazság?
Solo: Islands of the Heart (PS4, PSN)
2019.09.21. 13:00 PSC egyperces
0 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Pár kapcsolat, párkapcsolat.
BORDERLANDS 3 (PS4)
2019.09.19. 10:07 Játékteszt
3 hozzászólás
Szerző: HTB
Martin Looter King.
Képregény - Thor: A mennydörgés istene
2019.09.19. 09:49 Cool-Túra
3 hozzászólás
Szerző: VictorVance
Az összes istennek pusztulnia kell!
Effie (PS4, PSN)
2019.09.18. 14:21 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: Chester013
Szegény ember Zeldája.
NBA 2K20 (PLAYSTATION 4)
2019.09.17. 13:18 Játékteszt
10 hozzászólás
Szerző: ColdHand
Egy kosaras naplója.
RAD (PS4, PSN)
2019.09.16. 12:55 PlayStation Network
2 hozzászólás
Szerző: Onimushaman
Mondd, te milyen mutációt választa… hagyd a francba, kapsz valamit a kosárból!
Super Blood Hockey (PS4, PSN)
2019.09.16. 12:43 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: Bandage_520
Kocahokizóknak?
Catherine: Full Body (PlayStation 4)
2019.09.15. 12:50 Kedvcsináló
25 hozzászólás
Szerző: eszg_
A vonzás szabályai.
PlayStation - itt a Tokyo Game Show 2019 menetrendje
2019.09.15. 10:00 [TGS] 2019
20 hozzászólás
Szerző: GrayFox
Időpontok és a teljes ismert játéklista.