PlayStation.Community

2019.07.07. 13:39 PlayStation Network
1 hozzászólás
Szerző: MolonLave
Értékeld a cikket!
H. P. Lovecraft nevében a "P" a "Pixel".

A mainstream videojáték-ipar jelenleg a bevétel folyamatos termelésével van elfoglalva, ami hatalmas játéktervezésbeli következményeket vonzott magával az évek során, nem beszélve az alakuló jogi ellenintézkedésekről. A hosszú, nyílt világú, tartalommal néhol már az unalomig túlcsorduló alkotások mellett kifejezetten üdítő találni egy könnyedebb, egyszerűbb, kevesebb figyelmet, időt és energiát követelő művet.
A The Last Door: Complete Edition a videojátékos ekvivalense annak a füzetnagyságú kriminek, amit a vastag kötet helyett olvasnál; a ritka kilencven perces film a két és fél órás eposzok tengerében; a párrészes sorozat az évtizedet felölelő helyett. A game a klasszikus horror-krimik és a point-and-click videojátékok határán inog, egyszerű de hatékony pixel köntösben. Egyértelmű inspirációi H. P. Lovecraft és Edgar Allen Poe máig befolyásos munkássága, amelyeket mintha lepárolva vegyítettek volna össze, hogy könnyedén, gördülékenyen fogyaszthassa bárki.

Hősünk Jeremiah Devitt, aki régi barátja öngyilkossága után nyomozva kerül bele az okkult világába, ahol misztikus, emberfeletti erők ügyködnek a háttérben, a tébolyba taszítva a viktoriánus Anglia polgárait. Útközben különböző titkokra bukkan rá, és egyre lejjebb kerülve ismerheti meg, hogy milyen mélyre képes rántani az embereket az őrület örvénye. Alapvetően ne számítson senki lélekdús, komplex érzelmi világokra vagy eget rengető cselekményre: inkább olyan, mint egy könnyed, szórakoztató és izgalmas ponyvaregény, amely bájosan és kreatívan egyszerű pixeles alakot ölt.
A játékmenet szempontjából a már említett klasszikus kalandjáték műfaj precíz és tiszta megtestesítője. Bebarangolva a helyszíneket felszedhetünk dolgokat, amelyeket megfelelően ötvözve, vagy épp a szükséges helyen használva juthatunk tovább: sokszor elég mesterséges szituációkról van szó, de ez a műfaj elidegeníthetetlen és szórakoztató jelensége, így a videojátékokban kicsit jártasok is kiötlik majd a továbblépés módját. Minden fejezet egy külön helyen játszódik, egyre nagyobb térbe helyezve minket, fokozódva komplexebb fejtörők elé állítva. Szerencsére - ellenben a klasszikusokkal - itt szó sincs pixel-vadászatról (amikor alig látható pöttyöket kutatva lehet csak továbbjutni), és a legösszetettebb feladványok sem igényelnek túl bonyolult megoldásokat. A konzolos verzió egyik előnye, hogy egy gomb lenyomásával a képernyőn látható összes "kattintható" pont megjelenik, így nem kell a kurzort lóbálva, kattintgatva keresni a potenciális lehetőségeket. Egy másik apró, de hasznos aspektusa, hogy ha egy adott irányban áthaladtunk már egy átjárón, akkor dupla-kattintással nem kell megvárni karakterünk sétaanimációját, ha újból átmennénk rajta - ezek a kicsiny, de kényelmi finomságok jelentős mértékben csiszolják és teszik gördülékenyebbé az élményt. Sőt, általánosságban jól és könnyen kezelhető kontrollerrel az egyértelműen érintésre és kattintásra írt móka.

A The Last Door kiemelkedő része a prezentációja és zenéje. A korabeli, hiteles hangszerelést idéző dallamok emlékezetessé teszik a helyszíneket és a történéseket, amikhez hatékony hangeffektek társulnak. Mindennek az alapja pedig az aprólékosan kidolgozott pixel-grafika, ami a korlátok ellenére is kreatívan hangsúlyozza ki azt, amit kell, legyen szó a különböző tárgyakról, a karakterekről, vagy a hangulatos környezetről. A videojáték eredetileg epizódonként jelent meg, ahol részről részre szedték össze a fejlesztők a pénzt: minden újabb epizód újabb játékmechanikai elemeket kapott. Ennek köszönhetően az elején roppant szimpla, szűkszavú élményben lehet részünk, míg a későbbi fejezetekben több helyszínen, olvasnivalóval és párbeszédekkel dúsított kaland vár ránk.

A The Last Door: Complete Edition olyan, mint egy olcsó, egyszerű, de szórakoztató krimi sorozat vagy ponyvaregény, amit esténként könnyedén fogyaszthatunk, valami jó nasival és egy forró itallal. Sosem túl bonyolult továbbjutni, kellően fenntartja az érdeklődést, és rejteget azért titkokat és meglepetéseket azoknak, akik egy minimálisan mélyebbre ásnának. A műfaj - legyen szó bármelyik médiumról - kedvelőinek, főleg ennyiért, nem lehet rossz választás.

(A játékot a kiadó biztosította tesztelésre. Köszönjük!)

Kiadó: Plug In Digital
Fejlesztő: The Game Kitchen
Megjelenés: 2019.05.23.
Ár: 4490 Ft
Játékosok száma: 1
Kép: 1080p
Demo: Nincs
Méret: 654.97 MB
Web: https://thelastdoor.com/
PSN feltöltőkártya: Platinum Shop
Képgaléria
Olvasói vélemények
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
1. martin  Főszerkesztő
2019.07.07. 13:40:08
LV27
Kedvenc játékstílusom volt. Gyönyörű.
Ezt most kimondtam, vagy csak gondoltam?
1 / 1 oldal
‹‹  ‹  1  ›  ››
The Last Door: Complete Edition
Plug In Digital
REMEK